Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-12 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Kedd, 1961. szeptember 1Ä,

Felavatták a világ legnagyobb vízierőiÉvét, az „SZKP XXII. Kongresszusa“ erőmüvet

(Folytatás az 1. oldalról.)

Jobb nem találgatni, mi lesz háború esetén, hanem inkább minden lehetőséget fel kell használni arra, . hogy tárgyalások útján oldjuk meg az államok közötti vitás kérdéseket,

olyan ésszerű megoldást tálál- iv.nlci, amely elősegíti a béke megszilárdítását és nemcsak napjainkban, hanem a jövőben is lehetetlenné teszi, hogy az agresszorok háborút robbantsanak ki.

Jó ügyet szolgálni soha sincs későn

Hruscsov teljes mértékben támogatta De Gaulle elnöknek azokat a szavait, hogy tárgyalni '-kell és lesznek tárgyalások.

Megjegyezte azt is, hogy Adenauer kncellár, aki makacsul ellenezte a békés tárgyalásokat, az utóbbi időben megváltoztatta álláspontját.

— Ilyenformán — mondotta Hruscsov —

a vezető nyugati államférfiak kijelentéseiből ítélve most reménytkeltő jelek mutatkoznak.

Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök. mint ismeretes, a tárgyalások álláspontjára helyezkedett.

— Mi mindig békés tárgyalásokat ajánlottunk — mondotta Hruscsov —, ha a nyugati államférfiak hallgattak volna a józan ész szavára, akkor ma nem lenne ilyen rendkívül éles a nemzetközi feszültség,

nem lenne háborús pszichózis a nyugati világban. Már régóta megoldódtak volna a legíha- laszthatatlanabb kérdések, amelyek e feszültségeit okozzák, megnyílt volna az út az államok közötti együttműködéshez.

— Jó ügyet szolgálni azonban soha sincs későn — hangsúlyozta Hruscsov —, és így mi üdvözöljük azokat, akik a békés együttélés álláspontját vallják és azt akarják, hogy békés eszközökkel, tárgyalások útján, né pedig fegyverekkel oldjuk meg a vitás kérdéseket. Üdvözöljük azokat, akik síkra szállnak a leszerelésért és azt akarják, hogy ily módon egyszer és mindenkorra kiküszöbölődjenek a háborúk az államok között, azokért, akik megértik, hogy meg keil kötni a bókét a két német állammal.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet nép barátságban szeretne élni az amerikai néppel, Franciaország, Anglia, Olaszország és más országok népeivel, valamint az egész német néppel, miként máris barátságban él a Német Demokratikus Köztársaság népével.

— Népünk nem haragtartó, jól tudja, hogy nem a múlton kell rágódni, hanem a jelennek és a jövőnek kell élni — mondotta befejezésül Hruscsov. (MTI)

Az új brazil külügyminiszter nyilatkozata

New York (MTI). Dantas, az új brazil kormány külügyminisztere — aki, mint a brazil küldöttség vezetője, az idén Magyarországon is járt — Rio de Janeiróban nyilatkozatot adott a New York Times tudósítójának. ...

Az 1947-ben megszakadt szovjet—brazil diplomáciai

kapcsolatokról szólva kijelentette, a tárgyalások »a szokásos módon« folytatódnak. •Brazília szükségesnek tartja, hogy ideológiai megkülönböztetés nélkül szélesítse kapcsolatait más országokkal« — mondotta.

Dantas hangoztatta, kormánya úgy véli, az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésén meg kell vizsgálni a népi Kína ENSZ-tagságának kérdését.

Nehru sajtóértekezlete Taskentben

Taskent (TASZSZ). Nehru indiai miniszterelnök, hazautazása előtt Taskentben fogadott több újságírót;

Remélem — mondotta —. hogy a béke fennmarad és nem lesz háború.

A gyarmati kérdésről szólva Nehru megjegyezte, hogy jelenleg F ortugália a legtöbb gyarmattal rendelkező állam.

— Véleményem szerint — folytatta — igen sértő Portugászemiben. Ügy vélem, az ENSZ-nek határozott intézkedéseket kellene tennie Portugáliával szemben.

Az indiai miniszterelnök rámutatott, hogy India és a Szovjetunió kapcsolatai gazdasági, kulturális és technikai területen egyaránt kedvezően fejlődnek. A két ország barátsága jó példa a különböző társadalmi rendszerű államok

lia magatartása az ENSZ-szel együttműködésére. (MTI)

De Gaulle visszatért Párizsba

Párizs (Reuter). De Gaulle tábornok, aki a péntek este ellene megkísérelt merénylet után- a hét végét Colombey- Les-Deux.-Eglisses-ben töltötte, hétfőn visszaérkezett Párizsba.

De Gaulle és kíséretének gépkocsisom előtt 15 perccel

korábban két rendőrautó indult el, hogy az útvonalat ellenőrizze. Szigorú biztonsági intézkedések történtek az útkereszteződéseknél is. Mihelyt a tábornok gépkocsija továbbhaladt, a rendőrség lezárta az utat. (MTI)

A Mexikói-öböl elnéptelenedett városai felé közeledik a „Carla44 hurrikán

Galveston (MTI). A Texas1 all am tengerparti vidékén fekvő Galveston városát vasárnap délután érte ed a Mexikói-öböl vízén képződött — »Carla« névvel jelölt — hatalmas hurrikán óránként 120 kilométeres sebességgel haladó előszele. A szélvihar óriási hullámokat korbácsolt a tengervízből, s az elöntötte a kikötőt és a város majdnem egész területét.

A meteorológiai megfigyelő állomások figyelmeztették a lakosságot, hogy a »Carla« hurrikán 215 kilométer óránkénti sebességgel közeledik a texasi partok felé. Texas és Luisiana állam tengerparti területének lakossága vasárnap menekülni kezdett a pusztító vihar elől, amelyhez hasonló utoljára 1900-ban söpört végig ezen a vidéken 6000 halottat hagyva maga után.

Az amerikai Vöröskereszt jelentése szerint eléri a 300 ezret azoknak száma, akik sebtében összekapkodott hdimival a legkülönfélébb járműveken igyekeztek a biztonságosabb északi területek felé.

A 70 000 lakosú Galveston — a vasárnap esti jelentések szerint — szinte kihalt város volt. Freepartból is azt jelentették, hogy az öböl vízének ári ásd erejű hullámai két helyen áttörték a védőgátakat, de a város 14 000 lakosa még idejében elmenekült otthonából.

A jelentések szerint a menekülést megnehezíti a szakadó eső, a víz alá került alacsonyabb útszakaszok és a menekülők közt úrrá lett fejetlenség.

Louisiana állam területén a hurrikán előszele eddig a legnagyobb károkat Kaplan városkában okozta; egy gyermeket megölt, és mintegy 50 felnőttet megsebesített. Sok ház falai megrepedeztek, a fák gyökerestül dőltek ki.

„Szabad választások“ nyugatnémet módra

Bonn (TASZSZ). A nyugatnémet Választási kampány során a Német Szövetségi Köztársaság kormánykörei semmiféle módszertől nem riadnak vissza, hogy megakadályozzák azok jelölését, akik nem értenek egyet Adenauer politikájával. A Spiegel című folyóirat adatai szerint ez ideig 39 jelölést utasítottak vissza olyan alapon, hogy a jelöltek tagjai voltak a betiltott Német Kommunista Pártnak. A bürokratikus gépezettől a rendörter- rorig mindent igénybe vesznek, hogy a számukra nem kívánatos személyek határidőre ne tehessenek eléget á jelölésükhöz szükséges forfnááagokhak. Egyeseket rövid időre letartóztattak, másoktól megtagadták a jelölt-űrlapok kiadását. Többeknél házkutatásokat végeztek és megtiltották, hogy választási gyűléseket tartsanak.

A Spiegel nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy ezek a tények leleplezik majd e »szabad választások« igazi jellegét. A Spiegel közli, hogy a 39 személy közül sokan panasszal akarnak fordulni a szövetségi alkotmányjogi bírósághoz és óvást akarnak emelni a választások ellen. (MTI)

Nyugat-berlini embervadészoka! ítéltek eí

Berlin (ADN). A berlini városi bíróság kétévi börtönre ítélt négy nyugat-berlini fiatalembert, mert ezek nyugatberlini uszító-központok szolgálatában NDK-állampolgáro- kat hazájuk elhagyására próbáltak rábírni.

ítéletében a bíróság hangsúlyozza, hogy az NDK nem tűrheti az ilyen zavaró tevékenységet, amely fővárosa biztonsága és rendje érdekében hozott intézkedések ellen irányul. (MTI)

Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel

az általános és teljes leszerelésről, az agresszorok észretérítéséről, az ENSZ szervezeti fölépítésének rendezéséről, a katonai támaszpontok értelmetlenségéről, a mennyországról és a békés együttélés

szükségességéről

Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szeptember 5-én fogadta Cyrus Sulzbergert, a New York Times munkatársát, és válaszolt kérdéseire.

A beszélgetés első részében Hruscsov imertette a szovjet kormánynak Kennedy és Macmillan legutóbbi javaslatával kapcsolatos véleményét. Hangoztatta, hogy e javaslat célja

nem a népek biztonságának szavatolása, hanem propagandasikerek elérése.

A mai nemzetközi helyzetben nem a nukleáris kísérletek megtiltása, hanem a leszerelés a legfontosabb

— mondotta —, majd rámutatott:

Leszerelést és csak leszerelést!

Súlyos

légiszerencsétlenség Írország fölött

Shannon (MTI). Vasárnap hajnalban egy amerikai utasszállítógép, nem messze az írországi shannoni repülőtértől, néhány perccel felszállása után felrobbant és a Shannon folyóba zuhant. A D—6-os típusú repülőgép német turistákat vitt az Egyesült Államokba. Fedélzetén 77 utas és öt főnyi személyzet tartózkodott. A szerencsétlenséget egyetlen személy, egy asszony élte túl, há rom órával később azonban ő is belehalt szörnyű égési beibe.

se— Megkezdett kísérleteinket folytat-/; fogjuk, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a veszedelmet, amellyel a NATO katonai tömb országai hazánkat és a szocialista tábor országait fenyegeti. Nem maradhatunk tétlenek, amikor mozgósítás folyik az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában és Nyugat-Né- metországban, amikor Nyugat- Németország a Bundeswehr atomfölfegyverzését követeli, amikor Adenauer és Brandt mindent megtesz a légkör fel- izzítására... Népünk és a többi békeszerető nép nem bocsá- taná meg, ha ilyen helyzetben megfeledkeznénk az éberségről, és nem gondoskodnánk védelmi képességünk szilárdításáról. Újra csak ezt ismételjük: leszerelést és csak leszerelést! A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús veszedelmet, megteremteni minden állam békés együttélésének föltételeit.

Sulzberger ezután a következő kérdést tette föl: — ön említette olyan nukleáris bomba megteremtésének lehetőségét, amelynek ereje 100 millió tonna közönséges robbanóanyaggal lenne

J egyenlő. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni: miben látja ön egy ilyen szuperbomba értelmét? Azt hiszem, ez a bomba túlságosan nagy ahhoz, hogy háborús célokra felhasználják.

Hruscsov így válaszolt: —

Valóban, ez hatalmas, óriási pusztító erejű bomba. De akkor, amikor háborút kényszerítenek ránk, amikor hazánk és népünk megsemmisRésével fenyegetőznek, nekünk kötelességünk ezzel józanul számot vetni. És nem riadunk vissza semmitől sem, ha az agresszorok megtámadnak bennünket, hanem minden eszközt felhasználunk arra, hogy visszaüssünk az agresszorra. Ezért lényegesen fokozza hazánk védelmi képességét, ha néhány ilyen szuperbomba van birtokunkban. Akkor

az agresszorok majd elgondolkodnak rajta, vajon érdemes-e megtámadniuk bennünket, s megértik, hogy az ellenünk irányuló agresszió elhatározása egyet jelent számukra az ön- gyilkossággal.

Mi számtalanszor hangoztattuk, hogy senkit sem készülünk megtámadni. Mi csupán megalkotjuk az eszközöket szocialista táborunk védelmére, a béke biztosítására.

Hruscsov ezután emlékeztetett Hitlerék rémtetteire, és hangoztatta: A szovjet nép ismeri a háborút, és mindenkinél erősebben óhajtja a békét. »Nem akarjuk, hogy mindez megismétlődjék, nem akarjak, hogy egy új Hitler, más név alatt, mondjuk Adenauer, Brandt vagy Strauss néven ismét háborút robbantson ki, és még vadállatiabb gaztetteket kövessen el népünk ellen, mint a fasiszták.. . Hadd tudják meg mindazok, akik újabb agresszióról ábrándoznak, hogy lesz egy 100 millió tonna trotil erősségű bombánk, hogy ez máris birtokunkban van, és most próbáljuk ki gyújtóberendezését, s hogyha megtámadnak bennünket, ez biztos

nincs más kiút. A háború elkerülésére viszont javasoljuk az általános ellenőrzött leszerelést.«

Sulzberger ezután megkérdezte, vajon hajlandó len- íte-é a Szovjetunió kinyilvánítani, hogy sohasem al- kalmazza elsőként háború esetén a nukleáris fegyvereket.

Hruscsov azt felelte, hogy

a Szovjetunió sohasem fog elsőként háborút indítani más országok ellen,

de idő előttinek tartja annak bejelentését, hogy háború esetén nem kerülne sor atomfegyverekre. »Tegyük fel — folytatta —, hogy mindkét fél tenne ilyen ígéretet, de ugyanakkor nukleáris fegyvertartalékait is megtartaná. Nos, mi történnék akkor, ha az imperialisták háborút robbantanának ki? Ha a háború során bármelyik fél úgy erezné, hogy vereséget szenved, vajon nem vetné-e be a nukleáris fegyvereket a háború eh vesztésének elkerülése végett? Ezenkívül egy másik példára is utalnék. Az Egyesült Államok a második világháború végén sokkal erősebb volt, mint Japán, és eredményes of- fenzívát folytatott Japán ellen. A győzelem siettetésére azonban az Egyesült Államok atombombákat dobott japán városokra. Mindez arra vall, hogy

ha megmarad az atombomba, és háború robban ki, ez termonukleáris háború lesz.

Ezért a békét nem nukleáris fegyverek mellőzésének igére tével, hanem a gyökeres kérdések radikális megoldásával

kell biztosítani. S a legjobb garancia:

a fegyverzet megsemmisítése, a hadseregek felszámolása. vagyis a leszerelés. Ez a legbiztosabb garancia!

Az amerikai újságíró megkérdezte, vajon az SZKP programjában vázolt nagy országépítő tervek megvalósítását nem hiúsítja-e meg a mostam nemzetközi feszültség.

Hruscsov nemmel válaszolt, és kijelentette: »Hiszek a nyugati államférfiak józan eszében, hiszem, hogy fölismerik: meg kell kötni a béke- szerződést Németországgal, azaz a két reálisan létező német állammal, s Nyugat-Ber- lint szabad várossá kell nyilvánítani.« Ezután ismét hangoztatta, hogy Nyugat-Berlin szabad városnak a külvilággal való forgalma a békeszerződés aláírása után is biztosítva lesz.

Sulzberger következő kérdése így hangzott: — ön gyakran hangoztatta, hogy ellenzi a háborút, de igazságosnak tartja a felszabadító háborúkat. Viszont ha ilyen kivételt tesz, vajon ez nem ad-e lehetőséget más országoknak arra, hogy a kommunista országok elleni háborút felszabadító háborúnak nevezzék, és ezzel igazolják?

Hruscsov válaszában rámutatott, hogy Sulzberger meghamisítja a kommunisták álláspontját. nNerp ismerjük el azt a jogot, hogy valamely ország háborút indítson egy másik ország felszabadításáért. Csak az imperialisták és a gyarmatosítók viselnek háborút más népek felszabadításának hamis zászlaja alatt. Dulles prédikálta Kelet-Európa »felszabadítását«, s ön nekünk tulajdonít ilyen politikát. Ügy látszik, áldozatául esett a ránk szórt rágalmaknak.«

A szovjet kormányfő hangoztatta:

A kommunisták elismerik a népeknek azt a jogát, hogy saját szabadságukért harcoljanak,

s Algériát említette példaként. Utalt Lincolnra is, aki szent szabadságharcot vívott á rabszolgaság ellen.

dezte: »Egyes lapok azt írták, hogy ön Mccloyjal folytatott beszélgetésében kifejezte beleegyezését abba, hogy az ENSZ élén egyszemélyi főtitkár álljon azzal a föltétellel, hogy a világszervezet minden szerve — a titkárság kivételével — a hármas vezetés elvére helyez kedjék. így van-e ez a valóságban?«

Hruscsov azt válaszolta, hogy nincs így. Mccloyjal folytatott beszélgetése közvetve érintette az ENSZ szervezeti fölépítésének kérdését, részletesen viszont a leszerelés ellenőrzéséről beszélt. Amikor Mccloy megkérdezte, vajon eb. ben a kérdésben ragaszkodik-e a »trojka« elvéhez, »azt feleltem neki, hogy a leszerelés ellenőrzésével kapcsolatban

semmiféle vétónak, semmiféle trojkának nincs létjogosultsága. Biztosítani kell a legszigorúbb ellenőrzést, s ezt senki sem korlátozhatja. Csak így lehet biztosítani, hogy egy ország vagy országcsoport se gyárthasson fegyvert, és ne tervezhesse más országok megtámadását.« Ha valósággá válik a leszerelés — folytatta Hruscsov —, akkor már fölöslegessé válnak az államtitkok. A trojka-elvre csak ak- halálukat jelenti. Számunkra * kor lesz szükség, ha nemzetköRendezni kell az ENSZ-beli helyzetet

Sulzberger ezután megkér- zi fegyveres erőket alakítanak,

hiszen a csapatok parancsnok- lását közösen kell intézni, nehogy valamely állam vagy államcsoport egy másik állam vagy államcsoport ellen használhassa fel az ENSZ-erőket.

Hruscsov arra a példára utalt, hogy a nyugati hatalmak nem egyeznének bele Mali- novszkij kinevezésébe, a Szovjetunió pedig elvetné azt a javaslatot, hogy Norstadet vagy angol, illetve francia tábornokot állítsanak a nemzetközi fegyveres erők élére, A parancsnokságnak — mint mondotta — »egy imperialistából, egy kommunistából és egy semlegesből« kell állnia.

— Ugyanezt a rendszert kell alkalmazni az ENSZ szerveiben is — folytatta. — »Előbb-utóbb ez meg is valósul, mert végéhez közeledik az Egyesült Államok egyeduralmának ideje az ENSZ-ben. A legértelmesebb megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok magától fölismerné a megváltozott helyzetet, és elősegítené a helyes megoldást.

Ha viszont az Egyesült Államok szembeszegül az ENSZ-beli helyzet rendezésével, akkor ez az Egyesült Államok ellenére fog

(Folytatás a 3. oldalon.)