Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

Szerda, 1961. október 18. s SOMOGYI NÉPLAP Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) oldalú anyagi és erkölcsi segítséget leéli nyúj­tani azoknak a népeknek, amelyek az impe­rialista és kolonialista iga alól való felszaba­A Azzal összefüggésben, hogy a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének sza­kaszába lépett, Hruscsov kijelentette: Az or­szág nagy utat tett meg annak az alapvető gazdasági feladatnak megoldására, hogy el-, érje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalis­ta országokat az egy főre jutó termelés tekin­tetében. A Szovjetunió, amely jelentősen túlszárnyal­ja az Egyesült Államokat a termelés növeke­désének ütemében, a legutóbbi évek folyamán kezdte maga mögé utalni az Egyesült Államo­kat sok fontos termelési ág abszolút növekedé­sének tekintetében is. Jelenleg a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének csaknem egyötöd részét. Minden lehetőség megvan rá, hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék a hétéves tervet. A Szovjetunióban a nemzett jövedelem há­romnegyed része a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja. 1965 végére semmilyen adót nem szedünk a lakosságtól. Az építkezések mennyiségének és ütemének tekintetében a Szovjetunió az első helyet fog­lalja el a világon. A szovjet tudósok széles fronton folytatnak kutatómunkát karunk egyik legfontosabb problémájának megoldására — az irányítható termonukleáris reakció megvalósítására. A Szovjetunióban jelenleg a munkások 40 százaléka, a kolhozistáknak pedig több mint 23 százaléka rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel. Az osztályviszonyok a Szovjetunióban fejlő­désük új szakaszába léptek. A proletár de­mokrácia az egész népre kiterjedő szocialista demokráciává vált. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a XX. kongresszus után az SZKP tevékenységének a kommunizmus általánosan kibontakozó épí­tési időszakában felvetődő döntő .feladatok tel­jesítéséért vívott harc a legfőbb és meghatá­rozó vonása. E feladatok közé sorolta a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését; a Szovjetunió gazdasági erejének további meg­szilárdítását; a dolgozók kommunista nevelé­sét; a nép növekvő anyagi és szellemi szük­ségleteinek egyre teljesebb kielégítését. , -A Központi Bizottság megelégedéssel je­lenti a kongresszusnak, hogy a népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlődik» — mondta Hruscsov. Szüntelenül növekszik a nép jóléte. Oj csú­csokat ért el a szovjet tudomány és kultúra. Sikeresen megvalósul a hétéves terv. A Szov­jetunió messze haladt legfőbb gazdasági fel­adatának megoldásában — abban, hogy utol­érje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalis­ta országokat az egy lakosra eső termelésben. A lakosság száma 1956-tól 20 millió fővel gya­rapodott, és csaknem 220 millió főt tesz ki. Hruscsov az ipari termelésnek a XX. kong­resszus utáni fejlődését jellemezve adatokat idézett, amelyek magukban foglalják az 1961. év előzetes eredményeit. Bejelentette, hogy az ipari termelés hat év alatt csaknem 80 szá­zalékkal emelkedik. Különösen figyelemre méltóak a kommu­nizmus anyagi-műszaki alapjának létrehozásá­ban döntő szerepet játszó nehézipar legfonto­sabb ágazataiban elért eredmények. Az acél­olvasztás hat év alatt 26 millió tonnával emel­kedett, s meghaladja Anglia egész évi acél­termelését Az olajkitermelés 95 millió ton­nával emelkedett, »más szavakkal: öt új Baku jött létre». A viUamosenergia-termelés 157 milliárd kilowattórával növekedett, »vagyis mintha 50 olyan villamos erőművel gazdagod­tunk volna, mint a »V. L Lenin-« dnyepen erőmű«. Hruscsov megállapította, hogy a korszerű ipar alapján gyorsan fejlődik a szovjet nép­gazdaság minden ága, sikeresen fejlődik az élelmiszer- és a könnyűipar is. A hétéves terv végére, 1965-re, a Szovjet­unió a cipő- és a textiláruk termelésében lé­nyegesen felülmúlja majd Angliát, Franciaor-' szágot és Nyugat-Németországot együttvéve. A kormány a textil- és a cipőipar, valamint ez iparágak nyersanyag-bázisának fejlesztése­re a hétéves terv végéig pótlólag körülbelül 2,5 milliárd rubelt juttat. Hruscsov hangsúlyozta, hogy »terveink a bé­kés építés tervei«. — A párt gondot fordít az ország gazdasági .erejének fokozására — tette hozzá —, ugyanakkor állandóan szem előtt tartja az ország védelmi képessége erősítésé­nek szükségességét is. »Vannak interkontinentális ballisztikus ra­kétáink, rakéta légelhárító fegyvereink, raké­táink a szárazföldi csapatok, a légi és a ten­geri haderő számára. Sikeresen folyik tenger­alattjáró flottánk kiépítése. E flottát atom­hajtóművekkel, ballisztikus, valamint a cél­pontra automatikusan ráirányuló rakétákkal látjuk el.» — Teljesen befejeződött a szovjet hadsereg felszerelésének átállítása a nukleáris rakéta- technikára — jelentette ki Hruscsov. — »Az imperialisták ma már nem zsarolhatják bün­tetlenül háborús fenyegetőzésekkel a békesze­rető országokat: a kommunizmust építő szov­jet nép kezében az- atom- és hidrogénfegyver megbízhatóan szolgálja a béke ügyét»» du lésükért s függetlenségük megerősítéséért küzdenek; l széleskörűen fejleszteni kell a nemzetközi üz­leti kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést Szovjetunió Az SZKP Központi Bizottságának első titká­ra megállapította, hogy a XX. pántkongresz- szus után komoly minőségi változások történ­tek az iparban, az építkezés, a közlekedés te­rén, óriási munkát végeztek az anyagi terme­lés minden ágában a technikai felszerelés fel­újítására. Sok ezer legújabb típusú gépet, esz­tergapadot, készüléket, műszert, automata be­rendezést készítettek. Gyökeresen megjavult a tüzelőanyag-gaz­dálkodás szerkezete. A tüzelőanyag-termelés­ben a kőolaj és a gáz most 42 százalékkal sze­repel az 1955. évi 23,5 százalékkal szemben. Űj technikai alapra helyezték a villamosén or­gia-termelést. A munkások rendelkezésére ál­ló energiamennyiség körülbelül 40 százalékkal növekedett. 1956-tól 1961-ig a népgazdaságban 156 mil­liárd rubel értékű állami beruházást eszközöl­tek, többet, mint a XX. pártkongresszusig a szovjet hatalom éveiben. Körülbelül hatezer nagy állami vállalatot helyeztek üzembe, több mint harmincezer ki­lométer hosszúságban fektettek le kőolaj- és gázcsóvezetékeket. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt éveket a munka termelékenységének gyors növekedése jellemzi. 1961-ben az iparban a termelékenység 43 százalékkal, az építkezések­nél 60, a vasúti közlekedésnél 56 százalékkal nagyobb az 1955. évinél. Ezen az alapon ke­letkezett az ipari termelés növekedésének majdnem 70 százaléka. » Következetesen végrehajtották a keleti te­rületek termelőerőinek fejlesztései célzó irányvonalat. Mint Hruscsov hangsúlyozta, a haladás meg­gyorsítása szempontjából óriási jelentőségű volt az ipar és az építkezés irányításának át­szervezése. Hruscsov közölte, hogy felülvizsgálták és megjavították a XXL pártkongresszuson el­fogadott népgazdaság-fejlesztési hétéves terv egyes feladatait. A terv e módosításait »maga az élet, a szovjet nép önfeláldozó munkája eszközölte«. A hétéves terv .eddig eltelt három éve alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése 10 százalék az eredetileg előirányzott 8,3 száza­lék helyett. A Szovjetunió ipara kb. 19 milliárd rubellel nagyobb értékben állít elő termékeket, ■ mint a hétéves terv az első három évre előirányoz­ta. Az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára kijelentette, hogy a Szovjetunió az utób­bi években az előzőkhöz hasonlóan lényegesen felülmúlta az Egyesült Államokat az ipari ter­melés növekedésének ütemében, és már kezdi megelőzni az Egyesült Államokat sok nagy fontosságú termékfajta termelésének abszolút növekedésében is. »Most- már arról van szó, hogy gyorsan csökken közöttünk a távolság a termelés színvonalát tekintve; arról, hogy a Szovjetunió az első helyre kerül a világon egész sor termék és készítmény termelésében». A szovjet ipari termelés növekedésének át­lagos évi üteme 1956—1961-ben 10,2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont csak 2,3 százalék. Az iparcikkek egy főre jutó átlagos évi termelése a Szovjetunióban 8,2 százalék­kal, az Egyesült Államokban 0,6 százalékkal növekedett. A beruházások átlagos évi nőve-' kedése az utóbbi hat év alatt a Szovjetunió­ban 12 százalék volt, az Egyesült Államokban itt nem vélt növekedés, sőt bizonyos csökke­nés állt be. A Szovjetunió ipari termelése jelenleg az Egyesült Államok ipari termelésinek több mint 60 százalékát teszi ki. Hruscsov emlékez­tetett rá, hogy 10—11 évvel ezelőtt a Szovjet­unió az amerikai ipar termelésének még csu­pán nem egészen 30 százalékát állította elő. A vasérc- és szénkitermelés volumenében, a koksz, vasbetonszerelék, fővonali Diesel-moz­donyok és villanymozdonyok, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a cukor, az állati zsírok, a halfélék és több más termék előállításában a Szovjetunió máris túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét adja, vagyis többet, mint Anglia, Franciaor­szág, Kanada, Japán, Belgium és Hollandia együttvéve. . »A hétéves terv teljesítése hazánkat olyan határkőhöz vezeti el, ahonnan már csak kevés idő szükséges ahhoz, hogy gazdasági tekintet­ben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat. Az alapvető gazdasági feladat megoldásával a Szovjetunió világtörténelmi győzelmet arat az Egyesült Államokkal folytatott békés ver­senyben» — hangsúlyozta Hruscsov. »Ügyeink, mint látják, jól haladnak» — ál­lapította meg az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, majd hozzátette: Minden le­hetőségünk megvan, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel szilárd alapot teremtsünk a párt prog­ramtervezetében megjelölt még hatalmasabb feladatok megoldásához. , Hruscsov felhívott a szocialista gazdaság tartalékainak teljesebb kihasználására, a té­kozlás és helytelen gazdálkodás megszünteté­sére, a munka termelékenységének sokoldalú emelésére. Gyorsan és teljesebben kell felhasználnunk mindazt, amit a tudomány és a technika ha­zánkban megteremt; bátrabban kell alkalmaz­ás a kereskedelmet minden olyan országgal, amely ilyen kapcsolatokat akar fenntartani a Szovjetunióval; aktív és rugalmas külpolitikát kell folytatni, tárgyalások útján el kell érni a megérett oi- lágproblémák megoldását, le kell leplezni a háborús gyújtogatók kísérleteit és mesterkedé­seit. belső helyzete ni mindazt a jobbat, amit a külföldi tapaszta­lat nyújt; nagyobb mértékben keli fejleszteni a termelés szakosítását, összehangolását, meg kell gyorsítani komplex gépesítését és auto­matizálását. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a tech­nikai fejlődésben a villamosítás játssza a ve­zető szerepet Az ország teljes villamosítását megvalósító nagy kapacitású vízi erőművek felépítése azt is lehetővé teszi, hogy párhu­zamosan hozzálássanak a népgazdaság más problémáinak megoldásához. Mint Hruscsov bejelentette, a hétéves terv három évében a népgazdaságba beruházott összegeket több mint 3,5 milliárd rubellel ki­egészítik. Az országban jelenleg több mint 100 000 építkezés folyik, s ennek fele termelési rendel­tetésű: ilyen hatalmas számú létesítmény egy­idejű felszerelése mellett az anyagi és pénzj- készletek szétforgácsolódnak — mutatott rá Hruscsov —, sok vállalat csak két-három év­vel később kezd termelni, mint azt a techni­kai lehetőségek megengednék. Hruscsov hangoztatta, hogy újabb vállala­tok alapítását bizonyos időre — mint mondot­ta — „mondjuk egy évre” valószínűleg szüne­teltetni kell, s minden olyan eszközt, amely ebben az időszakban felhalmozódik,- a már megkezdett létesítmények gyors befejezésére kell fordítáni. Csak a különösen fontos épít­kezések tekintetében engedhető meg kivétele­zés. A beszámolási időszakban fontos intézkedé­sek történtek a mezőgazdaság területén, a ezek az intézkedések a kommunizmus építésé­re már eddig is nagy hatást gyakoroltak, s hatásuk a jövőben még nagyobb lesz. Megerősödött a kolhozok és szovhozok anyagi-technikai bázisa. 1956—60 között a mezőgazdasági beruházások összege majdnem megkétszereződött, elérte a 27,2 milliárd ru­belt A mezőgazdaság 747 000 traktort kapott Megnövekedett a szovhozok szerepe a kom­munista építésben. Bevezettük a tervezés új rendszerét, amely­nek alapját az az elv képezi, hagy az állami vezetést párosítani kell a tömegek alkotó kez­deményezésének sokoldalú fejlesztésével. Helyreállítottuk a kolhozisták, a szovhoz- munkások és a szakemberek anyagi érdekelt­ségének lenini elvét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kolhozokat és szovhozokat vezető káde­rekkel és .szakemberekkel erősítettük meg. Ezek a párt által megvalósított fontos intéz­kedések forradalmi jelentőségűek a mezőgaz­daság fellendítése, az egész szocialista gaz­daság fejlesztése számára. Az utóbbi öt év alatt a mezőgazdaság összes termelése a meg­előző öt évhez hasonlítva 43 százalékkal növe­kedett Hruscsov kijelentette, hogy »a szúzföldek feltörése hősi népünknek a kommunizmus épí­tésében végrehajtott évszázadokra szóló nagy­szerű hőstette». A szűzföldek meghódításának feladatát si­keresen elvégeztük — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Kazahszr tán, Szibéria, a Volga mellék, az Ural és más keleti területek végeláthatatlan sztyeppéin 41,8 millió hektár földet tettünk művelhetövé. A szűzföldek jelenleg az ország összes gabona begyűjtésének több mint 40 százalékát adják. A szűzföldek feltörésének következtében gyökeresen megváltoznak az ország keleti ré­szének nagy- területei. Hatalmas ipari bázist hoztunk itt létre. »A szovjet Kelet egész gaz­dasága a kommunizmus építésének nagy ügyét fogja szolgálni. Ez a föld igazi kommunista új- játeremtése.». Hruscsov rámutatott, hogy öt év alatt a mezőgazdasági termékek előállítása az or­szágban jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként megnőtt a szemes termények és az egyéb mezőgazdasági termékek felvásár­lása. Míg korábban az állam körülbelül két­milliárd púd gabonát vásárolt, az utóbbi években már hárommilliárd vagy annál is több púdra növekedett a felvásárlás. »Ma teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy az állattenyésztés fejlődésében is gyö­keres változások következtek be — mondotta a Központi Bizottság első titkára. A szarvas­marha-állomány 1960-ban elérte a 75,8 milliót az 1955-ös 58,8 millióval szemben. A sertés­állomány hasonlóan 34 millióról 58,7 millióra, a juhállomány pedig 103,3 millióról L33 mil­lióra emelkedett. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme még mindig elmarad az ipari termelés növekedésének ütemétől, valamint a lakosság növekvő szük- ségleteitőL Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaság­ban elért vitathatatlan és jelentős sikerek el­lenére az országban még most sincs elég egyes termékekből, különösen húsból. Ezért vannak nehézségek a lakosságnak az állatte­nyésztés termékeivel való ellátása tekinteté­ben. , — Azok a konkrét intézkedések, amelye­ket a párt 1961 elején hozott a mezőgazda- sági termelés növelésére, még nem hathattak teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — »Az azonban, ami. már meg­történt, az idén elért eredmények, azt a meggyőződést keltik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erősen növekedni jog... 1961-ben a szemes termények teljes be­takarított mennyisége nagyobb volt, mint ta­valy — közölte Hruscsov. — Növekedett a gabonaneműek felvásárolt mennyisége is. Október 15-ig 3086 millió púd szemes ter­ményt vásároltunk fél, 354 millió púddal többet, mint I960 hasonló időszakában. Az állam ebben az évben körülbelül 3300 mil­lió púd szemes terményt vásárol fel, 450 millió púddal többet, mint a múlt évben. »Ez a párt és a nép nagy győzelme, és an­nál értékesebb, mert olyan évben vívtuk ki, amely az időjárási viszonyok szempontjából nem a legjobb.« Hangsúlyozva hogy »óriási tartalékaink vannak», az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a legközelebbi években lehetőség van a felvásárlás feleme­lésére a szemes terményeknél 4200 millió Hidra, a húsnál 13 millió tonnára a tejnél 50 millió tonnára évente. Hruscsov közölte, hogy a ’ogközelebbi években a Szovjetunióban legalább nyolcmillió hektár szűzföldet kei, művelhető- vé tenni. Ilyenformán összesen ötvenmillió hektár új föld kerül hasznosításra. -A szüzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, né­pünk. büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek megművelése a szocialista mezőgazdaság kultúrájának szimbólumává váljék.» Hruscsov hangsúlyozta hogy a szemes termények termelésének növelése lehetővé teszi az állattenyészés fejlesztésének gyor­sabb megoldását is. Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mezőgazdaság fejlesztésének távlatait. A feladat a mezőgazdasági termé­kek termelésének sokszoros növelése. »A mezőgazdasági termelés újabb fellen­dítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjetrendszer teljes erejével kell meghódí­tanunk.» — Pártunk tevékenységének lényegét ab­ban látja — jelentette ki Hruscsov —, hogy emeljük a nép jólétét,' fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anya­gi és szellemi igényeit Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szo­cializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, ha­nem a fogyasztás területén' is A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük, — mondotta Hrus­csov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializ­mus viszonyai között minél nagyobb a nem­zeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte. A Szovjetunió nemzett jövedelme 1960-ban több mint másfélszer aíckora volt, mint 1955-ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban nö­vekszik, mint a legfejlettebb kapitalista or­szágokban. Hruscsov közölte a kongresszus küldöt­teivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedé­se alapján a szovjet munkások és alkalma­zottak reáljövedelme — egy dolgozóra szá­mítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett A hétéves terv során o munkások, az alkalmazottak és a kolhoz» parasztok reáljövedelme 40 százalékkal nö­vekszik majd. A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem kicsinyben! áruforgalma 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955- ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesén kielégítem bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét »Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez munkánk kofnoly bírálata.« Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyven- millió munkás és alkalmazott került űj fi­zetésű viszonyok köze. A hétéves terv hátralé­vő éved alatt a munkabérminimurnot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. A dolgozók igen érezhető munkabértölbbl ét­ben részesülnek' az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960. október 1-vei már meg is kezdődött. 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot ter­heli. »Áz adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya» — mondta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemét tekintve a Szovjetunió az első helyet foglalja el 4 világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezerfőnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint oz Egyesült Alldmokbam. és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban. „önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbóliumunkká vált az építődaru« — je­gyezte meg Hruscsov. (Folytatása a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom