Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. október 11 Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról.) munkába sem állnak, a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző és 30 százaléka az iparitanuló-is- kolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már tovább tanul. Lassan érlelődnek tehát a feltételek arra, hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük, és bevezessük az általánosan kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat a középfokú oktatás terén hajtjuk végre. Ez érthető,, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a .14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A középiskola két alapvető típnsát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziumot és a teljesen új szakközépiskolát. A gimnáziumban, a tanulók valamely szakmában olyan — á heti egynapos üzemi gyakorlatok során szerzett — előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény. Ezzel a szakmunkásképzés középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkásosztály szakmai, és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközépiskolában a tanulók négy év alatt érettségit s egy szakmában teljes képzettséget nyernek. A modem ipar a szakmunkástól egyre inkább a gépek működési elvének ismeretét, azok kezelését, hibáinak kijavítását igényli. Maga az ipar fejlődése állítja előtérbe s kívánja meg a szakközépiskolai képzés fokozatos bevezetését és széles körű elterjesztését. A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt, megtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolására, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt 10 év alatt több ezer fiatalt nevelték. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos és eredményes munkát végeznek. A fejlődő ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg 2 ipari és 16 _ mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekedő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatóik vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat, hozzunk létre. A népgazdaságnak évről évre növekedő számban van szüksége kommunista szakemberekre. Jóllehet ma népgazdaságunkban nagy számban dolgoznak, és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvendenek a nem kommunista értelmiségiek, a társadalom szocia- üsta fejlődését s az ebből adódó követelményeket figyelembe véve a ma egyetemre kerülő és ott tanuló fiataloktól teljes joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberképzés. Olyan mérnökökre, orvosokra, közgazdászokra, jogászokra, agrármérnökökre, pedagógusokra és más gyakorlati szakemberekre van szükségünk, akik jól ismerik szakmájukat, s azt a gyakorlatban tudják alkalmazni, képesek arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kultúra terén az élenjáró eljárások és módszerek meghonosítói legyenek, s megfeleljenek mindazoknak a társadalmi, politikai és világnézeti követelményeknek, amelyeket a szocializmust építő Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőtt- oktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a gépek egyre szélesebb körű alkalmazása a felnőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendszerünk által nyújtott lehetőségekkel, és szüntelenül bővítsék szakma: ismereteiket, növeljék általános és politikai műveltségűket, napjainkban at iskolák jellege abban az értelemben is megváltozik, hogy nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek »második otthonává« válnak. Egyes iskolatípusokban az »öregdiákok« száma eléri, sőt Az iskolareform hosszú időire szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Az új iskolarendszer kialakítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük megvalósí- tottnak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. É kereteket tartalommal kell megtölteni, s ez a jövő feladata. Gondoskodni kell az új iskolatípusok megfelelő tan terveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a tanulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi okok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlmóretezettsége okozza a túlterhelést. Ha vannak még pedagógusok, akik a feladatukat abban látják, hogy feladják és visszakérdezzék a leckét, a tankönyv lehet akár csak 25 oldal terjedelmű, a túlterhelést mégsem lehet megszüntetni. A túlterhelés megszüntetését a pedagógus úgy segítheti elő. ha úgy tanít és magyaráz, hogy az anyag lényegét, fő összefüggéseit a tanulók már az órán megejtsék és elsajátítsák. A pedagógiai tudomány minden eddigi eredményének mozgósításával hozzá kell látni ahhoz, hogy a munka bevezetésével nyert óriási nevelőerőt megfelelően hasznosítsuk az oktatás és nevelés egész folyamatáKállai Gyula ezután arról beszélt, hogy az oktatási irányelvek országos vitája nagy nemzeti mozgalmat bontakoznép a saját értelmisége iránt támaszt. E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat, azok oktató- nevelő munkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szocialista építőmunká gyakorlatához. Tovább javítjuk az egyetemi felvételi-trendszert. Elsősorban azokat vesszük fel az egyetemekre, akik a középiskola befejezése Útán legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktatónevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtartamú tanfolyamokon. A szakmérnök, a mérnök-közgazdász, a szakorvos és általában az oirvostováibbkép- zés' megszervezése szakember- képzésünk nagyon fontos vívmánya. túlhaladja a »kisdiákokét.« Így például az elmúlt tanévben az első osztályosok száma a gimnáziumok nappali tagozatain 45 000, a dolgozóik gimnáziumában 42 000 volt. Az ipari és közgazdasági, technikumok esti és levelező tagozatain több feiiinőtt tanul, mint amennyi fiatal ugyanezeknek az iskolatípusoknak nappali tagozatain. A törvényjavaslat továbbmegy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktatását az iskola- rendszer szerves, az ifjúság oktatásával és nevelésével egyenértékű részévé emeld. Ennek megfelelően többet kell foglalkozni a felnőttoktatás módszereivel és jó tapasztalataival, s többek között pedagógiai szaklapjainknak és általában a pedagógiai tudománynak — amely eddig alig foglalkozott e fontos kérdéssel — nagy gén- dót kell fordítania a dolgozóik oktatása elméleti és módszertani kérdéseinek megoldására. ban. Szükséges, hogy felemeljük a szavunkat az egyes helyeken mutatkozó téves szemlélet és gyakorlat ellen. Gyakran tapasztaljuk, hogy zz öt plusz egyes rendszerű iskolákban a heti egynapos üzemi munka címén a jó szándékú üzemi mérnökök és technikusok új, műszaki jellegű elméleti tárgyat iktatnak be a tananyagba. Ezt nem tartjuk he»' lyesnek, az üzemben eltöltött idő túlnyomó többségét munkával s nem előadások hallgatásával kell eltölteni. A szakmai oktatás elméleti részét össze kell hangolni, és ahol lehet, be kell építeni az iskolában oktatott tárgyak: főleg a matematika, fizika, kémia, biológia, a rajz tananyagába. Az öt plusz egyes oktatási rendszer legfontosabb alapelve az iskolában eltöltött öt nap, az üzemben eltöltött eev nap közötti összhang. Ennek érdekében nagy gonddal és felelősséggel kell pedagóigjaiilag megalapozni az üzemekben eltöltött idő foglalkoztatási tervét. Rendezni kell az üzemek és iskolák kapcsolatainak egyéb megoldattam kérdéseit is. Biztosítani kell a gyakorlati oktatás nyersanyag- szükségletét. Azokat a munkásokat és műszakiakat, akik részt vesznek az ifjúság szakoktatásában, fel kell fegyverezni a legszükségesebb pedagógiai ismeretekkel. tatott ki az iskola megsegítése érdekében: Az elmúlt évben például a társadalom több min 120 millió forinttal segítette az, iskolaépítést, a műhelyek és szertárak fejlesztését. Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi támogatása hasznos formájának bizonyult a társadalmi ösztöndíjrendszer. A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak. Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődésügyi osztálya »reszort«- feladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a tanács egésze foglalkozik. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája központi feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok megvalósításának elősegítését: A munka bevezetése az oktatásba, a tanulóifjúság közvetlen kapcsolatai a munfeásfiatalokA törvényelőkészítő viták során állandóan hangoztattuk, hogy oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének középponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz veit a heform előkészítése és kidolgozása időszakában, százszorosán igaz most, árúikor a reform végreihaj fásáról van szó. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához, de a szocialista iskola megteremtésének fő feladatai a pedagógus valla ira nehezednek. Az a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat, végső soron rajtuk áll vagy bukik. Az iskolareform törvénnyé emelésének napján bizalommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) Ä párt, a kormány, a magyar ország- gyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jövőjét: az ifjúság nevelését bízza a pedagógusokra. Nem lehet magasz- tosabb és szebb életcél, mint eleget tenni e feladatnak, s eredményes n oktatni és nevelni, szocialista emberré formálni hazánk ifjúságát. Ez megköveteli a pedagógusoktól, hogy szüntelenül képezzék magukat, ismerjék szaktárgyuk és a pedagógia legújabb eredményeit; világnézetben és kulturális ismeretekben együtt haladjanak az általános fejlődésNew York (MTI). Az ENSZ- kozígyűlés kedd délutáni, magyár idő szerint esti ülésén tovább folyt az általános politikai vita. Az ülés megnyitása után Nigéria és Malájföld képviselője szólalt fel. TASZSZ- jelentés szerint az ülés központi eseménye Raul Roa kubai külügyminiszter beszéde volt. — Kuba népe —■ mondta Roa — lerázta magáról az amerikai imperializmus bilincseit. Kuba nem akar többé a nemzetközi téren lejátszódó események tétlen szemlélője lenni, és ma már aktív részvevője a nemzetközi eseményeknek. Kuba szocialista társaűal- "jmat épít attól az államtól 90 mérföldre, amely makacsul visszafelé próbálja forgatni a történelem kerekét. A kubai külügyminiszter kijelentette, hogy a leszerelés kérdése a jelen ülésszak leg- "ontosabb problémája, öröménél üdvözölte a leszerelési kai a kommunista nevelés új lehetőségeit s a mozgalmi munka új formáit tárják fel az ifjúsági szövetség előtt is. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a segédkezés a reform megvalósításában a fiatalok újabb és újabb tömegeit hódítja meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség számára az üzemekben és az iskolákban egyaránt. Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség alkotja. Elismeréssel adózunk a Magyar Nők Országos Tanácsának, amely odaadó, lelkes munkát végez. A szülői munkaközösségek tevékenységét az iskola alapvető oktatási és nevelési célkitűzéseinek megvalósítására kell irányítani. A szülői munkaközösségek tevékenységében a jelenleginél, jóval nagyobb mértékben kell részt venni az édesapáknak is. sei. Meg vagyunk győződve arról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével — a társadalom erőinek közreműködésével, méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Csajághy Károly Somogy megyei képviselő hozzászólása —. A' felszabadulás előtt 77 évvel alkotott népoktatási törvény nem tudta megoldani, hogy a legelesettebb néprétegek gyermekei legalább a kultúra alapelemeihez hozzájuthassanak. Mégis, amikor a fel- szabadulás után megszületett az általános iskola rendszere, sokan úgy vélték, hogy zavarokat és színvonalcsökkenést idéz majd elő. A magyar tanítók többsége azonban már akkor is érezte, jaogy az általános iskola olyan forradalom a közoktatás területén, amely szétrobbantja a régi közoktatás kereteit és megnyitja a kulturális felemelkedés útját a dolgozó nép gyermekei előtt. A reakció természetesen mindent elkövetett, hogy bizalmatlanságot keltsen a kialakuló új, demokratikus iskolarendszer iránt és megfélemlítse a nevelőket. Ez már halaszthatatlanná tette az iskolák 1948 júniusában bekövetkezett államosítárgyalások elveiről megkötött szovjet—amerikai egyezményt, de megállapította, hogy az Egyesült Államok, úgy látszik, még mindig a fegyverzet fölötti ellenőrzéssel akarja felcserélni a leszerelést. Raul Roa hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény előkészítése szempontjából a legfontosabb intézkedések egyike az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása. Ezzel összefüggésben élesen elítélte az amerikai kormányt, amely erőszakkal katonai támaszpontot tart fenn a. kubai területen levő Guantanamoban. Roa a német kérdésről, valamint a nyugat-berlini problémáról szólva rámutatott, hogy az egyedüli megoldás a két német állammal való béke- szerződés aláírása, a potsdami értekezleten kijelölt határok sérthetetlenségének elismerése és mindkét német állam fölvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe lását, ami új fejezetet nyitott a magyar oktatásügy történetében. Valóban megszületett a tanulás lehetősége a falu és a város minden gyermeke számára, s a magyar nevelők megtisztelő helyet foglaltak el népünk életében. A magyar pedagógusok büszkék arra, hogy a szocializmus építésének történelmi korszakában dolgozhatnak és nevelhetik a jövő kommunista társadalmának leendő tagjait — mondotta a képviselő. A törvényjavaslatot a Somogy megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A hozzászólások után Rónai Sándor elnök a vitát bezárta. Ezután Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Megállapította, hogy a képviselők kivétel nélkül a törvényjavaslat mellett foglaltak állást, s a művelődésügyi kormányzat igen sok hasznos tanácsot kapott az országgyűlés tagjaitól arra vonatkozólag, milyen feladatokat tartson szem előtt az oktatási reform végrehajtásában. A törvényjavaslatnak egyik legnagyobb erőssége, s végrehajtásának is egyik fő biztosítéka az, hogy megalkotásában dolgozó népünk széles rétegei vettek részt. Végrehajtásának alapvető feltételei biztosítottak. Egy társadalom fejlődését sok mindenből le lehet mérni — mondotta a továbbiakban a miniszter —, a mi életünk fejlődésének egyik örvendetes mutatója a művelődés iránti igény mérhetetlen megnövekedése. Elég hivatkozni arra, hogy az utóbbi években átlag mintegy kétszázezer felnőtt dolgozó tanul az általános vagy a középiskolákban. s minden ötödik magyar állampolgár részt vesz a szervezett oktatásnak valamilyen formájában. Tanuló nép vagyunk, amely bízik hazája boldogulásában, bízik a saját jövőjében. Befejezésül a miniszter a törvényjavaslat , előadója által javasolt módosításokkal foglalkozott, s az öt módosítás közül négyet elfogadásra ajánlott az országgyűlésnek. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott és a művelődésügyi miniszter által is javasolt módosításokkal — elfogadta. Az elnök ezután az ország- gyűlés legközelebbi ülésére és napirendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s napirend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és meghallgatja Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökének felszólalását. (MTI) Kuba képviselője felhívta a közgyűlést, hogy tegyen konkrét intézkedéseket a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról . szóló .nyilatkozat haladéktalan érvényesítésére. Kijelentette, hogy gyarmatok nemcsak Afrikában, hanem még az amerikai kontinensen is vannak, s utalt az angol, a francia és a holland uralom alatt levő amerikai területekre. Megjegyezte, h-Jgy Puerto Rico «része az Egyesült Államok gyarmati rendszerének. A kubai külügyminiszter állást foglalt az ENSZ-titkárs-íg átszervezése mellett, szem előtt tartva a reális nemzetközi helyzetet, majd követelte a Kínai Népköz- társaság törvényes ENSZ- beli jogainak helyreállító* sát. (Folytatása a 3. oldalon} A felnőttoktatás szerves része iskolarendszerünknek A társadalom további segítségére nagy szükség van Az iskolareform megvalósítása szívós, áldozatos mnnkát követel Az ENSZ-közgyQlés kedd esti ülése Háborúellenes tüntetés az ENSZ székháza előtt A fő feladatok a pedagógus vállaira nehezednek
