Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
Kedd, 1961. október 10. 5 SOMOGYI NÉPLAP Oktalan takarékosság Csillagvár. Ilyen szép neve van a balatonszentgyörgyi termelőszövetkezetnek, mondhatni szimbolikus neve. , De nem ezt akarom elemezni. Még csak azt sem, hogy milyen, számokban is kimutatható eredmények birtokában néz a zárszámadás elé fiatal közösségeink közül ez az egy; az együtt végzett munka milyen gyümölcseit takaríthatja be ezúttal, s milyen tervek próbálgatják szárnyaikat a kiegyensúlyozottabb nagyüzemi gazdálkodás még mélyebb megalapozására. Figyelmemet egyéb dolog kapta meg, megfoghatatlanabb, ami bizonyos fokig még mindig a régi falút idézi az ember emlékezetébe. S aminek időnkénti felvillanása a falvak mai életében elkerülhető, sőt messze hagyható magunk mögött. Mondom, más foglalta le figyelmemet, s mivel van még néhány idevágó tapasztalatom, úgy vélem, nem árt letennem néhány gondolat-garast. Letenni pedig abban a reményben, hogy hasznát veszik azok, akik nemcsa-k eszükkel fogják fel az emberségben is újat követelő világot, hanem szívükkel is. Termelőszövetkezeteink költségvetésében van egy bizonyos rovat. Mint elnevezése is meghatározza, szociális és kulturális alap. Az e rovaton számon tartott pénzt nem lehet másra fordítani, csak arra, amire létrehivatott. Ezt egy igen okos rendelet írja elő igen egyértelmű határozottsággal. Mégis az tapasztalható a gyakorlatban, hogy »okán, a ma- gyarázhatónál jóval többen nem veszik komolyan ezt a határozottságot. Fogják a pénzt, szorítják, és ki nem engednék markukból a fél világért sem. Tisztelet a szóból, a falu alakulásának új törvényeiből és a rendeletekből értők nek. Kevés azonban a kivétel. Hiszen nem számítható ritkaságnak, hogy egy-egy termelőszövetkezeti falu magányos öregjeit — akik földjüket vitték be a közös gazdaságba, de munkára már képtelenek — esetenként a községi tanács segélyezi. Míg a termelőszövet kezet — mint már említettem — egy fillér hiány nélkül vigyázza a szociális és kulturális alapot! Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy megyére szólóan mindenütt így van ez. De sok helyütt így van! Egyebek között a Csillagvár Termelőszövetkezetben is, ahol 1959 óta egy fillért sem vettek el a szociális és kulturális alapot képező 17 ezer forintból! Miért ez az oktalannak — minden sértő szándék nélkül — nevezhető takarékosság? Nyíltan nem beszél erről senki | sem. A vezetőség kivált nem, mivel a cselekedet mögött meghúzódó igazibb indokokat jól fedi az erőskezű vezetés nimbusza. Nincsenek segítségre szoruló öregek Balatonszentgyörgyön, akik méltán számíthatnának az egy családdá lett falu izáz és ezer felé ágazó figyelmére, gondoskodására? Vannak! Szemérmesek ezek az öregek, és nehezükre es'k a kérés? Igán. Ez az emberi alapállás a múlt falujának kegyetlen emlékezetéből táplálkozik, amelyben lyukas mogyoró értékűvé vált és válhatott a már dolgozni nem bíró ember. Van a falunak művelődési háza, melynek fölszere'és? kiegészítésre vár; könyvtár, mely nemcsak azt szolgálja, hogy szórakozzanak tagjai, hanem azt is, hogy ki-ki kívánsága szerint művelhesse marat akár általánosan, akár szakmailag. Nem lenne jó, ha például megszépülne a klub, kapna televíziót, s szép lassan sorjában mindent megkapna, ami száműzi a falusi élet unalmát, elmaradottságát? De jó lenne! Nagyon jó lenne. Akkor meg miért ült rá — ahogy mondani szokás — a markot összezáró, az arcokat elkomorító »-óriáskígyó« rz oktalan takarékosság a szociális és kulturális alapra? Mert a vezetők és a tagság fejében ott motoszkál a rejtett gondolat: »Hátha hasznosabb dolgokra is lehet fordítani azt a tizenhétezret! Hátha megdicsérnek majd bennünket gondosságunkért.« Pedig hát... Nemrég zajos vezetőségi ülésen szavazták le a tanács színházbérlét vásárlására ösztönző javaslatát. — Nézzétek, elvtársak! Most jön hozzánk első évben a Csi- ky Gergely. Színház. Négy vendégjátékot ad a községnek. Vehetnétek a kulturális alapból 10—20 bérletet, ami* minden előadás alkalmával másnak, a legjobban dolgozóknak adnátok mint munkájuk megbecsülésének előlegezett jelét. Amikor szavazásra került a sor, konokul hangzó »-nem« volt a válasz! Régebben televízióvásárlást javasolt a tanács, amely költségvetéséből éppen csak nyitva tartani tudja a művelődési otthont, de korszerűen berendezni, ellátni minden kellő fölszerelési tárggyal nem. — Hát még mit nem! Eddig is megvoltunk televízió nél kül, ezután is megleszünk! Ez már a vezetőségben vetődött fel: — A legjobbakat el kellene vinni valami tapaszta- latcserés kirándulásra! Ez is leszavazást ért meg, ez az ötlet is, mert félt a vezetőség az itthon rekedők, a munkájukat nem komolyan vevők »haragjától«. Summa summárum, hiányzik a bátorság egy s más dologban. Ezért megkezdetlen a Cs'llagvár Tsz szociál's és kulturális alapja. Egyedi esetről van szó? Nem hinném, mert más helyekről is érkeztek hasonló jelzések, amik arra mutatnak, hogy nem lenne haszontalan ismét elővenni a szociális és kulturális alap felhasználását előíró '■e-del tét, és [ismertetni töviről hegyire, persze n masak a vezetőkkel, hanem a tagsággal is. Hiszen sok esetben a tagság szavazása dönti el, hogy marad egészben a szóban forgó alapon szereplő pénzösszeg, mivel az emberek többsége abban a hitben ringatózik, hogy megrövidül, ha hozzáiárul a szociális és kulturális a lop felhaszná'ásához! Pedig, mint mondottam, nincs erről szó. Ez az alap nem használható másra, csak amiért életre hívatott. Más célt nem szolgálhat, csak az új falut és új, szociálisra módon gondolkodó emberét! László Ibolya Szervezzék újjá az ellenőrző bizottságot a somogyszobi Béke Tsz-ben — MILYEN AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MUNKÁJA? — kérdeztük Bokor Ferelictől, a somogyszobi Béke Termelőszövetkezet mezögiazdászától. — Semmilyen — válaszolta, és szavát lemondó legyintéssel -kísérte. Két éve alakult meg a szövetkezet, akkor választották meg az ellenőrző bizottságot. Az iroda falán ma is ott a névsor. Az ellenőrző bizottság elnöke: Nemes József; tagjai: Kasza József, Vincze Sándor, Horváth József, Bálint Ferenc- né. Papíron tehát megvan a bizottság, csak az a hiba, hogy úgyszólván még egy szalmaszálat sem tett odébb, azaz egyet" len ellenőrzést sem végzett... Az elnök augusztus 1-ón lemondott tisztségéről:' »Részemre nem kívánatos ez a beosztás, különféle okok miatt ezennel lemondok, és tisztségemet gyakorolni tovább nem fogom« — írta a lemondólevélben. Addig se gyakorolta, az igaz. S hogy beosztását Nemes József nem tartotta kívánatosnak, az szerinte abból fakad, hogy nem szeret szólni egyik felebarátjának sem, nem akar — úgymond — haragosokat szerezni A szövetkezet, az ellenőrző biBíznak munkájuk eredményében OPRÖHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hirdetés 10- Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is bemondhatják hirdetéseiket. ADÁS-VÉTEL Férfi-divatpulóverek nagy választékban és minden színben rendelkezésre állnak a földművesszövetkezetek szaküzleteiben. (3920) Jó állapotban levő íróasztalt vennénk. Vetőmag Felügyelőség, Ka- posvár. Május 1, u. 19. _______(3944) Ü j, ötezer km-t futott Danuvia motorkerékpár eladó. Érdeklődni lehet: Kapoly, telefon 6. Megtekinthető: Nágocs, Táncsics M. u. 8._sz._______________(2100) 2 szobás családi ház 850 n-öl házhellyel beköltözhetően eladó. Ka- posmérő, Rákóczi u. 67., Kovácsné. ____________________ (2098) E ladó kis családi ház 600 n^öl gyümölcsössel. Lébár Sándomé, Segesd. _ (2103) Kifogástalan, állapotban levő szabóvarrógépet vennék. Címeket 59310-es számra kérek a Magyar Hirdetőbe. (59310) Hetesen, Ady u. 13. alatt, kőt szoba, konyha, éléskamra, fürdőszoba. alápincézett kamrahelyiségekből álló lakóház hatszáz öl tel- ken eladó. (59313) Somogy megyei községben főútvonal mellett,' városhoz közel gyümölcsös, házhelyek a község legszebb helyén 600 n-öltől eladók Cím 59138-as számon a Magyar Hirdetőben. (59138 Csisztafürdőn 6 ágyas nyaraló berendezéssel eladó. Felvilágosítást ad telefon: Somogysárd 3, Péczer. (59137) Életjáradékra házat vennék 60 009 Ft készpénzzel, Ajánlatokat 59150-es Mámra a hirdetőbe. (59150)1 Árverési vételi lehetőség Kapós- mérőben. Házas belsőség 3000 n-öl belterülettel olcsón eladásra kerül. Cím 59303-as számon a Magyar Hirdetőben. (59303) Figyelem: Kukoricacsuta mázsánként 5,— Ft-ért kapható a TU- ZÉP cseri sorompói telepén. ________________ (59309) E gy családi ház eladó. Kaposvár. Szent István u. 45. sz. (2097) CSERE Elcserélném Kaposváp, Április 4 u. 26. szám alatti egyszobás, kony- hás, speizos lakásomat 2 szobás lakásért. Cím: Hifzi cukrász, Mártírok tere. (2092) ÁLLÁS 40 év körüli férfi munkaerőt hi- vatalsegédi beosztásra keresünk. Magyar Nemzeti Bank járási fiókja, Kaposvár, Május 1. u. 12. sz. Jelentkezés azonnal. (2107) Egyéves kisgyermek meilé keresek gyermekszerető idősebb asz- szonyt egész vagy fél napra. Cím 59305-ös számon a Magyar Hirdetőben. (59305) Minőségi Ellenőrző R. T. kaposvári kirendeltsége sürgősen keres fölvételre állandó állásba szigetvári és bonyhádi munkahellyel cipőipari szakembereket. Nyugdíjas élőhal-, sajt- és gabonaszakembereket szintén fölveszünk. Jelentkezni önéletrajzzal levélben is lehet. Cím: Kaposvár, Kossuth Lajos U. 10. (59307) V E G V F S Albérleti szobát keresek két férfi részére kevés bútorral vagy bútor nélkül. Címeket a kiadóba kérünk. A kapa ércesen cséndül a kemény földben. Burgonyát szednek a bolhói Határőr Termelőszövetkezet asszonyai. Egy híján százan szorgoskodnak a nagy táblán. Kevés szó esik munka közben. Gyorsan járnak a kezek, és egy re-másra telnek a kosarak. Valaki azt mondja, hogy meg kellene nézni a mustot a tábla végén, talán mar ki is forrt az üvegbou. Meghallja ezt az elnök meg a brigádvezető. Gombaszögi Jenő, a szövetkezet elnöke elmosolyodik a félreérthetetlen célzás hallatán, és órájára tekint. Közben már kongatja is a toronyóra a tizenkettőt. Sietnünk kell, hogy elérjük az egyik kis csoportot. Ebédelni igyekszenek, öten vannak, mindahányan lányok, barnára sült arcukon nyoma sincs a fáradtságnak. Vidáman ékelődnek. — Az állami gazdaságtól jöttek haza segíteni, míg a burgonyával nem végzünk. Közülük csak Kolics Éva tagja a szövetkezetnek. Egyike annak a hatvannak, aki az idén írta alá a belépési nyilatkozatot — mondja az elnök. A többiek azonban nem hagyják »kiközösíteni« magukat. Meg is jegyzi valamelyikük: — Ne féljen, Jenő bácsi, a télen annyian jövünk haza, hogy nem tudnak velünk mit kezdeni. — Éva is kapott munkát, ti is kaptok. De aztán a vőlegényeket is hozni kell ám, halljátok-e? Erre már nem szólnak semmit a lányok, szemlesütve kuncognak. Bizonyosan telibe találtak az elnök szavai. — Nem is élet az. amikor az ember állandóan úton van. Hideg koszt, kevés pihenés, é$. akkor még mindig nem keresnek többet, mint mi itthon — mondja Mattestes József né, aki hallotta a lányok szavait, és most kiegészíteni kívánja azokat. Majd így folytatja: — Az én emberem is meggondolta magát. Mielőtt a vállalathoz ment, a földben dolgozott ő is. Szíve szerint választott most, hogy visszajött. Foga- tos Jett. Nálunk becsülete van a munkaegységnek, azért jönnék annyian haza Bolhára. A menyecske szavaira többen is helyeselnek. Itt egy kérdés, ott egy jó tanács hangzik el. Az elnököt máris embergyűrű veszi körül, s amolyan kis közgyűlés alakul ki a tábla szélén ... Az ebédnek hamar vége. A földbe vágott kapák figyelmeztetnek, hogy a burgonyatábla másik fele még kiszedésre vár. A szövetkezet központja felé haladva a dűlőút oldalán szorgoskodnak az építőbrigád tagjai. Ebben az évben 807 ezer forint értékű épületet készítettek el, helyet csináltak az állatállománynak. Berkics Mihály és Gadanecz Vendel szakmunkások irányításával most egy sertés- szállás befejezésén dolgoznak. Különösen két öreg segédmunkás, Petrovics Adám es Czernakovicz Vince tesz ki magáéit: korukat meghazudtoló ügyességgel serénykednek az építkezésnél. — Az idén mindent sikerült fölépíteni, amire szükségünk van. Jövőre már gépeket veszünk a beruházási összegen. Eddig kedvezményes volt a gépi munka, s ezért jobban jöttünk ki, ha a gépállomással dolgoztattunk — mondja az elnök. Amikor a várható jövedelemről beszél, nem dicsekszik, csupán közli a tényeket. Mint mondja, Bolhón természetesnek tartják a munka után járó legalább 40 forintos részesedést. Az eső késik, de ok nem várakoznak tétlenül. Csaknem 450 hold kalászost vetettek el eddig, burgonyájuk pár napon belül kikerül a földből. Hamarosan eleget tesznek 19 vagon szerződéses kötelezettségüknek. A betakarításból csupán a kukorica törése van hátra. Jó ütemben folyik a munka Bolhón. A szövetkezeti gazdák minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az év végén minél nagyobb legyen a munkaegység értéke. A sikeres zárszámadás mindany- nyiuk boldogulását, jólétük fokozását segíti elő. II. F. zottság nem sokat veszített lemondásával. AZ A NÉZET, hogy nem kellemes tisztség az ellenőrző bizottság tagjának lenni, illetve az ezzel járó kötelezettségeket teljesíteni, nemcsut a volt elnöknél nyilvánult meg. Mikor Horváth Józseftől érdeklődtünk a bizottság munkájáról. csodálkozva kérdezte, hogy miért őt faggatjuk, hiszen tit-m is tagja annak. Az alakuláskor ugyan fölkérték erre, de nem vállalta el. Lehet, hogy azért beírták, de ió előre megmondta, hogy 6 nem fog csinálni semmit. Ismeri ő a fajtáját — rn >ndja —, ezért roppant nehéz ts kellemetlen dolog az ellenőrzés. Tény, hogv Horváth József nem tekinti magát ellenőrző bizottsági tagnamert idejében megmondta, hogy nem vállalja. Vajon miért nem választottak helyette rögtön mást, és miért tartják nyilván ma is a tagok sorában? Vagy csak az volt a fontos, hogy a papírforma szerint meglegyen a névsor?! Furcsa kép bontakozik ki íav az ellenőrző bizottságról. Pedig a tavasszal a népi ellenőrök felhívták a figyelmet arra, hogy mennyi munkája, feladata van ennek a bizottságnak, mire kell nagy gondot fordítania. — Mondtam en többszer — jegyzi meg Kasra öózf-í - hogy csináljunk mar valau.it, ha ránk bízta a ra°ság az el lenörzést; nincs ez így jól; egyszer majd csak nekünk kell felelni a hibákért; de hagyták, maradt az egész. A NEMTÖRŐDÖMSÉG, a felelőtlenség s az a különös nézet, hogy ha teljesítik kötelességüket, magukra haragítják a vezetőséget vagy' a tagságot, megpecsételte a somogyszobi Béke ellenőrző bizottságának sorsát. Széthulltak anélkül, hogy valaha is összetartoztak volna, hogy valamit is segítettek volna a közösségnek. Pedig állandóan találhatnának ellenőriznivalót. Ott van például a takannányügy, hogy csak egyet említsünk a sok közül. A lovak még nincsenek közös istállóban, csak a szénát porciózzák ki nekik, az egyéb etetnivalót. nem. És ez a takarmány többnyire nem az istállóba, hanem kinek-ki- nek a házához kerül. Hogy aztán megkapják-e a közös állatok a kiadott takarmányt vagy sem', azrt senki sem tudja. Semmi esetre sem megoldás az, hogy az agronómus és a tszelnék házról házra járva vizs* gálgatja ezt az ügyet Sokkal inkább kötelessége ez az ellenőrző bizottságnak! SOMOGYSZOBON KETTŐS A BAJ. Elsősorban az — s talán ez a döntő —, hogy az ellenőrző bizottság tagjai nem érzik kötelességüknek, hivatásuknak a közös vagyon védelmét. Másodsorban pedig az, hogy a szövetkezeit vezetői nem tettek semmit e testület újjászervezésére. Elérkezett a végső határidő, amikor rendet kell teremteni az ellenőrző bizottságban. Állítsanak olyan embereket erre a tisztségre, akik készek becsülettel ellátni feladatukat. Vörös Márta Használt a bírálat Közelebb került az élethez a tanácsok munkája a marcali járásban A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1959 szeptemberében értékelve a Marcali Járási Tanács munkáját, sok hibára hívta föl a figyelmet. Ezek közé tartozott, hogy a járási tanács vezetői nem ellenőrizték rendszeresen a határozatok végrehajtását; elhanyagolták a beszámoltatást; munkaterveik felületességről árulkodtak; a községi végrehajtó bizottságok nem sokat törődtek a napirendek összeállításával; a járási tanács többször félreérthető határozatokat hozott. Elmarasztalták a járási tanács vezetőit amiatt is, hogy nem fordítottak kellő gondot az állandó bizottságok működésére, a tömeg- kapcsolat javítására. Azóta két év telt el. Vajon megszüntették-e a hibákat a járási tanácson,^ közelebb ke- rültek-e a községi tanácsok a lakossághoz? A járás vezetői megszívlelték a bírálatot. Gondos tervet készítettek a tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigaz gatási osztályok számára. Ki dolgozták a hatékonyabb ellenőrzés módszereit. Növelték tanácsülések számát, hogy alkalmat teremtsenek a vözsé gi tanácsok segítésére. Eddig nyolc tanács munkáját: a sávolyt, a szegerdői, a főnyedi, a boronkai, a tapsonyi, a niklai, a somogysimonyi és a varász lói tanácsét vizsgálták meg, i közeljövőben a horvátkút! és a pusztakovácsi tanács munkáját ellenőrzik. Főleg azt né zik meg, hogy hogyan segíti a községi végrehajtó bizottság a termelőszövetkezetet és az áru értékesítési terv teljesítését. A járási tanácsnál az elmúlt évben módszerré vált, hogy a szakosztályok jelentéseiket megtárgyalják az illetékes állandó bizottsággal; az észrevételeket, javaslatukat, messzemenően figyelembe veszik, s csak azután viszik vb- vagy a tanácsülés elé. Az egészségügyi állandó bizottság például megvizsgálta a bölcsődéket, a községek-egészségügyi helyzetét, s javaslatokat terjesztett a végrehajtó bizottság elé. A pénzügyi állandó bizottság ellenőrizte a jövedelemadókivetést, felülvizsgálta a járási és községi tanácsok zárszámadását. E munka segítésére aktívahálózatot szerveztek. A járási tanács végrehaj-. tó bizottsága 121, a tanácsülés 15 határozatot fogadott el ebben az évben. A községi tanácsok végrehajtják e határozatokat. Különösen sokat javult a tanács munkája Nagyszakácsiban, Somogyszentpálon, Szö- kedencsen, Böhönyén és Iíét- helyen. Mesztegnyőn a tanács és a szövetkezet vezetői között ellentétek voltak. Azóta, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága a helyszínen megtárgyalta a községi tanács munkáját. örvendetes változás ta- pasríalható. Egy helyszíni vizsgálaton a végrehajtó bizottság azért bírálta meg a sávolyi tanács vezetőit, mert érdektelenségbe, unalomba fullasztották a tanácsüléseket. Bár akad még bőven javítanivaló a tanácsi munkáoan, megállapítható, hogy az utóbbi két évben eredményesebbé, módszeresebbe vált a Marcali Járási Tanács tevékenysége. Ehhez hozzájárult az is, hogy a járás minden tanácsi dolgozója tanul. Eddig tizenhatan végeztek tanácsakadémiát, jelenleg tízen főiskoláin és egyetemen, harmincán pedig a középiskolák levelező tagozatain tanulnak. Sok segítséget adnak a járási tanács szervezte szakmai továbbképzések is. A tanácsi munka a helyes irányítás eredményeként a járás minden községében közelebb került az élethez. N. 8»
