Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. október 24. Egy szakma utódokat keres Hétköznapjaink megszokott mozzanata a bevásárlás. Házi­asszonyok a reggeli órákban, dolgozó nők — s ma már egy­re többen férjek is — délután 5 óra körül szatyorral a kezük­ben beállnak a vásárlók sorá­ba. Ilyenkor zsúfolásig meg­telnek az élelmiszerüzletek. Mindenki siet, az eladóknak bizony derekas munkát kell végezniük. Milyen jólesik a ve­vőnek, ha látja az igyekezetei, a segíteni akarást, ha előzékeny, udvarias kiszolgálásban része­sül! Ezért szeretik az emberek például a Május 1. utca két csemegeboltját, az Ady Endre utcai zöldséges boltot, a Hon­véd utca sarkán levő önkiszol­gáló boltot, és sorolhatnánk még néhány üzletünket. Mégis hányszor hallunk panaszokat! Szinte közhellyé vált, hogy »Bezzeg azelőtt... a magán- kereskedő szívesebben bánt a vevőkkel!« Alaptalan vád? Sajnos, nem. Vannak nega­tív jelenségek. Sokszor bosz- szankodunk a figyelmetlenség, a nyegle válaszok, a lakkozott, de gyászos körmök, az ujjnyi vastagra vágott szalámi és sok más egyéb miatt. Szembe kell néznünk a ténnyel: bosszúsá­gunk okozói legtöbbször a fia­talabb korosztályú eladók. Va­jon miért? Ennek okait ku­tatva fölkerestünk több ke­reskedelmi szakembert. Ok rá­világítottak e jelenségek ere­dőire. Igen fontos, . hogy minden fiatal hivatásának, életcéljá­nak tekintse azt a szakmát, amit választ. Sajnos, a keres­kedelmi tanulók jelentős ré­szét nem a szakma szeretete vonzza erre a pályára. Más »divatos« ipari szakmákból ki­maradva jutnak el ide. Nevel­ni kell őket, hogy megkedvel­jék a kereskedelmet, az eladói szakmát. Tanulófelelősök, gyakorlati oktatók dolgoznak a tanulók mellett az üzletekben. Gyakran azonban különböző bérpolitikai vagy egyéb okok­ból nem az erre legalkalma­sabb eladó kapja ezt a felada­tot. A tanulóévek legnagyobb részét a fiatalok az üzletben töltik, ezért a tanulófelelősök szerepe döntő jelentőségű. Kü­lönösen az első évben, amikor a szakma megszerettetésére kellene nevelni a fiatalokat. Előfordult, hogy a tanuló az első évben alig juthatott be az üzletbe. Raktárban dolgozga­tott vagy takarított. Ezt a szo­kást egy káros szemlélet ala­kította ki: »Nem kell túldédel­getni a tanulókat!« »Bezzeg a mi időnkben!« »Mi kifutók voltunk, mégis ...« stb. Ma másképp vetekszünk er­ről. A tanuló nemcsak az el­méleti oktatásokon, hanem az üzletben is tanuló, s nem sza­bad csak munkaerőt látni ben­ne. Szakembereket nevelni ne­héz feladat. Éppen ezért igen lényeges, hogy alaposan fon­tolják meg: ki legyen a gya­korlati oktató. Hiszen ha va­laki jó szakember, még nem biztos, hogy van türelme, pe­dagógiai érzéke is a fiatalok­hoz. A 301-es számú élelmiszer­áruházban igen lelkiismerete­sen foglalkoztak a tanulókkal. Hetente egyszer értékelték munkájukat. Akadtak azonban gyenge oktatók is, tőlük el­vették a tanulókat. Ez helyes. Nem érthetünk egyet azonban a Somogy megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalattal ab­ban, hogy ha év közben vala­hol észreveszik egy-egy ta­nulófelelős alkalmatlanságát, leváltásáról csak a tanév vé­gén gondoskodnak. * * * A főleg fiatalabb eladóknál tapasztalható hiányosságok te­hát az elmúlt évek gyakorlati képzésének! hibáiból erednek. A Belkereskedelmi Miniszté­rium mostantól fogva nagy gondot fordít a gyakorlati kép­zésre. Minden gyakorlati ok­tatónak például pedagógiai tanfolyamot kell végeznie. így lehetőség nyűik megfelelő törzsgárda kialakítására. Tel­jes sikert azonban ezután is csak az üzlet egész kollektívá­jának összefogása, felelőssége eredményezhet. Ennek a nagy múltú szak­mának utódokat kell nevelni, akiknek munkája nyomán a vevő kellemes érzéssel távoz­hat az üzletből. W. E. Föllendült megyénkben a házinyúltenyésztés Az utóbbi 'időben egyre töb­ben foglalkoznak házinyúl-te- nyésztéssel megyénkben. Ko­vács János, a MÉK előadója szerint míg a múlt évben csak 800, az idén már 5061 darab nyúlra kötöttek értékesítési szerződést 106 termelővel. A szerződéssel lekötött mennyi­ségből eddig 1858 darabot vá­sárolt fel a vállalat. A megye 40 községében fo­lyik házinyúl-tenyésztés. Fő bázisát a marcali, a fonyódi és a kaposvári járás alkotja. A marcali járásból 1005, a fonyó­di járásból 1140, a kaposvári járásból 1375 házinyúlra szer­ződtek. A házinyúl kilójáért 14 forintot fizet a vállalat. Az if­júsági szövetkezeteknek és a nyúltenyésztő szakcsoportok­nak 50 darabból álló tétel szállítása esetén egy forint nagyüzemi felárat számolnak eL A tenyésztők között vannak rokkant, munkaképtelen, idős emberek, és általános iskolai tanulók is. Szép eredményt ért el a kaposvári i Honost János: 300 nyúlra kötött szerződést, ebből 166 darabot adott át 410 kg-os összsúllyal. A csáká­nyi Kubicza Mátyás 331 darab­ra szerződött; »eddig 130 db-ot szállított a vállalatnak. Kezdő tenyésztők a vállalat­tól darabonként 10 forint elő­leget vehetnek föl. Hedrehe- lyen egy 19 éves fiatal, Tóth Lajos 2000 forint előlegért ál­latokat vásárolt, 200 darabra szerződött le, 70 darabot már leszállított. t A megyében négy ifjúsági szövetkezet és egy nyúltenyész­tő szakcsoport is foglalkozik házinyúl-tenyésztéssel. Több helyen, így Buzsákon Hedre- helyen, Marcaliban 'és Kapos­váron a jövő évben alakul nyúltenyésztő szakcsoport. Semmi más?l TÄRIKA Jöttünk kifelé a moziból szép csöndben. Valahogy senki-^ magába c Mindjárt más nek se volt kedve tolakodni, furakodni; mindenki magába'f sorúk mélyedve, elgondolkodva lépegetett. Újra peregtek a,£ilmkoe-r kák, a Mein Kampf lapjai, Hitler gesztusokkal kísért üvöltőd hangja, a horogkeresztesek csizmáinak dübörgése. A szófián é emberek előtt megjelent — mint rémes vízió — a varsói get-£ Az ídén kezdte eX a ,zép- tó, a tömegsír csúszdája, a romhalmaz, a háború, aztán ™-'yiskolát a vállalat egyi dol- gint Hitler, amint gyerekkatonak vallat, arcat simogatja, ^^gozója Mindenki fölfiov- i er- a kapituláció, amit a Führer nem ismert. v ;lisz emberünk nem állt va­Megjelent, aztán eltűnt, mint ahogy eltűntek a varsói ro~%iami jó viszonyban a könyvek- mok, a haláltóborok, a dübörgő csizmák és a horogksresz-^^ ^ a tudományokkal. tes zászlók. De közben már felötlött, ho-gy ismét készül vala-^. ^s mon^ megy az a mi, egy új Mein Kampf íródik... De a fűm címe Soha töb->fecfinifcwm?’ érdeklődtek kol- bé! Ezt nem lehet megengedni. 7^légéi Az emberek fejében csapongtak a gondolatok. A kijára-> __ Nagyszerűen! ton kívül vidám fiúk várakoztak, hogy bemehessenek. 15—16> __Nem volt még semmi baj? é vesek. Ök már a háború után születtek. __ Nem. Mi lett volna? Még K ét hasonló korú fiú jött kifelé, s amikor meglátták őket7^egySzer se jeleltem! barátaik, izgatottan kérdezték: ^ * » ­— Milyen volt? — Ah! — legyintett az egyik. — Volt néhány meztelen > ÖlHIlérCTGZés nő, semmi más... i“ ^ Többen megálltak, hátranéztek a legyintgető fiatalembe-^ __ Töltsön bele egy r ekre. C nyújtja egyik vendég Semmi más?! Ennyi volt az egész, ami megmaradt ben->fejes címkével ellátó műk? A haláltáborból csak a meztelenre vetkőzhetett néhányC üveget az őszi vásár nőt látták? Azt houv emhereket evilkoltak. azt már nem?Őii. oioaAíáV nőt látták? Azt, hogy embereket gyilkoltak, Nem vették észre a romhalmazokat, amiket ^ filmről ismernek, mert felépültek, mire ők gondolkodni tud-í' tak? Semmi más? . Semmi más ... ? ! Újra fellángol a malária? Szakértők becslése szxrint legkésőbb hét év múlva újból háborút kell indítani a malá­ria ellen, holott eddig úgy hit­ték, hogy ezt a harcot az em­beriség már megnyerte. A ma­láriahordozó szúnyogok to­vábbi hét év alatt teljesen immunissá válnak a DDT-vel szemben. Az utóbbi időben ismét emelkedő irányzatot mutat a maláriás megbetegedések szá­ma azokon a vidékeken, ahol ez a járvány még előfordul. A szúnyogok egyre nagyobb mér­tékben ellenállókká válnak nemcsak a DDT-vel, hanem egyéb vegyszerekkel szemben is. Különös módon éppen a fej­et — ilál- ipós >StO­azt már nern’Clós sátrának eladójához, ők már estk i Amikor látja a megdöbbent _ tekinteteket, magyarázólag hoz- Vzáteszi: — Nézzék: az ital amúgy is Roland Ferencről, butít, meg nyomorba dönt... ' Én mindig egyenes, őszinte em­bernek tartottam magam, s így akarom megmutatni: mér­get iszom; de azt férfiasán, bátran, fölemelt fejjel te- ,szem... SZENVEDÉLYES plakátol­szaporodhatnak. A tudósok nagy erőfeszítéssel dolgoznak újabb rovarirtó szerek fölfede­zésén. A fonyódi járás kulturális tervéből Gondos, jól összehangolt munkával készítették el a fo­nyódi járás őszi-téli kulturális tervét. Megfelelő módszertani útmutatással bocsátották ki, hogy a járási irányelvek fel- használásával a községek keliő időre elkészíthessék saját ter­vüket. A járási tervben a községek nagyságától függően 20—15— 10, illetve 6 ismeretterjesztő előadás megtartását javasolták. A témákat mindenütt szabadon választhatták meg. A hat té­mából álló mezőgazdasági elő­adássorozat előadásait minden második nap — tehát két hét leforgása alatt — rendezik meg a körzetekben. Az elmúlt évadban a négy­éves mezőgazdasági technikum I. évfolyama 32 hallgató rész­vételével Balatonszentgyörgyön és 34 hallgatóval Lengyeltóti­ban indult meg. Az idén a Nagyberki Állami Gazdaság­ból is jelentkeztek 38-an. Ba- latonbogláron kertészeti techni­kum indul januárban. Erre mintegy 30 hallgató jelentke­zett »eddig. Tavaly 5 ezüstkalá­szos tanfolyamot, bonyolítottak le. Ebben az évben 8 község­ben szervezik meg a mezőgaz­dasági szakmunkásképző tan­folyamot. A fiatalember ott ült a Textilművek folyosó­ján, és nézte a fonónőket, tech­nikusokat, adminisztrátorokat. Néhány munkásnő a pénztár­ablakhoz lépett. A pénztáros elvett tőlük valami iratfélét, és hamarosan számolta is ne­kik a forintokat. Feri arra gondolt, hogy milyen kapóra jönne neki is a pénz. Kivált­képp most, hogy Pécsre uta­zik, visszamegy a szakmájába, vájárnak, új munkához kezd. Hej, ha megkaphatná azt a többletet, amelyet akkor kere­sett, amikor a ládaszegezőktől három hétre áttették az anyag- szállítókhoz! De hát hiába minden, nem fogja megkapni, mert ebben az üzemben, sajnos, nem tetszik az ö ábrázata. Nem végzett el valamikor va­lamilyen feladatot? — töpren­gett —, vagy megharagított másokat? A fene tudja, any- nyi bizonyos, hogy hitvány embernek tartjákakitől jobb előbb megszabadulni, mint utóbb. Szinte már látta is magát, amint majd távozóban visszatekint a gyárra, s azt suttogja: »Utállak, nem is bá­nom, hogy így történt, el, csak el innen, minél előbb...« yzek a gondolatok vala­hogy mégis nehezére estek, s végtelenül szerencsét­len embernek érezte magát, olyannak, akit kitúrnak, aki­nek semmi sem sikerük Erre az üzemre úgy fog majd visz- szaemlékezni, mint valami ho­mályos foltra az életében. Ez Felállt, s búcsú nélkül készült indulni le a lépcsőn. Hirtelen eszébe jutott, hogy a szakszer­vezeti bizottságon még be kell jelentenie, hogy elmegy. Unottan indul el a folyosón. Minden ajtón elolvasta a fel­írást. Akkpr járt az szb-n, amikor idejött, egy évvel ez­előtt. Már el is felejtette, hogy melyik az ajtaja. A folyosó végén végre megtalálta. Benyi­tott. Sután megállt az ajtó­ban. Csak az adminisztrátor volt benn, meg valaki idegen könyökölt az asztalnál. A gép­írónő ránézett Ferire, és ud­variasan azt mondta: — Tes­sék parancsolni! A fiú összeráncolta szemöl­dökét, s a méregtől elcsukló hangon így felélt: — Elmegyek innen, ezt akartam bejelenteni. — ...A szakszervezeti bi­zottság titkára még értekezle­ten van — mondta az admi­nisztrátor de, ha siet, odaadom a tagsági könyvét... Amíg a gépírónő az iratok között tett-vett, az idegen meg­kérdezte Feritől: — Aztán mondja, miért megy el innen? Feri szeme felcsillant. — Aha — gondolta —, ez bizto­san pártatlan ember. Kiönti neki hamarjában szíve bána­tát. — Elmegyek, kérem — felel­te —, mert lejárt a szerződé­sem, s egyévi munka után nem tartottak érdemesnek arra, hogy megújítsák. Engem elkül­denek, másokat viszont föl­vesznek, mert jók az összeköt­tetéseik. Magyarán: kifúrtak. Ezt fogom mondani Pécsen is az igazgatónak... Az idegen felkapta a fejét. Hogyan, magát elküldik, mást meg fölvesznek? — Igen — mondta Feri —, sőt nem fizettek ki olyan pénzt, ami járt volna. Három hétig... — Beszélt az szb-titkárral ezekről a problémákról? — szólt közbe az adminisztrátor —, várja meg, mindjárt itt lesz, ö minden eltávozóval szo­kott beszélgetni. — Nem várom én! — vá­gott vissza Feri, és dühösen ki­rohant. Várjon a keserves fe­ne, még talán én kérjek bocsá­natot, vagy talán köszönjem meg, hogy kirúgtak. A folyosó végén nekitámaszkodott a kor­látnak, és kifújta magát. Hm. Én szóljak az szb-titkárnak? Talán ő jönne énhozzám, nem? Lenézett a portához. Éppen váltás volt, nagy csoportban jöttek be a B műszakosok. Egy ideig számolta őket, aztán be­lefáradt. Mennyi ember, van vagy kétezer ebben a gyárban — gondolta. Ha az igazgató mindegyikkel Jcülön-külön akarna beszélni, akkor az év elején meg kellene kezdenie, minden nap csak ezt kellene csinálnia, hogy év végéig min­denki sorra kerüljön. Az órá­jára nézett, öt perc múlva in­dulnia kell — gondolta, s va­lami a szívébe markolt. Azt vette észre, hogy ismét az szb- iroda felé lépked. Benyitott. Az szb-titkár már ott volt, s éppen telefonált: — Azonnal kérem hozzám a munka- és lesztési programok meg valósi- pvasó vagyok. Mikor kikerül az tásával keletkeznek újabb m-a-^új moziműsor, aprólékosan ve- láriás gócpontok. Az olyan%giSböngészem. Elhatározom, hatalmas duzzasztók, gátak, mindent fogok megnezm, s vízi erőművek és öntözőberen- ^ehhez segítségért a jobboldalt dezések, mint például az asz- ^található széljegyzetekhez to- szuáni, egyben hatalmas új te- Vlyamodom. Nahát, itt azXan nyészetek is, ahol a maláriát fakadnak néha egészen mókás terjesztő szúnyogok ismét el- ^»dolgok! Itt van például a Le­génylakás, mellette a követke­ző: »Vidám elbeszélés egy fia­talember szomorú életéről.« ^Tessék egy kicsit gondolkod­om, mi is akar ez lenni. Mert ^ba vidám történetnek általában jba cselekménye is kacagtató, ^humoros. Valakinek a szomo- O'rú életén pedig nemigen szok­atunk nevetni. Vagy az egyik, . .. , . ., , , , ^vagy a másik. Persze az is le­Az'esti oktatásnak hagyoma->het _ íg nyugtattam meg ma- nya van már a járásban. Ennek > _ h harmadik OTedmenye, hogy srinte kizáró->eset forog fenn> ^ a plakáton lag csak a VII VIII. általános>m£g*s j0kb azt olvasni hogy iskolai osztályokból indítanak Jtörténet egy szomorú 3akö°ÄP°n ^életről, mint azt, hogy a Le­3 községoen levelező tanfolya-> ^ . ’ká sírva_vigadós film. mon indítják meg az általános B __ vm _. iskolai oktatást, helyenként 15 > * * * —20 részvevővel. A gim-ná-^ ziumi levelező oktatás körül- ^ belül 50 hallgatóval ebben azy évben »indul meg először. A> _ ... v. Dr. R. C. Swan kanadai orvos járás csaknem 15 művelődési ^"egy angol orvosi folyóiratban köz­otthonában már megalakult, ^him^zél^^kiváló gyógyszer 8yiaős vagy az őszi-téli évadban ala-vés tétlenségre kárhoztatott embe- , , , , , C reknél; hogy azok az idős embe­Klii meg a Klub. ^rek, akik sokat ülnek hintaszék­általában kiváló szellemi és ■am1 i w testi frisseségnek örvendenek. A ^hintaszék ugyanis állandó moz­gásra készteti az izmokat, és olyan Hintaszék mint gyógyszer bérügyi előadót — mondta éré- letbért. Ahogy számolta, eíö-bkivá10 tornáztató eszköznek bizo- lyes hangon a kagylóba. - szőr érzett ebben az üzemben>^n a^<‘I>af ”en Egy elvtars elmegy az üzem- furcsa melegséget a szíve ta- > függetlenül lehet alkalmazni, a bői, s nem tiszta előttünk az jékán. Ahogy oldalról ránézett>cikk írója szerint a hintaszék ál- ügye. Magdi — fordult az ad- a munkaügyi előadóra, rnintha>^Vf^er ™g|sgrts%sseak®éíegzlsreat is minisztratorhoz , hívd fel a egy kicsit sajnálta is volna,^ esti használata pedig jobb alvást csoportvezetőjét is. hogy m.egugráltatták szegényt...^biztosit. Tj'eri meghökkent. Érez- ff' % * * * ± te, hogy róla van szó, íj Iballagott. Amikor a^ a JÁRÁSI VEZETŐ behí- és egy kicsit kihúzta magát, sorompóhoz ért, megállt egyv!vatta a községi elnököt: Központba került, miatta pillanatra, és visszanézett a.%, — Tegnap kint jártam nála­csengnek a telefonok, sietnek gyárra, úgy, amint megfogad-^tok, sehogy sem megy az őszi az előadók, csoportvezetők. ta. — Szervusz — mondta ne-) — Itt az a fiatalember — ki halkan, tettetett közömbös-S mutat Ferire a gépíró, s ebben séggel. — Szevasz, te, te, te —] a pillanatban a szél gyorsasá- ismételte, de sehogy se jött aj-S gával nyitott be a munkaügyig kára a kitervelt szó. Az egész-j előadó iratokkal a kezében. ' bői a legélesebben valahogy) — Kérem, elvtársnő — a szolgálatkész munkaügyi eiő-)^lomba, pedig npm volt vasár- mondta az szb-titkárnak —, adót látta. Aztán nekilódult az nap. Bogdán Ferencnek azért nem állomás felé vezető útnak.f hosszabbítottuk meg a szer- Most vette észre, hogy lema-j ződését, mert azt a munkahe- radt a vonatról. Valaki a vál-] lyet, ahol dolgozott, átszervez- Iára ütött. Gyergác Misi, tűk, illetve takarékossági szem- anyagos a Textilből, pontból megszüntettük. Igaz, — Hová, pajtás? — kérdez-) azóta vettünk föl két férfit, de te Misi. s>munka. Micsoda szervezés ez? s>Egy lélek sem dolgozott a föl- jídeken. s* — Igazán nem tudom, mi SiVolt az emberekkel, mind iin- smeplőbe öltözve ment a temp­Elmegyek Pécsre dolgoz-%QkeX­— Te miiből gondolod, hiszen kerestelek a lakásodon, azt mondták vidéken úagy. Honnét tudod, hogv a templomba men­tek az emberek? — Én csak tudom... A > kocsmaabla kból figyeltem Smrrmyyf ffépfm mindketten szakmunkások, az ő teendőjüket; sajnos, nem, bíz- ni. hatjuk Bogdán elvtársra, mert — Hát miért hagysz itt ben-% neki nincs meg hozzá a szak- nünket? y képzettsége. Feri sokáig toporgott, magay Feri elhúzta a száját s el- elé bámult, aztán halkan lgy% Az MSZMP Somogy megyei pirult. Szégyellte, hogy ilyen szólt: y Bizottsága és a Somogy megyei gyorsan lelőtték. No de majd a — Megszűnt a munkaköröm.y Tanács lapja. bér... — gondolta ■—, azt Ennyi. > Felelős szerkesztő: próbálják meg kimagyarázni. — De sietek ám, szevasz,% kisdeAk József. — ... A bér — folytatta a mert lekésem a vonatról. > . Szerkesztőség- kaposvár, munkaügyes Feri nagy megle- Misi az órájára nézett, s ori>SztáJ^*ad“z a- somo^ví ívé °ia 1511"- petésére engedékeny hangon kiáltotta utána, hogy »hisz a}~ Lapkiadó^vállalat Kapuvár, —, ha a dolog úgy áll, ahoay tízórai elsőről már le is kés-p Latink* s. u. 2. Telefon ís-ié. tél«. y Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. — Talán jobb is — hangzottí a válasz. ) Misi sokág bámult volt mun-) katársa után. Sehogy se értet-) te, hogyan örülhet valaki Bogdán elvtárs előadja, meg­jár neki a három hétre a több­letbér. Ezt azonnal megvizs­gáljuk. Ha előbb szól, már rég megkapta volna a pénzét. Feri ideges, dacos szívveré­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) ..Terjeszti: a Magyar Posta. Elö- an-pfizethetö a helyi postahivataloknál se hirtelen lelassult. Néhány nak, hogy lekésett a vonatról. P és postáskézbesítöknéi. perc múlva hozták is a több- Szegedi Nándor if Előfizetési dij egy hónapra u Ffc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom