Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1961. szeptember t> Az NDK kormányának tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Berlin (MTI) Az NDK kormánya szomba­ton jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányá­hoz. A jegyzékben élesen til­takozik azellen, hogy az NDK összekötő útjainak jogtalan igénybevételével 1961. augusz­tus 21-én 1500 főnyi amerikai katonai egységet irányítottak Nyugat-Berlinbe a megszálló csapatok megerősítésére. A jegyzéket az Egyesült Ál­lamok prágai nagykövetének adták át. Az NDK kormánya megál­lapítja jegyzékében: »$ár leg­főbb ideje, hogy 16 évvel a má­sodik világháború befejezésé után végre megszüntessék a Nyugat-Berlinben még. fennál­ló megszállási rendszert, az Egyesült Államok .olyan intéz­kedéseket tesz, amely ellenke­ző célokat szolgál. A 18. ame­rikai gyalogsági ezred . újabb egységének Nyugat-Berlinbe irányítása az NDK területén keresztül az NDK szuvereni­tásának megsértését jelenti, bonyolultabbá teszi a Nyugat- Berlinben fennálló helyzetet, és megnehezíti a kérdés békés megoldását. A Nyugat-Berlinben végre­hajtott csapaterősítések arra szolgálnak, hogy fokozzák a há­borús hangulatot, és további provokációkra bátorítsák a frontváros-politikusokat. Senki sem állíthatja — hangzik az NDK kormányának jegyzéke*—, hogy ez az intéz­kedés összhangban lenne a teheráni, jaltai és potsdami egyezményekkel, amelyekben a Hitler-ellenes koalíció népei- nék az az akarata nyilvánul még, hogy Európa békéjét min­den újabb német agressziótól megvédelmezzék. Az NDK kormánya a béke- szerződés megkötéséig szigo­rúan azokhoz a megállapítá­sokhoz ragaszkodik, amelyeket dr. Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminisztere és Zorin, a Szov­jetunió helyettes külügymi­nisztere 1955. szeptember 20-án kötött a három nyugati hata­lom nyugat-berlini helyőrségé­hez tartozó személyeknek az NDK területén átvezető közle­kedéséről. A megállapodás minden körülmények között azt tartja szem előtt, hogy az összekötő utak használatát il­letően ne legyen lehetőség visz- szaélésre. A béke biztosítása minden államtól — tehát az NDK-tól is — megköveteli, hogy min­dent megtegyen, nehogy terü­letét békét veszélyeztető célok­ra használják fel. Az Egyesült Államok kormánya említett intézkedésével megsértette az NDK szuverenitását, s ezellen az NDK kormánya a legéle­sebben tiltakozik — hangzik a jegyzék. Goulart alelnök brazil földre lépett Hétfőn iktatják be az elnöki tisztségbe Brasilia (MTI). Joao Gou­lart alelnök Montevideóbó! szombaton Porto Alegre-be, Rio Grande do Sul állam fő­városába 1 érkezett. A repülőté­ren mintegy tízezer ember üd­vözölte élén Brizzolával, az állam kormányzójával. Mint amerikai hírügynökségek alap­ján TASZSZ-jelentés közli, a Porto Alegre-i rádió bejelen­tette, hogy Goulart az alkot­mány értelmében Brazíliába ér­kezése pillanatától kezdve a köztársaság. elnökiének tekin­tendő. A rádió egyben felhívta Brazília minden állampolgárát, A Rtuter-iroda megállapít­ja, hogy a brazíliai politikai válság új fordulatot vett az éjsza­ka, amikor a kongresszus elutasította az alkotmány módosítását, és Andrade kongresszusi el­nök bejelentette az elnöki be­iktatás időpontját. tesiilései szerint a katonai ve­zetők visszatértek eredeti ál­láspontjukra, és semmilyen föltétellel sem hajlandók bele­egyezni Goulart elnöki beikta­tásába. Másrészt jelentik, hogy Rio de Janeiro kikötőmunkásai pénteken sztrájkot indítottak a Goulart elnökkel vállalt szo­lidaritásuk jegyében. Nyugati hírügynökségek ér­Vita a brazíliai képviselőházban hogy vesse magát alá a legfel­ső parancsnok, vagyis az elnök utasításainak az alkotmány előírásainak érvényesjtásébenr A TASZSZ és a nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint Brazíliában, az ország fővárosá­ban a kongresszus vezetői zárt ülésen elhatározták, hogy Gou­lart alélnököt hétfőn, szeptem­ber 4-én hivatalosan beiktat­ják az elnöki székbe. Brasilia (MTI). A brazillá: kongresszus tagjai és a pártol vezetői jóváhagyták Goular beiktatásának hétfői időpont .•jáe. Ezt.'á Kongresszus elnöki hivatalosan is bejelentette. Szombatra virradóra azon­ban a képviselőház a reakció: erők nyomására vitáit indítót az alkotmány módosításánál kérdéséről. Megtárgyalta, majc szombaton délelőtt szavazása-; bocsátotta azit a javaslatot mely megnyirbálja az eredet alkotmányban biztosított el­nöki jogkört és az elnöki ha­talom nagyrészét a minisz­terelnökre ruházza, A terve­zettel a képviselőház két olva­sásában is foglalkozott és minde­két olvasásban jóváhagyta. Az alkotmánymódosítás csalt akkor emelkedik érvényre, ha a szenátus kétharmados töbl> seggel, s végül az elnök Is jó­váhagyja. A javaslat megtárgyalására szombaton délután a brazíliai szenátus ülést tart. Románia új közigazgatási beosztása Suceava . VatraDorne/ v \ x <PiatflőNpami. —V ^ JsBb\0 I c í 1 / • R.M.A.M.S • \ " 8acáu ’ 8 # «TkV’r^'"1 •Mm B.r8?0V A ikUP j .......-. Galati . \ "-"'..(Oáldí)- & \ Btilév S' oi v ’ ° / tolita- Ploiesti : J o Anni ■■......•**1 < ? i Déva p © ^ Timisoara Hemesvar) ‘ Sutina gpPlte$ti / TtrguJiu „JlCURfSTL "(j$ ^(Bukarest/ / n s n'; Craiova ionstanlá R.M.Ä M ‘Hegiunea Muref-Áutonomá Maghiara Maros-Maggarjfutonóm tartomány A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a magyar kormánynak -a meghívására 1961. szeptem­ber 1-én Gheorghe Gheorghik- Dej elvtárs vezetésével román párt- és kormányküldöttség érkezett hgz-á nkba. Ez alkalom­ból közöljük a 232,5 ezer négy­zetkilométer nagyságú és 18.4 millió lakosú baráti Román Népköztársaság közigazgatási térképét, mely egyúttal a na­gyobb városokat is tartalmaz­za. A román dolgozók kérésére és több éves tapasztalat alap­ján 1960 december végén a ro­mán Nagy Nemzetgyűlés 9. ülésszakának alkalmával sor került az ország korábbi köz- igazgatási beosztásának át­szervezésére. Az új közigazga­tási beosztás szerint Románia 15 tartományra, 1 autonóm tartományra és 2 tartományi jogú városra oszlik. Az átszer­vezés során számos tartpmány nevét is megváltoztatták. Az új nevekben kifejezésre jut­tatják az új területek helyi gazdasági, társadalmi, kulturá­lis, földrajzi, történelmi és nemzeti sajátosságait. Az átszervezés során az aláb­bi tartományok neve változott meg: Arges (volt Pitesti), Ba­nat = Bánát (volt Timisoara), Brasov (volt Stalin), Crisana = Körös-vidék (volt Oradea), Dobrogea = Dobrudzsa (volt Constanta), Maramures-=Már- maros (volt Baia Maré), Ol- tenia (volt Craiova). A Ma­gyar Autonóm Tartomány új neve: Maros—Magyar Auto­nóm Tartomány. Bukarest tar­tományi jogú város mellett a Fekete-tenger romániai szaka­szának legfontosabb kikötője és nagy üdülőközpontja, Cons­tanta is tartományi jogú város lett. NEMZETKÖZI SZEMLE A történelem logikája A szovjet kormány legutóbbi nyilatkozatá­nak minden során a történelem logikája vo­nul végig. E nyilatkozatot a nukleáris kísér­leti robbantások felújításáról tették közzé az elmúlt napokban. Kényszerű, de elengedhe­tetlenül szükséges lépés volt ez napjainkban, amikor az Egyesült Államok megvadult mi­litaristái féktelen fegyverkezési hajszába kezdtek és szinte naponta egymást követik ag­resszív intézkedései'k. A Szovjetuniót e logikus lépésében ugyanaz a szándék vezette, mint amikor évekkel ez­előtt megszüntette a nukleáris kísérleteket, s ezzel megszabta az irányt egy világpolitikai enyhüléshez. Napjainkban ugyanúgy a béke biztosítása tette szükségessé a kísérletek újra kezdésének bejelentését, mint annak idején azt a kezdeményezést, hogy hagyjanak fel az atomfegyver-kísérletekkel. Most, amikor — a Pravda találó megállapítása szerint — »az Egyesült Államok napról napra hasonlóbbá válik egy katonai táborhoz«, amikor a föl­emelt katonai költségvetések, a meggyorsított rakétaprogram, a New York-i és a bonni tá­bornokok- uszító harci lármája, hangos, fegy- vercsörtetése egyre nyilvánvalóbbá tette, hogy a nyugati világban szabadjára engedték azokat az érőket, melyek végzetesen sodorják országukat a háborús készülődés felé: elen­gedhetetlenül szükségessé vált a Szovjetunió­nak ez a lépése, hogy figyelmeztesse a hábo­rús szellem megvadultjait, a kardcsörtető tá­bornokokat, a világot újabb háború katasztró­fája felé sodró forrófejűeket, hogy »ran a vi­lágon olyan erő, amely kész visszaverni a bé­keszerető államok függetlensége és biztonsága ellen irányuló minden próbálkozást, és hogy a megtorlás fegyvere saját odújában éri utol az agresszort«. E következetes és a népek békéjének bizto­sítására irányuló harcnak napjainkban rend­kívül indokolt fejezete a Szovjetuniónak a kormánynyilatkozatban bejelentett eme lépé­se. Hiszen a békének és a népek biztonságá­nak magasabb szempontjai parancsolóan elő­írják ezeket az intézkedéseket. Mint a nyilat­kozat megállapítja: megbocsáthatatlan köny- nyelműség lenne nem. vonni le a megfelelő következtetéseket a NATO katonai tömb ag­resszív politikája következtében előállott hely­zetből, és nem gondoskodni a békeszerető ál­lamok- biztonságának és hatalmának fokozá­sáról. A szovjet emberek boldogok lennének, ha sikerülne véget vetni a fegyverkezési ver­senynek, ha mindörökre szükségtelenné válná­nak a nukleáris fegyverkísérletek, és a népek örök időkre megszabadulnának attól a súlyos tehertől, amelyet, kénytelenek vállukon visel­ni azóta, hogy a háború az emberi társada­lom leggonoszabb kísérője lett. Az erőjitogta- tókat, a provokátorokat, a háború előkészítőit azonban meg kell fékezni. Ennek pedig egyet­len módja: ráébreszteni a nyugati militarista köröket, akik — miután zsákutcába juttatták a nukleáris kísérletek megszüntetésére vonat­kozó tárgyalásokat, és egy új háború kirob­bantására törekednek — arra, hogy ez az új háború megsemmisítésüket jelentené. A Szov­jetunió hatalmas erejével a világbékét őrzi az új háború előkészítőivel szemben. Ennek do­kumentuma a szovjet kormánynyilatkozat, mely megálljt parancsol azoknak, akik újabb borzalmak szakadékéba szeretnék taszítani az emberiséget. A semleges országok értekezletén, mely ezekben a napokban tartja ülését Belg­rádiján, természetesen szintén az általános fi­gyelem középpontjába kerül a Szovjetunió kormányának nyilatkozata. A semleges álla­mok ismerik, érzjk azokat a hatalmas erőfe­szítéseket, melyeket a Szovjetunió a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért tett. Tisztában vannak a nyugati militaristák képmutató, a háborús fe­szültséget fokozó magatartásával. A konferen­cia pódiumáról több ország készig felszólítani a nagyhatalmakat, hogy mielőbb Kössék meg a német békeszerződést, oldják meg a nyugat- berlini helyzetet, szüntessék meg azt a tűz­fészket, melyet a háború befejezése után ti­zenhat évvel még megoldatlan kérdések je­lentenek. Ezek után érthető az az aggodalom­mal’ vegyes érdeklődés, mellyel a nyugati, ál­lamok kísérik a belgrádi értekezletet. A New York Herald Tribune hangot is ad ennek a szorongásnak, amikor kijelenti: »A semleges államok komoly csapást mérhetnek a berlini kérdésben elfoglalt nyugati álláspontra.« Az értekezlet jelentős hozzájárulás lehet a béke és leszerelés ügyéhez. Bizonytalanság Brazíliában A hét nemzetközi életének egyik jelentős eseménye Brazíliában zajlott le. Quadros le­mondása — mely mögött kétségtelenül a wa­shingtoni kéz által mozgósított reakciós erők támadása áll — mély bizonytalanságba ker­gette Brazíliát. Quadros erős kézzel igyeke­zett felszámolni azt a csődtömeget, amit előd­je, Kubitschek elnök hagyott hátra. Teljesen új alapra fektette Brazília külpolitikáját; kap­csolatokat keresett a szocialista államokkal; következetes harcosa volt annak az irányzat­nak, mely visszautasítja az amerikai imperia­lizmus beavatkozásait. Ezzel vívta ki az ame­rikai kapitalista körök ellenszenvét. Helyét az alelnöknek, Goulartnak kell az alkotmánynak megfelelően elfoglalnia, aki a válság napjai­ban a Kínai Népköztársaságban tett látoga­tást. Nyomban hazaindult, hogy elfoglalja posztját, a reakciós katonai junta azonban a brazíliai tőkés körökkel együtt mindent elkö­vet, hogy ezt megakadályozza. Még nem lehet ezekben a napokban tisztán látni, az elkövet­kező időkben hogyan alakul a brazíliai hely­zet, az azonban kétségtelen, hogy az ország haladó erői és a törvényesség hívei egyönte­tűen Goulart mellett állnak. Bármi történjék is azonban az elkövetkező napokban Brazíliában, az események tükrében kétségtelenül látható, hogy az, amit Quadros elindított,, és ami csaknem minden dél-ameri­kai államban forr, logikus történelmi folya­mat. Kuba után a többi amerikai tőkés elnyo­más és politikai beavatkozás alatt élő dél­amerikai állam is szabadulni igyekszik az Egyesült Államok polipkarjaiból. Természete­sen Washington — mint a Quadros lemondá­sát befolyásoló tényezők is mutatják — nem egykönnyen engedi ki karmaiból zsákmányát. A történelem logikája viszont kétségtelenül bizonyítja: az elnyomott népek szabadságtö­rekvéseinek folyamatát csak ideig-óráig lehet megalcadályozni, feltartóztatni ezeket lehe­tetlen. Folytatódik a belgrádi konferencia Belgrad (MTI). Szeptember 2-án délelőtt folytatta munkáját az el nem kötelezett országok belgrádi értekezlete. A szombat délelőtti ülés megkezdése előtt érdekes vi­tának voltak tanúi a külföldi újságírók. Majevszkijt, a Pravda tu­dósítóját szoros gyűrűbe fogták amerikai, nyugat­német és más nyugati új­ságírók, s egymás után tették: fel neki a »legké­nyesebb« kérdéseket. A legtöbb kérdés természete­sen a szovjet kormánynak a nukleáris kísérletekkel kap­csolatos nyilatkozatáról szólt. Amíg a1 nyugati újságírók — s közülük elsősorban az ame­rikaiak — hangoztatták, hogy rájuk nagyón kellemetlen meglepetésként hatott a szov­jet határozat a nukleáris kí­sérletek felújításáról, a Pravda munkatársa nyugodtan vála­szolt: semmi okuk sem lehe­tett meglepetésre, hiszen Hruscsov miniszterelnök nem­egyszer kijelentette, ha a nyugati hatalmak, s köztük Franciaország nem járulnak hozzá az atomkísérletek be­tiltásához, a Szovjetunió kény­telen lesz folytatni a kísérlete­ket. A szovjet újságíró nagy de­rültséget keltő választ adott egy provokatív kérdésre: »Miért nem ad a szovjet sajtó állandó elnevezést a belgrádi értekezletnek?« — hangzott a kérdés. — Egyszerűen azért, mert maguk a részvevők is szaba­don használják a »semleges«, a »tömbön kívüli« vagy éppen az »el nem kötelezett« jelzőt, és ugyanezt teszi maga a ven­déglátó Jugoszlávia sajtója is — válaszolt Majevszkij. 1 — Na és mi a véleménye Szukarno elnök beszédéről? Az, amit a német kérdésről mon­dott, megegyezik-e a szovjet állásponttal? — Inkább úgy fogalmaznám — hangzott a válasz —, hogy a mi álláspontunk egybevág Szukarno elnök véleményével. Ennek a kis újságírói vitá­nak különös érdekességet köl­csönöz, hogy a belgrádi érte­kezleten jelenlevő nyugati új­ságírók nem sajnálják az erő­feszítéseket, hogy a nukleáris kísérletekkel összefüggő hatá­rozat kapcsán szovjetellenes hangulatot teremtsenek az ér­tekezlet részvevői körében. Egy másik figyelemre méltó tény, hogy Szukarno elnök határo­zott állásfoglalása és minde­nekelőtt az, amit a német kért désröl mondott, felettébb kel­lemetlenül érte a nyugati új« ságírókat, akik szerint az in­donéz elnök beszéde »kiábrán­dító« volt. A szombat délelőtti ülés első szónoka Hailé Szelasszié, Eti­ópia császára volt. A császár egyebek között hangsúlyozta, hogy jelenleg két fontos fel­adat áll a világ előtt: 1. meg­őrizni a békét; 2. emelni a né­pek életszínvonalét. : Hailé Szelasszié részletesen foglalkozott a semlegesség kér­désével, és megállapította, a semlegesség nem jelentheti egy ország számára azt, hogy elvo- natikott a hatja- magát a nem­zetközi politika mai fejlemé­nyeitől. A szónok beszédének nagy részét az Egyesült Nemzetek Szervezete kérdésének szentel­te. Hosszason fejtegette a nem­zetközi szervezet »megvédésé­nek« fontosságát, végülis arra a köveik ez letésre jutott, hogy figyelembe véve az utóbbi években bekövetkezett esemé­nyeket. szükség van az ENSZ fölépítésének »megjavítására«. Etiópia császára az előző szónokokhoz hasonlóan szintén sík-«-zállt a gyarmatofeííás má­ra-’ .’ryainak felszámolásáért. A délelőtti ülés következő szónoka Kwame Nkrumah, Ghana elnöke volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom