Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. szeptember S» Mindent meg kell tenni, bogy a nemzetközi láthatár kitisztuljon (Folytatás az 1. oldalról.) '''Tint a szovjet kormány és ; uély szerint N. Sz. Hrus­csov, a szovjet kormány veze­tője nemegyszer kijelentette — mondotta Gromiko ’—, az Egye­sült Nemzetek Szervezete is szavatolhatná a szabad város státusát. A szovjet kormány kész hozzájárulni ahhoz, hogy a szabad város státusának sza­vatolására felhasználják semle­ges országok vagy az ENSZ fegyveres erőinek egységét. A nyugati hatalmak azonban ahelyett, hogy leülnének a bé­kekonferencia asztalához, és gyakorlatilag megvitatni»-. a szovjet javaslatokat, vagy elő­terjesztenék saját javaslatai­kat, a háborús előkészületek fokozásához folyamodtak, és odáig jutottak, hogy a béke- szerződés megkötésének eseté­re nyíltan erőszak alkalmazá­sával fenyegetőznek. Gromiko emlékeztetett N. Sz. Hruscsov szovjet kormány­fő szavaira, aki hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a békére, a békeszerződésre vá­laszul erőszakot alkalmaznak (vagyis agressziót követnek el), a Szovjetunió kénytelen lesz megvédeni igazságos ügyét, biztonságát, szövetségeseinek biztonságát, akikkel együtt ar­ra törekszik, hogy a német bé­keszerződés megkötése útján véget vessen a világháború ma­radványainak. E szerződés megkötése — hangsúlyozta a Szovjet­unió képviselője — a bé­ke sorsának kérdése, a há­ború vagy béke kérdése. Ebben a kérdésben nem lehet semleges egyetlen állam sem. Az ENSZ összességében sem lehet semleges, közömbös szemlélő, és nem is szabad, hogy az legyen. Meg kell állapodni az általános és teljes leszerelésben A szovjet küldöttség vezető­je ezután foglalkozott az álta­lános és teljes leszereléssel. A szovjet kormány véleménye szerint — hangsúlyozta — ez a legfontosabb problémák egyi­ke, amelyet meg kell vitatni az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán. Emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormány vezetője az ENSZ szónoki emelvényéről terjesztette az Egyesült Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes le­szerelés programját, amely re­ményeket ébresztett a leszere­lés minden őszinte hívében. Gromiko emlékeztetett a Szov­jetunió és az Egyesült Államok nemrégiben lezajlott vélemény- cseréjére, amely bizonyos po­zitív eredményeket hozott. Nem kis nehézségek me- rültek föl, és különböznek az álláspontok a leszerelés sok fontos kérdésében — mondotta Gromiko —, mégis sikerült kidolgozni a leszerelés kérdésében tartandó tárgyalások el­veiről szóló közös nyilat­kozatot. A Szovjetunióban kedvezően fogadták a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásoknak ezt az eredményét. Nem kételke­dünk benne, hogy ezt más or­szágokban szintén megelége­déssel fogadták. A szovjet külügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett ár­ra, hogy túlzott derűlátás vol­na azt gondolni, hogy most már sima, »zöld út« nyílt meg a leszerelési tárgyalások előtt. A szovjet kormány — mondot­ta Gromiko — nem hallgathat­ja el, hogy a tárgyalásokon nem sikerült legyűrni az alapvető ellentétet. Nevezetesen azt, hogy a lesze­relésről és az általános és tel­jes leszerelés ellenőrzéséről, vagy a fegyverzet fölötti el­lenőrzésről kell-e beszélni. A. A. Gromiko emlékeztetett rá, hogy a szovjet kormány az ENSZ alapokmányának megfelelően, az általános és teljes leszerelés körül­ményei között kész hozzá­járulni nemzetközi fegyve­res erők megteremtéséhez. Hangsúlyozta azonban, hogy ezeket az erőket valóban nem­zetközi irányítás alá kell he­lyezni, vagyis a három fő ál­lamcsoport egyenjogú képvise­lőinek és nem a NATO vala­miféle kiszolgálójának kell megvalósítaniuk az irányítást. A szovjet küldöttség vezető­je rámutatott, hogy abba a szervbe, amely előkészíti majd az általános és teljes leszere­lésről szóló szerződést, nem­csak a szocialista és a nyugati hatalmak, hanem a semleges országok képviselőit is be kell vonni. A szovjet külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a sem­leges országoknak a többi tag­országgal egyenlő jogokat kell élvezniük a leszerelési tárgya­lások szervében. A kísérleti alomfogyyep* robbantásokról Gromiko ezután részletesen foglalkozott azokkal az okok­kal, amelyek a Szovjetuniót a kísérleti atomfegyver-robban­tások felújítására késztették. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió keserű érzé­sekkel folyamodott ehhez a lépéshez, és csupán vá­laszul azokra a nyílt fe­nyegetésekre, hogy az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei erőszakot alkalmaznak, ha megkötik a német béke- szerződést. A szovjet küldöttség vezetője emlékeztetett rá, hogy a NA­TO rendszeresen atomfegyver- kísérleteket ‘ folytatott olyan időszakban, amikor a Szovjet­unió nem végzett. ilyen kísér­leteket. A helyzeten egy jottá­nyit sem változtat az, hogy ezeket a kísérleteket a franciák kezével vitték véghez. Rámu­tatott, hogy ezáltal a NATO bizonyos katonai előnyre tett szert a Szovjetunióval szem­ben, amely 1958 óta semmiféle atomfegyver-kísérletet nem hajtott végre. A szovjet külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a nyu­gati hatalmak összesen lénye­gesen több kísérleti robbantást végeztek, mint a Szovjetunió. Gromiko arra is felhívta az ENSZ-tagok figyelmét, hogy az Egyesült Államok és Anglia sohasem járult hozzá vala­mennyi atomfegyver-kísérlet teljes megszüntetéséhez, és ki­búvókat keresett az atombom­bák »tökéletesítésének« törvé­nyes! tésére. A szovjet külügy­miniszter leleplezte a nyugati hatalmak kétszínű magatartá­sát Ezek a hatalmak ugyanis arról kezdtek harsogni, milyen ártalmasak az atomfegyver-kí­sérletek az emberi egészségre. A legcsodálatosabb az — mon­dotta Gromiko —, hogy azok tanúsítanak ilyen példás gondoskodást az emberek iránt, akik cse­lekedeteikkel és politiká­jukkal az atomháború ka­tasztrófájáig taszítják a világot. A Szovjetunió biztonságának kérdését — mondotta Gromiko — nincs szándékunkban a NA­TO imperialista döntőbírósá­gára bízni. Nincs szándékunk­ban azoknak a döntésére bíz­ni, akik. nap nap .után a hábo­rú fegyvereit kovácsolják, akik. a katonai támaszpontok lánco­latát hozták létre a Szovjet­uniót körülvevő térségekben. . A Szovjetunió külügyminisz­tere rámutatott, hogy az atom­fegyver-kísérletek kérdésében a szovjet kormány kiutat ja­vasolt. A kiút az, hogy meg kell állapodni az általános és teljes leszerelésben. Egy ilyen megállapodás az atomfegyver­kísérletek megszüntetésének kérdését is megoldja. A szovjet küldöttség vezető- j e hangsúlyozta: pusztán az, hogy a Szov­jetunió nem végez atom­fegyver-kísérleteket, a ki­alakult nemzetközi hely­zetben nemhogy nem csök­kentené, hanem lényege­sen növelné a háború ve­szélyét, mivel ez az agresszív erőket kalandra, arra csábíthatná, hogy átlépjék azt a határt, amely után az atomkatasztrófa szakadéka következik. Gromiko rámutatott, a szov­jet kormány hasznosnak vélné, ha az általános és teljes lesze­relésről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan megállapodná­nak számos más olyan lépésben is, amely a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és az államkö­zi bizalom megszilárdítására irányulna, többek közt, ha megnemtámadási egyez­ményt kötnének a NATO és a varsói szerződés tag­államai között, atomfegy­vermentes övezeteket te­remtenének, kivonnák a külföldi csapatokat az ide­gen területekről, és így tovább. A szovjet külügyminiszter kiemelte a külföldi csapatok idegen területekről való kivo­násának különleges jelentősé­gét. Talán nem világos például —• mondotta Gromiko —, hogy mindaddig nem lehet beszélni a Távol-Kelet tartós békéjéről, amíg amerikai csapatok tart­ják megszállva Tajvant, Kína ősi területét. A szovjet kormány meggyő­ződése szerint — folytatta Gro­miko — a közgyűlés képes rá, hogy a leszerelés és a nemzet­közi feszültség enyhítésére irá­nyuló intézkedések megvitatá­sának eredményeképpen olyan határozatokat hozzon, ame­lyek új fejezetet nyitnak az emberiség örök álmának meg­valósításéért — a fegyvertelen világ, a háborúmentes világ megteremtéséért — vívott harc­ban. Az ENSZ határozottan követelje a gyarmati háborúk megszüntetését A szovjet külügyminiszter ezután rámutatott, hogy a gyar­mati országok és népek füg­getlenné nyilvánításáról egy évvel ezelőtt szovjet kezdemé­nyezésre jóváhagyott közgyűlési nyilatkozat a gyarmati rend­szer súlyos veresége volt. Al­géria, Angola, Kenya, Uganda, Rhodesia, Nyasszaföld és Nyu- gat-Irian népének felszabadító mozgalma döntő csapást mér a kolonializmusra. A gyarmati rendszer azonban még nem zú­zódott szót teljesen. Gromiko hangsúlyozta, hogy a kongói helyzet továbbra is nyugtalaní­tó. A gyarmatosítók nem akar­nak távozni ebből az ország­ból, sőt terveket szőnek a fia­tal köztársaság széttagolására, Katanga tartománynak Kongó­tól való elszakítására. Az algé­riai nép önrendelkezési jogát szavakkal elismerő francia kormány továbbra is fegyveres erővel próbálja elnyomni Al­géria népét. A Szovjetunió kül­ügyminisztere mély felháboro­dással szólt a Dél-afrikai Köz­társaság nem fehér bőrű la­kosságának üldözéséről. Gromiko kiemelte,, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom elfojtása közös politikája a NATO katonai tömb országainak. A szovjet kormány vélemé­nye szerint — folytatta Gromi­ko — az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindenekelőtt határozottan követelnie kell a terror és a gyarmati háborúk haladéktalan és feltétlen meg­szüntetését. Gromiko a szovjet kormány nevében javasolta, hogy alakít­sanak EN S Z‘bi zottságot a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról szóló nyilatkozat gyakorlati végrehajtásának szigorú és fo­kozott ellenőrzésére. Gromiko a különböző rend­szerű országok békés együtt­élésének problémájáról szólva kijelentette, elengedhetetlen feltétele annak elismerése, hogy minden állam társadalmi és politikai berendezésé­nek kérdése egyedül az illető országra tartozik. A Szovjetunió külügyminisz­tere hangsúlyozta, hogy az ENSZ az a világközpant, ahol a legjobban lehet megszervez­ni a békés együttélés elveinek valóra váltásáért folytatott küzdelmet A népi Kínának el kell foglalnia helyét az ENSZ-ben A somogyszobi vásárlóközönség nagyon megszerette az frr%z újszerű önkiszolgáló élel­miszerboltját. A boltot szívcS-'n keresik föl, mert minden szükséges árucikk megtalál­ható benne, (x) ’ Ezzel összefüggésben kiemel­te, hogy az ENSZ nem teljesítheti a béke megszilárdításában és a nemzetközi együtt­működés fejlesztésében reáhárulő feladatokat mindaddig, amíg a világ­szervezetben nem állítják helyre a Kínai Népköztár­saság törvényes jogait. Gromiko felhívta a közgyű­lést, vessen véget a jelenlegi tűrhetetlen helyzetnek, amely­ben a csangkaisekista klikk képviselői bitorolják Kína he­lyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szónok hangsúlyozta, hogy a kínaellenes erők ebben a kérdésben csak módosították taktikájukat, de neon tették le a fegyvert. Rámutatott, hogy e körök most a »két Kínáira« vo­natkozó agresszív és teljesen hamis elméletet kezdték ter­jeszteni. Egyetlen állam sem, amely politikáját a reális va­lóságra építi, és békére tö­rekszik, de egyetlen becsületes ember sem érthet sohasem egyet azzal, hogy az ENSZ-ben továbbra is helyet foglaljanak poditiikai múmiák, a Tajvanon beásott amerikai szuronyokra támaszkodó csangkaisekista klikk képviselői. A népi Kínának, a világ egyik legnagyobb országának törvényes ENSZ-beli jogaitól való megfosztása helyrehozha­tatlan kárt okoz a világszerve­zet egész tevékenységének, s ugyanakkor komoly mértékben megnehezíti több fontos nem­zetközi kérdés megvitatását az A katangai diktátor újabb politikai sakkhúzása Elisabethville (MTI). Az utóbbi időben nap mint nap nyilatkozó Csőmbe szer­dán újabb sajtóértekezletet tartott.-Ezúttal feltételeket pró­bált szabni a központi kor­mánynak: Aduidhoz, Kongó miniszterelnökéhez intézett »erélyes felhívást«, hogy ha­ladéktalanul találkozzanak és egyszer s mindenkorra ren­dezzék a 15 hónap óta tartó kongói válságot. A találkozót semleges, területen kellene megtartaniuk, mondotta az új­ságíróknak, a maga részéről kész akár Londonba is elmen­ni, de az értekezlet megtartá­sára- az észak-riTodesiai Ndolát ajánlja, mint »megfelelő he­lyet«. A szakadár Csőmbe szemér­metlenül hangoztatta »közis­mert békülékeny álláspontját« és azt az »őszinte óhaját«, hogy békés tárgyalásokkal megoldják a problémákat. Be­fejezésül szemforgatóan arra kórt minden jóindulatú kongói személyiséget, hogy támogas­sa a kezdeményezett találkozó létrejöttét. LEOPOLDVILLE Leopoldville és egész Kongó lakossága figyelemmel kíséri a katangai eseményeket és kész támogatni a kormánynak az ország területi egységét védel­mező intézkedéseit. Csőmbe és nyugati gazdái­nak sorozatos cselszövései fel­háborodást váltanak ki a kon­gói lakosság legszélesebb réte­geiben. Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben — hangsúlyozta Gromiko. Gromiko az ENSZ feladatai­ról szólva rámutatott, hogy a közgyűlés nem hagyhat­ja figyelmen kívül a ku­bai nép ellen irányuló újabb bűnös összeesküvé­sek előkészületeit, amelyeket a Kuba ellen nem­rég elkövetett intervenció szer­vezői tesznek. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió e kérdés­ben elhangzott figyelmezteté­sei ma is érvényesek. A Szovjetunió külügyminisz­tere azt a reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben rendező­dik a laoszi helyzet, és lehető­ség nyílik rá, hogy ez az or­szág független és semleges ál­lamként fejlődjék. A* ENSZ átszervezéséről Gromiko kiemelte, hogy a három fő államcsoportnak — a szocialista országoknak, a nyugati katonai tömbökhöz tar­tozó államoknak és a semleges országoknak — a nemzetközi színtéren való egyidejű létezé­sét figyelmen kívül hagyva, egyes országok hatalmat akar­nak gyakorolni az ENSZ fö­lött, és ezt a szervezetet saját segédapparátusukként szeret­nék felhasználni. A szovjet külügyminiszter kimutatta, hogy az ENSZ fel­építése és vezető szerveinek ösz- szetétele megengedhetetlenül egyoldalú összetétel. Ezután nyomatékosan hangsúlyozta, az ENSZ-titkárság átszer­vezésére vonatkozó szov­jet javaslatok végrehajtá­sa egyáltalán nem bénít­ja meg az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, csupán kihúzza az alapot egyes országok ama politikája alól, amely ezt a szervezetet alá­rendelni igyekszik bizonyos katonai tömbök szűk, önös ér­dekeinek. Felhívjuk az államokat, az ENSZ tagállamait — mondta Gromiko —, hogy megegyezé­ses alaptan oldják meg ezt a kérdést. Ez kezdetben akár ideiglenes megoldás is lehet, de olyan legyen, amely nem mélyíti az államok között fennálló szakadékot, hanem az eddiginél szilárdabb alapot tér remit az ENSZ keretében ki­fejtendő együttműködésükre. A szovjet kormány — mondta befejezésül Gro­miko — szilárdan kitart a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű álla­mok békés együttélésének elvei mellett. Mi nem vagyunk borúlátóak* és nem azt tartjuk, hogy a lá­tóhatárt áthatolhataüanul elbo_ rítják a háborús veszély ólmos felhői. A világhelyzet komoly, és még nincs baráti légkör ki­alakulóban. Az ENSZ-közgyű- lés 16. ülésszaka aggodalmas időkben ült össze. Ez azonban még nagyobb eltökéltségre kö­telez bennünket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a nemzetközi láthatár kitisztul­jon és végre a tartós béke fé­nyes napisugara ragyogjon fél az emberiség fölött. Megnyílt az ország első erdészeti tanulóképző iskolája A Dél-somogyi Erdőgazdaság közóprigóci erdészetében Szé­chenyi gróf egykori kastélyá­ban szerdán megnyílt az or­szág első erdészeti tanulókép­ző iskolája. A kétmillió forin­tos beruházással újjáépült kor­szerű iskolában nyolcvan fia­tal sajátítja el az erdészeti tudnivalókat és tesz két év múlva szakmunkásvizsgát. A megnyitó ünnepségen dr. Ba­lassa Gyula miniszterhelyet­tes, az országos erdészeti fő­igazgatóság vezetője beszédé­ben kiemelte, hogy az elkövet­kező tíz év alatt mintegy há­romezer szakmunkást képiéi nek ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom