Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Péntek, 1961. október 8S. Rusk és Macmillan Hruscsov beszámolójáról Washington (MTI). Rusk amerikai külügyminiszter szer­dán sajtóértekezletet tartott, amelyen nemzetközi kérdések­kel, de elsősorban Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az SZKP XXII. kongresszusán fel­hangzott beszámolójával fog­lalkozott. Az amerikai külügyminisz­ter a többi között kiemelte: Az a tény, hogy a tárgyalások reményében a Szovjetunió nem tűzött ki határidőt az NDK-val kötendő békeszerző­déssel kapcsolatban, minden­esetre csökkenteni fogja a nem­zetközi feszültséget. Az amerikai külügyminiszter megállapította, hogy Hruscsov beszédének voltak rendkívül »mérsékelt hangú« részei. Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a kelet—nyugati nézetel­térések rendezésére irányuló előkészítő tárgyalásokat, ame­lyek a Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott meg­beszélésekkel lényegében már megkezdődtek. LONDON Macmillan angol miniszter- elnök beszédet mondott az an­gol parlament kétnapos kül­politikai vitájának befejezése alkalmából. Macmillan a többi között ki­jelentette. hogy nézete szerint »a nyugat-berlini helyzet rend­kívül veszélyes ugyan, a nem­zetközi légkör azonban az el­múlt három hónap alatt javu­lást mutatott, és Hruscsov kongresszusi beszédének egyes részei azt mutatják, hogy ja­vultak a kelet—nyugati tár­gyalások esélyei«. Macmillan hangoztatta, hogy íw^, angol kormány tárgyalások utján kí­vánja megoldani a nyugat-ber­lini problémát; kitartott azon­ban a nyugatiaknak ama sok­szor ismételt kijelentése mel­lett, hogy »a szövetségesek nem adhatják fel jogaikat«. Hozzátette, szükség esetén — ha a nemzetközi helyzet to­vább romlik — utasítást fog adni a tartalékosok behívásá­ra. Ázsiai és afrikai ENSZ-küldöttségek vezetőinek nyilatkozata a Hruscsov-besíédről New York (MTI). Az ENSZ-küldöttek érdeklő­désének középpontjában szer­dán is Hruscsov kedden el­hangzott nagy beszéde állott. A delegátusok, többségének még nem állt rendelkezésére a beszéd teljes szövege, azonban érdekes volt megfigyelni, hogy mind a közgyűlés üléstermé­ben, mind a bizottságok ter­meiben a küldöttek nagy több­sége a New York Times-t ol­vasta, amely meglehetősen részletes kivonatot közölt Hruscsov beszédéből. Az MTI tudósítója megkér­dezte több ázsiai és afrikai kül­döttség vezetőjét, mi a vélemé­nye Hruscsov beszédéről. Íme a válaszok. Wirjopranoto nagykövet, az indonéz küldöttség vezetője a következőket mondta: — A beszéd nagyon mérsé­kelt, rendkívüli realisztikus, és kitartóan követi azt a vonalat, amelynek célja a béke biztosí­tása és megszilárdítása. Perera nagykövet, a ceyloni küldöttség vezetője: — Véleményem szerint Hruscsov beszéde az utóbbi idők egyik legfontosabb meg­nyilatkozása volt. Ez a beszéd nemcsak napjaink legégetőbb kérdéseivel foglalkozik, és ja­vasol e kérdésekre konstruk­tív megoldást, hanem javasla­tokat tesz a jövőre vonatkozó­lag is olyan kérdésekben, ame­lyek hosszú időre eldönthetik az emberiség sorsát. Ezt a be­szédet nagyon gondosan kell tanulmányozni. Az arab államok képviselői közül Sukairi, a szaud-arábiai küldöttség vezetője Hruscsov® nak a nyugat-berlini kérdésről mondott szavaival foglalko­zott. — Hruscsovhak a nyugat­berlini kérdéssel kapcsolatban tett megállapításai — hangoz­tatta Sukairi — nagy hozzájá­rulást jelentenek a feszültség enyhítéséhez. Remélem, ez kez­dete egy békés megoldásnak nemcsak Nyugat-Berlinire, ha­nem az egész német problémá­ra vonatkozólag. E. a kérdést meg kell oldani, mert ha nem oldják meg békésen, tárgyalá­Hírek a Szíriái Arab Köztársaságból, Damaszkusz (MTI). A szíriai kormány szerdán este közle­ményben jelentette be, hogy szabadon bocsátott négyszáz, korábban állítólag törvényte­lenül bebörtönzött személyt. A közlemény hozzáfűzi, hogy to­vábbi vizsgálatok döntik el hetvenegy, még mindig fogva tartott egyén szabadon bocsá­tásának kérdését. Űjabb országok ismerték él a Szíriai Arab Köztársaságot. Legutóbb Svájc és Görögor­szág jelentette be a Szíriai Arab Köztársaság elismerését és a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó kívánsá­gát. sok útján, akkor az emberiség katasztrófának néz elébe. Hruscsov beszédében biztató kezdetét látom a békés megol­dásnak — mondotta. Az afrikai küldöttek közül Djermakoye nagykövet, a bra- zaville-i csoporthoz tartozó ni- ger küldöttség vezetője így nyilatkozott: — A beszéd nagyon jelentős, és alaposan tanulmányozzuk. Amit mi a legfontosabbnak tartunk: Hruscsov különböző javaslatokat tett a hideghábo­rú megszüntetésére. Bennün­ket, afrikaiakat elsősorban leszerelés kérdése érdekel. Minden olyan javaslatot támo­gatunk, amely az emberiség békés életének megvédésére irányul s egyetértünk minden olyan intézkedéssel, amelynek ez a célja. Ezért Hruscsovnak a leszerelésről mondott sza­vait igen nagy figyelemmel kísérjük. Hasszán Nur Elmi, a szomá- H küldöttség vezetője ezt mon­dotta: . — Küldöttségünk részletesen tanulmányozza Hruscsov be­szédének szövegét. A beszéd nemzetközi vonatkozású része első olvasásra is igen nagy benyomást tett ránk, és az a véleményünk, hogy a nemzet­közi feszültség enyhítésének irányában hat. Nagy érdeklődéssel kísérik megyénk dolgozói az SZKP XXII. kongresszusát Csaliakozzon minden üzem vállalásunkhoz A Textilmuvek dolgozóinak felhívása A Kaposvári Textitmüvek dolgozói a negyedik negyedév termelési tanácskozásain nemcsak az elmúlt háromnegyed cv eredményeit s a hátralevő feladatokat beszélték meg, ha­nem azt is, hogy a november elején 10 éves fennállását ün­neplő üzem hogyan köszöntheti legméltóképpen az SZKP XXII:, történelmi jelentőségű kongresszusát. Elhatározták, hogy negyedik negyedévi termelési tervü­ket egy százalékkal túlteljesítik; javítják a minőséget; s az év végére az üzem eredetileg tervezett bevételét 460 ezer fo­rinttal emelik. Mindezt anyagtakarékossággal, fegyelmezet­tebb munkával és a technológiai utasítások legszigorúbb megtartásával kívánják megvalósítani. Felhívták megyénk valamennyi termelőüzemét, hogy kö­vessék példájukat, s az 1961. évi termelési feladatok ered­ményes végrehajtásával, azok túlteljesítésével köszöntsék az SZKP XXII. kongresszusát. » « * Sugár Imre, a TRQNSZVILL kaposvári telepének igazgatója: A kongresszus megjelölte a mi feladatainkat is — Mint gazdasági vezető és mint műszaki ember a kong­resszusnak elsősorban az ipar fejlesztésével kapcsolatos be­számolóját tanulmányozom. Az SZKP XXII. kongresszusa a többi között arra hívta föl a figyelmet, hogy nemcsak a mű­szaki vezetők, a technológu­sok, a művezetők, hanem a fi­zikai dolgozók műveltségét, szakképzettségét is a lehető leggyorsabb ütemben kell fej­leszteni. Ez az első föltétele az előrehaladásnak, enélkül nem lehet eredményt elérni. — Az ötéves terv időszaká­ban 70 százalékkal kell emel­nünk a termelékenységet. Kép­zett emberek nélkül ez meg­valósíthatatlan. Arra is fi­gyelmeztet a kongresszus, hogy szükség van minden egyes em­ber önfegyelmének fokozásá­ra,. s arra, hogy minden dol­gozó sajátjának érezze üzemet, s felelősséget vállaljon annak eredményéért. A munkaidő minden percét ki kell hasz­nálnunk, s nem szabad selej- tet gyártani. A legközelebbi műszaki tanácskozáson meg­tárgyaljuk a kongresszus ipari vonatkozású anyagát, s azt, hogy miben és hogyan követ­hetjük az SZKP XXII. kong­resszusának útmutatásait. A Kcleanyagkiliészítö V. szocialista !ir gátijai: Hasznosítjuk a kongresszus útmutatásai Egy kis szobában ülnek együtt a Kefeanyagkikészítő Vállalat szocialista címért küz­dő brigádjainak vezetői. Itt van Szekeres Emilné, a Gaga­rin, Tormási Gyuláné, a Har­cos, Dódity Miklósné, a Lu­mumba, Hantal Magda, a Fi­del Castro és Zemankó Gyulá­né, az éxportbrigád vezetője. Az éves terv utolsó negyedé­nek feladatairól tanácskoznak, s arról, hogy miként haszno­síthatják a kongresszus útmu­tatásait, javaslatait. — A XXII. kongresszus tisz­teletére még e hónap elején felajánlottuk, hogy javítjuk munkánk minőségét — mond­ják. — Versenyt indítottunk, s azt a kongresszus után is folytatjuk. Sok tennivalónk van még a fegyelem megszi­lárdításában, a termelékeny­ség emelésében. Minden időt ki kell használni, nem szabad ácsorogni munkaidőben a bü­fénél. Az elhangzó vélemények azt bizonyítják, hogy a vállalat va­lamennyi dolgozója nagy fi­gyelemmel kíséri az SZKP XXII. kongresszusát. A rövid tanácskozáson határozat szüle­tik: — Hasznosítjuk a kongresz- szus útmutatásait. A legköze­lebbi brigádértekezlet beszá­molóját a brigádvezetők tart­ják. Ismertetik majd a kong­resszus ipari vonatkozású ja­vaslatait, s azt, hogy mit le­het és mit kel\ ezekből üze­mükben megvalósítani. Gerő Imre kórházi főorvos: Az emberek milliói várták — Rendkívül nagy a békét bizösítuni. várakozás előzte Világosin kitünk meg az SZKP ' belőle, hogy azok, XXII. kongrasszu- akikre a józan ész sát. Az emberek millióitúgy tekintet­tek eléje, mint az emberiség jövője szempontjából igen fontos történelmi esemény elé. Elol­vastam Hruscsov meggyőző érvéi nem hatnak, olyan erővel találják szemben magukat, amely óva inti őket a harci ka­landoktól. Másrészt a kongresszus azért tölthet el bizako­elvtárs kongresszu- dással és megnyng- si beszámolóját, s vassal' bennünket, mert láthatjuk, hogy Szerdán ismét tüntetések voltak Párizsban Párizs (MTI). Szerdán este a francia főváros több kerüle­téből ismét tüntetésekről ér­kezett jelentés. Elsősorban a város külső kerületeiben ke­rült sor összetűzésekre az al­gériaiak és a francia rendőr­ség között. A rendőrség sze­rint az egyik összecsapásban két algériai életét vesztette, o Tuniszból érkezett jelentés szerint az algériai ideiglenes kormány tájékoztatási minisz­tériumának szóvivője nyilat­kozatot adott ki a párizsi tün­tetésekről. A nyilatkozat be­jelenti, hogy a tüntetéseket, amelyek nem a francia nép, hanem a gyarmatosító rend­szer és annak szégyenletes faji politikája ellen irányultak, a nemzeti felszabadulás frontja (FLN) szervezete. »Szeretnénk, ha a francia nép végül meg­értené, hogy erdeke közös az algériai néppel, és fokoznia kell harcát a komoly tárgyalá­sok megindítása érdekében« — hangzik a nyilatkozat. azt a következtetést vontam le belőle, hogy az nagy meg­nyugvással tölthet el mindenkit. Egy­részt azért, mert a beszámoló szilárd kiállás a béke mel­lett. A józan ész d’ktálta békés egy­más mellett élésre a Szovjetunió mi­lyen hatalmas gaz­dasági, tudományos és kulturális ered­ményeket feg elér­ni viszonylag rövid idő alatt. Elég arra az egy mond trx utalni, hogy a Sz ív látását. li-^i a szakmámban a- radjak, a S.c j.í- unióban példám a régóta fennálló in­gyenes orvosi ellá­tás mellett a bete­gek ingyen vehetik majd igénybe a sza­natóriumokat, in­gyen kapják a gyógyszereket. — A kongresszus azt is meg jz.öli, hogy mit kell a mű­szaki, a tudomá­nyos és a gazdasági életben lépésről lé­pésre elvégezni ah­hoz, hogy e gigan­tikus tervek megva­lósuljanak. Az a va­lóban szinte fantasz­tikusnak mondh tó Petúniában az elkö- perspektíva, r-._, _____, ame­h ívja fel a földke- vetkezendő húsz év- lyet a XXII. kzng- rekség minden la- ben a történelem resszus felvilk nt 'során első ízben előttünk, nem utó­szüntetik meg az pia, hanem reális emberek hiányos el- cél. hóját, s alkotó mó­don rámutat arra is. miként lehet és kell Kíváncsian figyelik a kongresszusi híradást a nagybajom iák Mindig csak előre MARIAPUSZTA. Hegyesd- puszta a somogyvári Szabad­ság rfsz két majorja. Az előbbi lassan a sertések, az utóbbi a szarvasmarhák birodalma lesz. E két helynek mindennap más az arculata, mindennap több látszik a jövőből. Szívós akarattal fejleszti a szarvas­marha-tenyésztést és a sertés- nevelést a somogyváriak kö­zös gazdasága. Nehéz most elképzelni, hogy milyen helyzetben volt másfél évvel ezelőtt ezekben a majo­rokban. A régi kis szövetkezet­nek 73 anyakocája és 37 tehene volt. Az újonnan belenők 14 marhát vittek be, de ezek olyan állapotban voltak, hogy jóformán senjrni hasznot sem várhattak tartásuktól. Sertést senki sem adott a közösbe, lo­vat annál inkább. A nehézsé­geket tetézte a súlyos takar­mánygond. Ezért a múlt évben egyrészt a szálas takarmányok megtermelésére törekedtek, másrészt azon volták, hogy minden eladott lóért egy-egy szarvasmarhát vásároljanak. Sok pénzt, energiát áldoztak férőhelyek teremtésére is, ál­latok vásárlására is, de nem­hiába. Máriapuszta az anyakocák otthona, avagy ahogy tréfásan nevezik, a malacgyér. Árok Miklós, a 16 éves bojtárgyerek 49 kocát terelget. — Az előbb azt kérdezte az erdőkerülő, hogy hízókat járta­tok-e — mondja büszkén. Büszkesége indokolt, mert vi­tathatatlan, hogy szépek ezek az állatok. A fiaztatóban összebújva kismalacok fekszenek. Hajdú Istmán gondozó gyönyörködve áM az egyik kutrica előtt, s halkan megjeavzi:-T- Ehhez, kérem, szinte a legfontosabb; a nagy türelem — mondja. — Az biztos — vágja rá Varga György, aki 63 anyako­cát gondoz. Szereti a jószágot, a vérében van ez a szeretet. Amott, a másik fiaztatóban testvére, Varga János 39 anya­kocát gondoz. Apjuk is ebben a mesterségben dolgozott .. 151 kocát tart a somogyvári Szabadság Tsz. De nincs meg­állás, jövőre már kétszázra nö­vekszik ez a szám. Az idén 639 hízóra szerződtek, ezt már leszállították, de még kétszá­zat adnak közfogyasztásra eb­ben az évben. Jövőre 1009 da­rabot irányoztak elő. HEGYESDPUSZTAN a leg­szebb épület a tehénistálló. Ezt az esztendőt — még 29 egyed vásárlásával — 100 te­hénnel fogják zárni. Legköze­lebbi céljuk a kétszázas tór.-s- állomány megteremtése. Bar nyugodtan nézhetnek a tél elé: lesz elegendő abraktakar­mányuk. a takarékosság mégis az elsők közé tartozik náluk. Egyedileg takarmánvozzák a marhákat — Annyit kap mindég vík amennyit megérdemel — ma­gyarázza Jakabfi István gon­dozó —, a jól tejelők többet, a rosszabbak kevesebbet. — Egyformán szereti mind­egyiket az ember — vallja Tóth István —, de így a cél­szerű, gazdaságos. Hajnali há­romtól itt vagyunk, szeretnénk minél szebb eredményt elérni, így jut több nemcsak nekünk, hanem mindnyájunknak ... — A súlytól gyarapodik az én egységem is — mondja a sertéshizlalda kerítésének tá­maszkodva Kristóf Feri bá­csi, s elégedetten tekint végig a lassan elszállításra érett hí­zókon ... Gondozók, egyszerű embe­rek. Jól választó1 ta meg őket a közösség. A lelki ismeretessé«, a többet akarás minden jele meglátszik munkájukban. S mellettük a majorban ott szor­goskodnak az építők; új növem- dékistálló, góré. süldőszár á" emelkedik kezük nyomán ... NINCS MEGÁLLÁS. Nap­ról napra más arculatot mutat­nak a majorok. Az idén az ál­lattenyésztés 2 millió 382 ezer 920 forint bevételt jeleni a kö­zösnek. Pontosan annyit, amennyit terveztek. Jövőre még többet. PecVc maid a .sem­miből indultak el. Ennek a svors fejlődésnek az üteme az, ami magával ragadja az em­bert Mária- és Hegyesdpusziár járva... V. M. Csütörtökön délelőtt a nagy­bajomi tanácsház előtt sokan megállítják Kiss Ferenc pos­táskézbesítőt. Horváth Kulcsár Imre szövetkezeti gazda tuda­kolja: megjött-e az újság. Több előfizető erre jártában átveszi a lapot. Mások meg azt kérdik, van-e. fölösleges példánya. Ud- vardi Gyula, aki csak elvé1 ve szokott lapot venni, most kér egy Népszabadságot. Faluszer- te kapós lett az újság: ülésezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sa. — Áz este tanácstagi beszá­moló gyűléseket ellenőriztem, késve tértem haza, de átla­poztam az újságot — mondja dr. Nagy Lajos vb-titkár. író­asztalán ott van a Népszabad­ság legújabb száma: ha csak egy kevés ideje lesz is, olvas­gat belőle. Kányási Kálmán párttitkár, a földmüvesszővét- kezet igazgatóságának elnöke így vélekedik: »Még csak a főbb részek át'ekintésére volt alkalmam. Az SZKP Közpon­ti Bizottságának beszámolója oly sokrétűen és alaposan ele­mezve tárgyalja korunk prob­lémáit, hogy. a XXII. kengresz- szus anyagát minden felső út­mutatásra való várakozás nél­kül beiktathatjuk politikai tanfolyamaink programjába.« A Zöldmező Termelőszövet­kezet majorjában Benkö István tehenész teljesít nappali őri szolgálatot. — Az az érdekünk, bogv ne legyen háború, mert az tönkretenné az emberisé­get. A kongresszusról nem ol­vastam az újságban, de azt mondták reggel is a társaim, hogy a békéről tárgyalnak most Moszkvában — mondja. Horváth István, a szövetke­zet mag tarosa hozzáteszi: — A rádióból úgy értettem, hogy a Szovjetunió nem ragaszkodik ahhoz, hogy a német békeszer­ződést az év végéig okvetlenül alá kell írni, ha a myugaii ha­talmak bebizonyítják, hogy hajlandók a német probléma békés rendezésére. Ebből is látszik, hogy a Szovjetunió minden .'ehetőséget megragad a világbéke megőrzéséért. Járadi Gyula, a Győzőiéin Tsz főkönyvelője a számok em­bere. Az ő figyelmét a kom­munista építés program1 árak főbb adatai és elvi megállapí­tásai ragadták meg legiobtoan: — A Szovjetunió a követke­ző tíz évben a világ első ipa­ri hatalmává válik, a második tíz esztendő alatt — 1980-ig — pedig az egy 'főre jutó ipari és mezőgazdasági terme'ésben messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat. Történelmi jelentőségű prog­ram ez. Podó Ferenc, a gépállomás műhelyvezetője a kombájnok körül foglalatoskodik. Az SZK—3-asokra mutatva meg­jegyzi: — Príma gépek ezek. A program szerint a Szovjet­unió több ilyen gabonakom­bájnt is gyárt maid, s azokból, úgy vélem, jut nekünk is. A béke megőrzésének, a bé­kés építésnek, a mezőgazdaság további gépesítésének terve szerepel az SZKP XXII. kong­resszusának napirendjén — így értelmezik a moszkvai ta­nácskozást a nagybajomiak as újságok és a rádió első hír­adásai alapján. Helyesen ér» telmezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom