Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1961. október 8. Me sa* országgyűlés sij ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nyngat-berlint helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra: halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy az új világháború ve­szélyé fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hiVleri Német­ország elleni háborúban részt- vett nyugati hatalmak a Né­metországban ténylegesen ki­alakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal kö­tendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű in­dítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kor­mányaival együtt békeszer­ződést ír alá a Német Demok­ratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogat­ja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megköté­se érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német bé­keszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy min­den lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és bará­tainkkal együtt tegyen további erőfeszítéseket az európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslőén veszi tudomásul azokat az intézkedé­seket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességének növelése, népünk békés alkotó­munkájának megóvása érdeké­ben a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ün­nepélyesen kijelenti: teljes tá­mogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német álla­mát, Rimák kormányát és né­pét. A testvéri Német Demok­ratikus Köztársaság teljesítet­te a történelem parancsát, ami­kor határozott és bátor intéz­kedésekkel biztosította állam­határait és a nyűgöd fabb al­kotómunka lehetőségeit. Szán­dékaink azonosak, érdekeink egyeli, biztonságuk a mi biz­tonságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugatnémet újfasizmus a békeszerető Német Demokrati­kus Köztársaság ellen folytat­nak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkás-pa­raszt állama, a Német Demok­ratikus Köztársaság mellett! A magyar országgyűlés szív- vel-lélekkel helyesli és támo­gatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszerző­dés megkötésére és ezzel egy­idejűleg Nyugat-Berlin státu­sának rendezésére a hitleri Né­metország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ün­nepélyesen kijelenti: csatlako­zik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a vi­lág parlamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés tuda­tában van annak, hogy a vi­lág minden táján, bármely tár­sadalmi rendszerben is éljenek, nemre, fajra, politikai hova­tartozásra való tekintet nélkül száz és százmilliók harcolnak a békéért. A magyar ország- gyűlés örömmel Iái ja és a ma­gyar nép nevében üdvözli a nemzetközi demokratikus szer­vezetek és mozgalmak — a Bé­ke Világtanács, a Szakszerve­zeti Világszövetség, a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — állásfoglalásait és felhívásait a német béke- szerződés megkötésére. Bizto­sítja e nagytekintélyű nemzet­közi szervezeteket arról, hogy a magyar nép, erejét nem kí­mélve, harcol a német béke- szerződés mielőbbi megkötésé­ért és a béke védelmében egye­síti erőfeszítéseit, a földkerek­ség minden népével, A magyar országgyűlés egy­idejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen vég­zett további jó munkával, bá­tor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért, a szocializmus épí­téséért és hazánk boldog jö­vőjéért. Kiss -Károly elvtáris felszólalása, A Barcs Sándor előadói be­szédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a külügyi bizott­ság elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocializmus erői világ­szerte ölőnyomulőban vannak, s a hatalmas szocialista világ- rendszer korunk legfontosabb .törtónelemformaló tényezője. •— A tömegek — mondotta — korunk legfőbb problé­májának tekintik a lesze­relés kérdését, a béke ügyét* „ A szocialista tábor országainak népei és vezetői arra összpon­tosítják erőfeszítéseiket, hogy idejében megfékezzék • a nyugati hatalmak agresszív köreinek a hidegháború továb­bi kiélezésére és a háború ki­robbantására irányuló törekvé­seit. — Az egész emberiség to­vábbi haladása szempontjából döntő jelentőségű: sikerül-e ki­harcolni a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett történő ál­talános és teljes leszerelést. A továbbiakban részletesein beszélt a német kérdésről, Nyugat-Berlin helyzetéről. — A nyugatnémet politika egyre fokozódó agresszivitása, területi követeléseinek leplezet­len hangoztatása, az ott folyó erőltetett ütemű fegyverkezés megköveteli, hogy a békeszere­tő országok halogatás nélkül megtegyék a nyugatnémet ka­landorpolitika megfékezéséhez szükséges erőteljes és határo­zott intézkedéseket. . Kiss Károly a továbbiakban részletesem _ méltatta a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt ál­lam jelentőségét. A magyar nép — folytatta Kiss Károly — a legközvetle­nebbül érdekelt a német kér­dés maradéktalan rendezésé­ben. A magyar forradalmi mpnkás-paraszt kormány au­gusztus 24-i nyilatkozata félre­érthetetlenül kifejtette a Ma­gyar Népköztársaság álláspont­ját a legfontosabb európai problémákról. Tízmillió ma­gyar véleményének és kíván­ságának adott hangot, amikor a béke védelmében a leghatá­rozottabban követelte a máso­dik világháború maradványai­nak eltüntetését, a német bé­keszerződés megkötését. A Magyar Népköztó-rsaság kor­mánya nemzeti érdekeinktől c.l- hatottan kijelentette, hogy tűrhetetlennek tekinti a jelen­legi állapotokat Európa szivé­ben. A varsói szerződésben részt­vevő országok között a Ma­gyar Népköztársaság is öröm­mel megad minden támogatást és baráti segítséget, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság testvéri népe teljesíthesse tör­ténelmi hivatását, az első . né­met munkás-paraszt államként a béke tántoríthatatlan oltal- mazója tegyen és példát iwr tassoá az egész német népnek. A magyar kormány kinyil vá­nította, hogy résztvesz a német békeszerződés előkészítésében, elküldi képviselőit a német béketárgyaiásoikra, s a nyugati hatalmak eset­leges távolmaradása ese­tén kész aláírni a béke- szerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal. Beszéde további részében elemezte a különböző nemzeti és nemzetközi szervezeteknek a béke és a német békeszerző­dés ügyével kapcsolatos állás- foglalásait. Majd rámutatott:. Ezekben a hetekben világ­szerte minden jószándékú, a békére, a Jbbb jövőjére áhító ember a Szovjetunió felé te­kint. Hamarosan összeül Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának 22. kongresszusa, amelyet joggal illethetünk a »-történelmi« jel­zővel. Hiszen ez a kongresszus fogja megvitatni és elfogadni & Szovjetunió Kommunista Párt­jának új programmját, azt a programot, amely a marxista- leninista tudomány fegyveré­vel világítja meg és jelöli ki gyakorlatilag a kommunizmus­hoz vezető utat. A programter­vezet már merrielenésekor százmilliók szívét hódította meg. Mi, magyarok, jól tudjuk, hogy a programtervezetben ki­fejtett nagyszerű elvek irányt mutatnak a mi számunkra is. Lelkesít bennünket-az a tudat, hogy valamennyi szocialista or­szág népe egymás segítsé­gével és támogatásával voltaképpen egyszerre lép majd át a kommunizmus küszöbén. » A jövőért, az emberiség bé­kéjének biztosításáért még sok nehéz harc vár ránk. De ren­dületlenül hiszünk céljaink igazában, s valljuk, hogy ba­rátaink szilárd szövetségében, minden jószándékú becsületes emberrel összefogva diadalra visszük közös nagy ügyünket, a békét és i a szocializmust. (Taps.) Az országgyűlésinek előter­jesztett határozati javaslat hi­tet tesz népünk békeszereteté- ről s méltóan fejezi ki nemes törekvéseinket — jelentette ki, s a javaslatot a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elfogadta, s elfogadásra ajánlotta. A továbbiakban dr. Bartha Tibor Hajdú-Bihar megyei. Barczi Gyula S zabol cs-Szatmár megyei és .Pqtnkovics József,né Bács megyei képviselő beszélt, majd Horváth Richárd képvi­selő, a Katolikus Szó főszer-: kesztője emelkedett szólásra. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány augusz­tusi nyilatkozata — hangsúr lyozta — a magyar nép egysé­ges akaratát fejezi ki azzal, hogy a béke érdekében köve­teli a második világháború maradványainak teljes felszá­molását. A magyar népnek eb­ben az egységes akaratában benne van minden becsületes magyar ember — párttagok és pártonkívüliek, hívők és nem hívők — véleménye. Mi, kato­likus papok is teljesen egyek vagyunk ebben az egységes akaratban. És járható útnak, sót egyedül járható útnak lát­juk e tekintetben a Szovjet­unió javaslatait. Nekünk, magyar katoliku­soknak nincs semmi kifogá­sunk Adenauer katolikus hite ellen, de jól átgondolt és fel­tétlen ellenvéleményünk van politikájával szemben. — Igaz, azt sem tudjuk megérteni,- hogy ez a politika hogyan egyeztethető össze egy krisztu­si tiszta hittel? Mert azt ol­vassuk szent János első levelé­ben: »ha valaki azt mondja: szeretem az istent, és feleba­rátját gyűlöli, az hazug«. Már­pedig nyilvánvaló, hogy Ade­nauer és követői igen sok em­bertársukat, egész népeket, más világnézetet valló tömege­ket, sőt saját katolikus hittest­véreiket is mélységesen gyűlö­lik, s üldözik, ha ezek az egye­temes krisztusi emberszeretet parancsa szerint az emberiség békességét akarják és ezért dolgoznak. Amikor a magam részéről, mint egyházi ember, hívő ol­dalról helyeslem és támogatom kormányzatunknak a német kérdésben elfoglalt álláspont­ját és politikáját, tes-zém ezt éppen az élet emberségének és békességének szempontjából, hitém parancsára a határozati javaslatot elfogadom és támo­gatom. A vitában végül Mblnár Erik képviselő szólalt fel. — Az imperialista államok külpolitikájában mindig nagy szerepe volt a hamis jelszavak, hamis illúziók terjesztésének. Ez természetes i^ hiszen lét­feltételük a tömegek megté­vesztése. De a történelemben elérkezik egy olyan pillanat, mikor a tények, a valóság ere­je csődbe kergeti az imperia­lizmus erőszakpolitikáját, eljön az a pillanat, amikor az imperializmus kénytelen külpolitikáját a nála is erősebb tényékhez alkal­mazni. Az adott helyzetben — foly­tatta — az imperialistáknak kevés manőverezési lehetősé­gük van. Nem mondhatják,' hogy a szovjet javaslatok ér­dekeiket vagy szerzett jogai­kat sértik. A valóságban két, ellentétes irányban fejlődött Németország létezik: a- szocia­lista Német Demokratikus Köz­társaság és a kapitalista Né­met Szövetségi Köztársaság. A szovjet javaslatok következté­ben olyan helyzetbe kerülnek, amelyben nem húzhatják to­vább a német kérdés megoldá­sát. Kénytelenek lesznek az adott tények alapjára helyez­kedni és az objektív tényállás­nak megfelelő szovjet javasla­tok alapján tárgyalásokba bo­csátkozni. Az imperialisták a tárgya­lások útjára kényszerül­nek. ■ Semmi okunk arra, hogy az imperialistáktól jószándékot várjunk. Ha. kedvező jelekről beszéltünk, ezek nem az im­perialisták jószándékának je­lei, hanem annak a kényszerí­tő helyzetnek a . kifejezései, amellyel az imperializmus szemben találja magét. A mi politikánk nem az imperialis­ták szubjektív