Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

Péntek, 1961. október 6.

3

SOMOGYI NÉPLAP

A MAI FIATALOK?

Atommeghajtású villanybo- rotva, és Föld—Mars űrhajó vezetése, tanulás a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, és tanítás egy eldugott, kicsiny faluban. Csapong a képzelet. Fiatal korban kevesebben, később megfontoltabban, reálisabban. De hiszen az ábrándozás mindig is jellemzője volt az ifjúságnak. Éppen most ne volna, amikor egyre tágabb tere nyílik a lehetőségeknek?

Vihar

a fürdőszoba körül

Diákokkal, ifjú tanítójelöltekkel, munkásokkal beszélgetünk. A kérdés mindenütt azonos: Miről ábrándozik a mai fiatalság? Vagy egy kicsit bővítve a kört: Mi foglalkoztatja az ifjúságot?

Az ifjú tanítójelölteknek megemlítek egy 1938-as újságban olvasott állásihirdetést: »Fiatal orvos bármilyen munkára elhelyezkedne.«

— Nekünk biztos az állásunk, szükség van a pedagógusokra. Csak a hely foglalkoztat — jegyzi meg valaki, s máris belecsöppentünk a téma kellős közepébe. Mert ha a hely meglesz, akkor tovább kell lépni, otthont kell berendezni. Sándor Mária vállalkozik, hogy elmondja elképzeléseit,

— Szép, világos lakás, modern bútorokkal, fürdőszobával ...

— Ugyan, fürdőszoba falun;.. — kapják fel fejüket többen is. — Nagyon irreális gondolat.

S máris összecsap a két különböző véleményt hangoztató csoport, egész hangzavar kelet— Higgyétek el, reális a fürdőszoba. Az én falumban minden új ház fürdőszobával épül. Tsz-tagok házai. S ha még nincs is meg a kád, a tűzSegítség

harminc országnak

A Szovjet Vöröskereszt csupán a legutóbbi öt esztendőben több mint 30 országnak sietett segítségére. Ez idő alatt a Szovjet Vöröskereszt által Kínában, Koreában, Vietnamban, Iránban, Etiópiában, Kambodzsában, Indiában és Afganisztánban épített egészségügyi intézményekben körülbelül egymillió beteget kezelnek.

hely, a szoba már áll. Több olyan embert ismerek, aki egyenként vásárolja meg a tartozékokat — állítja Apáti Valéria. — Nem telik bele tíz év, és falun is pontosan olyan létszükség lesz a fürdőszoba, mint a városban.

Igen, tíz év nagy idő. És addig hány helyen építenek tór- pevízművet, hány helyen valósul meg a mai ábránd?

Amit más nem érthet meg

Telekfalvi Veronika kezd beszélni.

— Ha végzek a tanítóképzőben, nevelőintézetibe szeretnék kerülni. Én is ott nevelkedtem. .. Tudom, hogy mi a gyerekek vágya. Ez olyan dolog, amit más alig érthet meg. Ezek a gyerekek szülők nélkül nőttek fel, mégis beléjük kell oltani az anya szeretetét és szimbólumát. Ez az első és legfontosabb vágyam. A gyermekeket úgy kell nevelni, hogy szeressék és tiszteljék az embereket, az Embert.

Veronika szavai egv kicsit valamennyiünket elgondolkoztatnak. Milyen szép és nemes elképzelés a jövőről! Mennyi őszinte emberi akarás van a szavak mögött!

Aztán újabb kérdések következnek. Mert ábrándoznak a fiatalok a munka mellett sok más egyébről is. Pályaválasztás, házasság szerelem. Ügy természetes, hogy ez is foglalkoztassa a fiatalságot. És foglalkoztatja is. Például az, hogy milyen legyen a házastárs, az élettárs.

— Milyen a modem házasság? Érdekes kérdés..: Egymás megbecsülése, segítése, szeretete a döntő. Otthon a házimunkákat együtt végezzük, megbeszélünk mindent. Én például úgy képzelem el a konyhámat, hogy először tűzhelyem lesz (aztán persze villanytűzhely), s amí g hozzá készülök a főzéshez, ő addig tüzet rak (ezt meg is ígérte). Mosógéppel mosunk majd, s az egész háztartást gépesítjük, így aztán több idő jut pihenésre, szórakozásra — tervezi a jövőt az egyik kis menyasz- szony.

Pirossal aláhúzott „szerelem“ szó és az automatizálás

A negyedikes gimnazistákat

tatja, vagy ahogyan az egyik fiatal megjegyezte: »-A fenyegető érettségi réme.« És a pá lyaválasztás.

— Mezőgépészeti technikumba szeretnék menni. Ez érdekel a legjobban, itt van a legnagyobb szakemberhiány is — írja az egyik fiú, osztálytársát pedig az foglalkoztatja, hogy nekik , példát kell mutatniuk az alsósoknak, mert rájuk fölnéznek. S van olyan ifjú emberke is, aki a kérdésre egyetlen szóval válaszolt: »Szerelem-«, s ezt nyomatékként kétszer aláhúzta piros ceruzával.

Megint más foglalkoztatja a Textilművek dolgozóit. Foszák Péter a fiatalok »elégedetlenségéről« beszél, az új, a szebb utáni vágyról. Ács Ilona ledig az automatizálásra gomdoi.

— Hány év múlva valósul meg? Nem tudom. De nagyszerű dolog lenne, ha teljesen zajmentes üzemiben dolgozhatnánk, csak nagy ritkán kellene géphez nyúlni... És az üzemi hangoshíradó egész nap tánczenét közvetítene.

— Januártól januárig az foglalkoztat, hogy milyen ruhát vegyünk, hogyan tudnánk szebben, divatosabban öltózni

mondja Friss Magda, és példákat sorol fel, hogy a leányotthonban milyen tele vannak a szekrények szép, modem ruhákkal.

Változnak a korok, változnak az ábrándok. Amikor Gagarin elsőként szállt a világűrbe, néhányan — féflíig tréíá- san, félig komolyan — megjegyezték:

— Mi is rA~------ilwHr nászú

ira.

S ha a világűr-nászút még egy kicsit távoli terv is, az egyéb ábrándok sorra megvalósulnak. Nászút Karlovy-Va- ryba, a Szovjetunióba vagy másfelé.

A ma ifjúsága bízik a jövőben. Bátran tervez, célra tör.

Polesz György

ERDEMES VOLNA TANÁCSAIT MEGFOGADNI. r:

Egyre többször lehet hallani Nagykorpádon ezt a mondatot: »Érdemes lett volna megfogadni a párttitkár tanácsait.« A szövetkezet tagjai munka közben és pihenőidőben sokat beszélgetnek az idei gazdálkodásról, ilyenkor gyakran kerül szóba a párttitkár neve.

Az ő érveivel bizonyttanaik, amikor olyan dolgokra terelődik a szó, amelyeket jobban kellett volna csinálni.

Szegő István, a Petőfi Tsz párttitkára ősz hajú, sovány arcú ember.

Harminc évvel ezelőtt az egyik alföldi ■■ pusztáról került a Nagykorpád szomszédságában levő Jesenczky uradalomba. A felszabadulás után mint egyéni gazda kivívta a falu elismerését. A cselédházat öt évvel később fölcserélte egy szép kétszobás házzal. 1950-ben alapító tagja volt a falu első szövetkezetének. Bátran hangoztatta véleményét a nagyüzemi gazdálkodásról. És akik ismerték, mögéje álltak. Két éve termel őszövetkezeti község Nagykorpád, és azóta Szegő István időt és fáradságot nem sajnálva dolgozik a közösért.

— A szervezetlenség még sok hiba forrása szövetkezetünkben — kezdi a beszélgetést. — A környező községek lakói évtizedekkel ezelőtt egy szóban summázták véleményüket a nagy kor padi emberekről.

_________________________*

*

Azt mondták róluk, hogy kényelemszeretők. A mi faiunkban valóban fehér holló volt az olyan gazda, aki már a hajnali órákban megkezdte a munkát A szövetkezet az eltelt két év alatt közelebb hozta az embereket egymáshoz. De még szebbek lehetnének eredményeink, ha gondosabban és körültekintőbben dolgoznánk.

Az emberek többsége szív- vel-lélekkel végzi a rábízott feladatot. Akadnák azonban még mindig olyanok, akik Csáki szalmájának nézik a közös vagyont. És a párttitkár a legtöbbször magára marad, amikor az ilyen emberek felelős- ségrevonásáról van szó. A népszerűtlen feladatokat nem nagyon szereti a szövetkezet vezetősége. Ez pedig öreg hiba.

Pár hónappal ezelőtt az állattenyésztési brigád dolgozói nap nap után panaszkodtak, hogy ismeretlen személyek lopják a takarmányt. A párt- titkár több éjszakán át ellenőrizte az éjjeliőröket, s mindig alva találta őket. A vezetőség tudomásul vette az esetet; de nem intézkedett. Még csak felelősségre se vonták az éjjeliőröket. A párttitkár dorgálása használt, de néhány ember ilyeneket mondogatott: »Miért csak neki okoz gondot mindez?«

A legtöbb problémával a párttitkárhoz fordulnak az emberek. »Amíg nem volt traktorunk, mindig szidtuk a gépállomást, mert sohasem küldött elég gépet. Most, hogy van öt saját gépünk, az őszi munkák előtt megengedjük magunknak azt a luxust, hogy az udvaron tétlenül álljanak a drága pénzen vett traktorok.« Sokan elmondták ezt a párttit- kármak, és ő is már sokszor szóvá tette a vezetőségnek: az elnöknek, a brigádvezetőknefc és a mezőgazdásznak. Sajnos eddig hiába. A vezetőség még mindig nem fordít kellő gondot a munkaszervezésre.

Az idei gazdasági évet nem éppen a legszebb eredménnyel zárja majd a Petőfi Tsz. S ez a tény sok embert elgondolkoztat. A tagok többsége már látja, hogy érdemes lenne megfogadni a párttitkár tanácsait, s jobban meg kellene szervezni a munkát.

A hibákból mindenkinek le kell vonni a tanulságot. A vezetőségnek is. A tagoknak pedig rá kell ébredniük arra; hogy a párttitkár javaslatai mellett érdemes kiállniuk, mert ha sokan akarnak valamit, az mindig sikerül.

Németh Sándor

Szovjet tervek alapján épül a bagdadi televiziótorony

Á moszkvai mérnökök elkészítették a bagdadi televíziótorony műszaki terveit. A 330 méter magas torony vázát ösz- szeszerelhető fémszerkezetekből készitiki Különböző magasságokban géptermeket és a kezelőszemélyzet számára

{„Könnyű magának...

//

kot gyorsfelvonó szállítja majd*

a kilátó-balkonokra, ahonnan* Eat mondta egyik fiatal az iraki főváros panorámáját munkatársa Horváth János tárul elébük. 100 és 240 meter * szalagvezetönek néhány éve a magasságban kávéházakat ren- . Kaposvárt d..u«í;™—. deznek be. A televíziótorony építését a közeljövőben megkezdik.

most főleg a tanulás foglalkoz- j szobákat építenek. A látogatóxsssssexsstsssssssxssxsxsxxxxxxsxsxi \*nixxxssxBxsxxsxxssses%%xxs»exsxsxsxsissxsxxxxs%xssxiesxsssxsssi *

— Egy ismerősöm. Kenyérért ment itt a környéken, és egy' eltévedt golyó...

— Nem láttam én ezt a kislányt tegnapelőtt a Városház' utca 14-ben? — morfondírozik' maga elé Müller testvér. — Mondja, ki ez a lány? — De a férfi hidegen, nyugodtan néz vele szembe, s azt mondja: — Bocsánat, de én sietek, emberéletről van szó.

Azzal már ott is hagyta Mül- lert, s az elgondolkodva nézi utánuk.

Homoródy doktor, a szálloda kis társaságának egyik legmagányosabb embere meglepetten kapja fel a fejét, amikor be-i kopognak az ajtaján. Nálai nemigen kopognak: beteg ai szállodában nincs sok, ő se

jjjjjjjjjj:; Balta Ödttn é» Baktat Ferenc riportregénye jjjjjjljjjl:

— De láttam — mondja rideg, kemény, üvegszerűen csengőhangon.

— Hol?

— Ajánlok magának valamit — fordítja magázásra a szót Péter. Ne keresse. És tűnjön el innen nagyon gyár- peremére, san. A saját érdekében.

És elfordul, mert érzi: az ökle ütésre lendülne, ha még egy pillanatig »beszélgetne« a 215-ös úrral.

— Ahogy gondolod, kérlek...

Ahogy gondolod — csikorogja Alex, s összeharapja az ajkait.

Ilyen csendes órában az ember még arra is mer gondolni, hogy talán túléli az egészet, hogy talán lesznek még szép téli napok bujkálás nélkül...

S aztán megáll, és némán és iszonyattal mered a

tized másodpercben Soós Péter tartalékos hadnagy lelkén. De ő sem ér rá elemezgetni, mit lenne szabad most tennie a »hungarista állam« farkastörvényei szerint, és mit a marakpart ga szíve szerint — már oda is •ott, ölébe kapta a vékony,

Egy lány a Duna-parton

Hull a hó, és csend van. Pihen a front. Az ablakban álló Pétert elfogja valami fékteGomolyag, véres, gyűrött szinte gyermeknyi leánytestet,

emberhalom fekszik a hóban, és a következő percben már a

___________ _____ ___

A lassan szállongó pelyhek Mária Valéria utcai bejáraton, nagyon hiresztseli, hogy orvos, befödik a testeket Cipő nél- a személyzeti kapun nyit be- mert a honvédorvosi állományfelé — talán ott kevésbé bot- ból »lépett le«, annál jobb, ük össze olyannal, aki nem ki- csendben marad. Nagyon vánatos szemtanú. gányos ember a doktor és naS közben agyában pereg a gyón keserű. És most Homoró- filmszalag. Kockái régen ősz- dv doktor meghökkentőn lép

kül, némelyik harisnya nélkül, fekszenek a hóban, hátracsuk- lott fejjel, csapzott hajjal. Talán negyvenen is vannak. Egy ősz hajú öregember a

any-» ha ( v« ma- { tö

ns. - 1Ú

pil- szeálltak már — csak

legszélső. Szemöldökén,

Iáin már vastagon ül a hó- bocsát rájuk fényt a felisme- kristályok szemfedője. Für- rés. A sortüzek. Azok a rövid, csán elnyaklott karja mutatja pergő sorozatok, amelyekről ő csak, hogy halott — egyébként azt hitte, szerves részei a azt lehetne hinni, alszik. És a harcnak... Hát így harcolnak... rémület meggörcsösödött pó- Kislányok ellen, nagymamák len vágy, hogy meghengergoz- za.jban hevernek ott öregasz- ellen, diáksapkás gyerekeik el- zék ebben a sima, fehér pap- SZOnyok és süldő kislányok, len...

lanban, hogy egy kissé kisfiú egy JqsJíú félrecsúszott diák- Gyerünk Béla bácsihoz! legyen megint, aki dókáig ja? sapkában. És az a]agsori lépcső fordu_

a hóban... az se baj, ha meg- és a halottak gyűrűjében lójánál elébe tűnik Müller szád jak. • - . , most felül az egyik, és mere v, testvér szeszmámorból lassan

Duna-part... Tepett, sebzett hisztérikusan tágra nyitott ocsúdó arca.

Duna-part, de szép. S most is szemmel Péterre néz szép. A Hanglx kioszk előtt álló ágyú körül egyetlen ember

sincs. Csend van.

Lesétál a lejárón a partra, nyugalmas, békés léptekkel, még zsebre is dugja a kezét.

Egy élő, akit ottfelejteti a »testvérek« hanyagsága.

Ül, és nézi Pétert.

Nem lehet elmondani kötetben sem, mi villan át ebben a

— Szervusz, testvér — köroost egyet hátra, amikor a szobába * az ajtón át benyomakodik Pé- * tér, karján a fekete hajú lány- nyál.

A lány most, hogy Péter ] gyengéden a rekamiéra fekte-' ti, szólal meg először:

— Mit csinálnak velem, ké- j rém? Ne öljenek meg! Ne öljenek meg!

Péter szemét elfutja a < könny. S már fordul is Homo- < ródyhoz.

— Doktor, rettenetes... itt \

szön rá ismerős bizalmasság- találtam ezt a lányt a parton.... Bal- — Hát ez ki? éjszaka lőtték le őket... segí-(

Péter száján váratlan maga- tenie kell... biztossággal ugrik ki az első

eszébe ötlő mondat (Folytatjuk.)

Ruhaüzemben. Amikor pedig az megkérdezte, hogy miért, így válaszolt:

— Magát nem feszíti a norma, mindig megkapja a fix fizetését, s csak ellenőriz, utasít Szívesein cserélnék magával, higgye el..;

... Az »irigyelt« ember már fél órával munkakezdés előtt ott van az üzemben. Tanulmányozza az előző napi szalagtérképet, az új munka műszaki leírását. Megnézi, kik vannak szabadságon, hányán jelentettek beteget, intézkedik helyettesítésükről. ő biztosítja a munkához az anyagot; a szabászoknál egyankint mindent megszámol, nehogy valami elkeveredjen. Mert ha nincs anyag, akkor a szalag hatvanöt dolgozójának kevesebb lesz a fizetése, s ennek ő lenne az oka.

De a munka java még csak ezután kezdődik! A szalagban csak három szabó szakember van, a többi betanított munkás, fiatal dolgozó. A szalagvezetönek egy-egy műszakban több százszor is végig kell sétálnia a szalag mentén. 50 méter oda, 50 méter vissza. Ellenőrzi a minőséget, s figyeli, hol gyűlik össze az anyag, s ad bélöle másaknak; vigyáz arra, hogy zökkenő- mentes legyen a szalag munkája, nehogy egy lemaradó akadályozzon másokat is.

— Egyszer az első négy óráiban megszámoltam: 125-ször mentem körbe a szalagot. Nem tudtam folytatni — emlékszik nevetve.

Közben adminisztrál, beírj« az »idegen« munkákat, nehogy a többet termelő károsodjon. Ö vezeti a beadási és a leadási könyvet is. Nyolc év alaitt — mióta ezt a munkát

végzi — tökéletesen elsajátí* tóttá a tudnivalókat. Szakmai tapasztalata is van elegendő, hiszen 1928-ban ment el szabóitanulómak. Azóta volt már bedolgozó, koinfekcáós kisiparos. 1950-ben új szalag- munkásként kezdte a ruha- üzemben.

De nem elég csak a szakmai felkészültség, megértő embernek is kell lennie. A szalag munkásai köziül csak négy a férfi, a többi nő. Családanyák, fiatalasszonyok* leányok gyakran fordulnak hozzá különböző családi problémákkal. Ilyenkor fizetés nélküli szabadságot, korábbi távozás, későbbi bejövetel engedélyezését kérik. Ahol lehet, segít.

Megdicséri a példamutatókat: Nagy Mátyást, aki a szabó szakmunkások között, Szabó Sándornét, Bezzeg Ilonát, Nagy Pálnét, Várhegyi Etát, akik a tanulók között tűnnek ki jó munkájukkal* Bátorítja, biztatja azokat, akiknek még nehezebben megy.

Fegyelem, rend uralkodik a szalagban. Ez elsősorban Horváth János érdeme. Csendes szavára, jó tanácsaira mindenki szívesen hallgat...

Vége a műszaknak. Hazaindulnak a szalag dolgozói, de Horváth János még ottmarad, hogy előkészítse a másnapi termelést. Délután vagy késő este pedig, amikor hazajut, csupán egyetlen vágya van: pihenni...

Az, aki annak idején a bevezetőben említett kijelentést tette, maga is műszaki dolgozó lett azóta. Nemrégen ezekkel a szavakkal fordult Horváth Jánoshoz: »Higgye el, sokkal jobb a szalagon: szívesen mennék vissza oda* mert az könnyebb, és kevesebb felelősséggel jár..."

Szalai Lászlé