Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-21 / 274. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. november SÍ, fi unka és tiszteletdíj VAN NEKÜNK egy igen sok jróbát kiállt közmondásunk az ngről, amit nem vesz magára >z az ember, áld nem ismer tenne tulajdonára. Nem aka- ■ok megsérteni senkit, azokat neg, akikről szólni szeretnék, dváltképpen nem. Már csak azért sem, mert tudom róluk, ibgy módfelett érzékeny emberek. Viszont néhány egészen frissen szerzett tapasztalat tényszerűd erővel követeli a ■-ögzítést és a nyilvánosságra- hozatalt. Nemcsak azért, mert a hallgatás jóváhagyó belenyugvást jelentene, hanem azért is, mert időszerűnek vélek reflektorfénybe állítani egy jelenségeit, amely napjainkban is akadályozza a népművelési munka minőségi változásét. A múlt évben lépett életjfe az a rendelkezés, amely szerződéses munkaviszonyt teremtett a népművelés társadalmi munkásai száméra. Nagy reményeket fűztünk ehhez a rendelkezéshez, sokat vártunk tele. Talán mértéken felül sokat, és ezért nagyobb most csalódásunk annál, mint amit el lehetne hallgatni. Mindenekelőtt azt vegyük stzemügyre, milyen változásokat hozott a magyarázza, mit kell tenniük, mi a feladatuk. Az ilyen «•gyengéd -erőszak-csinálta« népművelési funkcionáriusok két út között választhatnak és választanak. Ha van bennük igény arra, hogy csak a végzett munka hozzávetőleges ellenértékéhez jussanak a tiszle- letdíj farméj álban, akkor bejelentik, hogy lemondani becsületesebb, mint formálisan ellátott tisztségükért fölvenni a tiszteletdíjat. Viszont ha a kijelölt népművelési munkás lel- kdismeretében rugalmas, nyújtható anyagok is vannak, akkor nyugodtan zsebre vágja a tiszteletdíjat a semmiért vagy az egészen minimális munkáért is! NEM EGYSZER, nem tíz szer jeleztük már, hogy még mindig, sok művelődési létesítmény ajtaja rendre zárva van esténként. Nem most jelezzük először egy mas K jelenség tanulságát sem, teve. zetesen azt, hogy községi ta nácsaink gyakran még ma is csak köteiességszerűen, hivatalból tárgyalják meg a népművelés helyzetéit. Milyen tárgyalás ez? Tudomásiü vesdk a Nagy Ferenc foglalkozás nélküli csurgói lakos már nyolcszor volt elítélve. Ebben az évben május 6-án szabadult a börtönből, ahol Ágoston Lajos szakmári lakossal volt együtt. Kiszabadulása után táviratot adott fel Ágoston szüleinek azzal, hogy küldjenek neki 500 forintot, azt ő átadja egy ügyvédnek, s az elintézi, hogy fiuk kiszabadulhasson. Amikor a pénzt megkapta, újabb 600 forintot kért. A pénze egy barátjával elitta, utána megszökött. szerződések megkötése. Ügy’ jelentéseket, anélkül • azonban, vélem, túlzás itt a többes szám használata. Elég, ha változást említünk, mégpedig azt, hogy népművelőink zsebében írás lapul arról, hogy mit kapnak munkájukért. Ennyi volna az egész? Bizony nem sokkal több, hiszen a szerződés az anyagiakon kívül alig tisztáz egyebei, Nem tisztázza például, hogy mik a szerződött felek jogai kötelességei; tartalma munkájukat nem körvonalazták. EZZEL MAGYARÄZNÄM, hogy az a hivatali szemlélet, ameij'ból bőven kijutott a népművelési munkának és a népművelés munkásoknak a művelődéspolitikai irányelvek megszületése előtti években, ma is érvényre jut a mindennapi életben. Ma is előfordul nem egy esetben, hogy olyanokat jelölnek ki népművelési ügyvezetőnek, művelődésiott- hom-(vezetőnek, kultúrterem- és kluKezetőnek, akikről már megválasztásuk pillanatában nyilvánvaló, hogy nem fogják szívügyként kezelni feladataikat. Hiszen nem is az önkéntesség elve alapján jutottak funkcióhoz, hanem kijelölés útján. És éppen azért, mert útjuk a funkcióig ilyen adminisztrációs jellegű volt, senki sem bajiódott azzal, hogy megnogy új utakat kereső és nyitó határozatokkal, javaslatokkal, erkölcsi és anyagi erővel segítenék a népművelés munkásait. Igen, megyénkben még ma is sok helyen mechanikus, lélektelen, hivatali szemlélettel viseltetnek a népművelés iránt. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy a legtöbb népművelési munkát vállalt tanárnak, tanítónak számi alan más elfoglaltsága van. És gyakran nem azért, mert az adott község tantestületében sokan »-nem tesznek semmit«, hanem azért, mert néhányan a szemfülesebbek közül két kézzel gyűjtik a. tiszteletdíjas társadalmi munkákat. ÉRDEMES LENNE egyszer már körülnézni és rendet teremteni ezen a területen, mint ahogy nagy szükség van arra is, hogy a szerződéses viszony népművelési munkások és községi tanácsok között tartalmi változásokat teremjen. Hivatali szemlélettel nem lehet olyan munkát gyümölcsözően végezni, amely nem hivatali teendő, hanem hivatás. S elsősorban falun élő pedagógusaink hivatása! László Ibolya Lopott kerékpárt hagyott zálogban Csurgóra ment, s ott két kerékpárt lopott. Az egyiket elvitte egy csurgói lakoshoz; elhitette vele, hogy vásárolt a piacon egy sertést, de nincs annyi pénze, hogy kifizethesse. 400 forintot kért tóié, zálogul pedg otthagyta a lopott kerékpárt. A kaposvári munkaközvetítő kiközvetítette őt a húsüzembe, mivel hentes a szakmája. Ott azonban nem jelentkezett. Mivel a tisztességes munka helyett újból a bűnözést választotta, Nagy Ferencet a rendőrség letartóztatta. TARKA Az öttagú Lumumba brigádot vezeti a Kefeaayagkiké- szítö Vállalatnál Dódity Miklósné. A harmadik negyedévben ők lettek az elsők a munkaversenyben. Dódityné már kiváló jelvényt és oklevelet is kapott jó munkájáért. Képünkön: Dódityné Völgyesi Lászlómé gépi lehúzó munkáját ellenőrzi. A Bizományi Áruházban akarta eladni a lopott órát Kancsal Edit 25 éves, többszörösen büntetett, foglalkozás nélküli tapsonyi lakos legutóbb áprilisban szabadult. Utána hónapokig nem dolgozott, hanem csavargóit, széna- és szal- makazlakban férfiakkal tartott fenn kapcsolatot. Közben egy barátnőt szerzett magának, s A View Ifaik-L Svafradság-szofoc tődéntie Október 28-án múlt 75 esztendeje, hogy a New York-i kikötőben felállították a közismert Szabadságszobrot. Az 1870—71. évi német—francia háború befejezése után Augusztus Bartholdi francia szobrász utazást tett az Atlanti-óceánon, s ekkor fogant meg benne az óriási szobor elkészítésének gondolata, mely arccal Franciaország felé fordulva a függetlenség és szabadság jelképét fejezné ki. Tervébe beavatta Gustav Eiffelt is, Párizs legjellegzetesebb alkotásának tervezőjét. A francia közvélemény nagy lelkesedéssel fogadta az ötletet. Az állam meg- • felelő segítséget nyújtott a kivitelezéshez, cs Amerika is leúsznék mutatkozott az óriási szobor felállításához szükséges alapzat elkészítésére. A szobor Párizsban készült nagy technikai nehézségek kö- i.zepette. Megmintázása, majd szétszedése, elcsomagolása és New York-i felállítása abban az időben technikai mesterműnek számított. A szobrot elkészüWe után Párizsban 300 részre szétszedték, és 49 darab, egyenként 4 méter hosszú, 2,5 méter széles ládába csomagolták el. A ládákat lovas kocsikon elszállították az egyik párizsi pályaudvarra, onnan 70 kocsiból álló szerelvény vitte Rouenig. Az állam vállalta a tengeri szállítás költségeit. Az »Isere« nevű hajó 1886. május 22-én indult útnak a ládákkal. A szobor felállításával 1886. október 28-ára készültek el. Egyik kezében a szabadság fáklyáját, a másikban pedig az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot jelképező okmányt tartja. Éjszakánként hatalmas fényszórók világítják meg. A szobor alakja 46 méter magas. A fáklyát tartó kéz mutatóujja 2,45 méter, a fej 4,4 méter, az orra pedig 1,1 méter. A látogatók százezrei kapaszkodnak fel évente az acélvázban elhelyezett feljárón egészen a fáklyáig. > > > > i A LÁBODI ÁLLAMI GAZ- ^ DASÁG 100 ezer holdas rezervátumának legfestőibb környezetében, a rinyatamási erdőben c,áll egy vadászkastély. Az ízlésesen berendezett épület hatalmas halijában egy 14 esztendős citromfa van. A terebélyes, három méter magas fa ^ ágain csaknem száz gyümölcs >csüng. Köztük több már sár- >gára érett. > * * * Jc- PÁRIZSBAN az Eifi'el-torony £ mellett egy absztrakt képeket fes- 1 tő automata működik. Bele kell jt dobni egy pénzdarabot, s plllana- vtok alatt tetszés szerinti kép hull ki belőle. Egy Járókelő így szólt -■ az automata tulaj donosiához: JS ’Fesse meg a gép, hogyan képzeli vei Adenauer a világ jövőjét.« v Beledobta a pénzdarabot, a gép 1 működésbe lépett, és kidobta a 1 képet. t — Az ördögbe, ezen nem lehet t, eligazodni! — morogta bosszúsan ' a megrendelő. — No, akkor most I fesse meg a gép, hogyan képzelik f el az oroszok a világ jövőjét. — Bocsásson meg, monsieur, de íaz én automatám csak absztrakt ^képeket fest — tárta szét kezét a k tulajdonos. > * * ♦ v IMÁDOM a zsírban ropogósára sült krumplit. A krumpli> paprikást viszont ki nem áll- Chatom. Annyi paprikás krump- c lit ettem meg diákkoromban ^ menzán, itt-ott, hogy rheny- Casszonyomat is egy föltétellel Óvettem feleségül: gasztronó- Cmiai ismeretei közül ezt a fo- vgalmat sürgősen törölje. Sült ellopta annak 1000 forintot C krumpli viszont jöhet... érő Doxa karóráját. A Kapos-> A minap egy kisvendéglőben vári Bizományi Áruházban ^éhségemet csiila. . , , . . , , vpitani. Nézegettem az étlapot, akarta eladni, mivel azonban ^és felcsillant a szemem: az óra származását nem tudta y — Serpenyős burgonya... —. igazolni, nem vették meg tőle. ^ olvasom az ételek között. A rendőrség fölfigyelt a csa- S’ Számban egy szempillantás vargó nőre Elősegítették ne->aJatt összefutott a nyáJ’ lelki , t nőre jMosegneneK ne vszemeim előtt pedig egy nagy ki, hogy a Kaposvári Textil- v, halom, serpenyőben pirosodó, művekben szakmát tanuljon. A > zsírban sercegő burgonya je- leányotthonban kapott szállást. > lent meg. Rendeltem gyorsan De nem becsülte meg magát >sokat kovászos uborkával. S - , . .. ,, , . . >mi történt? Letettek elem egy folytatta erkölcstelen eletmod->nagy tól krumplit ját.. munkatársaitól pénzt lo- > Lám, mivé léptette elő az üz- pott, s emiatt kizárták a L1 éti lelemény ezt a szimpla leányotthonból. Egy^ alkalom-^paprikás krumplit? Serpenyős ma-l - ..^!?r!?a5 gyógyfürdője- ^burgonyává! De azóta résen nek öltözőjéből az egyik be-^vagyok. Rósejbnit kérek min- teg pénztárcáját a benne levő Lliig. Ez ugyan nem magyar 250 forinttal ellopta. _ >szó. de legalább félreérthetet, , anC-aL ^ltet a rendőrség )=-]gr,üi zsírban sült krumplit jeleta rto ztatLa. Albint > “* í—te-j ^ * * * ■ „Szemléltető" kiállítás V Calcuttában egy kiállítás megnyitásakor sorozatos meglepetések érték a látogatókat: két ember áramütést szenvedett; a szomszédos építkezésen dolgozó daru rossz irányítás következtében bezúzta^ a kiállítási csarnok üvegtetejét; s mindennek a tetejébe váratlanul működni kezdett a tűzoltókészülék is, habzó anyaggal borítva el a látogatókat., A kiállítást »-A technika áldásai-« címmel szervezték. almanachot állítanak össze a magyar ielialálókról A Műszaki és Természett.udomá-A nyi Egyesületek Szövetségében az^ arany- és gyémántokleveles mér-^ nökök köre elkészíti a műszaki és természettudományok magyar ki-£' válóságainak alma nach j á t. A három kötetre tervezett, mű Kempelen Farkastól napjainkig is-1 merteti majd a magyar tudósok, feltalálók, alkotók életrajzát , és. munkásságukat, megvalósult gon-’ dolataikat. (MTI) * * * 4 mikor becsöngettem,- —//■ abban a pillanatban (_te t rájöttem, hogy rossz helyen járok: ismerősöm a másik lakásban lakik. — Most már mindegy — gondoltam —, úgyis bocsánatot kell kémem a zavarásért, várok hát, míg kinyílik az ajtó. Modern frizurás, szőke, fiatal láiiy szólt ki, hogy kit keresek, s ahogy elrebegtem a bocsánatkérő szavakat, nem válaszolt, hanem mindjárt el is tűnt az előszobában. Ismerősömet megtaláltam, s újságoltam neki, hogyan jártam. — Ildi volt, egy árva kislány. Bizonyára látogatóba jött a nagynéniéhez... Ezel le is zárult volna a dolog, ha másnap Faragó Jóska barátommal, a Férfiruhagyár KlSZ-titkárával nem sétálok végig üzemük * folyosóján. Egyszer csak ismerős arc tűnt fel: Ildi. — Ki ez a kislány, ismered? — érdeklődtem. — Csuda klassz nő, a Hámori Ildikó. Bemutassalak neki? — kérdezte. Cinkosan kacsintott, és már szólt volna a lány után, de megállí^ttam. — Nem fontos. Viszont beszélhetnél róla.. — Sokat aligha mondhatok. Nem KISZ-tag, nem ismerem. Itt lakik valamerre albérletben. Annyit tudok, hogy árva. Másfél éve van itt nálunk, de nem barátkozik senkivel, nem innen van a társasága... — Hívtátok magatok közéi. Qidi kazalul ált kik egy ember az ifjúsági brí-X A BALATONUJHELY1 ÄL- gádba, rám gondoltak. ÜVfár>üAMI GAZDASÁG 5 ezer da- voltunk együtt moziban meg > rab, Olaszországból hozott egy- kirándulni is. Olyan jól>éves oszibarackfat. ültetett el éreztem magam. >18 holdas szaporító telepén. A Egy új Ildi állt előttem. ->fák ^r01 származó szemzö— Nem. — Tudod mit, mégis ismertess össze vele.., Ildi szűkszavú alanynak bizonyult. Az »igen« és »nem« válaszokon kívül alig tudtam belőle hosszabb mondatot kicsikarni, bármennyire igyekeztem is. Egyszer csak fölemelte fejét, és így szólt: — Tudom, hogy maga is csak találkozót akar kérni tőlem. .. — Hogyhogy maga is? Hát még ki? — Sokan... Mert árva vagyok. .. És azt hiszik, hogy szabad a vásár... De ne haragudjon, mennem kell — mondta, aztán besietett a terembe. Este megvártam az üzem előtt. Meglepődött. — Most boldogabb? El akar hívni valahova? — vágta azonnal a szemembe. — Menjünk, tessék... Nem tudtam mire veim, szavait. — Igen, menjünk... Sétáljunk. .. Jó?... feleltem neki, s elindultunk a kivilágított kirakatok felé. — Mondja, Ildi, miért ilyen gyanakvó? Miért látja mindenkiben a legrosz- szabbat? Hallgatott. S ahogy az arcába néztem, láttam, sir. Csöndesen folytak könnyei. — No, mi lelte, kedves? Megbántottam?... — Nem, dehogy ... Csak... — Csak? — Jó darabig nem szólt egy szót sem, lépkedtünk csöndben egymás mellett. —| Válaszoljon őszintén — törte meg a némaságot a kislány —, mit mondana maga, ha nő volna, az olyan főnöknek, aki jobb munkát ígér, ha fölmegyek hozzá. Megdöbbentem, ö folytatta. — Engem itt mindenki rossz lánynak néz, ajánlatokat tesznek, hogy így, hogy úgy. Mert tudják: senki sem áll mögöttem, senki sem vesz védelmébe. Ki törődik egy árvával? No, válaszoljon. Mondjak frázisokat, szépen, de üresen puffanó szavakat, hogy »Nem, Ildi, az csak néhány ember, a többség persze jó, bízni kell bennük, meglátja, minden jóra fordul...«? De valamit kell válaszolnom, hiszen kéri, követeli ez a kislány. És talán bízik is, hiszen tisztán csiTloo a szeme. Felelni kell. De mit? Az e.ciyik sarkon megálltunk. — Itt lakom, ebben az utcában. Ne kísérjen ham, mert megkezdődne a szóbeszéd. Gondolkozzék azon, amit kérdeztem. Majd egyszer. válaszol, jó? Nyújtotta a kezét, megfordult, és Sietve eltűnt a sötétben. Másnap fölkerestem Jóskát, elmondtam neki, amit azon az estén megtudtam. — Nem tagadom, így van... — Segítsetek neki, óvatosan, nehogy gyanút fogjon. Bízd az idősebb lányokra, a fiatalasz- szonyokra. Diplomatikusan csináljátok. Nem szabad ezt a lányt elengedni. Vidéki munkám miatt másfél hónapig nem jártam a Férfiruhagyárban, aztán egyszer megint ott akadt dolgom. Mindjárt Ildit kerestem, kíváncsi voltam, mi van vele. Örömmel jött ki a teremből. — Már azt hittem, elfelejtett — fogadott, leintette szabadkozó kézmozdulatomat, és folytatta: — Megkaptam az üdvözlőlapját, köszönöm. Képzelje, nagy újság van! Leváltották a szalagvezetőt... Tudja, azt, aki az ajánlatokat tette. .. Kiderült, hogy mással is ilyen módon tárgyalt. Aztán meg brigádtag lettem.. No, mit néz? Bri-aád-tag. Jött Illés Rózsi, szólt, hogy kellene neMeglepő ez a gyors változás. Talán csak felszín? — töphajtásokat mandulákba vagy más vadalanyba szemzák át. rengtem. A lány kiegyensúlyo- a fák ötéves koruktól már zottnak, látszik. De vajon mit>félmillió alanyhoz biztosítanak >szemzoagakat évente. A sza- >poritó telepet később tovább növelik mintegy nyolcvan hold- nyira. * * * Jogos önvédelem Angio Gambümellit — egy rö- ,mai cirkus? istállószolgáját — a bíróság négyheti elzárásra ítélte, érezhet? — Megvárhatom este? — kérdeztem tőle gyors elhatározással. Akkor majd kiderül: igaz-e vagy hamis-e a kép. — r Jaj... ne... Ne haragudjon, várnak... — Valaki találkozót kért magától? — kérdeztem egy, _ kissé bosszankodva és csípősen: I' amiért részegen fölmérgesiteue ' ,, c az egyik oroszlánt, es az állat Miért, gúnyolódik. Ren- f végül megharapta kínzóját. A des fiú. Műszerész a kettes X bíróság azzal indokolta az íté- szalagon. Ö meg félárva, .7óZ> ho81' az oroszlán jogos önmegértjük egymást. Azt hi- ^ szem... azt hiszem, egy ki- ^^^WAAAAAAAA csit szeretem is ... Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megye: Bizottsága és a Somog.i megyei Tanács lapja. Fele.lós szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség- táaoosvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinlu. S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, patinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 11 Bfc /1/t i dez még az év ele- Jfj jén történt, s azért / L» vetettem a történetet most papírra, mert a minap egy meghívót kaptam: »Hámori Ildikó és Újvári Jenő vasárnap tartják esküvőjüket a városi tanács házasságkötő termében.« A meghívó al~án apró, nőies betűkkel ez volt: »Ha netán még gondolkodnék az egykor föltett kérdésen, akkor hagyja abba a feltörést, A választ vasárnap megláthatja. Ildi.« Poiesz György