törekvéseivel, hanem az imperializmus objek­tív helyzetével számol. Politikánk következtésen halad a békés együttélés megteremtése felé, amely­nek objektív feltételei ad­va vannak. Ha a német kérdést sikerűi megoldani, ha ezzel kapcsolat­ban Nyugat-Németország fel­fegyverzésének is sikerül útját állni, már ezzel komoly lépést fogunk tenni a békés együtt­élés viszonyainak megteremté­se felé. Éppen ezért a külügyi bizottság határozati javaslatá­val, amely helyesli a német kérdés . '.egoldására vonatkozó szovjet javaslatokat és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság intézkedéseit, állást fog­lal a német békeszerződés mel­lett és végezetül is megkötése mellett, és erre a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a felhatalmazást megadni java­solja, teljes mértékben egyet­értek. (Taps.) A vita befejezése után az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta a külügyi bizottság be­számolóját és a határozatot a német békeszerződés megköté­sével kapcsolatban. A szombati ülést ezután be- fekesztették. Az országgyűlés hétfőn délelőtt 10 órakor foly­tatja tanácskozását. (MTI) A Szíriái Kommunista Párt nyilatkozata Beirut. (TASZSZ). Az An Nidal című lap közli a Szíriái Kommunista Párt nyilatkoza­tát. A nyilatkozat a közel­múltban lejátszódott Szíriái eseményeket úgy jellemzi, mint »a szíriai népnek a had­sereggel együttmüködye kiví­vott történelmi győzelmét«. A Szíriai Kommunista Párt elítéli a régi hatalom demokrá- ciaellenes tevékenységét. »E hatalom alatt a hazafiak ez­reit vetették börtönbe, becsüle­tes polgárokat gyilkoltak meg a kínzókamrákban, .testvért a testvérre úszították. Mindez a szíriai nép hősi ellenállását váltotta ki. Ugyanilyen természetes, hogy a Szíriai Kommunista jPárt az élgárdájában járt azoknak, akik áldozatot hoztak és harcot vívtak a diktatúra ellen. A rendőrségi kínzó­kamrákban pusztult el Farad- zsala Helu, akinek a meggyil­kolása az egész arab világot és az egész haladó emberisé­get megrázta, ott lelte' halálát Szaid Drubi, Mohieddin Fa­liun és Jeorges Adassz. »A szíriai nép véleménye szerint a kivívott győzelem megőrzésének legjobb eszköze a nemzeti, demokratikus és antiimperialista hatalomnak szabad választások útján va­ló megteremtése. Ez vezethet a Szíriái Arab Köztársaság parlamentjének és kormányá­nak létrehozásához. E hatalomnak a népre és a hazafias haladó erőkre kell támaszkodnia. Helyre kell állítani a demokratikus sza­badságjogokat. A nemzeti ha­talomnak ki kell szabadítania a bebörtönzött hazafiakat. Szükséges, hogy e hatalom valóban népi hatalom legyen«. E hatalmat csak egy olyan nemzeti front alapján lehet megteremteni, amely tömöríti az összes nemzeti erőket és mozgalmakat, függetlenül azok pártbeli hovatartozásától. (MTI) TflSZSZ-kommentár a politikai bizottság pénteki üléséhez New York (MTI). Mint a nyugati hírügynökségek je­lentései alapján már közöltük, az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága pénteken megkezd­te munkáját. Első feladatként meg kell tárgyalnia a napi­rendjére tűzött kérdések meg­vitatásának sorrendjét. : A TASZSZ a bizottság pénteki üléséhez fűzött hírmagyaráza­tában megállapítja, hogy jól­lehet az említett pénteki ülés- . nek tisztára ügyrendi jelleget kellett volna ölteni, már az első felszólalás után megnyil­vánult két élesen ellentétes magatartás a napirenden sze­replő legfontosabb kérdések egyike, az általános és íeljes leszerelés problémája iránt. Az ülésen elsőnek felszólaló Arthur Dean amerikai küldött minden szónoki képességét latba vetette annak »bizony- gatására«, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésének megvitatása csakis az utolsó napirendi pont lehet. Indítvá­nyozta, hogy a bizottság an­nak a napirendi pontnak a megtárgyalásával kezdje mun­káját, amit az Egyesült Álla­mok ’ és Anglia küldöttsége nyújtott be, és amely elenged­hetetlenül szükségesnek tartja a nukleáris fegyverkísérletek hathatós nemzetközi ellenőr­zéssel való eltiltásáról szóló szerződés megkötését. Ugyan­akkor követelte e részletkér­dés elkülönített megtárgyalá­sát az egész leszerelési kérdés­től. Dean szerint »az általános leszereléshez vezető út hosszú és göröngyös« és »ez a feladat túlságosan bonyolult és nagy ahhoz, hogy elhamarkodják megoldását«. Mint újságírókörökben az ENSZ székhelyén megállapít­ják), az amerikai küldöttség­nek a bizottság munkája kez­detén megnyilvánuló állás­pontja nehezen egyeztethető össze azzal a ténnyel, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttei hosszú tár­gyalások után nemrég egyez­ményt írtak alá a leszerelési tárgyalások általános elveiről. Ez az egyezmény pedig remé­nyeket nyújt az említett lét- fontosságú probléma sikeres megoldására. Zorin, a Szovjetunió képvi­selője hangsúlyozta beszédé­ben, hogy a bizottságnak a fő kérdés, az általános és teljes leszerelés kérdése megvitatá­sával kell kezdenie, munkáját. Ez olyan gyökeres, fontos kér­dés, amelynek megoldásától függ több más probléma, köz­tük a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntet ése kérdésének megoldásía is. A Szovjetunió helytelennek tartja a nukleá­ris fegyverkísérletek kérdésé­nek elkülönített megvitatását. Ezt a kérdést elengedhetetle­nül az általános és teljes le­szerelés egész problémájának keretében kell megtárgyalni. Kennedy és Grsmiko kétórás megbeszélést folytatott Washington (MTI). Kennedy, az Egyesült Álla­mok «elnöke és Gromiko szov­jet külügyminiszter pénteken a késő esti órákban csaknem kétórás megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ezt a tárgya­lást sorozatos találkozó előzte meg Gromiko és Rusk ame-ri- ikai külügyminiszter között. Gromiko pénteken délután érkezett Washingtonba és ma­gyar idő szerint 22 óra után kereste fel a Fehér Házat. A tanácskozás után a szovjet kül­ügyminiszter kijelentette, hogy véleménye szerint »a megbe­szélés hasznos volt«. Arra a kérdésre, vajon találkozik-e még Kennedyvel vaigy Rus-k­kal, Gromiko kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervei, mivel hétfőn visszaindul Moszkvába. Salinger, a Fehér Ház sajtó­főnöke nem volt hajlandó nyi­latkozni a Kennedy—Gromiko találkozóról.- Rusk külügymi­niszter is csupán annyit mon­dott, hogy az eszmecsere »ér­dekes« volt. Kennedy elnök még hétvégi üdülés előtt találkozni fog Mcnamara hadügyminiszterrel. * * • A New Yorkban tartózkodó Willy Brandt nyugatberüni polgármestert értesítették, hogy Kennedy elnök tárava1ni kíván vele, még mielőtt visszatérne Nyugat-Berlinbe. (MTI) Észak-Rhodesián keresztül csempésznek zsoldosokat Katcngába Elisdbethville (MTI). Csőmbe katangai diktátor pénteki sajtóértekezletén azt állította, hogy az ENSZ katan­gai fegyveres erői megszegik a tűzszünetet. Azzal vádolta az ENSZ-et, hogy intézkedései »polgárháborút idézhetne elő«, majd kijelentette, szilárd elha­tározása, hogy védekezik »min­denféle támadás« ellen. Az AP Ndolából keltezett je­lentése szerint Észak-Rhodesián keresztül ua^y forgalom bo­nyolódik le Elisabethville-lel. A Ndolában működő külföldi újságírók a hét végén felismer­tek két francia ejtőernyős tisz­tet, akik korábban Algériában »tevékenykedtek«. Bár az észak-rhodesiai hatóságok cá­folják, hogy itt zsoldosokat to­boroznak Csőmbe hadseregébe, az AP jelentésből kitűnik, hogy a Ndola-bárja't ellepő, hirtelen felbukkant kalandorok úton vannak Kataargába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom