Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. évfolyam, 210. szám. Ára 50 FILLÉR Szerda, 1961. szeptember 6. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Egy órával korábban Arcok, asszonyok.. AZ AJÁNDÉK (3. o.) (5. o.) (6. o.) Holdanként 800 forint értékű húst és tejet ad közfogyasztásra az eddei Egyetértés Tsz Működésének második évé­ben, ebben az esztendőben az eddei Egyetértés Termelőszö­vetkezet már nem a növény- termesztésből, hanem az állat­tenyésztésből kapja bevételé­nek nagyobb részét. Az év ele­jén készített tervek sorsának alakulására az eddigi eredmé­nyekből már most lehet kö­vetkeztem. Előirányozták, hogy 20 vá­gómarhát és 169 hízót szerződ­nek le Az eddig átvett 14 hí­zott marháért és 125 sertésért 343 ezer forintot utalt át egy­számlájukra az Álfia tforgalmi Vállalat. Marhaértékesítés-i tervüket túlteljesítik, a szer­ződött hízót szántén valameny- nyit átadják az év végéig. Ezek ellenében 167 ezer forin­tot várnak. így vágóállatokért összesen — a tervezett 440 ezer forinttal szemben — 510 ezer forintra számíthatnak. Tejért további 76 ezer forint jön a szövetkezet kasszájába. Az eddei Egyetértésnek 710 hold közös szántója van. En­nek minden holdja után kere­ken 800 forint értékű húst és tejet adnak közfogyasztásra. Ezt az eredményt úgy érik el, hogy közben megalapozták kö­zös' állatállományuk további, nagyobb arányú növelését. Ér­demes megemlíteni,, hogy a ser­téstenyésztést a szövetkezet tavaly áprilisban kezdte 40 ko­ca beállításával. Ezek most harmadszor ellettek, s egyen­ként 10 malacot hoztak a vi­lágra. Fejlesztik a szolgáltatást a Finommechanikai Vállalatnál A megyei tanács célul tűzte ki, hogy fejlesztik a Finom- mechanikai Vállalat szolgál­tató részlegeit, és lehetőleg úgynevezett tiszta profilú vál­lalatot alakítanak ki, tehát olyat, amely bizonyos idő múl­va csak szolgáltatással foglal­kozik. E cél megvalósítása vé­gett csatolták a Finommecha­nikai Vállalat lakatos- és for­gácsolóműhelyét az Épületsze­relő Vállalathoz, s telepítik ki Marcaliba a nehéz játékárut készítő részleget. Addig is, amíg a tiszta pro­filt teljesen ki nem alakíthat­ják, oly módon emelik a szol­gáltatás színvonalát, hogy ki­váló szakembereket alkalmaz­nak. A készáru részlegek ki­költözésével szabaddá vált üzemrészeket bővítik, korsze­rűsítik, s tanulókat képeznek ki bennük. Jelentősen emeli a javító­munka minőségének színvona­lát az, hogy a szolgáltatásban nélkülözhetetlen műszereket szereznek be. Nemrég egy 20 ezer forint értékű elektronikus dinamikus telje­sítménymérőt, amely rendkí­vül fontos a hűtőgépek besza­bályozásához. Kádár János elvtárs: A kommunizmus eszméi, a szocialista tábor összeforrott legyőzhetetlenek rr* erői Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt­és kormányküldöttséggel A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a Kis Stadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített Kis Stadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Ghearghe Ghe- onghiu-Dej, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköz­társaság Államtanácsának el­nöke, a román párt- és kor­mányküldöttség vezetője, va­lamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tűnőké, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, és a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. A román és a magyar him­nusz hangjai után Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Buda' pesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Ghearghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára mondott be­szédet. Jaiiott elvtárs beszéde 915 mázsa gabonát osztottak ki előlegként a belegi Kossuth Tsz-ben Kádár János elvtárs beszéde bevezetőjében elmondotta: — ■retteg Központi Bizottságunk és. kor­mányunk Mlás romáih bará­tainknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk. Örvendetes, hogy e baráti kül­döttség vezetőjeként itt üdvö­zölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben ál­ló vezetőjét, népünk igazi ba­rátját, - Gheorghiu-Dej elvtár­sat. — Majd így folytatta: — Harmadéve annak, ami­kor a magyar párt- és kor­A belegi Kossuth Termelő­szövetkezet az idén 418 holdon termelt kalászosokat. Nagyobb mértékben búzát és őszi ár­pát, kisebb mértékben rozsot és zabot. 243 kát. hold búzát vetettek tavaly, ebből 183 hol­don bánkútit. Külföldi Intenzív búzafajtákkal mindössze 60 holdon kísérleteztek: 20 hol­dion Autonómiát, 40 holdon Produttorét vetettek. Az egyes fajták) átlagtermése igen kü­lönböző: a Produttore átlag­termése 16 mázsa volt, az Autonómia 19 mázsát adott holdanként a bánkúti 10 má­zsás átlagtermésével szemben. A cséplést augusztus 20-ra befejezték, összesen 2518 má­zsa gabonát csépeltek el. Ebből 10 és fél vagonnal szállítottak a Terményforgalmi Vállalat­nak, öt és fél vagonnal pedig búzaföldadóként adtak át az államnak. A 108 tag között mintegy 915 mázsa gabonát osztottak ki előlegként. Búzá­ból egységenként 3 kg-ot, őszi árpából 2 kg-ot, zabból fél ki­lót osztottak. Rendszeresen adnak 10 forint pénzelőleget is munkaegységenként mányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságiban. Mi, akik e küldöttség tagjai­ként akkor ott jártunk, ma is és még sokáig emlékszünk ar­ra az őszinte, testvéri fogadta­tásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítet­tek bennünket. Szeretnénk, ha román elv- társaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét. Láto­gatásuk nagy jelentőségű szá­munkra. A magyar—román barátság örökké virágozni fog Kádár elvtárs ezután a két ország történelmi kapcsolatai­ról szólt, amelyekben gyökeres fordulat következett be, ami­kor a második világháború vé­gén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban ki­húzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszán­tás után is látható még egy ideig itt-ott egy-egy gyökerét vesztett rothadó gyomnövény szára vagy levele. De ha a földbe mór sok éven át a tisz­ta búza magva került, az éLet dús kalászba szökken. így vi­rágzik már a magyar-román mi barátság is, s mi több, ez is marad örökre. A közös érdek, a közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, a népeink javát szolgáló testvéri együttműkö­dés, a nemzetköziség. magasz­tos eszméje fűzi össze ma a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, hogy tör­ténelmi küldetésük, a so­vinizmus írmagjának ki­irtása, a magyar és a ro­mán nép internacionalista összeforrottságának szol­gálata diadalt aratott. Kádár elvtárs a román nép fejlődését méltatva kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tábor erős, fejlett iparral ren­delkező, lendületesen fejlődő országa. A romián. ipar terme­lése ma már több mint ötszö­röse a háború előttinek. Romá­niában is befejezték a mező- gazdaság szövetkezetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. Portalanítja a csurgói Rákóczi Ferenc utcát Berkics József útőr brigádja. Munkásosztályunk, •cialista mezőgazdaságúi nagyszerűen vizsgázik A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár elv- társ — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészé­iben eredményesen alakult. Az év első hét hónapjában az ipa­ri termelés tizenhárom száza­lékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Ebben az emelkedésben külö­nösen az az örvendetes, hogy munkásosztályunk, műszaki ér­telmiségünk munkájának ered­ményeképpen, a VII. kongresz- szus irányelveit megvalósítva ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedésé­ből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjé­ért felelős magyar mun­kásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, a gazda gondosságával keze­li értékeinket. Amióta népünk sorsának ura s az ország gazdája lett, nemcsak a földművelők, de mondhatni, hogy az ország egész lakossága figyeli az idő­járást, latolgatja, milyen lesz a termés. Az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgaz­daság eredményeiről. Az már világosan látszik, hogy ke­nyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szük­ségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi beta­karítási munka jó megszerve­zését, a mennél több silótakar­mány biztosítását. Állatállomá­nyunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. Ugyanakkor már most meg­kezdődik az a munka, amely­től a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kell a jó minőségű kenyérgabona elvetését a ki­tűzött terveknek megfelelően az utolsó négyszögölig. A szocialista nagyüzemi termelésre áttért mezőgaz­daságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink el­nökei, a vezetőségek tag­jai, az agronómusok, bri- gádvezetők túlnyomó több­sége nagyszerűen vizsgá­zott. Általában a vártnál eredmé­nyesebben szervezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott jelentkez­nek már a nagyüzemi terme­lés eredményei is. Népi álla"' műnk támogatta a parasztsá­got. Éhnek eredménye többek között az a nagyszerű vív­mány, hogy az idén már a ka­lászosok 60 százalékát gép vág­ta. Mennyi verejtéket, emberi erőt takarítottunk meg ezzel. „Mindent az emberért“ — ez a mi terveinknek is az alapja Hadd szóljak valamit ter­veinkről is. Az ötéves terv —■ részleteinek alapos, körülte­kintő kidolgozása után — a közeli hetekben kerül megvi­tatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kor­mány és az országgyűlés elé. Ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfer lelően jelölte ki pártunk Vili kongresszusa. Az ellenforradalom leveré­sért, a rend helyreállítását a szocialista gazdasági és kultu­rális építés fellendülésének! nagyszerű évei követték. Pár­tunk felhívására a dolgozó tö­megek lendületes munkával jelentősen túlteljesítették a hároméves tervet. Pártunk sza­vát követve az év elejére pa­rasztságunk csaknem egésze áttért a szocialista nagyüzemi gazdálkodós útjára. A szocialista termelési vi­szonyok kialakulása na­gyobb lehetőségeket bizto­sít népgazdaságunk egé­szének fejlődésében. Ü-j lehetőségeink vannak, ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari terme- 5, több nyersanyagra van szükség — ezért többet is kell eladnunk. Gyorsabban ment a mező­gazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagy­üzemek mielőbb megszilárdul­janak, és a beruházások mi­előbb megtérüljenek; legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladni való is. Üj ötéves tervünk új szükség­leteink és nagyobb lehetősé­geink reális számbavételére épül, s meg vannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista mun­ka az elkövetkező években az ország jelentős gazda­sági fejlődését fogja ered­ményezni, s ezzel a dolgo­(Foly tatása a 2. oldalon} }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom