Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

Szombat, 1961. szeptember 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Használják ki a tsz-ek a mellék- és segédüzemágakat páter is tekintélyes mennyisé­A MUNKA ÉRDEMÉRMES TRAKTOROS A termelőszövetkezeteknek szükségük van olyan mellék­és segédüzemekre, amelyek ki­egészítik gazdálkodásukat. Azonban csak ott érdemes ilyeneket létesíteni, ahol meg­vannak hozzájuk az adottsá­gok. A csurgói járás termelőszö­vetkezeteiben több lehetőség kínálkozik a melléküzemágak fejlesztésére. A somogybükkös- di Szabad Föld és a csurgói Zrínyi Tsz-nek például szá­mottevő méhészete van. A ber- zenced Búzakalász és a két in­kei tsz, a Béke, és a Rákóczi halászattal foglalkozik. Mint­egy 100 ezer forintos befekte­téssel a pogányszentpéteri Zöldmező is létesíthetne halas­tavat. Jó lehetőségeket rejt magá­ban a vízparti fűzvessző ki­termelése és értékesítése. A Dráva menti községeken kívül gű fűzzel rendelkezik. Az in- ke-fazekasdencsi Győzelem ko­sárfonó melléküzemág felállí­tását tervezi. Itt foglalkoztat­hatnák hozzáértő tagjaikat. Egy szakember irányításával akár fonott bútorokat is ké­szíthetnének. A csurgónagy- martoni Győzelemben nagyobb mennyiségben kívánják ter­melni a cirokot seprűkészítés céljára. A szentai fűrészüzem vagy a Csurgói Faipari Válla­lat elkészíthetné hozzá a nye­leket E melléküzemágakban könnyű és hasznos elfoglaltsá­got biztosíthatnának az öreg és a csökkent munkaképessé­gű tagoknak, valamint a nők­nek télen is. A segédüzemek — melyek­ben kovács, bognár, asztalos, szíjgyártó, kőműves, ács dol­gozik — még fontosabbak. A lakosság részére szinte teljes egészében a tsz-ek szakembe­rei végzik a kovács- és bognár- munkákat. Egyikét kivétellel valamennyi közös gazdaság­ban van kőműves- és ácsmes­ter, illetve szakmunkás. A tsz- ek gépesítésével mind nagyobb szükség lesz javítóműhelyekre is. A segédüzemeket megfelelő szervezéssel állandóan ellát­hatják munkával, hogy tevé­kenységük ne csak az alkalom- szerű javításokra, pótlásokra, új eszközök készítésére korlá­tozódjék. Helyes, ha elvégzik a karbantartási, az épületek állagmegóvási munkáit is. A mostani időszakban — amikor sok gazdasági épület készül — nagy jelentőségük van az építőanyagot kiterme­lő segédüzemeknek. A helyszí­nen kitermelt építési anyag magában is érték, s azt semmi vagy csak igen csekély szállí­tási költség terheld. A somogy- udvarhelyi, a berzencei, a gyékényes!, a zákányi és az őrtiiosd tsz foglalkozik építési homok és kavics, valamint mozdonyhomok kitermelésével. Van tehát lehetőség a csur­gói járásban mellék- és segéd­üzemágak létesítésére, gazda­ságosabb megszervezésére, ar­ra, hogy a fő feladat — a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés — mellett ezúton is számottevő bevételhez jussa­nak a közős gazdaságok. Az iskolai tejellátásról — A tej erő és egészség — hirdetik a tejivásra buzdító feliratok. De nemcsak ezért lenne helyes, ha Kaposvár is­koláiban tejet árusítanának, hanem azért is, mert ezzel le­vennék a szülők válláról a tíz­órai készítésének gondját. Június végén a kereskedel­mi szakemberek részére Veszprémben tartott tájérte­kezleten a Belkereskedelmi Minisztérium Tejipari Főigaz­gatóságának képviselői javasol­ták. hogy vezessék be az is­kolákban a tej árusítását. A napokban a megyei tanács ke­reskedelmi osztályán az ipar és a kereskedelem vezetői ta­nácskoztak erről, de megáSla- podás nem történt. Ugyanis először nagyobb mennyiségű papírpóhár kellene, ezek töl­téséhez pedig gépre van szük­ség. A Tejipari Főigazgatóság vezetői megígérték, hogy — ha az idén már nem is, de a jövő év elejére — biztosítanak poharat és töltőgépet Csak azt kérték, hogy 'állapítsák meg, hány tanuló kéri az iskolában a tej árusítását Haladéktalanul hozzá kell látni tehát a közvéleményku­tatáshoz. Egy kétdecis pohár tejért minössze 60 fillért kell fizetni, a pohár árát az állam téríti meg. A tanulóknak he­tenként kellene előfizetni a tízóraira. Helyes lenne, ha a Tejipari Vállalat és a Somogy megyei Kiskereskedelemi Vál­lalat mielőbb megtenné a szükséges intézkedéseket Sokat dolgozott a nyáron Fa­zekas János, a Kaposvári Gép­állomás traktorosa Annyi ga­bonát vágott rendre, hogy nem két kombájn, de négy sem győzte volna felszedni utána 1023 katasztrális hold volt a nyári teljesítménye. Ez­zel első lett a megyében az aratógép-vezetők versenyében. Egy hónap alatt több mint 3800 forintot keresett. Igaz, kell a pénz, hiszen két gyerek van otthon. Meg még a házat is be kellene fejezni.. Régi traktoros családból szár­mazik Fazekas Jáno6. ö maga 1951 óta traktoros a gépállo­máson. Szereti gépét, nem is hagyta cserben még sohasem. Ezért kapott kormánykitünte­tést) alkotmányunk ünnepén. Megillötődéssel beszél a pilla­natról, amikor a mellére tűz­ték a Munka Érdemérmet Szenta, Inke és Pogányszent­A moszkvai Barátság Egyetem az új tanévben Körülbelül 30 000 fiatal adta be fölvételi kérelmét a Lu- mumbáról elnevezett Népek Barátsága Egyetemre — jelen­tette ki P. Jerzin, az egyetem prorektora. Az idén az előké­szítő fakultásra 600 külföldi és 100 szovjet diákot vesznek föl. Az előkészítő fakultáson kí­vül az egyetemen mérnöki, mezőgazdasági, orvosi, törté­nelmi-filológiai, közgazdasági és nemzetközi jogi, fizikai-ma­tematikai és természettudo­mányi fakultás működik. A fakultásokon az oktatás a fő­iskolákon szokásos rendszer szerint megy végbe: a diákok előadásokat hallgatnak, részit vesznek a szemináriumi és la­boratóriumi foglalkozásokon, az üzemi gyakorlatokon. Az újonnan felvett diákokról szólva Jerzin megállapította, hogy ismereteik általános szín­vonala magasabb, mint a ta­valyiaké. H. S. Tanulási igények és lehetőségek a Ruhaüzemben BéUül&k&ty. úiUácsaU — Hova tetszik utazni? — kérdez­te egy fiatalember a vele szemben ülő csinos leánykától vasárnap reggel a vonatom. — Barcsra — hangzott a szűksza­vú válasz, s szem­mel láthatólag a kérdezett egy csöp­pet sem örült az ér­deklődésnek. — Barcsra? Mesz- sze van az? — Igen. — Mikor ér oda a vonat? A kislány ezt is megmondta. Ám a kérdések csak nem szűntek. Milyen ál­lomás következik? Milyen messze van ez, meg az? — Javaslok va­lamit — fordult a fiatalemberhez bé­ketűréséből kifogy­va a leány. — Ve­gyen egy menet­rendkönyvet. — Én? Miért? — Abban min­dent megtalál, ami csak érdekli: hogy mikor érkezik Barcsra a vonat, hogy milyen állo­más következik meg egyebeket. A fiatalember megszeppent, de mert valami mo­solyfélét látott buj­kálni a lány szemé­ben és szája körül, hát gondolta, visz- szavág. — Ami engem ér­dekel, az nincs ben­ne semmilyen me­netrendben. — Mi az? — Például a ma­ga neve. Meglepődött a kislány, és játéko­san legyintett, mintha pofon akar­ná ütni a merészke- döt. Az félre kapta fejét, és mind a ketten nevettek. Aztán bemutatkoz­tak egymásnak, s elővettek egy me­netrend könnyet. Megtudták belőle, bogy a fiatalem­bernek Barcson több mint egy órá­ja van a nagykani­zsai vonatig. És mi­vel a kislány sem sietett barátnőjé­hez, érthető, hogy együtt töltötték a másoknak talán hosszúnak és unal­masnak tűnő vára­kozás idejét. R. F. Beszédes számadatok Arról beszélnek, hogy mi­lyen nagy jelentősége van az olvasásnak, a művelődésnek a Ruhaüzem dolgozóinak életé­ben. Steinbeck, Jókai és Nyi- kölajeva nevéről hallok, és ar­ról, hogy havonta mintegy 3 ezer forint értékű könyvet ad el az üzemi bizományos. Mind­ez a dolgozóknak a könyvek iránti nagy érdeklődését bizo­nyítja. Kovács Erzsébet például havonta több mint 100 forin­tot költ könyvekre. Megren­delte a Milliók könyve soroza­tot, s nemcsak ő az egyetlen. Csányi Mária, az Aranykönyv­tár és a Milliók könyve soro­zat könyveit viszi haza, Szabó Ibolya Ady-, József Attila- és Petőfi-versekkel tér meg ott­honába. 62-en fizetnek elő kü­lönböző könyvsorozatokra, eb­ből például 21-an az Űj Ma­gyar lexikon második kiadá­sával kívánják gazdagítani há­zi könyvtárukat. Érdeklődnek tehát a köny­vek iránt a Ruhaüzemben, s jóllehet az üzem 400 kötetes könyvtára különböző okok miatt már töfbb mint fél éve nem kölcsönöz, ez nem jelenti, hogy nem érdekli az embere­ket a szép- és a műszaki iro­dalom. Talán a műszaki könyvtár a legnépszerűbb. A kötetek gyak­ran cserélnek gazdát. .Arról nincs statisztika, hogy az utóbbi hónapokban hány köny­vet kölcsönöztek a dolgozók, de beszédes tény, hogy a kar­tonokon olyan neveket talá­lunk, mint például Fránya Jó­zsef műszerészét, Németh Imre villanyszerelőét s egy sor más fizikai dolgozóét. És hogyan állnak a tanulással? A város második legna­gyobb üzemében még mindig 400 körül van azoknak a szá­ma, akik nem végezték el az ál­talános iskolát. Mit tesz a vál­lalat vezetősége, párt- és K ISZ-szervezete, hogy ezek a dolgozók megszerezzék az alapfokú műveltséget? Erre keresünk választ, amikor sta­tisztikai adatokat vizsgálunk, a dolgozókkal és a vezetőkkel beszélünk. Megállapítható, hogy a fiatalabb korosztályok­ból jóval kevesebb a nyolcadik osztályt el nem végzettek szá­ma — 25 éves korig mindössze 22 —, mint az idősebbekből. Ez részben érthető is, hiszen az üzemnek mintegy négyszáz 25 éven aluli dolgozója már a felszabadulás után nevelke­dett és tanult, társadalmunk minden lehetőséget megadott nekik, hogy elvégezzék az ál­talános iskolát. A KISZ alap­szervezet minden tagjának megvan a nyolc általánosa. A tanulási igény megvan a dolgozókban. Még nem fejező­dött be a jelentkezés az álta­TÚRI ANDRÁS: (33) EG A GEAR Az alvó ember ajka kés- badon bocsássák és bízza meg kény vonal, arca kemény, Juhászt, hogy maradjon a fiú majdnem szigorú! Mint egy bíróé — gondolja a kalauz, s maga sem tudja, miért jutott eszébe éppen ez a hasonlat. Az utast azonban nem a ka­lauz, hanem két nyomozó kel­tette fel. Az ébresztés kímé­letes volt, de a megszólítás igen tömör és világos: »-Keresz­tesi János pincér ébredjen, ve­lünk jön a rendőrségre.« XIII. A csalétek. — Tudja, mi az a csalétek? — Hogyne tudnám. Amivel a halat horogra csalják. — Kitűnő. $s átvitt értelem­ben? — Még kitűnöbb. Mit gon­dol, ki lesz a csalétek a Ve­gyiművek ügyében? — Amivel a bűnöst re juttatjuk. — Nyilván Dodó! Keserű alezredes komikus grimaszt vág és tágra nyitja a szemét Tekintete csúfondáros, de hangja elismerő. — Fiatalember, maga leg­szebb reményeimet váltja va­lóra. Intézkedjék, hogy Dodó urat még a mai napon sza­— Csak úgy mondom, most pedig dologra fel! Krámer hadnagy maga veszi fői a kagylót. Értem — mond­ja. Rögtön elő is vezetteti Dó­dét. — Ide figyeljen fiam, ezút­tal szabadon engedjük. Garáz­. , daság és súlyos testi sértés *-e!'ennek, hogy az pincér miatt eljárás indul maga el­szabadiábon vé- De figyelmezte­sarkában. De ha Krámerék adnak valaki mást, az is jó. Stoljon át neki! — Igenis. — Várjon! Jó lenne, ha a bűnügyiek szemmel tartanák a Napsugárt. Nem tartom lehe­esetleg üzenetet küld oda va­lakinek. Beszélje meg velük. — Igenis. len. Ezúttal dekezhetik. — Várion' Méa annvit- az ^ ha még ^ Uyen ^ok- De belebetegszem,-j . A, \ , g ti - -ti Z előfordul, a hűvösön marad, ügyben jól dolgozott, hibatla- * ’ nul végezte feladatát. Gratu­lálok. lárnos iskola 1961—62. tanévé­ire, de az előzetes jelzések sze­tt igen sokan kívánják el­végezni a nyolcadik osztályt iesti, illetve levelező tagozaton. :(Az idő sürget, minél előbb le ;kellene zárná a jelentkezése- szeptembert írunk barim J^májr.) A Ruhaipari Technikum- 22 másod- és harmadéves Várj, följegyzem. jíruhaüzenü hallgatója van. Né­Ugyanekkor bent az üzem-irányán ä Közgazdasági Tech- ben azt mondja Lojzi az ebéd-unikumba járnak és szaíkmai to* loben Keresztesi Ottónak: Jválbbképzésre: divattervező is­— Én pedig nem hagyom*. ,„ , annyiban, hogy az a fickó fej-^0^^ Budapestre. Nagy Jó­be vert. Ma este ellátogatok a^zsefné és Szarka Lászlóné ha- Napsugárba. — Megőrült? — Nem én. Színjózan hova megy. Időnként adj leütést! Rendben? Cjabb tárcsázás. % — Sárosi főhadnagyot ké-5 rém. Itt Krámer. A fickót el-J bocsátottam. Egy emberem sarkaban lesz. Én bent mara-gket, hiszen d -k ma egész nap, ha történik, értesítenek. Téged * k hol lehet megtalálni? Értem.­Jvanta egy hetet tölt a fővá- az új konfekcióáruk árosban: tervezését tanulják. nem adhatom vissza azt az<f D. 1, . . Vegye át a holmiját és men- ütést. tfizonyos elegedetlenség jen. — Ide figyeljen, ha nem áll£ ............... A fidkó marózus arcán egyet- el ettől a hülyeségtől, értcsí-Vapas^a^lat° mégis a dolgotok . . Köszönöm, alezredes elv- jen sem rándul. Már for- tam a rendőrséget. ^körében. Többen hangoztatják. T5: — A kövér arc megint dul is. Csiszár nevet «hogy szívesen tanulnának csu on árossá válik. Ha ne- — Nincs semmi szava? — Maga nem gyerek mar. * csakhogy nem engedi a válla­— Majd elvtárs. tán nősülni akarna, szívesen _ Mit mondjak? leszék a tanúja. hogy nem bövettem Sarcai főhadnagy elimosolyo- amiért felakaszthatnak, hűvös- dik. — Jó lesz, ha szívére szólok, alezredes amit mondtam. Vállrándítás a válasz. — Hallom, ma délután a njegátalkodottság élő együtt lesz a fiammal. Egy szót rámák tűnik. Alig hagyja el a sem erről az ügyről. Tudja, szobát, a hadnagy már emeli hogy ezek az újságírók milyen is a hallgatót pletykásak. _ Sebök fclvtárs, Dodót M_ — Egészen más dolog miatt engedtük. Maradj a nyomában, találkozunk. figyeld meg, kikkel találkozik, ■ Maga nem gyerek Tudtam, Huszonnégyéves felnőtt fiatal­éi olyat' emiber, hamarosan megszerzi a mérnöki diplomáját, jó könv-; veket olvas, színházba, hang­versenyre jár. Viselkedjék úgy, mint egy kultúrember. — Ehhez aztán semmi köze; a kultúrának. A csirkefogók: öten voltak, úgy támadtak: rám. Most majd igyekszem: négyszemközt lenni azzal a: patkánnyal.' veszi, Dodó szob­(Folytatjuk) lat. Őszintén beszélt erről a problémáról Müller László, az ,üzam igazgatója. Elmondta, »hogy tud a dolgozók panaszai­dról, hiszen tőle kérnek hozzá­járulást a tanuláshoz, ő azon- jban gyakran kénytelen eluta­sítani kérésüket. Elsősorban a ^váltott műszak az akadály. ^Megoldhatatlan lenne, hogy a d vizsgaelőkénsítő időszakban ^száznál is több dolgozó men­jen tanulmányi szabadságra. Azt sem tehetik meg, hogy ta­nítási napokon a dolgozók ha­marabb abbahagyj ák a mun» kát, hogy iskolába mehessenek, így is éppen elég gondot okoz, hogy a Ruhaipari Technikumr ba járók napi egy óra mun­kaidő-kedvezményt kapnak, a délutáni műszakvezetőket pe­dig helyettesíteni kell. Viszont akik tanulnak, azokat agy támogatásban részesíti a vál­lalat. Elég csak a 150 forintos tanulmányi segélyre gondolni. Néma kis dolog az sem, hogy instruktor van a tanulók mel­lett: Gábor Róbert üzemmér­nök foglalkozik velük rend­szeresen. A vállalat vezetősége első­sorban azoknak a tanulását tá­mogatja, akikre mint káderekre számítanak a jövő­ben. Egyetért ezzel az üzem párt- és KlSZ-szarvezete is. Mindenesetre tehetővé kellene tenni, hogy az elő1 ’ 22 fiatal elvégezhesse az áltar lános iskolát. Akik állami oktatásban nem vehetnek részt, azok részére szakmai továbbképzést indí­tottak. Ez általános műveltsé­get is ad, egy év után pedig szakmai képesítést biztosit. A továbbképzésen az üzem dol­gozóinak jelentős része meg­jelenik. A többnapos vizsgálódás haszonnal járt, hiszen számok­kal és véleményekkel bizonyí­tott egy örvendetes jelenséget: a munkások és alkalmazóiak megnövekedett tanulási igé_ nyét. De meg kell érteni, hogy máról holnapra minden igény nem elégíthető ki. Természe­tes azonban, hogy az állami oktatásból való kiesés nem akadályozhatja meg az önmű­velést, az önképzést. Az olva­sásra, a könyvtári példára kell visszakanyarodni. Akiben meg­van a vágy a jobbra és a szebbre, az nem keseredik el, ha visszaadják jelentkezési lapját. Könyveket vehet, ta­nulhat mindenki. Ne feledjék ezt a Ruhaüzem pillanatnyilag még elégedetlen dolgozói. Ami késik, nem múlik; Előbb-utóbb mindenkire sor kerül. Polesz György

Next

/
Oldalképek
Tartalom