Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara. 5Q fillí>e Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 240. SZÁM SZERDA, 1961. OKTÓBER II. Mai számunk tartalmából: Otthona ez az építőknek (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Fényt! (6. o.) Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a második ötéves népgazdaság-fejlesztési terv törvényjavaslatát Ma kezdődik oktatási rendszerünk vitája Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaság-fejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Csergő János, Czott- ner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek; Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Be- resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt feL Csergő János kohó- és gépipari miniszter: A gépiparra és a kohászatra vonatkozó előirányzatokat minimálisnak tekintjük Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly Igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előirt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hatmil- liárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka termelékenysége közel 25 százalékkal nőtt Az átlagos évi növekedés 7.7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé, és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. Ha a gépipar szerkezeti átalakulását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez képest az erősáramú berendezéseknél 99,3 százalékos, a híradástechnikai iparnál 32,6 százalékos, a műszeriparnál 69.5 százalékos a fejlődés. A golyós- csapágy-gyártás 3,5-szeresére növekedett. — A hároméves terv eredményeit csak azért sorolton fel röviden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7.7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér el. Határozott, egyértelmű Intézkedéseket kell tenni annak érdekében — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-országok- kal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyeknek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gépgyártóknak messzemenően figyelembe kell venniük az ország nyersanyag-lehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyabb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradástechnikai, a műszervagy a szerszámgépgyártó iparágakét. Ügyelnünk kell arra is, hogy további lehetőségeket találjunk a gépipar műszaki korszerűsítésére. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965- ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egyszázalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig a második ötéves terv időszakában már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, hogy a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedelméből — elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, s javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből — a vásárlóerő növekedésének hatására — az utóbbi években fokozódott a kereslet. Az élelmiszer-ellátásról szólAz elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, új üzemek segítségével, a meglevő gyárak központosításával — ténylegesen megtalálja méltó helyét. va a miniszter hangoztatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezésére. — Hazánk az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztásban —a kalóriákat számítva — előkelő helyen áll a világranglistán. A legutóbbi felmérések szerint felnőtteknél — az egyszerűség kedvéért nemenként nem mutatom ki a fejlődést (derültség) — a normál méret derékban 3—4 centiméterrel nőtt, s a serdülő gyermekek ruháinak egyharmadát 6 centiméterrel bővebbre kell méretezni, mint néhány évvel ezelőtt. 1965-ben családonként 20 kilóval több húst és húskészítményt hozunk forgalomba, mint 1960-ban. Tojásból 65, tejből 42, vajból 48, sajtból pedig 55 százalékkal többed adunk a lakosságnak, mint eddig. Az egy lakosra jutó zöldséges gyümölcsfogyasztás a tervek szerint 1965-ben 27 százalékkal lesz több az 1960. évi- nél, s megközelíti majd a fejenkénti 160 kilót. Az ellátás folyamatosságát azzal javítjuk, hogy mélyhűtött árukból kereken háromszor annyit biztosítunk, mint eddig, narancsból és citromból 33 százalékkal növeljük az' importot. Más élelmiszerekből is jelentős forgalomnövekedéssel számolunk: Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vákuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. Jelentős intézkedéseket teszünk szerszámgépgyártásunk termelésének fokozására is. Kohászatunk több mint 7,5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk, amelyek nemcsak általában hazai iparunk, hanem a baráti országok igényeinek kielégítését is szolgálják. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyeknek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális, és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyag-helyzetünkre, annak import kihatásaira és alkatrész-ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik maximális lehetőségeinket, és további feltételeket biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonatkozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Papp Ferenc Bács-Kiskun megyei, Berki Mihályné Borsod megyei és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselő felszólalása után Tausz János étolajból például 48, húskonzervből 67, csokoládé és nugátárukból 35, cukrászsüteményekből pedig 40 százalékkal adhatunk el többet a tervidőszak végién, mint 1960-ban. Az előirányzatok a vendéglői Losonczi Pád földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság időszerű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztéseinek kérdéseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazdasági előirányzatainkat minden vonatkozásban teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül szükséges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, termelésük anyagi megalapozása, munkájuk helyes megszervezése. — A népgazdaság érdekei megkívánják — mondotta a továbbiakban —, hogy a mezőgazdaság ötéves programjában előirányzott valamennyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsunk. Fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj táperejének fokozása, a mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek — növényvédőszerek, műanyagok, takarmánykiegészítők — használatának kiterjesztése, új forgalom 30 százalékos növelését teszik lehetővé, úgyhogy az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás az eddiginél naponta félmillióval több vevőt szolgál ki meleg étellel. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asz- szonyok főzési, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás 1965-ben naponta átlagosan másfél millió embert étkeztet A konzervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. nagy hozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a takar- mányfelhasználás gazdaságos módszerének széles körű alkalmazása. A miniszter ezután hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk. A meglevő területtel a lehető legokosabban kell bánnunk, felhasználva ehhez a tudomány és a technika minden vívmányát. Ez azonban nem elég — mutatott rá —, szükség van a meglevő termőterület további csökkentésének megakadályozására is. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszter, hogy a mezőgazdasági termesztésre alkalmas földterület további csökkenésének megakadályozására az orAz országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedeflsmi és vendéglátóipairi üzletet létesít. Kiterjesztik az önkiszolgálás rendszerét. A második ötéves terv idején további 1750 állami és 1500 szövetkezeti üzletben vezetik be az önkiszolgálást, illetve az új létesítmények nagy többségét már önkiszolgálóvá rendezik be. A tervjavaslat 184 000 négyzetméter új raktártér építését irányozza elő — ebből hét élelmiszer-, 28 iparcikk-raktár* továbbá hat tüzelő- és építőanyag-raktár épül. Néhány helyen — elsősorban ott, ahol most épülnek vagy fejlődnek az új lakótelepek —• a több kisebb, különböző üzlet helyett nagyméretű, nagyobb forgalom lebonyolítására, bő választék tartására alkalmas önkiszolgáló, áruház jellegű bevásárlási központokat létesítünk. Az úgynevezett, ellátási körzetek kialakításával arra törekszünk, hogy a fogyasztók minden fontosabb iparcikket megvehessenek anélkül, hogy túl nagy távolságra kelljen utazniuk. A tervjavaálat néhány budapesti és vidéki szálloda építését, illetve újjáépítését, továbbá csaknem 1100 új szállodai szoba létesítését irányozza élőit Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: Kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó, beruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk* hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkenő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen sem menjen a kiszolgálás rovására. Blaha Béla Borsod megyei és Sárosi György Bács-Kiskun megyei képviselő után Losem- ezt Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. szúggyűlés legközelebbi ülésszaka elé törvényjavaslatot terjesztenek. A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge minőségű földek megjavítása. Az ötéves terv 800 000 kataszt- rális holdon irányoz elő talaj- javítást, főleg savanyú és szikes területeken. Az előirányzott műtrágya mellett mindenhol növelni kell a szerves trágya felhasználását, részben az istállótrágya, részben a zöldtrágya mennyiségének növelésével. Említést tett a miniszter arról is, milyen fontos a kellő időben és jól elvégzett talajművelés, s mennyire meghálálja a termőföld a gondos munkát még aszályos esztendőben is. Az idei év iskolapéldája annak, hogy még a rendkívüli szárazság mellett is viszonylag jó ter(Folytatás a 2. oldaloaj iáit fel a vitában. Tausz János belkereskedelmi miniszter: Hz emelkedő életszínvonallal arányosan Javuló ellátást nyújtunk Losonczi Pál földművelésügyi miniszter: H második ötéves terv megteremti a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját
