Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

IMI. szeptember 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Exportteryek nyomában szárazság és következményei — Sok a beteg — Újra van megrendelő — Két műszak a feldolgozáshoz Kombájn alá érett a napraforgó a siófoki Egyetértés Tsz 38 holdas tábláján. Ovik Im­re, a Balatonkiliti Gépállomás kombájnosa naponta 5 holdat vág le belőle. Kiss Jenő- nének, Hari Mártomnénak, Pintér Jánosnak, Zsirai Istvánnak és Pintér Józsefnek bő­ven akad dolga, hiszen az első napi tapasztalat szerint 12 mázsára rúg a holdanként! átlagtermés. Társadalmi összefogással Szerte a megyében jelentős szociális és kulturális feladato­kat valósítanak meg. Ám a le­hetőségek nem korlátlanok. Csak a községfejlesztési alap­ból nem pótolhatják mindazt, ami hiányzik, szükség van ar­ra is, hogy a lakosság társa­dalmi munkával segítse a ter­vek valóra váltását. Szép példáját mutatják a társadalmi összefogásnak a barcsi járás falvai, a fonyodi és a marcali járás néhány köz­sége. Balatomberényben pél­dául 1 km hosszú űi kövezését segíti a lakosság A feladato­kat nyilvános tanácsülésen beszélték meg a tanács és a népfront vezetői a község la­kóival. A társadalmi munkának nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentősége is van. A jól megszervezett akciók — amelyekben részt vesznek a lakosság legszélesebb rétegei — nemcsak több járdát, csa­tornát és vízvezetéket jelente­nek a községnek, városnak, ha­nem helyes irányba terelik az emberek politikai tudatát is. A társadalmi munka napról napra fejleszti a közösségi ér­zést. És ez legalább olyan fontos, mint az, hogy mikor szűnnek meg a kövezet nél­küli járdáik, mikor lesznek a követelményeknek megfelelő vízelvezető csatornáik. Annak, hogy egy-egy község lakossága bekapcsolódjék a társadalmi munkába, eseten­Leningrád fejlesztésének általános terve A leningrádd építészek ki­dolgozták a város húszéves fej­lesztésérek általános tervét A terv 732 000 új lakás építését irányozza elő. Leningrád te rtilete 1980-ra megkétszerező­dik, és eléri a 60 000 hektárt. A városban minden családnak külön lakása lesz, amelyben minden családtagra egy-egy szoba jut. Leningrádban naponta átlag­ban 180 új lakás épül, 1965-ig pedig 280 000 család, vagyis kö­rülbelül 1 millió ember költö­zik új lakásba. Leningrád fejlesztésének él* talános terve a szovjet város­építészet haladó elvein nyug­szik, s figyelembe veszi a vi­lág egyik legszebb városának 250 éves fennállása során ki­alakult legjobb építészeti ha­gyományokat. Leningrád dísze lesz a ten­gerparti új városrész, ahol gyönyörű építészeti egységek, nagy parkok, sportlétesítmé­nyek épülnek. A város új tengeri kikötőt is kap, amely a személyforgalmat bonyolítja le. Ide még a legnagyobb ten­gerjáró hajók is befuthatnak. A Metro vonalainak hossza kétszeresére növekszik. Az ál­lomások száma megközelíti a százat. Valamennyi kerület kö­zött megszervezik a Metró-köz­lekedést, s a laningrádiak a földalatti vasúton kiutazhatnak az erdőpark-övezetbe, ahol sza­natóriumok, penziók, vendég­lők várják őket, ként gátat szab egyeo embe­rek szűklátókörűsége. Akad­nak, akik csak akkor segítenek a járda, a vízvezeték építésé­ben, ha az őket is érinti. Ha viszont lakásuktól távolabb húzódik a járda, messzebb esik a vízvezeték, már nem szívesen vesznek részt elkészí­tésében. A tanácsoknak, a népfront-bizottságoknak ezért az eddigieknél többet kell tö­rődniük a lakosság nevelésé­vel. Néha a kellő körültekintés hiánya, az emberek érdekei­nek semmibe vétele gátolja a társadalmi munkát. A lakos­ság szívesen részt vett volna például Fonyódon a 6 km-es vízvezeték-hálózat építésében, ám hiába jelentkeztek a köz­ség lakói, hogy kiássák a víz­vezetékcsövek lefektetéséhez szükséges árkot, erre mégsem került sor. Jelentős összeggel megrövidült a községfejlesz­tés céljait szolgáló pénz azzal, hogy semmibe vették a lakos­ság segítő szándékát. S az ilyen eset nem egyedülálló. Elég gyakori hogy a vállala­tok nem akarják igénybe ven­ni a társadalmi munkát. He­lyes lenne, ha a vállalatok felügyeleti szervei többet tö­rődnének az idevágó rendelet végrehajtásával A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakosság készségesen segít a községfejlesztési ter­vek megvalósításában, ha azo­kat magáénak érzi. Ilyen ter­vet azonban csak úgy készít­hetnek, ha a tanácsok szoro­san együtt működnek a nép­front-bizottságokkal, és szé­leskörű felvilágosító munkát végeznek a tervek összeállítá­sakor, ismertetésekor és vég­rehajtásakor. N. S. | Évről évre több áru jut el | külföldre megyénkből Nagy- Ijából kialakult már azoknak a | cikkeknek a sora, melyeket I előállítási költségük és minő- ♦ségük megfelelővé tesz az ex- | portra. De mivel mindig nő a ♦ mennyiség, s a minőségnek is j állandóan javulnia kell, bízó- | nyara akadnak problémák a ♦ vállalatoknál. Vajon biztosítva j van-e minden az exportváila­♦ lások teljesítéséhez? | I Váratlan akadályok ♦ | A legtöbb megrendelést kül­♦ földről a Kaposvári Cukorgyár ♦ kapja. Minőség és mennyiség | szempontjából eddig mindig | teljesítette kötelezettségeit a |gyár, ám most váratlan és el- ' hárithatatlan akadály merült fel: a szárazság. Az egész or­szág cukoriparát próbára teszi ez az időjárás. Rostos, fony- nyadt répa került a feldolgozó üzemekbe, nehéz kilúgozni, szúrni, s azonkívül, hogy lassú a gyártás menete, a minőség sem megfelelő. A cukor gvár vezetősége a hét elején össze­ült az AGRIMPEX külkeres­kedelmi vállalat kiküldöttjével, s próbáltak megoldást találni, hogy valamilyen módon ele­get tegyenek időarányos ex­porttervüknek, de hiába. A külföldi szállítási kötelezettség teljesítése gondot okoz az egész iparágnak. A kaposvá­riak még az első három cukor­gyár között vannak. A jelek szerint szeptember 21-ne átáll­hatnak a folyamatos termelés^ re, s akkor már exportra al­kalmas cukrot is készítenek. Az éves exportterv teljesítés'' nines veszélyben, csupán az a baj, hogy később kapcsolód­hatnak be a szállításba. Még túlórával sem... Nagy gondot okoz az export a Kaposvári Szíjgyártó KTsz- nek. A félév végéig még sike­rült kielégíteniük a külföldi ban ugyan értesítették a szö­megrendelőket, ám azóta ter­vük teljesítésében 30—35 szá­zalékkal lemaradtak. Igen sok beteg van a szövetkezeti Ingok között. Akad olyan, aki hóna­pok óta nem dolgozik, mások 10—20 napos betegségben szen­vednek. Még a negyedévre ter­vezett 1500—1600 túlórával sem tudják pótolni a mulasz­tást. 350 mázsa vaj helyett csaknem 1200 mázsa A Kaposvári Tejipari Vála- latnak az első félévben 350 mázsa vajat kellett volna ex­portálnia. Minthogy azonban árujuk minősége lényegesen megjavult, s időközben egy vajgyártó központ is létesült (a Cseri úti telepen), az elő­irányzatot jóval túlszárnyalva, 1176,5 mázsa vajat szállítottak külföldre. A Chaddax sajttal már kevésbé voltak szren esé­sek az év első felében. A ter­vezett 1800 mázsa helyett csu­pán 1140 mázsa kellett a kül­földnek. Huzavona keletkezett a Chaddar színe miatt: festett vagy testetlen anyagiból ké­szüljön-e a sajt. Miután meg­egyeztek, a Tejipari Vállalat pótolta a kiesett mennyiséget Az első három negyedévben 2300 mázsát kellett volna él- szállí tanunk, ezzel szemben már 2450 mázsa sajt hagyta fed Kaposvárt „Kicsik a helyiségek“ Lépten-nyomon ezt hallani a Kaposvári Asztalosipari KTsz- ben. Apró helyiségekben ké­szítik az Óbudai Hajógyár ex­porthajóinak berendezését. 1958 óta késik az üzem fej­lesztése. Az akkor beadott be­ruházási programra hivatalos válasz még nem érkezett Szó­BOLDOG EMBEREK — És nem hiszik, nem tud­ják ezt elhinni a mi gyere­keink — csattan fel az asszony hangja —; beleszülettek a jó­ba, nevetnek, amikor erről be­szélünk — elcsendesül a szó a mondat végére, és halk só­haj kíséri a hangosan szálló gondolatot —, persze jobb így, sokkal jobb. Az én fiam, ha tudja is, ne érezze sose azt, hogy mit jelent, mikor tíz gye­reknek van annyi cipője, mint neki magának. mint sokan mások; mondtam is az uramnak, gyere, lép­jünk be, ha más megél ott, ak­kor mi is. Az első évben jó volt, aztán, ki tudja miért, el­szegényedtünk. Hiába dolgoz­tunk —, sokat dolgoztunk, nem volt látszata. Ta­valy aztán, amikor megala­kult a nagy tsz, be sem lép­tünk. Valahogy elkeseredtünk. Vállalati munka, havi 1400 Ft fizetés. Az asszony itt-ott egy — mondja Szabó Mihály —, csak sok-sok szomorú emléket. De mi megadunk mindent Zöld viaszosvászonnal leterí- gyermekeinknek, azt is, ami tett asztal mellett ültünk. Be- nekünk iárt voln, Mee_ szélgettünk. Hol zuhatagként neKunK ^ volna... Meg, áradva, hol meg tompán köp- mert van ra mod. panva, hosszú szünetekkel kí­sérve törtek elő a szavak. Aka­ratlanul is Móricz Boldog em­ber című regényének főhőse, Joó György jutott eszembe. kis takarítás-vállalással pro- — Mi nem kaptunk semmit bálta Pótolni — de nem men­tek semmire. Leírva ezt a var­gabetűt, így találtak vissza az idén márciusban a Latinka Tsz-be. Ez a visszatérés többet jelent egyszerű szövetkezetbe való lépésnél. A Szabó 'házas­pár megtalálta a helyét, s ami ennél is fontosabb: a sokat A viaszos vászon terítő zöld keresett, a nagyon kívánt elé- kockáit nézem. Ni csak, mint- gedettséget, boldogságot ha ide szökkent volna egy — Ilyen jól még sohasem él- boldog életet hagyok napsugár, s csintalan rákon- tünk — mondja az asszony —, után! cátlansággal felugorva az ennyi mindenünk még sosem Nagy farakás áll az udvaron. Talán nem is véletlenül. Mert asztalról végigsuhan a két em- volt, egy csomóban ennyi Egész évre való. Szabóré nem a Szabó házaspár a boldogság- bér arcán. Az emlékezés váj- pénzt még sosem számoltam, szeret r> ódig _ a TÜZÉP-hez ról mesélt — és Joó György, ő ta redők kisimulnak, derűs bé- És a miénk az a pénz. _ futkosni tüzelőért. Az ólban is boldog volt a maga mód- kesség sugárzik a fölemelt te- A pénz nem boldogít — két szép disznó hízik, a kenyér ján, csakhogy az a boldogság kintetekből. Talán egyformán mondja a közmondás. Csak­alapjában véve keserűség, vád érezzük mindhárman, hogy hogy Szabóéknak mindenük volt... Azért kellett erre a most, ebben a pillanatban visz- megvolt, ami szükséges, a har­jellegzetes móriezd figurára szaérkeztünk a Joó Györgyök monikus, kiegyensúlyozott élet­gondolnom, mert Szabó Mihály nyomasztó világából a mába, hez, de éppen is egy Joó György volt annak ide, ebbe a kaposvári kis ház- volt az, ami legjobbakat tudom mondani?! A szövetkezetről is meg a mi életünkről is. És csak az a kí­vánságom, hogy így bírjuk még húsz évig magunkat, így működjön a tsz, akkor igen magam már megvan. A pénzből új konyhabútor lesz, s a 16 éves lányra is gondolni kell, ki tud­ja, mikor röppen ki a házból, a szegénység úgy van rendjén, ha idejében megkeserítette megveszik a szobabútort is. ba, amelynek udvarában sok legszebb napjaikat is. Most Van helye a forintoknak — de ezer baromfi kapargál, s tá- már ez is a múlté... jut arra is, hogy jól éljenek, gas istállójában húsz nővén- Dolgos életet ismertek min- — Nem sajnálok én magunk- dékállat hízik. A szövetkeze- dig, most is keményen dől- tői, de főleg a gyerekeimtől té, az övék. Az asszony gon- goznak. Van értelme. A hónap semmit, hiszen végre van mód clos... Iskola utáni váay még dozza az aoré^ószágot, férje közepén pénztől kövér táská- arra, hogy így gondolkodjunk álomban sem élhetett a tudat- meg az ístállós állatokat. Per- val kopogbe hozzájuk a pos- így éljünk — jegyzi meg Sza- ban, hiszen a napi robot ősz- sze kettőjük munkája között tás. Az előleget hozza. A múlt boné. szetörte a fiatal testet, és ál- nincs éles határvonal, ott se- hónapban 3900 forintot, azelőtt ... Az elkerített udvarban matlan álom volt az úr a ke- gítenek egymásnák, ahol tud- több mint négyezret, csakhogy fürgén futkosnak, a porban nak. Hosszú évek óta így megy abból levonták a 12 mázsa bú- fürdenek az apró szárnyasok. za, a két mázsa árpa árát, de Az asszony kedvencek Az is­a készpénz így is ezer forint tállóban szépen fejlődnek a fölött volt! Száz körül, de in- növendékek, talán a jó gaz^a kább fölötte van havonta két- szeme is segít a nevelésben, tőjük munkaegységének szá- Munkában eltelő napfényes idején, s felesége is belekós­tolt az akkori »boldogságba«... Ezért hanyatlik le a szavak súlya alatt mindhármuk feje. Kilenc éves korban félkonven­vetkezetet, hogy nem utasítot­ták el tervezeíét, ez azonban nem elegendő a fejlesztő.-, hez. Az idén 1 millió 600 ezer fo­rint értékű hajóbútort és 100 ezer forintnyi kefenyelet ké­szítenek külföldi megrende­lésre. A jövő évre 3 millió 500 ezer forintos exportmegrende­lést kaptak az Óbudai Hajó­gyártól. Különböző átcsoporto­sítással bár, de elvégzik az 1862-re vállalt munkákat, ám igen fontos lenne, ha az ille­tékesek végre döntenének a beruházás ügyében. Jelentősebb fejlesztés nélkül 1959 második felében kez­dett külföldre szállítani a Ka­posvári Kefeanyagid kéSzí tő Vállalat. E fél év alatt 2 mil­lió 711 ezer Ft-nyi sertét és lő­szert exportáltak. Az idén 11 millió 300 ezer forintos ex­porttervet kaptak, de körülbe­lül 13 millió forint értékű árut termelnek. Augusztus 31-ig már több mint hót és fél mil­lió forintnyi árut szállítottak külföldre. Készítményeik zöme Hollandiába megy, de Svájc­ból és Nyugat-Németországból is gyakran kapnak megrende­lést Nyersanyaggondjai ni ír csenek a vállalatnak, hisz jó­részt a megrendelő cégek kül­dik ide a feldolgozásra kerülő szőrt. Az exporttermelés nagy­arányú emelkedését alig kí­sérte jelentősebb beruházási Tavaly kaptak egy gőzkazánt, s a -festődét gépesítették. Most kezdődik az exportidény Tojást és baromfit exportál a BÄRNEVÄL. Idei tojásszál­lításukat a közeljövőben befer jezik. A tervezett 14 millió he­lyett 22 millió 57 ezer darabot küldtek külföldire. Most kezd fellendülni a baromfi exportá­lása. Már 3264 mázsa barom­fit szállítottak külföldre, s minden jel arra vall, hogy a tervet legalább 30 százalékkal túlteljesítik. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a tsz-ekbe ki­helyezett naposcsibék egyenle­tesen fejlődtek, s rendszeressé* folyamatossá vált a baromfi- felvásárlás. Két műszakot ál­lítattak be a megemelkedett nyersanyagmennyiség feldolgo­zására. Az export fő idénye ezután kezdődik a Hűtőipari Vállalat­nál is. Eddig 4 millió forint értékű árut dolgoztak fél, ter­vük 8 mMió forintnyi áru fel­dolgozását írja elő. * « • Noha kisebb-nagyobb akadá­lyok fékezik a munkát, az ex- porttervek teljesítése általában nincs veszélyeztetve. Egyedül a Szíjgyártó KTsz-nál tartják reménytelennek a helyzetet* hisz nincs kikkel és mikor pó­tolni a betegség okozta ki­esést. A cukorgyárnak abban reménykednek, hogy nemcsak behozzák a lemaradást, ha.iem az év végéig túl is teljesítik a tervet. Nincs baj a nyersanyag­ellátással sem, sőt helyenként inkább a feldolgozandó meny nyiség nem várt emelkedése okoz problémát, de — mint ahogy a BARNEVÁL-nál is — megtalálják a megoldás mód­ját, Roland Ferenc meny fekhelyen a kora hajnali kolompig... Szabó ezért nem járhatott iskolába — kellett a kenyér a tizenegy testvérnek. Az asszony család­jában meg hét gyerek volt. Korán kellett kelni, hogy jus­son ruha... M'h 'Ív ez- *gaz> azelőtt a »sreeény ... tsz-ben« nem ilyen árrésekkel mentek etetni az állatokhoz, mint most a »eazdae« tsr-ben. Mert meo-íáicták azt az utat is. — Bejöttünk a nusztáról a városba — mondta az a°z- S7cnv —. itt '«rrJt ° zászló Tsz. Nem féltem én, ma. — Érti már, ueve — maeva- rázza mkább. mmt '-á asszony —, hogy én napok. Szabóék boldogok, a az mai boldog ember típusai, csak z Vörös Márta Különleges exkavátor Különleges exkavátort ké­szítettek Voronyezsben. A gépnek a kotrókanál helyett marókésekkel ellátott forgó­hengere, és két óriási lapátja van, amelyek a kivájt földet szállítószalagra rakják. Munka közben a gép széles hernnótal- pa in állandóan előrehalad. Egy óra alatt 3000 köbméter föld t m zgat meg, 15—20 000 ember munkáját helyettesíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom