Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. október 11 Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról.) munkába sem állnak, a két­éves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után to­vább tanulnak. Tavaly az álta­lános iskolát végzettek 43 szá­zaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző és 30 százaléka az iparitanuló-is- kolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már to­vább tanul. Lassan érlelődnek tehát a feltételek arra, hogy a tan­kötelezettséget még jobban kiterjesszük, és bevezessük az általánosan kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat a középfokú oktatás terén hajt­juk végre. Ez érthető,, mert az az ellentmondás, ami a szocia­lista társadalom egyre növek­vő igényei és az oktatási rend­szer között fennáll, a legéle­sebben a középiskoláknál je­lentkezik. A régi típusú gim­názium már nem felel meg a .14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igé­nyeknek. A középiskola két alapve­tő típnsát akarjuk kialakí­tani: a megreformált gim­náziumot és a teljesen új szakközépiskolát. A gimnáziumban, a tanulók valamely szakmában olyan — á heti egynapos üzemi gya­korlatok során szerzett — elő­képzettséget nyernek, amely­nek birtokában az adott szak­mában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megte­remtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi je­lentőségű tény. Ezzel a szakmunkásképzés kö­zépiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szo­cialista munkásosztály szakmai, és műveltségi színvonala gyor­san emelkedik. A szakközépis­kolában a tanulók négy év alatt érettségit s egy szakmá­ban teljes képzettséget nyer­nek. A modem ipar a szakmun­kástól egyre inkább a gépek működési elvének ismeretét, azok kezelését, hibáinak kija­vítását igényli. Maga az ipar fejlődése állítja előtérbe s kí­vánja meg a szakközépiskolai képzés fokozatos bevezetését és széles körű elterjesztését. A törvényjavaslat a ma mű­ködő középiskolák között fel­sorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális for­radalom fontos vívmánya volt, megtette az első lépést a ter­melés és a tanulás összekap­csolására, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A techniku­mok az elmúlt 10 év alatt több ezer fiatalt nevelték. Közülük sokan kiváló szakemberek let­tek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldoza­tos és eredményes munkát vé­geznek. A fejlődő ipar és mező­gazdaság igényeit azonban a középfokú technikus­képzés ma már nem elégí­ti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a techni­kusképzés továbbfejleszté­sét és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létre­hozását is. Jelenleg 2 ipari és 16 _ mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekedő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban ok­tatóik vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és mezőgazdasá­gi nagyüzemekben felsőfokú technikumokat, hozzunk létre. A népgazdaságnak évről év­re növekedő számban van szük­sége kommunista szakembe­rekre. Jóllehet ma népgazda­ságunkban nagy számban dol­goznak, és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvende­nek a nem kommunista értel­miségiek, a társadalom szocia- üsta fejlődését s az ebből adó­dó követelményeket figyelem­be véve a ma egyetemre kerülő és ott tanuló fiataloktól tel­jes joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakem­berekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alap­vető feladata a kommunista szakemberképzés. Olyan mér­nökökre, orvosokra, közgazdá­szokra, jogászokra, agrármér­nökökre, pedagógusokra és más gyakorlati szakemberekre van szükségünk, akik jól is­merik szakmájukat, s azt a gyakorlatban tudják alkalmaz­ni, képesek arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a kultúra terén az élen­járó eljárások és módszerek meghonosítói legyenek, s meg­feleljenek mindazoknak a tár­sadalmi, politikai és világné­zeti követelményeknek, ame­lyeket a szocializmust építő Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőtt- oktatás hálózatának széles­körű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember ta­nult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a gépek egyre szé­lesebb körű alkalmazása a fel­nőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendsze­rünk által nyújtott lehetősé­gekkel, és szüntelenül bővítsék szakma: ismereteiket, növeljék általános és politikai művelt­ségűket, napjainkban at iskolák jellege abban az értelemben is megválto­zik, hogy nemcsak az if­júság, hanem a felnőttek »második otthonává« vál­nak. Egyes iskolatípusokban az »öregdiákok« száma eléri, sőt Az iskolareform hosszú idő­ire szóló célokat állít a kor­mány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozat­kész munkát követel. Az új is­kolarendszer kialakítását a tör­vényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük megvalósí- tottnak. Az új oktatási tör­vény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. É kere­teket tartalommal kell megtöl­teni, s ez a jövő feladata. Gon­doskodni kell az új iskolatípu­sok megfelelő tan terveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túl­terhelést, amely ma a tanulók és peda­gógusok vállait egyaránt nyom­ja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi okok mellett pe­dagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tan­anyag túlmóretezettsége okoz­za a túlterhelést. Ha vannak még pedagógusok, akik a fel­adatukat abban látják, hogy feladják és visszakérdezzék a leckét, a tankönyv lehet akár csak 25 oldal terjedelmű, a túlterhelést mégsem lehet meg­szüntetni. A túlterhelés meg­szüntetését a pedagógus úgy segítheti elő. ha úgy tanít és magyaráz, hogy az anyag lé­nyegét, fő összefüggéseit a ta­nulók már az órán megejtsék és elsajátítsák. A pedagógiai tudomány min­den eddigi eredményének moz­gósításával hozzá kell látni ah­hoz, hogy a munka bevezetésé­vel nyert óriási nevelőerőt meg­felelően hasznosítsuk az okta­tás és nevelés egész folyamatá­Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy az oktatási irány­elvek országos vitája nagy nemzeti mozgalmat bontakoz­nép a saját értelmisége iránt támaszt. E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat, azok oktató- nevelő munkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szo­cialista építőmunká gyakorla­tához. Tovább javítjuk az egye­temi felvételi-trendszert. Elsősorban azokat vesszük fel az egyetemekre, akik a középiskola befejezése Útán legalább egy évet gyakorlati munkában töl­töttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatai­nak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktató­nevelő és tudományos munká­jának színvonalát. Az egyete­mekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtartamú tanfolya­mokon. A szakmérnök, a mér­nök-közgazdász, a szakorvos és általában az oirvostováibbkép- zés' megszervezése szakember- képzésünk nagyon fontos vív­mánya. túlhaladja a »kisdiákokét.« Így például az elmúlt tanév­ben az első osztályosok száma a gimnáziumok nappali tagoza­tain 45 000, a dolgozóik gimná­ziumában 42 000 volt. Az ipari és közgazdasági, technikumok esti és levelező tagozatain több feiiinőtt tanul, mint amennyi fiatal ugyanezeknek az iskola­típusoknak nappali tagozatain. A törvényjavaslat továbbmegy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktatását az iskola- rendszer szerves, az ifjúság ok­tatásával és nevelésével egyen­értékű részévé emeld. Ennek megfelelően többet kell foglal­kozni a felnőttoktatás mód­szereivel és jó tapasztalataival, s többek között pedagógiai szaklapjainknak és általában a pedagógiai tudománynak — amely eddig alig foglalkozott e fontos kérdéssel — nagy gén- dót kell fordítania a dolgozóik oktatása elméleti és módszer­tani kérdéseinek megoldására. ban. Szükséges, hogy felemel­jük a szavunkat az egyes he­lyeken mutatkozó téves szem­lélet és gyakorlat ellen. Gyak­ran tapasztaljuk, hogy zz öt plusz egyes rendszerű iskolák­ban a heti egynapos üzemi munka címén a jó szándékú üzemi mérnökök és techniku­sok új, műszaki jellegű elméle­ti tárgyat iktatnak be a tan­anyagba. Ezt nem tartjuk he»' lyesnek, az üzemben eltöltött idő túlnyomó többségét mun­kával s nem előadások hallgatásával kell eltöl­teni. A szakmai oktatás elméleti ré­szét össze kell hangolni, és ahol lehet, be kell építeni az iskolában oktatott tárgyak: fő­leg a matematika, fizika, ké­mia, biológia, a rajz tananya­gába. Az öt plusz egyes oktatási rendszer legfontosabb alapelve az iskolában eltöltött öt nap, az üzemben eltöltött eev nap közötti összhang. Ennek érde­kében nagy gonddal és felelős­séggel kell pedagóigjaiilag meg­alapozni az üzemekben eltöl­tött idő foglalkoztatási tervét. Rendezni kell az üzemek és iskolák kapcsolatainak egyéb megoldattam kérdéseit is. Biztosítani kell a gyakor­lati oktatás nyersanyag- szükségletét. Azokat a munkásokat és mű­szakiakat, akik részt vesznek az ifjúság szakoktatásában, fel kell fegyverezni a legszüksége­sebb pedagógiai ismeretekkel. tatott ki az iskola megsegítése érdekében: Az elmúlt évben például a társadalom több min 120 millió forinttal segítette az, iskolaépítést, a műhelyek és szertárak fejlesztését. Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi tá­mogatása hasznos formájának bizonyult a társadalmi ösztön­díjrendszer. A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdítá­sában döntő szerepük van a tanácsoknak. Az általános is­kolák és ma már a gimnáziu­mok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a mun­kát nem lehet a tanács műve­lődésügyi osztálya »reszort«- feladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a tanács egésze foglalko­zik. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája köz­ponti feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok meg­valósításának elősegítését: A munka bevezetése az oktatás­ba, a tanulóifjúság közvetlen kapcsolatai a munfeásfiatalok­A törvényelőkészítő viták során állandóan hangoztattuk, hogy oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésének közép­ponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz veit a heform előkészítése és kidol­gozása időszakában, százszoro­sán igaz most, árúikor a re­form végreihaj fásáról van szó. A társadalom segítsége nélkü­lözhetetlen a reform megvaló­sításához, de a szocialista is­kola megteremtésének fő fel­adatai a pedagógus valla ira ne­hezednek. Az a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat, végső soron rajtuk áll vagy bukik. Az iskolareform törvénnyé emelésének napján bizalom­mal, nagy megbecsüléssel, for­ró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden ne­velőjét. (Nagy taps.) Ä párt, a kormány, a magyar ország- gyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű mun­kát, amit az iskolareform meg­valósításáért, ifjúságunk szo­cialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kin­csét, jövőjét: az ifjúság ne­velését bízza a pedagógu­sokra. Nem lehet magasz- tosabb és szebb életcél, mint eleget tenni e fel­adatnak, s eredményes n oktatni és nevelni, szocia­lista emberré formálni ha­zánk ifjúságát. Ez megköveteli a pedagógusok­tól, hogy szüntelenül képezzék magukat, ismerjék szaktárgyuk és a pedagógia legújabb ered­ményeit; világnézetben és kul­turális ismeretekben együtt ha­ladjanak az általános fejlődés­New York (MTI). Az ENSZ- kozígyűlés kedd délutáni, ma­gyár idő szerint esti ülésén tovább folyt az általános poli­tikai vita. Az ülés megnyitása után Nigéria és Malájföld kép­viselője szólalt fel. TASZSZ- jelentés szerint az ülés közpon­ti eseménye Raul Roa kubai külügyminiszter beszéde volt. — Kuba népe —■ mondta Roa — lerázta magáról az ame­rikai imperializmus bilincseit. Kuba nem akar többé a nem­zetközi téren lejátszódó ese­mények tétlen szemlélője len­ni, és ma már aktív részvevő­je a nemzetközi események­nek. Kuba szocialista társaűal- "jmat épít attól az államtól 90 mérföldre, amely ma­kacsul visszafelé próbálja forgatni a történelem ke­rekét. A kubai külügyminiszter ki­jelentette, hogy a leszerelés kérdése a jelen ülésszak leg- "ontosabb problémája, öröm­énél üdvözölte a leszerelési kai a kommunista nevelés új lehetőségeit s a mozgalmi mun­ka új formáit tárják fel az if­júsági szövetség előtt is. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a segédkezés a reform megvalósításában a fiata­lok újabb és újabb töme­geit hódítja meg a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség számára az üze­mekben és az iskolákban egyaránt. Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség al­kotja. Elismeréssel adózunk a Magyar Nők Országos Taná­csának, amely odaadó, lelkes munkát végez. A szülői munkaközösségek tevékenységét az iskola alap­vető oktatási és nevelési cél­kitűzéseinek megvalósítására kell irányítani. A szülői mun­kaközösségek tevékenységében a jelenleginél, jóval nagyobb mértékben kell részt venni az édesapáknak is. sei. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével — a társadalom erőinek közremű­ködésével, méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsü­lettel fogják teljesíteni nagy­szerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül kö­szönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására lét­rehozott bizottság minden tag­jának, majd a törvényjavasla­tot az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. Csajághy Károly Somogy megyei képviselő hozzászólása —. A' felszabadulás előtt 77 évvel alkotott népoktatási tör­vény nem tudta megoldani, hogy a legelesettebb népréte­gek gyermekei legalább a kul­túra alapelemeihez hozzájut­hassanak. Mégis, amikor a fel- szabadulás után megszületett az általános iskola rendszere, sokan úgy vélték, hogy zava­rokat és színvonalcsökkenést idéz majd elő. A magyar taní­tók többsége azonban már ak­kor is érezte, jaogy az általá­nos iskola olyan forradalom a közoktatás területén, amely szétrobbantja a régi közoktatás kereteit és megnyitja a kultu­rális felemelkedés útját a dol­gozó nép gyermekei előtt. A reakció természetesen mindent elkövetett, hogy bizalmatlan­ságot keltsen a kialakuló új, demokratikus iskolarendszer iránt és megfélemlítse a neve­lőket. Ez már halaszthatatlan­ná tette az iskolák 1948 júniu­sában bekövetkezett államosí­tárgyalások elveiről megkötött szovjet—amerikai egyezményt, de megállapította, hogy az Egyesült Államok, úgy látszik, még mindig a fegyverzet fö­lötti ellenőrzéssel akarja fel­cserélni a leszerelést. Raul Roa hangsúlyozta, hogy az általá­nos és teljes leszerelésre vo­natkozó egyezmény előkészíté­se szempontjából a legfonto­sabb intézkedések egyike az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása. Ezzel összefüggésben élesen el­ítélte az amerikai kormányt, amely erőszakkal katonai tá­maszpontot tart fenn a. kubai területen levő Guantanamoban. Roa a német kérdésről, vala­mint a nyugat-berlini problé­máról szólva rámutatott, hogy az egyedüli megoldás a két német állammal való béke- szerződés aláírása, a pots­dami értekezleten kijelölt határok sérthetetlenségé­nek elismerése és mindkét német állam fölvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe lását, ami új fejezetet nyitott a magyar oktatásügy történe­tében. Valóban megszületett a tanulás lehetősége a falu és a város minden gyermeke szá­mára, s a magyar nevelők megtisztelő helyet foglaltak el népünk életében. A magyar pe­dagógusok büszkék arra, hogy a szocializmus építésének tör­ténelmi korszakában dolgoz­hatnak és nevelhetik a jövő kommunista társadalmának leendő tagjait — mondotta a képviselő. A törvényjavaslatot a So­mogy megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A hozzászólások után Rónai Sándor elnök a vitát bezárta. Ezután Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter válaszolt a vitá­ban elhangzottakra. Megálla­pította, hogy a képviselők ki­vétel nélkül a törvényjavaslat mellett foglaltak állást, s a művelődésügyi kormányzat igen sok hasznos tanácsot ka­pott az országgyűlés tagjaitól arra vonatkozólag, milyen fel­adatokat tartson szem előtt az oktatási reform végrehajtásá­ban. A törvényjavaslatnak egyik legnagyobb erőssége, s végrehajtásának is egyik fő biztosítéka az, hogy megalkotá­sában dolgozó népünk széles rétegei vettek részt. Végrehaj­tásának alapvető feltételei biz­tosítottak. Egy társadalom fejlődését sok mindenből le lehet mérni — mondotta a továbbiakban a miniszter —, a mi életünk fej­lődésének egyik örvendetes mutatója a művelődés iránti igény mérhetetlen megnöveke­dése. Elég hivatkozni arra, hogy az utóbbi években átlag mintegy kétszázezer felnőtt dolgozó tanul az általános vagy a középiskolákban. s minden ötödik magyar állam­polgár részt vesz a szervezett oktatásnak valamilyen formá­jában. Tanuló nép vagyunk, amely bízik hazája boldogulá­sában, bízik a saját jövőjében. Befejezésül a miniszter a tör­vényjavaslat , előadója által javasolt módosításokkal foglal­kozott, s az öt módosítás kö­zül négyet elfogadásra ajánlott az országgyűlésnek. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyű­lés a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott és a művelődésügyi miniszter által is javasolt módosítások­kal — elfogadta. Az elnök ezután az ország- gyűlés legközelebbi ülésére és napirendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s napi­rend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és meghallgatja Kádár János­nak, a Minisztertanács elnöké­nek felszólalását. (MTI) Kuba képviselője felhívta a közgyűlést, hogy tegyen konk­rét intézkedéseket a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról . szóló .nyilat­kozat haladéktalan érvényesí­tésére. Kijelentette, hogy gyar­matok nemcsak Afrikában, ha­nem még az amerikai konti­nensen is vannak, s utalt az angol, a francia és a holland uralom alatt levő amerikai te­rületekre. Megjegyezte, h-Jgy Puerto Rico «része az Egyesült Államok gyarmati rendszeré­nek. A kubai külügyminiszter ál­lást foglalt az ENSZ-titkárs-íg átszervezése mellett, szem előtt tartva a reális nemzetközi hely­zetet, majd követelte a Kínai Népköz- társaság törvényes ENSZ- beli jogainak helyreállító* sát. (Folytatása a 3. oldalon} A felnőttoktatás szerves része iskolarendszerünknek A társadalom további segítségére nagy szükség van Az iskolareform megvalósítása szívós, áldozatos mnnkát követel Az ENSZ-közgyQlés kedd esti ülése Háborúellenes tüntetés az ENSZ székháza előtt A fő feladatok a pedagógus vállaira nehezednek

Next

/
Oldalképek
Tartalom