Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1961. október 21 az SZKP XXII. kongresszusának csütörtöki ülésén Felszólalások (Folytatás az 1. oldalról.) egyszer leleplezzük bűnös te­vékenységüket és megmutas­suk, milyen nagy jelentősége bolt hazánk számára a pártel­lenes csoport szétzúzásának. Alekszandr Seljepin beszá­molt a kongresszusnak arról, hogy az állambiztonsági szer­vekben teljesen felszámolták a szocialista törvényességnek a személyi kultusz idején előfor­dult megsértéseit. »Ennek vé­get vetettünk, egyszer s min­denkorra véget vetettünk.« tetni«. A DÉLUTÁNI ÜLÉS Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresszu­sának csütörtök délutáni ülése Gyinmuhamed Kunajevnek, Kazahsztán Kommunista Párt­ja Központi, Bizottsága első ' titkárának elnökletével nyílt meg. A Tuniszi Kommunista Párt nevében Mohammed Harmel, a ’ párt központi bizottságának ' titkára mondott üdvözlő be­szédet. Kijelentette: mindazok, akik hazájukat valóban meg akarják szabadítani a kolonia- lizmustól és annak örökségé­től, akik meg akarják védeni hazájuk szuverenitását, tapasz­talatból tudják, hogy a Szov­jetunió megbízható szövetsége­sük. A bizertai események meg­mutatták a tuniszi néptöme­geknek, ki az ellenségük és ki a jó barátjuk — hangsúlyozta Harmel. Köszönetét mondott a szovjet népnek azért a segít­ségért, amelyet a bizertai im­perialista agresszió idején nyújtott a tunisziaknak. A nagy Lenin pártjának XXII. kongresszusa az emberi társadalom történetének leg­ragyogóbb oldalát nyitja meg — mondotta Jakub Demir, a Török Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága politikai bi­zottságának tagja. .,0 Jakub -Demir hangsúlyozta, hogy Törökország a NATO és az amerikai imperializmus ka­tonai felvonulási területévé válik. A török nép nevében köszönetét mondott a szovjet kormánynak azért, hogy nyil­vánosságra hozta az agresszív köröknek ama terveit, amelyek . értelmében háború esetén Tö­Megbénult a forgalom Franciaországban Hazánkban ma a Szovjet­unió alkotmányának megfele­lően minden eddiginél jobban tiszteletben tartják a személyi sérthetetlenséget — hangsú­lyozta a szónok. Alekszandr Seljepin a kong­resszus küldötteinek és vendé­geinek viharos tapsa közepet­te jelentette ki, hogy »a ké­meknek és az állam más el­lenségeinek tevékenységét to­vábbra is a szovjet törvények teljes szigorával fogjuk bün­rökország egész kerületei pusz­tasággá változnának. Törökországban terebélyese­dik a nagy néptömegeknek a független, semleges és demok­ratikus Törökországért indí­tott mozgalma — jelentette ki Demir. ‘ Pjotr Poszpelov volt a kö­vetkező felszólaló. A szónok hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusa a testvé­riség világfórumává vált. A kommunizmus ellenségeit vi­szont rettegéssel tölti el a program, mert félnek az em­beri társadalom. kommunista úton való előrehaladásának reális távlataitól. Ebben a döntő időszakban akadtak olyan emberek, akik programunk ellen lépnek fel; az Albán Munkapárt vezetői, s Molotov, a párteljenes cso­port fő eszmei ihletője —mon­dotta Poszpelov. Molotovnak a közelmúltban az SZKP Központi Bizottságá­hoz küldött leveléről szólva Poszpelov kijelentette, hogy Molotov most az SZKP ama igen fontos következtetése el­len lép fel, hogy a mai viszo­nyok között a háború elhárít­ható. Molotov szembehelyezke­dik a békés egymás mellett élés tételével s ezzel a marxiz­mus—leninizmustól való eltá­volodását bizonyítja. Molotov szerint a háború út­ján új híveket lehet megnyer­ni a kommunizmusnak —foly­tatta Poszpelov. — Éppen ez az, amivel a kommunizmust legádázabb ellenségei vádol­ják. Pjotr Poszpelov Lenint idéz­ve kijelentette: pontosan Le­nin vallotta azt, hogy a szo­A Biztonsági Tanács fölvételre ajánlotta az ENSZ-be a Mongol Népköztársaságot és Mauritániát tagfölvételi kérdésében viszont Párizs (MTI). A közlekedési alkalmazottak általános sztrájkja megbénította a for­galmat Párizsban. A vasuta­sok, az autóbuszsofőrök és a párizsi metró dolgozóinak csü­törtökre meghirdetett sztrájk­ja — az első reggeli jelentések szerint — csaknem száz száza­lékos sikerrel járt. Csütörtökön hajnali négy óra óta a voha- tok az állomásokon vesztegel­nek. Csupán néhány nagy London (MTI). Gilpatric amerikai hadügyi államtitkár bonni alkudozásai a nyugatné­met fegyverrendelésekért fel­újították Anglia féltékenysé­gét. A Daily Telegraph katonai tudósítója írja: Az államtitkár európai küldetésé nem az, amit hivatalosan mondanak, hogy tudniillik a többi szövet­ségest atlanti haderőinek nö­velésére bírja, hanem az, hogy a bonni kormányt újabb ame­rikai fegyverek rendelésére sarkallja az Európába küldött amerikai csapatok költségei­nek ellensúlyozására. De Ang­lia, amelyet fizetési, mérlegé­nek nehézségei miatt még sú­lyosabban terhelnek németor­szági csapatainak költségei, szintén ezt a megoldást kere­si. A németek nem vásárolhat­nak annyi fegyvert, hogy mind az amerikaiakat, mind az an­golokat kielégíthetnék. Ezért Watkinson angol hadügymi­niszter követelni fogja Gil- pa trie tói, hogy tartsa tisztelet­nemzetközi vonalon indultak el a szerelvények. Párizsban nem közlekedik a metró, és leálltak az autóbuszjáratok is, s nemcsak a fővárosban, ha­nem más nagyvárosokban is. Az a kísérlet, hogy egyes he­lyeken katonai gépikocsikkal bonyolítsák le a közlekedést, hiábavalónak bizonyult. Fran­ciaország forgalma gyakorla­tilag megbénult. zötti kölcsönös egymásra utalt­ság elvét. A Daily Express úgy tudja, hogy Watkinson ke­ményen fog küzdeni amaz amerikai erőfeszítés éllen, hogy »éhes disznó módjára felhab­zsolják« Anglia elől az összes nyugatnémet fegyverrendelése­ket. Figyelmeztetni fogja Gil- patricot, hogy vagy megkapja Anglia a maga méltányos ré­szét a fegyverrendelésekből, vagy megszűnik az egymásra utaltság fegyverek dolgáb’an. Anglia nem költhet évi 65 mil­lió fontot rajnai csapatainak eltartására, ha a bonni kor­mány nem fizeti azt vissza fegyverrendelések formájában, és legalább 60 millió fontot nem helyez letétbe Angliában. Gilpgtricot Watkinson figyel­meztetni fogja, 'hogy ha Ame­rika ilyen késhegyig menő ver­senyt folytat a fegyverrendelé­sek elorzásáért, akkor vége lesz az együttműködésnek, amely a fegyverrendelések tervszerű és méltányos elosztását követeli. cializmus és a kapitalizmus el­lentétei békés gazdasági ver­sennyel megoldhatók. A kom­munizmus éppen a példa ere­jével befolyásolja a történel­mi fejlődés menetét, és nyeri meg az emberek újabb és újabb millióit. Pjotr Poszpelov hangsúlyoz­ta, hogy Molotov közvetlenül támadja a marxizmus—leni- nizmus alapvető tételeit, fel­lép Lenin ellen, szakít a mar­xizmus—lenmizmussal. Poszpelov helyeselte a kül­döttek ama javaslatát, hogy Molotovot, Kaganovicsót, Ma­lenkov ot zárják ki a pártból és kifejezte meggyőződését, hogy a XXII. kongresszus ezt a ja­vaslatot egyhangúlag támogat­ja. Az Albán Munkapárt veze­tőinek cselekedeteit érintve a szónok megállapította, hogy az albán vezetők egyre mélyebb­re süllyednek a nacionalizmus mocsarában, lábbal tiporják a proletár internacionalizmus el­veit. Reméljük, hogy az albán kommunisták az albán néppel együtt megértik, milyen ve­szedelmes forradalomellenes mocsárba terelik őket az Al­bán Munkapárt vezetői. German TyitoY felszólalása Űrhajós barátaim új kozmi­kus útvonalakon új repülések­re készülnek — mondotta a kongresszus következő felszó­lalója, German Tyitov űrrepü­lő. Tyitov viharos taps kíséreté­ben tolmácsolta az űrreoülök meleg üdvözletét a XXII. kongresszusnak, az SZKP Központi Bizottságának, és személy szerint Nyikita Hrus- csovnak. German Tyitov a legfiata­labb kommunista a kongresszu­si küldöttek között. A legna­gyobb kitüntetésnek tartja, hogy tagj elöl ts égének lejárta előtt, a Vosztok—2-n. végzett űrrepülése után felvették párt­tagnak, majd 'megválasztották kongresszusi küldöttnek. A Szovjetunió kiemelkedő sikereiről szólva Tyitov a szo­cializmust »kilövőtérnek« ne­vezte, amelyről útnak indulnak az űrhajók. Azzal kapcsolatbán. hogy egy amerikai műbolygóról 350 mil­lió fémtűt szórtak szét a vi­lágűrben. German Tyitov ki­jelentette: a szovje* űrhajósok tiltakoznak az ilyen cselekede­tek ellen. Ez nem segíti a vi­lágűr békés meghódítását — mondotta és hozzáfűzte: »az ilyen diverziók ellenére repül­ni fogunk a világűrben.« A szovjet űrrepülők — mon­dotta befejezésül Tyitov — mindenkor készek teljesíteni bármely új feladatot, amellyel a kommunista párt és a szov­jet kormány megbízza őket. Tyitov felszólalásával végei ért a kongresszus csütörtök délutáni ülése. Az SZKP XXII. kongresszu­sa pénteken folytatja munká­ját. (MTI) Véres tüntetés Bolíviában La Paz (TASZSZ). A bolí­viai La Pazban nagyszámú diák és szállítómunkás tünte­tett tiltakozásul az üzemanyag ára és a városi szállítási dí­jak emelése ellen. A rendőrség négy embert megölt, és negy­venkettőt megsebesített. (MTI) Kennedy újabb nukleáris robbantások tervét hagyta jóvá Washington (AP). A Fehér Ház bejelentette, hogy Ken­nedy elnök jóváhagyta azt a tervet, amely szerint december végén Űj-Mexikó állam terü­letén újabb föld alatti nukleá­ris robbantási kísérletsorozatot hajtanak végre. Mint az AP megjegyzi, e kí­sérletekre az előkészületek már 1960 márciusa óta foly­nak. (MTI) New York (MTI). Az MTI New York-i tudósítója jelenti: Hosszú, 15 éves harc után végre megoldódott a Mongol Népköztársaság ENSZ-tagsá- gának kérdése. A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén fölvételre ajánlotta a Mongol Népköztársaságot és Mauritá­niát. Zorin, a Szovjetunió képvi­selője hangoztatta, hogy a Mongol Népköztársaság a vi­lág egyik legrégibb országa. Zoón rámutatott, hogy a Mongol Népköztársaság füg­getlenségének első negyven éve alatt elmaradt országból fej­lett agráripari országgá vált. Mongólia békepolitikát folytat, és már rég föl kellett volna venni ia világszervezetbe. A szovjet küldött hangoztatta, hogy ha a Mongol Népköztár­saságot fölveszik az ENSZ-be, a Szovjetunió nem fogja elle­nezni Mauritania fölvételét sem. Libéria küldötte felszólalásá­ban hangoztatta, hogy Libéria is az ENSZ egyetemessége mellett van, és semmi okot. sem lát arra, hogy a Mongol Népköztársaságot, ne vegyék föl a világszervezet tagjai so­rába. Libéria tehát a Mongol Berlin (MTI). Az MTI ber­lini tudósítója jelenti: Szombat este óta ismét iga­zi »frontváros«-hangulat ural­kodik Nyugat-Berlinben. Lu­cius D. Clay tábornok, Ken­nedy . elnök személyes megbí­zottja elérkezettnek látta az időt, hogy »akcióba« lépjen. Most minden igyekezete arra irányúi; Rogy‘üéfújjá a port a négyhatalmi státusról, ame­lyet éppen az amerikaiak dob­tak sutba, amikor létrehozták a Német Szövetségi Köztársa­ságot, és külön pénznemet ve­zettek be Nyugat-Berlinben. Mjnt szerdán egy amerikai szóvivő hangoztatta: Clay tábornok most »ki akarja erőszakolni, hogy szovjet páncélosok vonul­janak a berlini határhoz, mert ha ez megtörténik, akkor ez azt jelenti, hogy továbbra is érvényben van Berlin négy­hatalmi státusa«. Szerdán délelőtt futótűzként terjedt el a hír Nyugat-Berlin- ben, hogy »délután sor kerül az amerikai akcióra«. A déli lapok és a délutáni bulvárla­pok harsogó címek alatt való­ságos had i j elen téseket közöl­tek. »Az amerikaiak ultimátu­mot küldtek a népi rendőrség­nek« — hangzott a Der Abend címe. Ugyanezzel az első olda­las főcímmel jelent meg a Nacht-Depesche is, alcíme pe­dig így ijesztgette az amúgy is nyugtalan nyugat-berlinie­ket: »Az övezeti határnál igen komoly a helyzet.« A Der Ku­rier címe rr»\r megmutatta Clay igazi szándékát: »Az amerikaiak nem tűrik, hogy a népi rendőrség ellenőrizzen a határnál.« A bulvárlapok és a két nyu­gat-berlini rádióállomás hír­adásai felcsigázták az emberek kíváncsiságát, és délelőtt 10 órakor már ha­talmas tömeg verődött össze a Friedrich-Strasse és a Koch-Strasse keresz­teződésénél, ahonnan csu­pán néhány méterre van az NDK államhatára. A sarokház első emeleti erké­lyein és az ablakokban ameri­kai, angol, francia é* nyugat­német filmoperatőrök várták a fejleményeket. Tíz óra tíz perckor elhúzott az átkelőhely fölött egy ame­rikai helikopter, majd nagy dübörgéssel feltűnt három BC—40 típusú és egy BC—6-1 típusú ne­hézpáncélos. A Friedrieh­Népköztársaság fölvételér“ sza­vaz, s hasonlóképpen jár el Mauritania tagfölvétele kérdé­sében is. A csanigkaisekista klikk kép­viselője a legkülönbözőbb rá­galmakkal illette a Mongol Népköztársaságát és a Szovjet­uniót, majd közölte, hogy mi­vel Mauritániának az ENSZ tagjai sorába kell jutnia, s az ő kormányát felkérték, hogy ne akadályozza meg Maurita­nia fölvételét, küldöttsége te­hát nem vesz részt a szavazás­ban. Az Egyesült Államok megbí­zottja kiejlen tette, hogy Ame­rika támogatja Mauritania föl­vételét, és nem akadályozza még a Mongol Népköztársaság fölvételét sem. A közgyűlés ta­valy áprilisban — mondotta az amerikai delegátus — úgy ta­lálta, hogy Mongóliát föl lehet venni a vi ] ágszervezetbe. Az Egyesült Államok elfogadja ezt a döntést, és tartózkodik majd a szavazástól. Az Egyesült Arab Köztársa­ság küldötte támogatta a Mon­gol Népköztársaság fölvételét, mert — mint mondotta — ez az ország megfelel az alapok­mány előírásainak. Mauritania Strasse közepén felhúzták az amerikai zászlót. A páncélosokat állig föl­fegyverzett katonákkal zsúfolt jeepek követték. A katonák rohamsisakot és go­lyóálló mellényt viselitek. A látványos felvonulás közölték a csoportjával, kaiak valóban ultimátumot küldtek a népi rendőrséghez«. Amennyiben délután 3 óráig nem közlik az amerikaiakkal, hogy a jövőben minden ellen­őrzés nélkül tovább engedik Kelet-Berlinibe az amerikai missziót, illetve az amerikai csapatok rendszámtáblájával ellátott gépkocsikon utazó pol­gáriruhás személyeket, akkor délután 3 órakor »megindulnak az amerikai páncélosok, és el- söprik a betonfalat«. Délután 2 órakor már két amerikai helikopter körö­zött nemcsak az átkelő­hely fölött, de átmerész­kedett a demokratikus Berlin fölé is. A két helikopter megfigyelői­nek az volt a feladatuk, hogy Berlin (ADN). Heinz Kessler altábornagy, az NDK nemzet­védelmi miniszterének helyet­tese egy televíziós beszélgetés­ben szerdán este erélyes figyel­meztetést intézett a berlini ha- tárellenőrző állomásnál lezaj­lott veszélyes provokációk kez­deményezőihez. A többi között kijelentette: »Az amerikai há­Ciudad Trujillo (MTI). A Dominikai Köztársaságban új összetűzésre került sor tünte­tők és rendőrök között. Az ország második legna­gyobb városában, Santiagóban gyászüinnepséget tartottak; utolsó útjaira kísérték a fővá­rosban pénteken lezajlott ösz- szecsapás egyik áldozatát. Mintegy ötszázan kórusban kiáltozták: »Szabadságot aka­runk!« A rendőrök gunubobal és könnyfakasztó gázbomt ák- kal támadtak a tömegre, a tün­az EAK tartózkodni fog a szab­va zás tói. Franciaország képviselője le­szögezte, hogy ■ természetesen támog'atja Mauritania fölvéte­lét, de a Mongol Népköztársa­ság fölvétele mellett is szavaz, mert nem 'át semmi okot arra, hogy Mongóliát ne vegyék fel a világszervezetbe. Hasonló értelemben szólalt fel Nagy-Britannia delegátusa. Ceylon, Ecuador, Chile és Törökország képviselőinek fel­szólalása után a Biztonsági Ta­nács szavazott a Mongol Nép­köztársaság tagfelvételi kérel­me tárgyában. A tanács az Egyesült Álla­mok képviselőjének tartózko­dása mellett egyhangúlag meg­szavazta, hogy javasolja a köz­gyűlésnek a Mongol Népköz- társaság fölvételét az ENSZ- be. A csangkaisekista klikk képviselője nem vett részt a szavazásban. A Biztonsági Tanács ezután Mauritania kérdésében szava­zott. A Biztonsági Tanács a Szovjetunió tartózkodása és az Egyesült Arab Kötársaság ellenszavazata mellett fölvétel­re ajánlotta Mauritániát a vi­lágszervezetbe. borús provokátorokat világosan figyelmeztetni akarom arra, hogy fegyveres erőink tagjai nyugodt, józan magatartása nem a gyengeség, hanem a fe­lelősségérzet jele. Módunkban van egy s z e rs mind énkor r a el­intézni a provokátorokat!« (MTI) meg a rendőröket. Tubb he­lyütt bezúzták a kirakatokat, és letépték a hirdetőoszlopo­kon elhelyezett plakátokat. Az összetűzésben számosán meg­sebesültek; a rendőrség ötven személyt letartóztatott. Hírügynökségi jelentések szerint nem sokkal a tüntetés után a dominikai hatóságok bejelentették, hogy Hector és Arismeddi Trujillo., az elhunyt diktátor két fivére elhagyta az országot. Részleteket nem kö­tőtök pedig kövekkel dobolták zöitek. Angol — amerikai vetélkedés: ki ad el több fegyvert a nyugatnémeteknek? ben az Amerika és Anglia kö­Csütörtököt mondott Clay tábornok látványos „akciója“ után külföldi újságírók hogy -»az ameri­Az NDK nemzetvédelmi miniszterhelvelteséeek figyelmeztetése az amerikai provokátorokhoz Újabb összetűzések a Dominikai Köztársaságban jelentsék rádión, ha valahol páncélosokat látnak fe' vonulni az átkelőhely irányába. Erre azonban hiába vártak. Az NDK határrendőrei a legnagyobb nyugalommal végezték az ellenőrzést, nem reagáltak az újabb provokációra. Hájrom óra előtt Nyugat- Berlin felől elindult két »US Army« feliratú zöldesszürke autóbusz, amelyekben polgári ruhás személyek ültek. Az NDK határrendörei udvarig^ san, de igen határozottan fel­tartóztatták az autóbuszokat, és mint eddig is, igazolásra szólították fel az utasokat. Tíz perccel később egy jee­pen átjött az amerikai katonai rendőrség egyik tisztje, rövid ideig tárgyalt az NDK határ- rendőrségének tisztjével, majd visszatért Nyugat-Berlinbe. Űjabb tíz perc telt el, amikor ismét feltűnt a katonai jeep, a tiszt kiszállt, és utasította a két autóbusz vezetőjét, hogy forduljanak vissza. így végződött tehát a szerda délutánra beharangozott Clay- féle »akció«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom