Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

Vasárnap, 1961. október 22. 3 SOMOGYI VßPt.AV Ä Német Békeunió nyilatkozata Hruscsov kongresszusi beszámolójáról Bonn (MTI). A Német Béke­unió nyilatkozatot adott ki N. Sz. Hruscsov kongresszusi be­számolójáról. A nyilatkozat üdvözli Hruscsovinak a német kérdésről mondott szavait, és hangsúlyozza, hogy Hruscsov kijelentései je­lentősen kedvezőbbé tet­ték a tárgyalások kilátá­sait. Ugyanakkor aggodalommal kell megállapítani — folytatja a nyilatkozat —, hogy a bon­ni kormány a legnagyobb ak­tivitással helyezkedik szembe egyes- nyugati körök tárgyalá­si készségével, és megtorpedóz minden javaslatot, amely lehe­tőséget nyújtana a megállapo­dásra. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy Bonn ellentmon­dásos magatartást tanúsít: egy­Mend’% az FDP elnöke koalíciós szerződést kötött Adenauerral szerint új minisztériumot lé­Bonn (MTI). Szombaton Bonnban megkezdődött az FDP főbizottságának ülése, amely elé politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek. A szigorúan zárt ajtók mögött folyó tanácskozások feladata, hogy döntsön abban a kérdés­ben, vajon az FDP elfogadja-e Adenauer újabb kancellársá­gát, illetve azt a koalíciós szer­ződést, amelyet Mende, a párt elnöke pénteken este kötött Adenauer kancellárral. A szerződés értelmében a CDU —CSU és az FDP Adenauer vezetésével alakítaná meg . a kormánykoalíciót, melyen be­lül a CDU 9, a CSU 4, az FDP pedig 5 miniszteri tárcát kapna. Az FDP egyelőre nem kapja, meg ugyan a belügymi­nisztériumot, hanem a tervek Ciudad. Trujillo (MTI). Mint már ismertettük, a Do­minikai Köztársaság több vá­rosában, de külötíösen a fővá­rosban rendkívül feszült hely­zet alakult ki a napok óta szin­te szüntelenül tartó kormány­ellenes tüntetések és véres összetűzések következtében. Az AP gyorshíre szerint Ciu­dad Trujillőban pénteken sorozatos kor- , mányellenes megmozdulá­sok ötödik napján került sor a legvéresebb ntcai harcokra és összetűzések­re. Rafael Trujillo diktátor május 30-án történt meggyilkol ása éta a tüntetők ellen kivezé­nyelt acélsisakos remdőroszta- gok lőfegyverrel támadtak a felvonuló több száz diákra és a hozzájuk csatlakozó munká­sokra. A tüntetők botokkal és kövekkel Védekeztek. A fővá­rosi lakosok ezrei bátorították az egész Trujillo-dinasztia el­len felkelő tüntetőket. Nem sokkal a pénteki össze­tűzések előtt a fővárosi egye­temi tanárok egyesülete egy­tesítenek, melynek élére Scheel szabad demokrata képviselő kerülne. A külügyminiszté­rium élén megmarad Brenta>• no, akinek személyéhez Ade­nauer továbbra is ragaszko­dik. Ezenkívül az FDP több áhamminiszteri, illetve politi­kai államtitkári pozíciót is megkap néhány fontosabb mi­nisztériumban. A bonni mi­nisztériumokban eddig nem volt rendszeresítve politikai államtitkári, illetve állammi­niszteri pozíció, ezeknek az új tisztségeknek a felállítása azt a taktikai célt szolgálja, hogy a szabad demokraták számára »megédesítse« a keserű piru­lát, vagyis Adenauer újabb (kancellárságának elfogadáséit. öntetűen hozott határozatban foglalt állást a diákság mel­léit. Mint az AP jelenti, több vidéki város diáksága a fővá­rosi egyetemi hallgatókkal vál­lalt szolidaritása jegyében boj­kottálja az előadásokat Az AP súlyosabb összetű­zéseket jelent Puerto Pla­ta, La Romans, Santiago, San Francisco de Maco­ns és La Vega városából. Az AP Washingtonból úgy értesült, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium beutazási ví­zumot adott a meggyilkolt do­minikai diktátor két testvér- bátyjának. London (AP). Montgomery tábornagy pénteken beszédet mondott egy veterántalálko- zón, amelyen az El Alamein-i csata volt harcosai vettek részt. A tábornagy bevezetőjében a nyugati nemzetele körött mu­tatkozó sok nézeteltérést tag­részt szembehelyezkedik az NDK-val kötendő békeszerző­déssel, másrészt pedig ugyan­akkor elutasít ja az ezzel szem­ben álló egyetlen alternatívát is, vagyis azt, hogy kezdjenek béketárgyalásokat mindkét né­met állammal az egész német kérdés megoldásáról. A bonni kormány szem­mel láthatóan egyáltalán nem akarja a német kér­désnek tárgyalások útján való megoldását — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hanem ellenkezőleg, a hely­zet kiéleződését kívánja, és olyan intézkedéseket tesz, ame­lyek szükségszerűen még to­vább fokozzák a feszültséget. A kormány igyekszik megaka­dályozni azokat a megoldáso­kat is, amelyek a nyugati ha­talmak megítélése szerint el­érhetők lennének. Bonn nyil- vánValóain eljegyezte ma«Vt a »mindent vagy semmit« poli­tikájával. Mivel azonban a »minden« ma már semmikép­pen sem érhető el, most min­den józan állampolgárnak az a feladata, hog'r visszatartsa a kormányt a »semmibe« való vak rohanástól — hangoztatja a Néme Békeunió nyilatkozata. Magyar stúdióberendezések a Kreml kongresszusi *, palotájában A Kreml hatalmas új kong­resszusi palotájának tanácsko­zó termében a technikai be­rendezések között megtalálha­tók a magyar híradástechnikai ipar termékei is. A tolmácsbe­rendezésekhez — amelyeket a Szovjetunióban készítettek — az Elektróimpex szállított egy negyven csatornás hangrögzí­tőt, amely az előadók beszédé­nek, és azok több nyelvű for­dításának egyidejű rögzítését teszi lehetővé. A rádióközvetitések sokrétű feladatához szükséges beren­dezéseket — a keverőasztalo­kat, erősítőket, hangszórókat, mikrofonokat stb. — teljes egészében az Elektróimpex szállította. A kongresszus »hangját« tehát a magyar elektroakusztikai és stúdióbe­rendezések közvetítik az egész világba. A stúdióberendezések alkal­masak zenekari vagy énekkari hangversenyek természethű tolmácsolására is. A sztereo­fonikus berendezések ugyanis a hangokat úgy adják vissza a terem bármely pontján, mintha közvetlenül hallaná a közönség. szocialista tábor országainak szilárd egységével. Ezután be­számolt Kínában szerzett ta­pasztalatairól, és kijelentette: »Nem hiszem, hogy a világ legnagyobb nemzetét önök úgy kezelhetik, mintha nem is lé­teznék.« (MTI) Véres utcai harcok a Dominikai Köztársaság fővárosában Kínát, a világ legnagyobb nemzetét nem lehet úgy kezelni, mintha nem léteznék Montgomery tábornagy beszéde lalta, s szembeállította azt a Meggyilkoltak egy kubai munkás! az amerikaiak a gnantanamói támaszponton Tizenötezer főnyi tömeg tiltakozó felvonulása Havanna (ADN). A kiibai Guantanamo mintegy tizenöt­ezer főnyi lakosa tüntetett csü­törtökön, mert a város méllett levő amerikai katonai tá­maszponton egy kubai munkást meggyilkoltak. A Lopez nevű munkást az amerikai központi hírszerző ügynökség munkatársai szep­tember 30-án letartóztattak, s mint utólag kiderült, halálra kínozták. A tömegtüntetés részvevői szócsöveken kiáltották »Le az amerikai gyilkosokkal!« A meggyilkolt munkás ko­porsóját elkísérte utolsó útjá­ra a város szinte valamennyi lakója. (MTI) Szüntessék meg az algériaiak üldözését Párizs (TASZSZ). Az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kor­mányának tájékoztatási mi­nisztériuma 'nyilatkozatot tett közzé, tiltakozásul amiatt, hogy a francia rendőrség és csendőrség terrorcselekménye­ket hajt végre a párizsi kör­zetben lakó algériaiak békés tüntetésének részvevői ellen. »Felhívjuk az összes fran­cia demokratákat — hangzik a nyilatkozat — fokozzák harcu­kat, vessenek véget a gyarma­tosítók terrorjának, érjék él az összes algériai politikai be- börtönzöttek szabadon bocsá­tását és az algériai béke tár­gyalások útján történő megkö­tését.« A nyilatkozat rámutat, hogy »a tüntetések során ötven em­bert öltek meg, közöttük né­hány not is. A sebesülitek szá­ma több százra tehető.« (MTI) A török választások végeredménye Ankara (Reuter, AP). A török fővárosban pénte­ken a késő esti órákban köz­zétették a múlt vasárnapi vá­lasztások hivatalos végered­ményét. A közlemény szerint a mandátumok a következőkép­pen oszlanak meg: Képviselőház: Köztársasági Néppárt 173 Igazságpárt 158 Űj Törökország Párt • 65 Köztársasági Nemzeti Paraszt Párt 54 Szenátus: Igazságpárt 70 Köztársasági Néppárt 36 Üj Törökország Párt 28 Köztársasági Nemzeti Paraszt Párt 16 Az új parlament szerdán, október 25-én tartja első ülé­sét. Négy nappal később kerül sor az elnökválasztásra. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Alkalom a józan§ágra . • • Az SZKP XXII. kongresszusán Nyikita Szergejevics Hruscsov szavai nyomán 'kirajzolódott a társadalmi haladásért, az em­beriség békéjéért' vívott harc világméretű 'freskója. Ebből a hatalmas- körképből a nyu­gati kommentátorok első látásra csupán két mozzanatot ragadtak ki: 1. Az SZKP első tit­kárának azt a kijelentését, hogy ha a nyugati hatalmak hajlandóságot mutatnak a német probléma rendezésére, akkor a bé’ceszerződést nem kell okvetlenül 1961. december 31-ig alá­írni; továbbá hogy 2. az új szovjet nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek előreláthatólag október végéig befejeződnek, mégpedig való­színűleg egy ötvenmillió tonna trotil robbanó­erejének megfelelő hidrogénbomba kipróbálá­sával. A nyugati kommentárok egyfelől megköny- nyebbüléssel riiutatnak rá, hogy a súlyos idő­zavarral küzdő NATO-hatalmak némi haladé- - kot kaptak soraik rendezésére, s arra, hogy fölkészüljenek a német kérdés komoly, érdemi megtáx-gyalására. Másfelől viszont hangoztat­ják, hogy dilemmájuk lényege mit sem válto­zott, s »fenyegetésnek« minősítik, hogy Hnos- csov nyomatékosan emlékeztetett a Szovjet­unió katonai hatalmára. A legtöbb hírmagyarázó elismeri: Hruscsov kijelentése megkönnyíti a józanabb angolszász vezetőköröknek, hogy a tárgyalóteremben ke­ressenek kiutat a nyugati »erőpolitika« újabb zsákutcájából. Nyílt és közvetett beismerése­ket olvashatunk arról, hogy a Nyugat 1958 óta számtalan kedvező lehetőséget elszalasz­tott a német kérdés kompromisszumos rende­zésére, s hogy ezúttal megint csak a legma­kacsabb hidegháborús körök hibájából került nehéz helyzetbe. Akadnak viszont olyan sajtó- vélemépyek és nyilatkozatok is, amelyek az ismételten kifejezésre juttatott szovjet meg­egyezési. készségből azt a hibás és veszélyes következtetést vonják le, hogy a »kemények­nek«, a katonai fenyegetőzés bajnokainak volt igazuk. Mindenesetre az idők elének kell tekinteni, hogy a legbefolyásosabb ameri­kai napilap, a New York Times — amely egyébként ugyancsak kivette részét a német kérdéssel kapcsolatos háborús hisztéria felszí­tásában — október 18-i számában, Hruscsov beszédének másnapján a következőket írta: »... Elengedhetetlenül szükséges, hogy (Nyu­gat-) Németország realisztikusabb és készsé­gesebb magatartást tanúsítson a Szovjetunió­val folytatandó tárgyalásokat illetően. Meg­értésre kell jutnunk Moszkvával. Ez azt je­lenti, hogy sem Moszkva, sem (Nyugat-) Né­metország, sem a nyugati szövetségesek nem várhatják, hogy minden ponton teljesülni fog kívánságuk: valamit — valamiért. Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök igyekszik olyan megegyezést találni, amely nem áldoz­za fel alapvető érdekeinket. Ami (Nyugat-) Németországot illeti, nem engedheti meg ma­gának, hogy olyan szélsőséges álláspontra he­lyezkedjék, amely kódtára veti az egész nyu­gati világ biztonságát. Franciaországgal pedig az a probléma, hogy egyáltalán nem hajlandó állást foglalni a tárgyalásokkal kapcsolatban... Hruscsov miniszterelnök tegnapi beszédének Berlinre és Németországra vonatkozó kijelen­tései nyitva hagyták az ajtót a tárgyalások előtt... Az idő minden valószínűség szerint a nyugati hatalmak ellen dolgozik a német kér­désben, nem pedig mellettünk. Az ügy meg­oldása nem fog az égből alászállrd; a rende­zésre törekedni kell. (Nyugat-) Németország­nak és Franciaországnak pedig kötelessége se­gíteni, hogy megtaláljuk a rendezés útját.« A New York Times tehát elismeri: a nyu­gati hatalmak létérdekei is megkövetelik, hogy megegyezésre jussanak a Szovjetunióval* Spt tűrhetetlennek találja, hogy Bonn irreális kalandorpolitikája kiszámíthatatlan kockáza­tok vállalására kényszerítse a többi NATO- hatalmat. Elismeri, hogy a szovjet álláspont nyitva hagyja a tárgyalások útját, s a nyugati hatalmakon áll, hogy rálépnek-e erre az útra •vagy sem. S talán még ennél is fontosabb az a fölismerése, hogy az idő nem á nyugati ha­talmak javára dolgozik ... E józan álláspont ellenére a New York Times — és hozzá hasonlóan a legtöbb nyugati propagandaorgánum — el­lentmondást keres a német kérdésben »meg­enyhült«, illetve a nukleáris fegyverkísérletek kérdésében »kemény« szovjet álláspont között. Márpedig teljesen nyilvánvaló, hogy nem ellentmondásos álláspontról, hanem ugyanan­nak a létfontosságú kérdésnek — a világhá­ború elhárításának — két, egymástól elvá­laszthatatlan oldaláról van szó. A német kérdés békés rendezésének szovjet javaslatára az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei katonai fenyegetőzésekkel vála­szoltak. Nos,- a szocialista ellenlépések — a berlini övezethatár lezárása, a szocialista or­szágok védelmi intézkedései, köztük a: szov­jet nukleáris fegyverkísérletek felújítása — megtették hatásukat. Szeptember elején még a józanabb nyugati politikusok sem merték nyíltan elismerni, hogy számolni kell a két német állam létezésének realitásával. Ma pe­dig a legmagasabb vezető körökben is többé- kevésbé nyíltan beszélnek róla, .hogy fel beli adni az NDK bekebelezésének bonni vágyál­mát, s elkerülhetetlenül föl kell készülni a német kérdés érdemi ’megvitatására és ren­dezésére. A szovjet diplomácia állhatatos és türelmes békeoffenzívája, a, tárgyalásos ren­dezés útjainak fáradhatatlan keresése szükség­szerűen párosul a szocialista világ erejének állandó gyarapításával. Hruscsov a nemzetközi erőviszonyok gon­dos mérlegelésével, tárgyilagos elemzésével* az elmúlt öt esztendő történelmi bizonyíté­kainak felsorakoztatásával mutatta ki: a vi­lágháború száműzésének lehetőségéről szóló új marxista—leninista tétéi fényesen kiállta az élet próbáját. Nem szűnt meg ugyan az imperialista kalandorség veszélye, az impe­rializmus talaján keletkező háborúk lehetősé­ge, de bebizonyosodott, hogy a szocialista vi­lág legyőzhetetlen ereje, a néptömegek lan­kadatlan ébersége és békeharca még a forró fejű kalandorokra is rákényszerítheti a békét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára lenyűgöző erővel tett. ismételten hitet a békés együttélés politikájának következetes folytatása mellett. Ámde amikor a kongresz« szusi beszámoló magabiztosan megerősíti* hogy az új történelmi helyzetben nem elke­rülhetetlen a háború, nem az imperialisták »megjavulásába«, hanem a szocializmus, a bé­ke erőinek fölényébe veti bizalmát. A Szov­jetunió alig négy és fél évtized alatt már sok mindenre megtanította az imperialista hatal­makat Ám sohasem táplált olyan illúziót* hogy az imperialistákat megtaníthatja: »ne legyenek imperialisták!« De jogosan számit rá, hogy még a bolond is megtanulja, ne nyúljon a tüzes kályhához, mert megégeti a . kezét. Arról pedig a Szov­jetunió és az egész szocialista világ gondosko­dik, hogy a .»kályhák« fűtve legyenek! A Szovjetunió most az erősek nyugal­mával és türelmével újabb tekintélymeintő le­hetőséget adott a nyugati hatalmaknak, hogy együttműködjenek a nemzetközi konfliktusok veszélyével terhes német és berlini kérdés megoldásában. Rajtuk a sor, hogy hallgassa­nak az értelem és az idők szavára! Az anglikán egyház Nagy-Britannia egyik legnagyobb tőkése Kennedy újabb levelet intézett Adenauerhez Bonn (MTI). Kennedy elnök újabb levelet intézett Ade­nauer kancellárhoz a nyugat­berlini kérdésről. Az Egyesült Államok elnöke állítólag meg­hívta a kancellárt Washington­ba. A látogatásra valószínűleg november első hetében kerül sor. A hírt hivatalos helyen még nem erősítették meg. A Nyugat-Berlinben megje­lenő Der Tag című lap és a Hamburgban megjelenő Die Welt bonni tudósítás formájá­ban arról számol be, hogy ha újra Adenauer lesz a kancel­lár, úgy — a korábbi 'híresz­telésekkel ellentétben — mégiscsak sor kerül a Kenne dy—Adenauer találkájára. London (MTI). Az anglikán egyház — mint legújabb szám­adásaiból kiderül — rövid idő alatt óriási nyereséget zsebelt be, főként az Angliát fojtogató lakáshiány révén. Amikor a konzervatív kormány eltöröl­te a lakbér-korlátozások java részét, s ezzel szabadjára en­gedte a lakbéruzsorát, az egy­ház sok millió fontot fordított ingatlanvásárlásokra, majd bérkaszámyák építésével, s a lakbérek emelésével megsok­szorozta bevételeit. Az így l szerzett nyereséget az egyház beavatott tőzsdei emberek se­gítségével sikeres részvény­spekulációra használta. A tu­lajdonában levő érték­papírok tőzsdei értéke 198L március 31-én elérte a 204 mil­lió 562 ezer fontot: ingatlanai­nak értéke 69 490 000 font, jel- zálog-kölcsönökbe fektetett tő­kéje pedig 30 111 954 font. Ez­zel az anglikán egyház az or­szág egyik legnagyobb tőkése lett, amelynek nagy tőkeérde­keltsége van 284 ipari és ke­reskedelmi vállalatban és 128 beruházási vállalatban is-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom