Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-26 / 227. szám
Kedd, 1961. szeptember 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP Egy szakmaközi bizottság választásán VERÖFÉNYES vasárnap délelőtt Csoportokba verődött emberek beszélgetnek a babó- csai pártklub előtt. Szó esik mindenféléről: világpolitikáról, gázbekötésről, falusi eseményekről, no meg arról, hogy milyen szépen remekel az rsz: a szeptember is a végét járja, ám a nap olyan melegen süt. hogy a legszebb nyári hónapnak is dicséretére válna. Szó, ami szó, a jó idő egy kicsit bele is szólt a mai gyűlés rendezőinek tervébe, né- hányan ugyanis szüretelni mentek, pedig az volt a kívánság, hogy vasárnapra hívják össze a gyűlést, altkor jobban ráérnek. Vannak már vagy harmincán az udvaron, néhá- nyan meg a teremben sakkoznak, mások a televíziót nezik, de még várnának meghívottakat. Csakhogy várakozni senki sem szeret még ilyen kellemes időben sem, ezért a helybeli vezetők befelé invitálják a vendégeket A bent levők abbahagyják a sakkozást, mert Papp lános tanácselnök jelzi, hogy megkezdődik a gyűlés. A napirenden nem akármilyen kérdés szerepel. Bár falun vagyunk, a hallgatóság nem parasztemberekből áll hanem... Többféle szakma, többféle hivatás mesterei, képviselői ők. Van köztük olajbányász, pedagógus, vasutas, tisztviselő, földművesszövetkezeti dolgozó. Aki nem tudná, milyen célból ültek össze, az azt kérdezhetné — s joggal —, ugyan mi köti össze ezeket a különböző foglalkozású embe' reket, egyáltalán miben tudnak zöldágra vergődni, együttműködni. .. ÁZ ÜLÉS ELŐADÓJÁNAK szavai nyomán nyitva áll a nagy kérdés«. Még a kívülálló szemlélő is azt mondaná: ez igen, ezért érdemes összefogni. Különböző foglalkozású, hivatású emberek. Legtöbbjük itt lakik a községben, itt él a parasztemberek között, ismerik gondolataikat, látták vívódásukat a nagy sorsforduló előtt, közülük jó páran segítettek is annak idején eloszlatni a kételyeket. A mostani cél az, hogy még hatékonyabb kapcsolat alakuljon ki a paraszti lakosság és a más foglalkozásúak között. Ez utóbbiak szervezettségüknél fogva — mindannyian tagjai valamely szakszervezetnek — több dologban előnyben vannak a parasztemberekkel szemben. Módjuk volt belelátni a munkásosztály szervezettségébe, fegyelmébe, s lehetőségük nyílt nagyobb politikai és általános műveltség megszerzésére. Azonkívül mint helybenlakók- nak nekik sem közömbös, hogyan fejlődik a község arculata, a tsz-tagok politikai érettsége. Megvan a módjuk, hogy segítsék, jó irányba tereljék példamutatásukkal, szavukkal, áldozatkészségükkel ezt a változást. Végtére is a pedagógusnak, az olajbányásznak, a vasutasnak is érdeke, hogy a babócsai tsz-parasztok felvilágosultabbak legyenek, fegyelmezettebben dolgozzanak, s mezőgazdaságunk hamarosan virágzó nagyüzemmé váljon. Ebbe az eddiginél is hatékonyabban szólhatnak bele, segíthetik a sport- és a kulturális élet kibontakozását. Az sem lényegtelen, hogy az itt élő száznál több szakszervezeti tag szervezete révén tekintélyes anyagi hozzájárulással is segíti a művelődést, a sportot. Kik legyenek a szakmaközi bizottság vezetői? — erről folyt a szó azután, miután megegyeztek a tennivalókban. Sok vita nem volt, hiszen a jelöltek nevének elhangzásakor tapasztalt tetszésnyilvánítás is azt mutatta, hogy a szakszervezeti tagok jól ismerik egymást. Egyhangúlag választották meg elnöknek Pa- laics József idős vasutast és a vezetőség többi hat tagját. »Elfogadjuk, jók lesznek, fiatalok« — ez ismétlődött a szavazásoknál. KI MERNÉ kétségbe varrni, hogy ez a szakmaközi bizottság tetteiben fogja bizonyítani: amit ezen a derűs szeptemberi vasárnapon elhatároztak, jót hoz az egész falunak. V. J. SIETNI , EZ AMI ÉRDEKÜNK IS“ Reggel fél hét. Az utcákból kosarat vivő siető asszonyok, lányok tünedeznek elő. A vontatóra igyekeznek valameny- nyien, amely már berregve várja őket a kaposmérői szövetkezeti bolt előtt. — Hova mennek ma? — kérdezzük. Egy menyecske adja meg a választ: — Ebédvesztőre. Szétválogatjuk a krumplit, amit a fogatok összehordtak. Nem nagy munka, kevesen is elvégezzük. — Siessenek, asszonyok, a felszállással, nem érünk rá vesztegetni az időt — sürgeti őket Molnár József traktoros. — Még a másik brigádot is ki kell vinni a határba A vontató lassan elindul, bekanyarodik a puszta felé ágazó dűlőútra. Mire Ebédvesztőre érkezünk, hét óra van. Egy-két helybeli asszony csatlakozik a 18—20 tagú kis csapathoz, majd együtt kezdik meg a munkát. Az idősebbek válogatják a burgonyát, két 16 év körüli kislány, Szabó Rózsika és Gelencsér An- nuska pedig kosárban hordja külön rakásba a kiválogatott krumplit, ök mint besegítő családtagok dolgoznak az Üj Élet Tsz-ben, mennek mindennap az idősebbekkel. — Élvezet közöttük dolgozni — mondja feléjük mutatva Nemes Józsi bácsi. — Nem lehet elfáradni mellettük. — Elmosolyodik: — Olykor úgy elgyönyörködik bennük az ember. _ A z asszonyok a hétköznapi eseményeket tárgyalják meg: — Most volt két találatom a lottón — mondja Dezső La- josné —, de abba nem hagyom addig, amíg legalább egy négyes nem lesz. — Mit csinálnál annyi pénzzel? — kérdezi egyikük. — Vennék egy autót, építtetnék egy szép nagy házat. El tudnám én költeni, hajajaj — válaszol Dezsőné. Majd más témára siklik a szó. Bencs Ferencné megjegycA óén rpttetrdi Bővítik a vízhálózatot Fonyódon, az áruház mögötti utcákban. öt kilométer hosszú új vezetéket már bekapcsoltak. OPRÚHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1.— Ft, vasár- és ünnepnap 2.- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán Is feladhatják és telefonon is bemondhatják hirdetéseiket. ADÁS-VÉTEL Időt, pénzt, fáradságot takarít meg! Vásároljon a helyi földművesszövetkezet szaküzletéből. (3759) Eladó két asztaltűzhely, fehér, jobbos, konyhaszekrény, asztal, kézi daráló, férfikerékpár, minden jó állapotban. Kaposvár, Nádor u. 23. (2065) Bontásból eredő deszka, gerenda, szalufa többféle méretben és nagyméretű tégla eladó. Kaposvár, Füredi u. 14. (2054) Szabadiban eladó 2 szobás családi ház mellékhelyiségekkel, 600 n-öl kerttel. Érdeklődni lehet Szabadiban, Kossuth £. u. S. (Vasútállomás Csomaszabadi.) (2060) 125-ös Csepel Kanizsai út 67. eladó. Kaposvár, (2067) Csináltatott gyermek-sportkocsi Igényesnek eladó. Cím: Április 4. u. 16. (2068) Eladó Marcaliban. Jókai u. sarkán egy bekerített telek fákkal, építési anyaggal, akácrönk (4—5 méteresek), nyárfadeszka és egy német márkájú varrógép. Érdeklődni: Marcali, Kaposvári u. 58. (2549) Vennék 50—60 000 Ft készpénzzel életjáradékra kaposvári házat. Ajánlatokat 58832-es szamra a Magyar Hirdetőbe. (58832) Steltzhammer, kisebb méretű, fekete, szép hangú bécsi zongora olcsón eladó. Magyar Hirdető, Siófok. (18950) Léghűtéses, 6 HP-s benzinmotor körfűrésszel eladó. Szemes! Lajos, Balatonkilitá. (18949) 950 n-öl szántó, házhelynek is alkalmas, részben diófákkal beültetve, eladó. Kaposvár, Gárdonyi Géza u. 37. _______ (58835) E pületfa, építkezésből visszamaradt, eladó. Textilműveknél, Ka- posvár, Frankel Leó u. 11. (58838) Vennék szabadrendelkezésű lakást, házrészt beköltözhetően 30 000 Ft készpénzzel. Ajánlatokat 58841. számra a hirdetőbe._________(58841) E ladó Kaposszerdahelyen Kossuth u. 30. sz. alatti családi ház. Allan- dó autóbuszjárat. (58842) Eladó Kaposszerdahelyen Kossuth u. 4. számú családi ház. Állandó autóbuszjárat van. (58843) Egy asztaltűzhelyet és egy hármasszekrényt vennék. Cim 58840. számon a Magyar Hirdetőben. (58840) ÁLLÁS Adminisztrációs munkát vállalnék. Cím: Kerttői, Balatonlelle. (3916) A Mernyei Mezőgazdasági Gépállomás fölvesz segédmunkásnak legalább 3 dolgozót. Jelentkezés a gépállomás központjában, Mer- nyén. Útiköltséget nem térítünk, csak fölvétel esetén. Munkásszállás és napi egyszeri étkezés biztosítva. (39H) V É G V F S Kádasdi u. 20. számú házban külön bejáratú szoba kiadó. (38830) Külön bejáratú bútorozott szobát keresünk két személy részére. Címeket a színházi jegyirodába kérünk^ (3011) a belegebedek is, de kor az istálló felé. Akikor az- szalmától. Amikor a pirosló — (JlJ akkor sem hagyom, tán körülnézhetné magát az téglaburkolat már méternyi hogy rajtam kacag- öcséd, meg a többi szövetkeze- szélességben vette körül a tüjon az egész falu. Az öcsém a ti főkolompos. De mit speiku- zet, a gyúlékony alom többi hasát fogná a nevetéstől, az az lálsz annyit? Menj, még mi- részét nem fenyegette veszély... átkozott. Hogy az a... előtt eláll a vihar. azafelé menet az — Ne káromold az Istent, — Hát ha tudnám, bizony©- (fU úton arra gondolt, István. Meglásd, nem lesz ál- sam, hogy nem gyanakszanak hogy ezt a tettét sodása rajtad, ha folyvást csak rám. De ha megtudják? Igaz, ha senkinek sem fogja meg- szádod-hordod. Az embernek honnan tudnák? Ugyan ki mondani. Hiszen nem azúrt csak ember lehet az ellensé- gondolna a vén Peterdi bősz- ment az istállóhoz, hogy tüzet ge, nem pedig a mennyekben szújára. .. oltson, hanem, hogy... No de lakozó úr. Inkább az öcséd /7J uhogott az eső. A minek erről beszólni, dolgait tartanád eszedben, vén Peterdi csizmái Gondolataiból az rázta föl, hasznosabb volna. Ügy hallom, nagyokat cuppantak hogy hangokat hallott a falu tegnap este megválasztották a ragadós agyagban, amint a felől. Lámpások imbolygó fé- brigádvezetőnek. Hiába, érti a felvég felé igyekezett. Lelki nyét látta közeledni. Nem két- dolgát. szeme előtt újra meg újra le- séges, emberek jönnek. Talán — Asszony, elegem van már játszódott az a jelenet, amikor látták, amint belecsapott a ,, , ’ T, az öccse pellengérre állította villám az istállóba. L.ehetseabbol, hogy állandóan azt a öt Az megálltak ak- ges. fajtánktól elrugaszkodott talp- kor az épület előtt, amelyen a A vén Peterdi kezdte hiányaiét emlegeted. Mert az egy hangosbeszélő volt elhelyezve, gát kényelmetlenül érezni. minden háiial megkent hízel- Megálltak, és kacagtak: »Pe- Ugyan mit mond majd, ha ar- mmden hajjal megkent ^hizel terdi pista a pincóbe ^ó- ról érdeklődnek, hogy mit kego, alázatosan dorzsolodzo talp- 2»tt!...« resett az istállóknál. Hm, há nyaló, semmi más. Csak tud- Számtalanszor végiggondol- ma-id mond valami hihetőt nám, hogyan adhatnám neki +a a történteket és mindanv eis°’ a£iv'ä találkozott, , . w a történteket, es mind any- ^ öccse volt Egyik kezében vissza a kolcsonkenyeret. nyiszor újabb cseppel töltő- vödröt, a másikban lámpást — Visszaadhatod, István de dött a bosszd pohara. — Az szorongatott. Vissza am! Csak gondolkozz megCsúfolt az egész fa ~ Wcslt elkéstetek, egy kicsit. Az öcséd most bn- °cse™ megcsulolt az egesz fa- mert úgy látonflj ti tü_ gádvezető, de annál jobb. Te lu előtt! Sarba taposta a be- zet akartok oltani. Arra már ugyan nem teheted azt, amit ő csületemet — dohogta maga- nektek ne legven éondn+ok tett, amikor a szövetkezetei ban a vén Peterdi, és megsza- _ De hát a villám szervezték, hogy bemondta ab- porázta lépteit __ no persze, belevágott az b a a hangosbeszélőbe: »Peter- Egyik-másik villámlásnál istállóba. Én már rendet csi- di Pista a pincébe zárkózott már látta az istálló körvona- náitam ott. De azért menj ki a szervezők elől«. Te ezt nem Iáit. Sehol egy teremtett lé- te is, hozd rendbe az almot, mondhatod, István, mert ilyes- lek- De hát kinek is volna ked- Gondoltam, megnézem, van-e mit más nem tett meg a falu- ve ilyen ítéletidőben a szabad helv m én iószífjomnak is ban, csak te. Ha most eléjük ég alatt kószálni? mert tudod, holnap én is all: állsz, és azt mondod, hogy be Végre odaérkezett az istálló- írom azt a nyilatkozatot. No, akarsz lépni a közösbe, bizto- hoz. Örült, hogy tető alá ke— jó éjszakát! — mondta a vén san szemedre vetik, hogy az rült. Bentről az állatok szuszo- Peterdi, és elindult hazafelé, öcséd révén kiváltságot akarsz Sását hallotta. Lerázta kabát- De még visszaszólt: élvezni. járói az esővizet, odarúgott né- — Az embereidet küldd ha—— Ez mind igaz, amit man— hányát az istálló oldalá.ioz, za aludni mert még megfáz— dasz. De hát akkor hogyan... hogy lepotyogjon csizmájáról nalk ebben az istenverte időben — Csak sorjában, István, az a sár. Éppen pipájáért kotorá- _ mondta, és szorosabbra öcséd... szott a zsebében, amikor ékte- húzta kabátja gallérját. zi: — Szép ez az idei aranyalma, gyönyörű. — Szép ám — teszi hozzá egyik kislány —, de látta volna, milyent szállítottunk el hat vagonnal! Észrevétlenül múlik az idő, lassan délfelé jár. — Igyekeznünk kell, asszonyok, ha korán akarunk hazamenni — mondja Nemes bácsi. — Délután hoznak rá szalmát, és le is kell ám takarni, nehogy a ludak beleegyenek. Rövid szünet után nyomatékkai teszi hozzá: — Hiszen a mienk ez a krumpli, a mi érdekünk is, hogy kárt ne szenvedjen. A termelőszövetkezet udvarára vontató fordul be burgonyával megrakott pótkocsival. Az ülésről olajos, poros fiatalember ugrik le, siet az irodába. — András bátyám, hova vigyem ezt a krumplit, az utolsó szállítmány elment, nincs üres vagon. — Hát, Jóskám, más választás nem marad, mint hogy lerakod ide az udvarra. Ponyvával letakarjuk, és legközelebb, tehát kedden elszállítjuk — hangzik az elnök válasza. Az irodában Maninger Sándor agronómus tájékoztat az őszi munkák megszervezéséről. — Egyelőre legtöbb dolgunk a burgonyával van. A múlt hét elején kezdtük szedni. Megérett már a napraforgó is. —' A szárazság ellenére — veszi át a szót Prukner András elnök — szépen sikerült a kukorica. Holdanként 14 mázsás szemtermésre számítunk. Van 30 hold silókukoricánk, de amennyit tudunk, sálózunk a kukoricaszárból is. — Hogyan haladnak a szántás-vetéssel? — Mélyszántást 600 holdon végzünk, vetés alá előkészítettünk 300 holdat. November 30-ig befejezhetjük az őszi mélyszántást. — A vetés? — húzza össze szemöldökét az agronómus. — Nos, ahhoz egy kis eső .kéne. Eddig csak húsz hold bíborherét és ugyanennyi őszi keveréket vetettünk. Akár esik, akár nem, az árpát a napokban, a búzát október 1-ével kezdjük vetni. — Bent lesz-e idejében az őszi termés? Az elnök elmosolyodik: — Erre biztosíték a tagság munkakedve, de mi is csak akkor nyugszunk meg, ha végeztünk a betakarítással is, a vetéssel is. K. L Mondtam már, hogy hagyd a Ier1 csattanással villámhasítot- fenébe azt az átkozottat, mi- út az ólomszürke égboltot, nek emlegeted hát? és egy pillanat múlva láng csa— Mert ő az, akin bosszút P°tt föl az istálló egyik távo- kell állnod, hadd tudja meg, labbi ablakánál. Néhány má- hogy mi a rokoni tisztesség. A sód percig csodálkozva bámult felvégi brigádhoz választották az ablak felé, s önkéntelenül a meg vezetőnek. Van ott egy kabátja gallérjához kapott Az- régi istálló. Abba hajtották tán sebesen gombolni kezdte, össze a tagok jószágát, amit a és úgy hajította le magáról á közösbe adtak. Most úgyis vi- fal mellé, a csöpögés alá, a har van odakint, hallod, még víztócsába. Meg-megcsúszott a dörög is. Az imént már azt Sárban, amint az ablak felé hittem, hogy ide a közeibe vá- rohant. Egyetlen ütéssel betör- gott be valahol a villám... te az üveget, a szilánkok nyo— Hová gondolsz, asszony! mán vér serkent ki a keze fe- Ert aztán nem teszem meg lén. Fiatalos lendülettel má- még a te kedvedért sem. Soha- szott be az ablakon. Odabent sem akartam a más kárát... már halkan zizegve égett az — Nem akartad? Hát a Tó- alomszalma jókora darabon, thék birkájának ki dobta el a A vén Peterdi tanácstalanul két hátsó lábát, amikor beté- nézett körül. Most mihez kezd- vedt a lucernásunkba? Talán jen? Sehol egy vödör, amiben bizony én? Tóthékra pedig so- vizet hozhatna. A lángok ruháséin haragudtál, igaz-e? dig egyre nagyobb téri létén — Nem haragudtam rájuk, emésztették a szalmát. Alig az igaz. De az a sok jószág... néhány méter, és eléri a tűz énmiattam __ az állatokat... — Senki sem gondol rád. Nem volt idő a tétlenségre, hidd el. Hallod, minduntalan Csizmájával az égő szalmába dörög az ég. Mennykő is okoz- gázolt, és úgv húzla ö^sze a hat tüzet. Senki sem jár ilyen- tüzet, hogy elválassza a többi Hernesz Ferenc ŰJ KÖNYV Gárdos Mariska: ^ SZÁLLJ, gondolat.., A magyar nőmozgalom veterán harcosának eánlékr rátáit kapja kézbe az olvasó. Egy kis munkáslány indul el Óbudáról, még húszon innen van, amikor már országosan ismert agitátor és szervező. Miközben másokat tanít, önmagát is szívósan neveli. Külföldig utazásairól is beszámol. Az em’ék- irat az írónő gyermek- és ifjúkorát tárja az olvasó elé, az első világháború előtti korszak világát Megkezdődött a szüret a bolládi Egyetértés Tsz-ben.
