Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAP3A XVIII. évfolyam, 217. -záni. Ara 50 FILLÉR Csütörtök, 1961. szeptember 14. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL* Gomba vagy bomba? Gomolygó felhők CB. «9 (5. aj Jelenés a hegyen, kígyó a mákban (6. o.) Köslemény az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 12-én tartott öleséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra tájékoztatta a Központi Bi­zottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormány- küldöttséggel folytatott ered­ményes tárgyalásokról. A tájé­koztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság elé ter­jesztette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs je­lentést adott a Központi Bi­zottságnak a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájáról. Kádár János elvtárs a Poli­tikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további megerő­sítését szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldásá­ra. A Központi Bizottság az előterjesztett javaslatokat he­lyeselte, elfogadta. (MTI) Wxm-a A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről A Közgomti Bizottság meg­vitatta és egyhangúlag elfo­gadta az 1961—1965. évekre terjedő második ötéves terv főbb előirányzatait. A tervidő­szakban a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa határozatainak megfelelően be­fejezzük a szocializmus alap­jainak lerakását Meggyorsít­juk a szocializmus építését, to­vább emeljük népünk anyagi ellátottságát és kulturális szín­vonalát, hazánk erősebbé, gaz­dagabbá válik. Tervező szerveink figyelem­be vették az ország gazdasági életében a VII. kongresszus óta végbement, a ' tervezettnél gyorsabb fejlődést Az ország dolgozói a hároméves ter­vünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét jelentősen túl­szárnyalják és a kongresszus óta eltelt időben több százezer parasztcsalád választotta az egyéni gazdálkodás helyett az egész társadalom gyorsabb, szocialista fejlődését biztosító társas gazdálkodást. Népgazda­ságunk minden ágában a szo­cialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. A Központi Bizottság he­lyesli az ipar, az építőipar, a szállítás és a hírközlés terve­zett előirányzatait, amelyek fi­gyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szer­kezetét és célul tűzik ki ennek a szerkezetnek további javítá­sát. A terv végrehajtása meg­követeli, hogy összpontosítsuk erőnket az ország nyersanyag- ellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és ma­gas képesítésű munkát meg­követelő termékek gyártására. A nemzetközi munkamegosz­tásba beilleszkedve, modem el­járásokkal, gazdaságosan elő­állított, kiváló minőségű, kor­szerű és keresett árucikkeket kell termelnünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965- re a terv a kongresszusi irány­elvekben megszabott 65—70 százalék helyett, tekintettel a hároméves terv túlteljesítésé­re — 83—87 százalékban irá­nyozza elő. Ezt a nagyobb nö­vekedést is elsősorban a meg­lévő kapacitás jobb kihaszná­lásával. a termelési folyamatok korszerűsítésével, a gyártmá­nyok műszaki-gazdasági jel­lemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhaszná­lással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a ter­melés irányításának és a ter­vezésnek tudományos színvo­nalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakemberképzést. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a mun­ka termelékenysége növekedé­sének kell adnia, szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a munka termelé­kenysége a termelés növekedé­sének csak mintegy felét biz­tosította. A Központi Bizottság jóvá­hagyta a mezőgazdaság terme­lési előirányzatait. Megállapí­totta, hogy ezekben figyelem­be vették a termelési viszo­nyokban, valamint a mezőgaz­daság szerkezetében bekövet­kezett változásokat. A mező­gazdasági termelés növekedé­sének az irányelvekben lefek­tetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés ter­melési előirányzatát kismér­tékben csökkentették, a nö­vénytermesztési előirányzato­kat pedig növelték. Népgazda­ságunk jelenlegi körülményei között a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy á tervidőszakban a növényter­mesztés gyorsabban növeked­jék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az állatállomány a korábban tervezettnél alacso­nyabb, másrészt a növényter­mesztésbe fektetett anyagi esz­közök gyorsabban térülnek meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálkodás gyor­sabb megvalósítására az irány­elvekben előírtnál több mű­trágyát, magasabb gépesítési színvonalat, nagyobb öntözési területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a tudo­mány legújabb eredményeire támaszkodva, kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a mun­ka termelékenységének növe­kedése útján érjük eL A Központi Bizottság hang­súlyozza annak fontosságát, hogy a ten' a nemzetközi mun­kamegosztásra és elsősorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül, és lehetővé teszi kereske­delmi kapcsolataink további szélesítését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján min­den országgal. A tervidőszak­ban segítjük a nemzeti függet­lenségük megszilárdításáért küzdő országok iparosodását, előirányozzuk nemzetközi fi­zetési és áruszállítási kötele­zettségeink pontos teljesítését. A Központi Bizottság reá­lisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv időszaká­ra tervezett beruházásokat amelyek lehetővé teszik a ter­melési előirányzatok teljesíté­sét. A beruházási előirányza­tok jelentős túlteljesítése az el­múlt két évben, a beruházások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások le­hetővé, ugyanakkor a honvé­delem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kong­resszusod feltételezettnél gyor­sabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházá­sok teljes összegét némileg ala­csonyabban irányozza elő, mint a kongresszusi irányel­vek. Pártunk, híven a marxizmus —leninizmius elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat min­den olyan kezdeményezést, amely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlődé­sét szolgálja. Súlyos bűnt kö­vetnénk el népünkkel, szocia­lista hazánkkal szemben, ha 'a nagy és legyőzhetetlen szocia­lista táboron belül erőnkhöz mérten nem tennénk meg mindent szocialista vívmá­nyaink védelmének, népünk békés alkotó munkájának biz­tosítására. Ezért a Központi Bizottság helyesli, hogy máso­dik ötéves tervünk figyelembe veszi Honvédelmünk megerősí­tésének szükségességét. A kongresszusi irányelvek­kel egyező mértékben fog kalmazofctak, valamint a pa­rasztság egy főre jutó reáljö­vedelme és a népi állam öt év alatt állami erőből, valamint állami támogatásból és a la­kosság megtakarításaiból mint­egy 250 000 lakás felépítéséről gondoskodik. A reáljövedelem növekedésével összhangban irá­nyozza elő a terv a lakosság fo­gyasztási alapjának növekedé­sét. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a középiskolai tanulók számá­nak növekedésében és az egye­temek és főiskolák fejlesztésé­ben, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó emberek minél nagyobb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy leve­lező oktatásban megszerezzék a fejlődés által megkövetelt szakismereteket. Mindezek figyelembevételé­vel a második ötéves tervet jellemző legfontosabb elő­irányzatokat a Központi Bi­zottság a következőképpen ha­emelkedni a munkások és al- tározza meg: Kongresszusi Második irányelvek ötéves terv A szocialista ipar termelésének növeke dése 1965-re 1958-hoz viszonyítva, százalékban A mezőgazdasági termelés növekedése százalékban 1961—1965. években 65—70 83—87 1954—1958-hoz viszonyítva A munka termelékenységének növeke­dése a szocialista iparban hét év 30—32 30—32 alatt, százalékban Beruházások öt év alatt, 37—40 40—45 milliárd Ft Nemzeti jövedelem növekedése hét év 200—205 180 alatt, százalékban 50 55—60 A dolgozók egy főre jutó reáljövedelmé­nek növekedése hét év alatt, százalékban 26—29 26—29 A lakosság fogyasztási alapjának növe­kedése hét év alatt, százalékban 40—45 40—42 A Központi Bizottság utasít­ja tervező szerveinket, hogy a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot egy hónapon belül terjesszék az országgyű­lés elé. A közérthetőség ked­véért a továbbiakban minden előirányzatot az ötéves terv időtartamára, tehát 1960-hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi nép­gazdasági tervünk kidolgozá­sát, hogy az idejében az üze­mek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tökéletesítésével dolgozzák ki az átmenetet a második öt­éves tervről a harmadikra. Folytassák, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás köve­telményeinek számbavételével, 20 éves távlatra szóló népgaz­daságfejlesztési tervünk kidol­gozását, munkálkodjanak an­nak tökéletesítésén és gondos­parasztok, értelmiségiek — jó munkával, a takarékosság és gazdaságosság elveinek állandó szem előtt tartásával, a tervei túlteljesítik, még kedvezőbbenl alakítják sorsukat, jövőjüket. . Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a párt régi tagjairól A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a párt az utolsó években a régi párttagok kér­déseivel eredményesen foglal­kozott, megbecsülésüket intéz­ményesen biztosította, s ezt mind a párttagság, mind a párton kívüli dolgozók egyet­értése kísérte: a régi párttagok ma már a pártban és a közvé­leményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbecsü­lést élvezik. A párt régi tagjainak ügyei­vel foglalkozó bizottságok munkájukat eredménnyel be­fejezték: a régi pánttagok nyíl-- vántartásba vétele megtörtént. Ennek következtében a régi párttagok bizottságai megszűnt nek, és a továbbiak folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az illetékes pártbizottságok közvetlenül foglalkoznak. (MTI Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a személyi kérdésekben A Központi Bizottság meg­választotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtérsat, a Köz­ponti Bizottság póttagjának Pullai Árpád elvtársat. Megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos eivtársat. Felmenti Központi Bizottsági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársa­kat. Egyidejűleg állami vona­lon történő kinevezésüket ja­vasolja. Megválasztotta a Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elv tár­sa kart. Nemes Dezső elvtársat fel­menő a Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezetői tiszta ségéíből. A Népszabadság szer­kesztői bizottsága vezetőjének Komócsin Zoltán eivtársat vá­lasztotta meg; Jóváhagyta Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizott­sága vezetőjének. A Központi Bizottság meg^ tárgyalta az állami vezetéa 1 megerősítésének személyi kér­déseit is, és javaslatait a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségével egyetértés* ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve az or­szággyűlés elé terjesztette. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése pért Központi Bizottságának a kormányzati munka megerősí­tését szolgáló személyi és szervezeti javaslatait; helyesel­te és elfogadta azokat. (MTI) j A Hazafias Népfront Orszá­gos ' Tanácsának elnöksége szer­dán délelőtt. ülést tartott. Az elnökség Kállai Gyula elnök előterjesztésére megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­A Minisztertanács ülése A Minisztertanács szerdán délben ülést tartott. A Mi­nisztertanács dr. Münnich Fa* rencnek, a kormány elnökének előterjesztésére megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének a kor­mányzati munka megerősítését szolgáló személyi és szervezeti javaslatait, azokat egyhangú­lag elfogadta és a Népköztár­kodjanak róla, hogy annak fő elgondolásai fokozatosan tes­tet öltsenek a közbeeső ter­vekben. Ä Központi Bizottság idő­szerűnek tartja, hogy emlékez­tessen a kongresszusi irányel­vek következő, változatlanul érvényes megállapítására: »Ha­zánk gazdasági fejlődésének üteme a legközelebbi években nagymértékben függ attól, mennyire tudjuk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a vezetés színvonalát.« A Központi Bizottság meg van győződve arról, hegy má­sodik ötéves tervünk az or­szág anyagi erőforrásaiban és lehetőségeiben kellően meg­alapozott, megvalósítása gyor­sítja a szocializmus teljes győ­zelmét. Megfelelő vezetés mel­lett a dolgozók — munkások, saság Elnöki Tanácsa elé ter­jesztette. Ä kormány elhatározta a népgazdaság előtt álló műsza­ki fejlesztési feladatok meg­oldására, a műszaki fejlesztés távlati tervének kidolgozására, a legújabb technikai vívmá­nyok legszélesebb körű alkal­mazásának elősegítésére Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság létrehozását. (MTI) j As Elnöki Tanács határosain Kádár János elvtárs miniszterelnöki kinevezéséről es a A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének együttes javasla­tára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszterel­nöki, Kádár János elvtársat az államminiszteri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a mi­niszterelnök első helyettese, Biszku Béla elvtársat a bel­ügyminiszteri, Kiss Árpád elv­társat a Tervhivatal elnöke, Sík Endre elvtársat a külügy­miniszteri és Benke Valéria elvtársnőt a művelődésügyi miniszteri tisztség alól és kine­vezte: Kádár János elvtársat mi­niszterelnöknek; Dr. Münnich Ferenc elvtársat államminisz- temek; Apró Antal, Biszku Bé­la, Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnök he-i lyettesnek; Papp János elvtár- sat belügyminiszternek; Péter János elvtársat külügyminisz­ternek; Ajtai Miklós elvtársat miniszteri rangban a Tervhiva­tal elnökének; Ilku Pál elvtár-* sat művelődésügyi miniszteri nék; Kiss Árpád elvtársat mi­niszteri rangban a Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöké­nek. A kormány új tagjainak eskütétele A kormány új tagjai szerdán délután a parlament Munká- csy-term^)>)en Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének kezébe letették az esküt. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Marosán György, ‘Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyette­se, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Barcs Sándor és Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom