Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

Vasárnap, 1981. szeptember 10. s SOMOGYI NÉPLAP A TÓTH BRIGÁD Zúgott a kombájn, fo­gyott a búza. Kővári Elemér úgy tervezte, hogy még dél­előtt végez a táblával, aztán gyorsan át­megy egy má­sik területre, hogy minél gyorsabban be­fejezzék az ara­tást. És akkor valami recs- csent, leállt a gép­— Még csak ez hiányzott! Alig jött le a vezetői ülésről, m ár ketten áll­tak mellette: Garat János meg Torró Sán­dor. Együtt kezdték keres­ni a hibát. Rö­vid idő múlva Zsinics Béla, a brigád szerelő­je is megérke­zett. Aztán csák a vezényszavak hangzottak. — A franciakulcsot... csa­varhúzót, kalapácsot... Fél óra sem telt el a leállás óta, máris indult a motor. Ha nem fognak össze négyen, ak­kor talán fél napig is állt volna a gép. — Hát így dolgozunk mi — summázza véleményét a tör­ténet elmondása után Tóth Jó­zsef, a Marcali Gépállomás fiatal brigádvezetóje. Nagysze­rű ez a társaság, mindig meg­állják helyüket. — Nem új ez a kollektíva. Már 1959 őszétől együtt van. A tizenkilenctagú brigád ta­valy 119 ezer forint értékű üzemanyagot és 37 ezer fo­rintnyi alkatrészt takarított meg. Ez az eredmény adta az Ziif' A harmadik legjobb: Laki József. »■Hát így dolgozunk mi...« — magya­rázza Tóth József brigádvezető, ötletet, hogy az idén benevez­zenek az ifjú traktorosok or­szágos verse­nyébe. — Tavaszi­nyári együttes tervüket 130 százalékra tel­jesítették a fia­talok — tájé­koztatnak a gépállomás központjában. Ez elég szép eredmény. Az egyéni eredmények is kiemelkedők. Sebdenics Ist­ván például 900 holdnyi ga­bonát vágott rendre, s tervét 160 százalékra teljesítette. Papp Karóig kombájnos 648 hóidat vágott le, tervét 150 százalékra telje­sítette, a cséplésben pedig Laki József végzett jó munkát: 27 vagon gabonát csépelt él. A kollektíva eddig mintegy 50 ezer forint értékű alkatrészt és üzemanyagot takarított meg. Nemcsak a jó munka jellem­zi a Tóth brigádot, hanem a tanulás is. Ható Dezső, Marton József és Szabó János nemré­gen tért vissza Pápáról, a hat­hónapos gépészképző szakisko­láról, a többiek meg itthon igyekeztek tanulni, művelődni. ziba, s nincs olyan brigádtag, aki havonta legalább egy kö­tettel ne gyarapítaná házi könyvtárát. Az ősszel meg a télen majd politikai oktatásra jár vala­mennyi brigádtag. Mindany- nyian beneveztek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba, és szeretnék, ha márciusban együtt kapnák meg a mozga­lom jelvényét — Pillanatnyilag élég sok a munkánk — magyarázza Tóth József. —• A brigád 12 tagja állandóan szánt. A körülmé­nyek nem a legjobbak: igen kötött a talaj, gyorsan romlik a giép. — S a brigádvezető? — Nyolc-tízezer holdnyi te­rületet kell bejárnom, négy község határában dolgozunk. Bizony sokszor éjfélfelé vető­döm haza, s reggiel féd 6-kor már megint talpon vagyok... Cseng a telefon. Elromlik egy gép, segítségre van szük­ség. Tóth Jóska szabadkozik, búcsúzik. — Mennem kell... A teafc- tor egy percig sem állhat P. Gy. Papp Károly kombájnos most éppen lóhe­rét csépel a marcali határban. Felfújható repülőgép Az amerikai haditengerészet »Wagmigiit»- néven szabadalmaz­tatta a felfújható repülőgépet, amely aJdcumulátoros sűrített le­vegő elvével működik^ Ez az elv lehetővé teszi, hogy a textilrend­szerű anyagiból készült felfújható repülőgépek merőlegesen szállhas­sanak fel a földről, és bármilyen hajón »összehajtogatott állapot­ban« lehessen szállítani őket. A felfedező Cooper B. Bright száza­dos szerint az admirálisok ellen­zik az új repülőgéptípus gyártását, mert féltik tőle a nagy repülőgép- Együtt jártak a színházba, mo- anyahajók szerepét. Mindenre választ TÚRI ANDRÁS (34) — Figyelmeztetem, hogy ko­molyan beszéltem. Értesítem azt a főhadnagyot, aki a tűz­eset ügyében itt járt. Sárosi­nak hívják, tudom. — Jó, azért nem kell lenyel­nie. Csak tréfáltam, na. — Azért. Keresztesi komolykodva megfenyegeti, s nézi a fiú vil­logó fogsorát. Ám azért nem hagyja békén a gondolat, és munkaidő végeztével mégegy- szer odaszól Lojzinak: — Aztán semmi bolondság! Megegyeztünk! — Ugyan, Ottó bácsi. A Napsugárban kevesen van­nak ezen az estén. Fedig a ze­nekar most sem játszik rosz- szabbul, a dizóz éppoly szen­vedélyes és odaadó, a fények éppen olyan sejtelmesek. — Két dupla, három fél rum! Szentimreyné egyforma be- idegzett mozdulatokkal kezeli a presszógépet, szenvtelen arccal rakia tálcára a kávét, a cukrot, a kanalat. — Magdi, rumot! Sárkány is régi pincér, biz* tos hullámmozgással cikázik az asztalok között. EG A GyAR a Levélben érkezett a panasz: az öreglaki termelőszövetke­zetben nem hallgatják meg az embereket; a legutóbbi köz­gyűlésen is, mikor fölvetettek egy problémát, Bognár Vendel párttitkár egykettőre bezárta a gyűlést. A »kényes kérdésre« nem kaptak választ, a szóbe­széd és találgatás azóta is fo­lyik róla. Figyelmet keltő a panasz. öreglakon az emberek nagy többsége szépen dolgozik, kéz­zelfogható eredmények mutat­koznak, de munka közben vagy után szüntelenül feszültség vibrál köztük, mivel egy sor dologról hallottak, tudnak va­lamit, de nem kaptak rá meg­nyugtató választ. Mi kavarta fel így az öregla­ki Kertészeti Tsz tagjait? Ke­ressük az igazságot, kutatjuk a baj gyökerét. Zsírói József, a szövetkezet főkönyvelője szerződéses ala­pon dolgozik itt. A múlt évben 15 mázsa kukorica járt neki. Ha ezt a kukoricát idejében hazaszállítják, akkor elejét vették volna a mostani zűrza­varnak. Nem elég világos, nem elég érthető, hogy miért kés­tek a jogosan megjáró termény elszállításával — némelyek szerint a raktáros hanyagsá­gán, mások szerint szállító eszköz hiányán múlott ez. Ké­sőbb meg azért maradt el a szállítás, mert a szövetkezet vezetősége úgy látta, hogy a takarmányozáshoz szüksége lesz erre a terményre is. Ak­kor határozták el, hogy a meg­járó javakat majd a cséplés után árpában kapja meg Zsi- rai József. így is történt. Csakhogy nem 15, hanem 23 mázsa árpát szállítottak a fő­könyvelő lakására, Fonyódra. Később újabb 10 mázsát vit­tek el 50 kg-os és mázsás té­telekben, címkézett zsákokban. Az elszállított 33 mázsából 15 a főkönyvelőé lett, a többit pedig eladta a szövetkezet, mi­vel kukoricára van szüksé­gük. Az első tétel szállítása­kor 23 mázsát vittek, hogy a vontatót kihasználják. Zsirai József az eladott 8 mázsáról pontos pénztári bizonylatokat készített. Tehát semmiféle visszaélés nem történt. Még­sem helyeselhető ez az eljá­rás. Már akkor hibázott a szö­vetkezet vezetősége, amikor nem tájékoztatta a tagságot arról, hogy a főkönyvelő árpá­ban fogja megkapni részesedé­sét. A tagok nem tudtak egye­bet, csak gzt, hogy a vontató terményt vitt Fonyódra. Ezt a hibát a vezetőség csak tetézte azzal, hogy a kukorica- és az árpa cseréjét elsősorban nem a termelőszövetkezetben bonyo­lították le. Sok tag kételkedik abban, hogy az árpát pénzért adták el, s azt mondják: »Miért vittek el máshova, én is ad­tam volna árpáért kukoricát.« íl közgyűlésen méltán kér­dezték meg a tagok, hogy hova lett az árpa. A vezetőség ek­kor újabb, igen súlyos hibát követett el: a történtek pon­tos ismertetése nélkül bocsátot­ta útra a közgyűlés részvevőit, a tiltakozások ellenére bezárta a gyűlést. Érthető, hogy nincs rá se mód, se lehetőség, hogy min­den egyes tsz-tag végigbön­géssze a pénztárkönyveket, és így győződjék meg arról, hogy nem károsította meg őket sen­ki. De minden szövetkezetben van ellenőrző bizottság, amely­nek az a feladata, hogy szigo­rúan őrködjék a közös vagyon felett. Őrködjék akkor is, ami­kor minden a legnagyobb rendben van, s még inkább ügyeljen akkor, amikor bár­kiben a tagok közül gyanú merül 'fel. Csakhogy öregla­kon van és még sincs ellenőr­ző bizottság. Van, mert hiszen annak idején megválasztották, és nincs, mert semmilyen munkát nem végez. Sürgős és rendkívül fontos teendő, hogy újjászervezzék az ellenőrző bizottságot, olyan embereket bízzanak meg, akik szívügyük­nek tekintik a közös vagyon védelmét. Ez azonban magában véve kevés. Mint a most zajló eset­ből kiderült, súlyos hiba az is öreglakon, hogy az emberek meglehetősen tájékozatlanok a szövetkezet dolgairól. Pedig a szövetkezet az övék. A tagsá­got érdekelné is minden, csak­hogy kevés alkalmuk van ár­ra, hogy tájékozódjanak. Töb­bet, sokkal többet kell a veze­tőknek a tagok között tartóz­kodniuk, mint eddig tették. A szövetkezeti gazdákkal való beszélgetés, a problémák meg­vitatása nemcsak az elnök fel­adata. Hegedűs Lajos egyma­ga ezt nem is győzné ellátni. Végezetül még valami, ami­re öreglakon éppúgy kell ügyelni, mint bármely más közös gazdaságban: minden­nap fölvetődhet valami prob­léma, gond, kérdés, amire vá­laszt vár a tagság. Megesik az is, hogy ezek a problémák nél­külöznek minden alapot — csupán a rosszindulat vagy a szóbeszéd szülöttei —, de ak­kor sem szabad szó nélkül hagyni őket. Ne maradjon vá­lasz nélkül egyetlen kérdés sem! Ha az öreglaki termelő- szövetkezetben nemcsak az el­nök, hanem a vezetőség min­den tagja eszerint végzi mun­káját, akkor nem bolygathatja fel többé a falut ennyire egy vélt méltánytalanság. Vörös Márta Néhány szó a KISZ-helyiségehről Furcsa adatra bukkantunk egy most készült statisztikát böngészve. Kiderült, hogy a barcsi járás 43 KISZ alapszer­vezetéből mindössze 15-nek van önálló helyisége, két KISZ- terem most készül, a többi 26 viszont alkalmilag megtűrt »vendég« művelődési otthonok nagytermében, párthelyisé- gekben. Néhány kirívó esetre is fény derült. A csokonyavisontai Zöldmező Termelőszövetkezet bővíteni akarta az agronómus kétszobás lakását. Mi sem természetesebb — gondolták —, mint hogy elvegyék a fiatalok termét. Szerencsére a járási pártbizottság megakadályozta a törvénytelen cselekedetet. Vízváron a pártklubba nem engedik be a fiatalokat, mert — úgymond — »bepiszkítják a szőnyeget«; a darányi terme­lőszövetkezetben hol adnak helyet a fiataloknak, hol nem. Somogyaracs és Patosfa kiszesei pedig csak alkalomszerűen gyűlhetnek össze. Ügy látszik, hogy e községeik vezetőinek nem szívügyük az ifjúság nevelése. Csak helyeselni lehet azt a megegyezést, mely a közel­múltban jött létre a járási párt- és KISZ-bizottság között. A legrövidebb időn belül megvizsgálják a helyiségek ügyét, és intézkednek a visszás állapotok megszüntetésére. A jövő nemzedékének neveléséről van szó, ez elöl pe­dig nem térhet ki egyetlen községi vezető sem. Jóváhagyták a nagyatádi járás téli tervét — Bízd csak rám. Mérget^ vehetsz rá, hogy ma még jól' élünk. — Öreg fiú, mi van a piánk­kal? Dodó és társasága szokott he­lyén ül, a tánckor melletti asz­talnál. Ezúttal lányok nincse­nek köztük. — Azonnal hozom, kérem. — Csak siessen, papa, mert bedilizünk. Dodó úgy ül közöttük, mint valami fejedelem. Most, hogy kiengedték a rendőrségről, tán még nagyobb a hangja, mint azelőtt. A többiek bizonyos tisztelettel figyelik. — Mégis, hogy tudtál kike­rülni? — Megfőztem őket, apus- kám. Csupa süket hé, nem volt nehéz átdumálni a pali­kat. Nem kell bemajrézni, ez a trükkje az egésznek. Meg az­tán bizonyítékuk sem volt. — Fejed az van, Dodó! — Nem a lottón nyertem. Agárral mi van? — Bújkál. Az üzemből ki­vágták valami balhé miatt, a rendőrségire is beidézték, de nem ment el. Azóta lapul. Va­lami komolyabb seftje lehetett, mert tele van pénzzel. — Pénzzel? — Van vagy öt kilója. De­geszre állnak a százasok a pifkójában. — Két napig nálam lakott — böki oda egy ragyásaroú, — most Bulliknál dekkol. Dodó szeme csillog a pénz hallatára. — Hívjátok ide! — Nem jön. Nyilvános hely­re nem jár. Azt mondja, ad­dig nem mutatkozik sehol, irág a hullámok el nem ülnek. — Beszélni akarok vele. Van telefonja Bulliknak? — Van — mondja a ragyás. — Menj, hívd fel. Mondd meg néki, hogy jöjjön a lokál­lal szemben levő kapu alá. De lépjen ki, mert baj lesz. — Mit akarsz tőle? — kér­di amaz kelletlenül. — Egy kicsit lekopaszrtani Nem járja, hogy ennyi dohá­nya legyen, amikor nekünk semmi sincs. Az arcok felderülnek, a ra­gyás is vigyorog. — Na, dobd ki magad, és ke­zeld azt a telefont! A ragyás éhnegy, a többiek megelégedetten néznek a »ve­zérre«. — Mit mondasz neki? — kér­dezi egyikük. (Tudósítónktól.) A közelmúltban hagyta jóvá Ja Nagyatádi Járási Pártbizott- jság és a járási tanács végrehaj- A bejáratnál Császár alakja*^ bizottsága a járás 1961/62. tűnik fel. Megáll, kutatva méz*évi művelődési tervét. Esze- köriil a teremben, fölfedezifirint a járás minden községé- Dodőékat. Megindul a fal ímen,*^61? lesz ismeretterjesztő elő- tén, majd leül egy kétszemé-fia<^assoroza^* előadás hang- lyes asztalhoz, meglehetősen*2^ ,el majd a járásban. Az elő- messze a huligánoktól. Fékété! fiiiclói munkaközösség már most beszerzi a szemléltetéshez ^szükséges eszközöket, filmeket. Az első előadásokat novem­berben a német kérdésiről tart­ják. A járás tíz községében in­Megjelent az ismeretterjesztési „kézikönyv' rendel, szemét le nem veszi a: galeriról. i Néhány perc múlva a ragyás: visszatér. — Mi van — támadt rá társaság izgatottan. — Húsz perc múlva ott lesz- a kapu alatt. — Jól van. Dodó királyian nyugtázza a sikert. — Lássátok, kivel van dol­gotok, máris rendelhettek mégj Hasznos kiadványt juttatott egy konyakot. Különben majd*el a falvakba a megyei tanács egyedül megyek ki Agárhoz,^ művelődésügyi osztálya. Az is- nincs szükségem kíséretre, öt* meretterjesztő előadások és a perc alatt elintézem vele a dol-fi Termelőszövetkezeti Akadémia got, aztán átmegyünk valami* téma tervét magában foglaló jobb lebujba. fi könyvecske megkönnyíti a mű­Szentimreyné a gépet nézi.* veiődési otthonok vezetőinek A gép és a tálca, aközött ármunkáját. kettő között mozog a pillantó-* A kiadvány az általános és sa. Valaki megáll előtte. A nőfia szakmai műveltség emelését fnost se néz fel, csak akkor,*és a tudományos világnézet ki­amikor egy hang azt mondja !*alakítását legjobban segítő té­— Csak asztalnál szolgálnak*makat ajánlja. 114 irodalmi, ki, ugyebár? /művészeti, filozófiai, pedagó­Ottó! Maga itt? figiai, közgazdasági, történelmi, — Egyszer már meg kellettfi^ű, egészségügyi, biológiai, néznem a munkahelyét. Meg* ° ^ra-Jzé kémiai, fizikai, ma­rtán ^tematikai es mezogazdasagi /előadás közül választhatják ki (Folytatjuk) fi az érdeklődésnek leginkább dúl egyhetes mezőgazdasági is­mer etter j esz» tanfolyam. Há­rom faluban hároméves szak­munkásképző tanfolyam kez­dődik. Kutason növénytermesz­tési, Lábodon és Segesden ál­lattenyésztési szakon tanulnak a termelőszövetkezet tagjai. Nagyatádon és Somogyszobon megszervezik a szülők akasié- miáját. A járási könyvtár an- kétokat, író-olvasó találkozókat rendez, a művelődési otthonok gondoskodnak a gyermekek foglalkoztatásáróL megfelelőket. Nagy előnye a kiadványnak, hogy a szemlél­tetéshez szükséges könyvek, dia- és keskenyfilmek címét is felsorolja. 230 könyvet ajánl a művelődésügyi osztály és a TIT az ismeretterjesztő elő­adásokhoz. A Termelőszövet­kezeti Akadémia tematikájá­nál is megtalálható a szemlél­tető eszközök ajánló névsora. A füzet arról is tájékoztat, hogy hol és hogyan szerezhe­tik be a filmeket. E kiadványban jelent meg először nyomtatásban a me­gyei filmtár 251 különböző tár­gyú filmt/v-oV iegyzéke. Az 55 oldalas k ecskét nagy ha­szonnal forgathatja minden község tervkészítő bizottsága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom