Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-31 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ült A: 50 FILLPB MSZMP MEGYE» BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 257. SZÁM (EDO, 1961. OKTÓBER 31. Mai számunk tartalmából: Együtt a gyárral (3. o.) A vasárnap sportja (4. o.) Faluképek — ellenpontok nélkül 15. o.) Dennis Balthasar látogatása (6. o.) Hétfőn folytatta munkáját az SZKP XXII. kong resszusa Moszkva (TASZSZ). A kremli kongresszusi palo­tában magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának hétfő délelőtti ülése Nyikolaj Sver- nyik elnökletével. Svemyik közölte: a kong­resszus elnökségéhez több kül­döttség kérése érkezett be, hogy szólásra emelkedhesse­nek. Ivart Szpiridonov, az SZKP leningrádi területi bizottságá­nak első titkára a leningrádi pártszervezet küldöttségének nevében azt a javaslatot nyúj­totta be, hogy helyezzék át Sztálin tete­mét a Vörös téren levő mauzóleumból más helyre, és tegyék ezt meg a legrö­videbb időn belül. Szpiridonov elmondotta, hogy ezt a követelést a leningrádi dolgozók népes gyűlésein ve­tették fel és egyhangúlag tá­mogatták. Az, hogy Sztálin teste a mauzóleumban Lenin teste mellett feküdjék — hangsú­lyozta Szpiridonov —, össze­egyeztethetetlen a Sztálin ál­tal elkövetett törvénytelensé­gekkel személyének kultusza idején. A kongresszuson részt vevő moszkvai küldöttség a főváros kommunistái nevében teljes mértékben támogatja a lenin­grádi szervezet javaslatát, hogy helyezzék át a szarkofá­got Sztálin sírjával a Lenin- mauaóleumiból más helyre — mondotta Pjotr Gyemicsov, az SZKP moszkvai városi bizott­ságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy bár a Sztálin-kultusz idején uralko­dott törvénytelenség és ön­kény immár túlhaladott sza­kasz, mégsem szabad hallgatni róla. »Ezentúl és mindörökre és egész életünkben győzedel­meskedni fognak a lenini elvek.« Pjotr Gyemicsov elmondot­ta, hogy a moszkvai üzemek munkásai gyűléseken követel­ték: vigyék ki a Sztálin tete­mét tartalmazó szarkofágot a Lenin-mauzóleumból. A lenin­grádi pártszervezet küldöttsé­gének és Leningrad dolgozói­nak javaslata — jelentette ki Gyemicsov — Moszkva összes kommunistáinak és dolgozói­nak javaslata is. Givi Dzsavahisvili, a Grúz Kommunista Párt küldöttségé­nek képviselője megállapította, hogy a Sztálin személyi kultu­sza idején kialakult helyzet az országban törvénytelenségeket és önkényt honosított meg, s hangsúlyozta, hogy ennek kö­vetkeztében a grúz pártszerve­zet is sérelmeket szenvedett. Kijelentette: Grúzia pártszervezete és a kongresszuson részt vevő grúz küldöttség helyesli és teljes mértékben támogat­ja azt a javaslatot, hogy helyezzék át Sztálin tete­mét a Vörös téren levő mauzóleumból más helyre. Dora Lazurkina, aki 1902 óta az SZKP tagja, támogatta a javaslatot, hogy helyezzék át Sztálin tetemét a mauzóleum­ból más helyre. Ezt az idős kommunista asz- szonyt, aki ifjúkorában Lenin vezetése alatt dolgozott. 1937- ben — éppúgy, mint sok más vezető állami és pártfunkcio- aáriust — letartóztatták. Hosz­szú ideig börtönben és szám­űzetésben volt. Az egész rezsim, a pártban uralkodó egész helyzet nem felelt meg abban az időben Lenin szellemének — hangsú­lyozta Lazurkina. — A mi nagyszerű Leninünk nem fe­küdhet olyan ember teteme mellett, aki ha tett is szolgá­latokat a pártnak, az utolsó években sok bajt és rosszat ho­zott rá — mondotta Lazurki- na. Ukrajna Kommunista Párt­jának küldöttsége teljes mér­tékben támogatja a leningrádi, a moszkvai pártszervezet és Grúzia küldöttségének javas­latát — mondotta Nyikolaj Podgomij, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára. A leningrádi és moszkvai küldöttség az Ukrán és a Grúz Kommunista Párt kül­döttsége megbízásából Podgornij határozati javas­latot terjesztett az SZKP XXII. kongresszusa elé a Lenin-mauzóleumról. A határozat javasolja, hogy a Vörös téren, a Kreml falánál levő mauzóleumot nevezzék ezentúl Vlagyimir Iljics Len in­mauzóleumnak. A határozat célszerűtlennek minősíti, hogy a Sztálin testét magában fog­laló koporsó továbbra is a mauzóleumban legyen. A kongresszus küldöttei egy­hangúlag elfogadták ezt a ha­tározatot. Ezután a kongresszus foly­tatta Frol Kozlov beszámolójá­nak megvitatását az SZKP szervezeti szabályzatában vég­rehajtandó módosításokról. Alekszandr Georgijev, az Altáj határterületi pártbizott­ság első titkára kijelentette, hogy az általa képviselt szer­vezet egyhangúlag támogatja az előadói beszédben és az új szervezeti szabályzatban fog­lalt összes tételeket és követ­keztetéseket. Hangsúlyozta, hogy az Altáj határterületi kommunisták élen jártak csaknem három­millió hektár szűzföld megmű­velésében. A kommunisták ve­zették a harcot azért, hogy a nép szolgálatába állítsák az Altáj határterület mérhetetlen gazdagságát. A felszólaló el­mondotta, hogy az Altáj ha­tárterületi szűzföldek már több mint egymilliárd púd sze­mes terményt adtak pótlólag az államnak. A határterületen az évi szemes termény-terme­lés ötszörösére növekedett a szűzföldek feltörése óta. Alek­szandr Georgijev a küldöttek tapsának kíséretében jelentet­te ki, hogy »az Altáj vidék évente legalább egymilliárd púd gabonát fog termelni«. Támogatta Frol Kozlov elő­adói beszédének azt a tételét, hogy több társadalmi munkást kell bevonni a pártmunkába. Nyikolaj Rogyionov, a Ka­zahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titká­ra elmondotta, hogy a párt és az ország életé­ben teljes diadalt aratott a XX. kongresszus lenini irányvonala. a személyi kultusz következ­ményeinek felszámolását és a pártélet lenini normáinak helyreállítását szolgáló irány­vonal. A szónok támogatta a kül­dötteknek azt a javaslatát. hogy Molotorot. Malenkovoi, Kaganovicsot ki kell zárni az SZKP sorai bóL Kijelentette továbbá, hogy a Kazahsztáni Kommunista Párt küldöttsége teljes mértékben támogatja a leningrádiak javaslatát, hogy a Sztálin koporsóját tartalmazó szarkofágot el kell vinni a Vörös téren levő mauzóleum­ból. Nyikolaj Rogyionov kijelen­tette, hogy az SZKP új szer­vezeti szabályzata — melyet a pártról szóló lenini tanítás alapján dolgoztak ki — általá­nos érvényűvé teszi a párt­építés tapasztalatait, és új fok­ra emeli a pártról szóló tudo­mányt. Az új szervezeti sza­bályzatot összehangolták a kommunista építés új felada­taival. Visszatükröződik benne a párton belüli demokrácia to­vábbi kiterjesztését szolgáló irányvonal. A szónok megjegyezte, mi­lyen nagy jelentőségű a társa­dalmi munkások hálózata a pártmunkában. Rogyionov megállapította: teljes helyeslésre talált az az elv, hogy a vezető ká­dereket a vezetés folyama­tosságának fenntartásával rendszeresen fel kell újí­tani. Alekszej Sibajev, a Szarafo- vi Tenületi Pártbizottság első titkára (Oroszországi Föderá­ció), a terület dolgozóinak a hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésében elért sike­reiről szólva kiemelte a helyi pártszervek és az alapszervt- zetek megnövekedett szervező szerepét. Kitért azokra a nagy távla­tokra, amelyek a hatalmas földgázkészletek kiaknázása alapján a terület vegyiparának fejlődése előtt állanak. Alekszej Sibajev rámutatott, hogy a kommunistáknak a nem függetlenített bizottságok munkájába való bevonása még jobban kibővíti és megszilár­dítja a párt és a nép kapcso­latait; Pavel Leonov, a Szahalini Területi Pártbizottság első tit­kára támogatta azt a javasla­tot, hogy a kongresszus azok­kal a módosításokkal és kiegé­szítésekkel hagyja jóvá a szer­vezeti szabályzat tervezetét, amelyeket Frol Kozlov beszá­molójában kifejtett. A szónok kijelentette, hogy Szahalin, amely a cáriz­mus idején a száműzetés helye volt, a kommunista párt vezetésével nagy gaz­dasági körzetté, a Szov­jetunió megbízható keleti előőrsévé vált. Szahalin a világ 26 országába szállít szenet, kőolajait, papírt, ceüulózt. Zinovij Szergyuk, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizott­ság első elnökhelyettese kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a XXII. kongresszus ama határozata, mely szerint a Vö­rös téren levő mauzóleumot a jövőben Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumának fogják ne­vezni, Sztálin tetemét pedig más helyre viszik át, egyhan­gú helyeslésre talál az összes kommunisták, az egész szovjet nép között Amikor a XX. kongresszu­son lelepleződött Sztálin sze­mélyi kultusza — folytatta Szergyuk —, a Központi Bi­zottság sok olyan tényt nem ismert még, amely Molotov- nak, Kaganovicsnak és Malen­kovnak a tömeges büntető in­tézkedésekben való részvételét bizonyítja. A szónok hangsú­lyozta: semmivel sem indokolha­tó, hogy a frakciósok az SZKP soraiban maradja­nak. Mi, kommunisták egyhan­gúan támogatjuk az SZKP szervezeti szabályzatának azt a megállapítását — mondotta —, hogy semmilyen frakciózás és csoportosulás nem egyeztet­hető össze a marxista-leninista pártszerűséggel és a párttagság fogalmával. Az ülésen elnöklő Leonyid Jefremov, a Gorkiji Területi Pártbizottság első titkára ez­után bejelentette, hogy Frol Kozáovnak az SZKP szerveze­ti szabályzatának módosításá­ról szóló beszámolójához tizen­nyolcain szóltak hozzá. A kong­resszus elnökségéhez javaslat érkezett a vita beszüntetéséről. A javaslatot egyhangúlag elfo­gadták. Az előadó nem tartotta szük­ségesnek, hogy zárszót mond­jon. Az elnök közölte, hogy a kongresszushoz fellebbezések jutottak el a pántból való ki­zárás és pártbüntetések kérdé­sében, valamint más személyi ügyekben. A kongresszus az SZKP Köz­ponti Bizottságára bízta a fel­lebbezések elbírálását. Üdvözlet érkezett a kongresz- szushoz a haiti népi egység pártjától. Moszkvai idő szerint 17 órá­tól (magyar idő szerint 15 órá­tól) a kongresszus zárt ülésen folytatta munkáját. (MTI) Választások Görögországban Az ellenzék előretört, a reakciós EKE párt nem szerzett abszolút többséget Athén (TASZSZ). Október 29-én Görögország­ban parlamenti választásokat 'tartottak. A választások az el­lenzék elleni önkény és erő­szak jegyében zajlottak le. Az ellenzék ellen, főképp a de­mokratikus tömb, a görög de­mokratikus agrárfront (PAME) ellen felvonultatták az egész államapparátust, a rendőrsé­get, csendőrséget, hadsereget, számos neofasiszta és terro­rista szervezetet, az úgyneve­zett biztonsági zászlóaljakat, amelyek országszerte garáz­dálkodtak. A választási harc során és a választás napjaiban az ellenzék két tagját megöl­ték, ezreket tartóztattak le és bántalmaztak a rendőrségen, csendőrségen vagy az utcán. Az ellenzéki sajtó közli, hogy az ellenzékiek százezreit fe­nyegette ezekben a napokban a nyílt leszámolás veszélye. Az önkény ellenére a válasz­tási körzetek kétharmadában körülbelül ötszázezer választó szavazott a PAME jelöltjeire. Athénben, Pireusban, Szalomi- kiben és több nagy városban a PAME százezres szavazato­kat kapott. A másik ellenzéki választási tömbre, a Centrum Unióra több mint 1,1 millió szavazatot adtak le. Az ERE- párti kormány politikája ellen fellépő ellenzék, a PAME és a Centrum Unió a szavazatok­nak több mint a felét kapta. A görög választók még a rend­őri önkény és erőszak légkö­rében is nyíltan elítélték a há­borús és demokráciaellenes po­litikát. A reakciós görög ERE-párt az erőszak ellenére sem kapta meg a szavazatok többségét. Előzetes adatok szerint az ERE jelöltjei 1,5 millió szavazatot, vagyis körülbelül 49 százalékot kaptak. A nagyvárosokban, Athénben, Pireusban, Szaloni- kiben, ahol a terror valamivel gyengébb volt, az ERE veresé­get szenvedett, a szavazatok­nak egyharmadát sem kapta meg. A sajtó véleménye szerint ezek az eredmények azt mu­tatják, hogy ha Görögország­ban a választók szabad akarat nyilvánításának az alapfelté­teleit biztosították volna az ERE teljes vereséget szenved. (MTI) Tavasszal új válaszfások lesznek Franciaországban Párizs (MTI). De Gaulle pártja, az UNR hivatalos köz­lönye szerint minden valószí­nűség szerint tavasszal kerül sor az új parlamenti választá­sokra Franciaországban. A je­lenlegi nemzetgyűlés mandátu­ma ugyan csak 1963-ban jár le, De Gaulle azonban nincsen megelégedve a parlamenttel, amely a költségvetési vitában is ismételten megmutatta »en­gedetlenségét«. Francia parla­menti körökben valószínűnek tartják, hogy az új választáso­kat olyan rendszerrel tionyo- lítják le, amely lehetővé teszi a kormányt támogató pártok jelöltjeinek közös listáját. Gyakoribb esőket, ködösödést igér a november eleje Az SZKP XXII. kongresszusának határozata Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresszusa a hétfő délelőtti ülésen határozatot hozott »Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumáról«. Az alábbiakban közöljük e határozat teljes szövegét: »A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. komgresz- szusa ELHATÁROZZA: 1. A Vörös téren, a Kreml falánál levő mauzóleumot, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin — a kommunista párt és a szovjet állam halhatatlan vezért, az egész vjlág dolgozóinak vezére és tanítója — emlékének megörökítésére emeltek, a jövőben VLAGYIMIR ILJICS LENIN MAUZÓLEUMÁNAK KELL NEVEZNI. 2. A J. V. Sztálin koporsóját magában foglaló szarko­fágnak a mauzóleumban való további őrzése tarthatatlan, mivel Lenin végakaratának Sztálin által történt súlyos meg­sértése, a hatalommal való visszaélések, a becsületes szovjet emberek ellen intézett büntető intézkedések és a személyi '•ultusz időszakában elkövetett egyéb cselekedetek lehetet­lenné teszik, hogy Sztálin holt este és koporsója V. I. Lenin mauzóleumában maradjon,« (MTI) A szombaton országszerte mért 19—21 fokos meleggel ha­zánk volt Európa legmelegebb pontja. Vasárnap azonban meg­kezdődött az időjárás lassú át­alakulása és ezzel véget ért a szinte példátlanul hosszúra nyúlt szárazság. Dr. Berkes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának ve­zetője tájékoztatásul elmondot­ta, hogy a legutóbbi 3 hónap melegebb volt a szokottnál — az augusztusi hőmérsékleti át­lag 0,5 fokkal, a szeptember 3, az október ugyancsak 3 fokkal volt magasabb a sok évi szvit­nél —, ugyanakkor a hazánk­ban szokásos csapadékmennyi­séghez képest az augusztus 45, a szeptember szintén 45 és az október 50 milliméterrel adott kevesebbet. A szárazságok 120 éves »ranglistáján« az elmúlt 3 hó­nap a második helyen szere­pel. Budapesti mérések szerint ugyanis az 1947-es augusztus, szeptember és október együt­tesen 13 millimeter csapadékot hozott. Az idén október 30-ig igyanennyi esett le 3 hónap alatt, s csupán a hétfői és a kedden még remélhetőleg elkö­vetkező kisebb esők szorítják az idei esztendőt az 1947-es mögé. A hőmérséklet a szombati 19—21 fokról vasárnap és hét­főn 10—15 fokig csökkent, s a páradús levegő az ország nagy részén erős ködképződést oko­zott. Hétfőm a Dunántúlom to­vább folytatódtak az esőzések; s az ország több más vidékéről is jelentettek kisebb csapadé­kokat. Valószínűnek látszik, hogy az október borús, ködös idővel búcsúzik, a mezőgazda* ság számára rendkívül fontos; jelentős mennyiségű csapadé* kot azonban már csak a no­vembertől várhatjuk. A követ­kező napokban az időjárás mind a hőmérsékletet, mind pedig a csapadékot illetően a normális mederbe zökkent, ami azt jelenti, hogy — bár erősebb fagyok egyelőre nem lesznek — hűvös marad az időjárás; gyakoribbá válnak az esők, kö­dök, s egy-egy szép verőfenyes nap ritkán, szinte már csak vendégségbe érkezik, rövid időre. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom