Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-18 / 194. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Péntek, 1961. augusztus IS. cÁ béke, amiig^pjő-kaj^dkáL A z Elba ezüstcsíkja fö- lőtt már egy hete jártuk Bastei és környéke sziklarengetegeit. A »Szász Svájc« varázslatos tájainak, hegyoldalakba épült sokszínű és romantikus faházainak s a német emberek nagy természetrajongásának látványától telítve kissé szomorkásán készültünk a hazatérésre, amikor az idegenforgalom történetében szerintem szinte egyedülálló búcsúestre invitált Walter Hartmann, fáradhatatlan idegenvezetőnk. Most is, mint a turistaút alkalmával annyiszor, utánozhatatlan dialektussal, kedves humorral mutatott az égre, és mondta a népszerű szállóigét: — Pillanat... süt a nap. Minden rendben! Jóllehet sokszor borig áztunk, a köd és a felhő volt állandó útitársunk kirándulásaink alkalmával, s a jóslat sohasem vált be, ezen az estén a sötétség ellenére is sütött a nap. Egy maroknyi kis magyar csoport s a Német Demokratikus Köztársaság népének barátságát, közös céljait, közös küzdelmét aranyozta be... Autóbuszunk Hohnstein közelében, egy erdei vendéglő előtt fékezett. Az előkészületekről mit sem tudtunk, meglepetést sejtető titokzatosság ragyogott Hartmann arcán, s tovább csigázta érdeklődésünket. Senki sem szállhatott ki, csak néhány perccel később, aztán karonfogva kettes sorokba álltunk, s ünnepélyesen, lassú léptekkel indulhattunk a Grundmühle kapujához. Az emeleten egy féríi állt a nyitott ablakban, rézkürtöt emelt szájához, s mintegy harsonaszóként szász dallamot fújt messzehangzóan, I búcsúzóul. Kedves völgy, szeretettel hagyunk el téged... Ezt fejezi ki a daliam, s barátságot, egyetértést, szeretetet a hatalmas nemzeti zászlók és a béke hófehér zászlaja... Még fel sem ocsúdtunk a kedves meglepetésből, szikrázó pörgettyű világította be az udvart, tűzijátékkal vártak minket, s aztán hangszórón át felcsendült a két nép himnusza. .. E percek hangulatát, azt hiszem, képtelenség csak megközelítőleg is papírra vetni. .. Vezényszó, biztatás kellett ahhoz, hogy tovább induljunk, s még egyszer visszahőköljünk a mennyegzőínek mondható teremben, ahol háromágú díszes gyertyatartóktól a tortákig, a fal díszítésétől a kedves fogadtatásig minden a népek barátságáról regélt. ]VT em is tudom hirtele- nében, mii-e emlékezzem, a német úttörő kislány szavalatára, virágcsok- ros üdvözlésére, a személyzet megragadó szász népdalára, melyet együtt zengett köszöntésünkre üzletvezető, pincér és mosogatólány, vagy Hartmann szenvedélyes békeversére, melyet magyarul adott elő egyik útitársunk. Ezernyi kedvesség várt még ránk, mégis, azt hiszem, egy rövid kis pohárköszöntő ragadt meg leginkább emlékezetemben. Keresetlen szavakkal s oly szép gondolatokat tolmácsolva, frázismentesen még kevés embert hallottam úgy beszélni, mint Walter Hartmannt. — Kedves magyar barátaink — mondta tört magyarsággal, s aztán németül folytatta: — Tudom, önök nemcsak azért jöttek hozzánk, hogy gyönyörködjenek szép tájaink, ban. Beszéltek emberekkel, ismerkedtek, kontaktust próbáltak teremteni népünkkel Talán néhányukEan a német szó hallatán feltámadtak a háború borzalmas emlékei. Igen, mi sokáig egyedüli óriásnak képzeltük magunkat. De higgyék el, nagyon sok minden megváltozott azóta. Vadaimkor még ismételgettük a latin közmondást: »Si vis pácéin, para bellum«, s vontuk a vállunkat, ugyan, mi az a mongol nép, mit tudhat az? S most tízegynéhány esztendő után mongol közmondás él szívünben, ennek tartalma határozza meg gondolatainkat, cselekvésünket: »Akinek jó barátja van, aranypohárból iszik.« S nekünk ma már na gyón sok jó barátunk van, bizakodóak lehetünk, nyugodtak, nem vagyunk egyedül Igyunk hát mi is, kedves magyar barátaim... igyunk a béke aranypoharából... Csillogó üvegpoharak koccantak össze aranyló borral kelyhükben, s ez aranyló borban, mint a poharak fénye, csillogó szemek tükröződtek... Vacsora után még sok élmény várt ránk, apró kedvességek. Emléktárgyakat, okleveleket, ajándékokat adott át vezetőnk, táncoltunk, és kezet szorítottunk, emlékkönyvbe írtunk, és címeket cseréltünk. Az igazi élmény azonban mégiscsak az volt, hogy valamennyien német barátainkkal koccintva ittunk az aranypohárból, s a gondolat gyökeret vert bennünk, a barátság még tartósaEöa, szét- téph'-' _1 enebbé ötvöződött... T? 5 akkor arra gondol-Lj tam ezen az estén, hogy nemcsak egy maroknyi kis magyar turistacsoport emelte ajkához a béke aranypoharát. Jávori Béla Miért ien olthatja a szsmjúságst az idei nyáron a fonyódi szénsavas forrás? Néhány évvel ezelőtt Fonyódon gazdag szénsavas forrást tártak fel. A megyei és a községi tanács úgy határozott hogy a kedvező lehetőségeket kihasználva bambiüzemet létesít. Az elhatározást tettek követték, és Fonyódon üdítő ital-készítő üzem falai emelkednek a magasba. Ám mihaszna, ha nem termelhet, s a mintegy 200 ezer darab üveg üresen áll a raktárban ... Az első zökkenő Nem vállalkozott könnyű feladatra a megyei és a fonyódi tanács, amikor célul tűzte, hogy fölépítteti a bambiüzemet, és az itt készített üdítő itallal ellátja a Balaton déli partjának üdülőit, vendéglőit. A megyei tanács vezetői, szakosztályai sokat tettek azért, hogy pénzt, üveget, göngyöleget biztosítsanak az üzem megindításához. Amikor nagy nehezen majd mindent előteremtettek, s várták, hogy beszerelhessék az NDK-tól vásárolt gépsort, meglepő fordulat következett: az új gépek helyett a margitszigeti Ásvány és Szikvízgyár kihasznált gépeit küldték Fonyódra. Az új gépeikhez épített üzemet a régi gépeknek megfelelően át kellett alakítani. Ez meghosz- szabbítotía az építkezés ideié', tetemesen megnövelte a költségeket. Még ma sem késő megkeresni, hogy kit terhel a felelősség a hibás és káros intézkedés miatt. Anyaghiány vagy kimagyarázkodás? Hogy az üzem építése elhúzódott, azt az említetteken kívül az is okozta, hogy a kivitelező nem kellő megalapozottsággal látott munkához. Egyik határidőt a másik után módosították. A megyei tanács ipari osztályának sürgetésére megígérték, hogy a bambiüzemet május végéig, legkésőbb június végéig elkészítik, ígéretüket azonban nem tartották meg. A Tatarozó Vállalat, noha már nagyon körmére égett ez a munka, még a legutóbbi hetekben sem gyorsította meg az építés ütemét. , Ügy látszik, a vállalat illetékesei belenyugodtak abba, hogy az idei üdülési idényben már nem olthatja a szomjúságot a fonyódi üdítő ital. Gyakran arra hivatkoznak, hogy anyaghiány akadályozza munkájukat. Vajon hogyan fest a valóságban ez az anyaghiány? Amikor a megyei tanács ipari osztálya az alkatrészellátónál utánanézett, lehet-e kapni feszŰjabb balesetek a Balaton mentén Augusztus 10., 8 óra 50 perc: Balatonföldváron Kaposvári Antal technológus motorkerékpárjával gyorsabban hajtott a megengedettnél, s nekirohant egy arra haladó Volga gépkocsinak. A következmény: Kaposvári súlyos sérülésekkel kórházba került, a motorkerékMOZAIK a S zöolettuiiúbö l Találkozásom az irodalmi tájékozottsággal »Moszkva vihar miatt nem fogad.« Repülőgépünk alig 15 percnyire Moszkvától visszafordult. Így az igazán udvarias vámvizsgálat a kijevi repülőtéren zajlott le. — Miféle könyv ez? — érdeklődött szívélyesen a vámtiszt kézbe véve úti olvasmányomat, Solohov Feltört ugar című könyvét. Nem tudtam megmondani a könyv orosz címét, sőt a szokásos helyen, a belső címlap yerso oldalán sem találtam. -így aztán adós maradtam a felvilágosítással. A vámtiszt nyakas természetű révén lapozgatni kezdett a könyvben, és birkózott a latin betűs szöveggel. Betűzgette a neveket: »Jakov Lukics... Scsukar;.. Davidov... Lus- ka ...« Aztán a felismerés öröbotlottunk: a Metro mozgólépcsőin, a járművekre várakozók soraiban, a villamosokon, a parkokban, a pihenőhelyeken. Léptem-nyomom találkoztunk könyvárusokkal, körülöttük az érdeklődők és böngészők csoportjaival. A könyvek jóval olcsóbbak, mint nálunk. A könyvtári olvasótermek, a könyvesboltok zsúfoltak. A könyvtárak ellátása rendkívül magas fokú. A falusi könyvtárak állománya 5—15 000 kötet között mozog. A mi somogyi falusi könyvtárainkban az 1000 kötetes állomány már gazdagnak számít, A népi egyetemek előadói előadásaik során felhívják a hallgatók figyelmét, hogy az előadott témakörből milyen könyveket olvassanak el. Ez hát a forrása az irodalmi tájékozottságnak. Milyen kicsi a világ! Moszkva egyik legszebb éttermében, egy márványoszlop varosa tam (ez pedig Moszkvában Yiioii n h/irbnb nem kis időt jelent), de oszle- Cl gUTKUK pon túli szomszédom csak né- __ , ,, z ett engem. Egyszer csak bi- KlJOT varosában annyi a zanytalan hangon nevemen zöld terület, mint a beépített szólított Paska Ferenc, a má- rész. 17 négyzetméter zöld terület jut a város egy lakosára. gocsi termelőszövetkezet eln°kKicseittaSvilág! Kétezer ki- A másik egyedülálló neveze- lométerre Somogytól, a 6 tessége a világ egyetlen, kizáA kijevi gyaloghíd. milliót metropolis kellős köze- rólag gyalogjárók résizére épí- pén mi, a két egymásra akadt tett függőhídja. A magas ívű somogyi bizony szívesen emlékeztünk a hazai dombokra. Hiánycikk Moszkvában hiánycikk a színházjegy. Több szíinházi előelegáns hidon naponta százezrek járnak a Dnyeper meleg homokpartjára és kellemes hűvös vizére. Ottjártamkor jó néhány százezer ember talál enyhülést a több kilométe Chercsatik. Kijcv újjáépített belvárosa, mével közölte is a könyv címét: »Podnjataja celina.« Könyvtárjáró körutamon később meggyőződhettem arról, amiről minden Szovjetunióban járt utazó beszámol: a nagy olvasási lázról, a könyvek iránti hallatlan érdeklődésről. Mindenütt olvasó emberekbe hűvösébe húzódva tanulmá- nyozgattam az étlapot, mikor észrevettem, hogy a szomszéd asztalnál egy középtermetű, barátságos tekintetű, angolba- juszos férfi erősen, szemrevételez. Megrendeltem az ebédet, már a scsit el is fogyasztótadást láttam, mind telt ház hosszú, fövenyes Dnyeper-par előtt pergett A Moszkvai Nagy strand használata in Színház balett-estjére egy hét- ton- A strand használata in tel előbb történt előjegyzéssel gyenes‘ . __ , , „ , .. A város történelmi meveze i s nehezen kaptam belepojei. -n , tessege, a híres lavri »temp gyet. Bartók Béla Csodalatos ■ , ’ , .... , . . . - . , . lomkombinat« restauralas alat mandarin című muvenek érdekes, újszerű feldolgozását, a ^U. A hitleri terv elrendelte Paganini táncjátékot és a hogy az orosz történelmi ha Chopiniádát láttam. gyományokat idéző műemléke Legalább tízen megszőlítot- ket el keU pusztitani. 1 tak a színház előterében, hogy , .... , ... , , . rancs végrehajtásaként nincs-e fölösleges jegyem. Talán a sok utcai jegyárusí- bántották föl ezt a csodalato: tó-asztal és bódé is hozzájárul SZ^P székesegyházat is. a nagy színházi forgalomhoz. Kellner Bela pa rob párban 4 ezer, a Volgában 5 ezer forint kár keletkezett. Augusztus 10., 18 óra 45 perc: Balatonszabadiban Bozsa- vits József traktorvezető a Ba- latonkiliti Gépállomás SZK— 3-as kombájnját ittas állapotban a menetirány szerinti baloldalon vezette, s összeütközőt a motorkerékpáron haladó Kálóczi József balatonkiliti akossal. Kálóczi nyolc napon leiül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Augusztus 10., 19 óra 15 perc: Somogyaszalón, a Fő utca 122. számú „ ház előtt álló ló- fogatos kocsi mögül Decker Imre ötéves kisfiú — kellő szülői felügyelet híján — az úttestre szaladt, s a CA 64—70 rendszámú személygépkocsi elgázolta. A kisgyerek kórházba szállítás közben meghalt. Augusztus 11., 9 óra 38 perc: A műúton Siófok felé haladt a CE 24—83 rendszámú személygépkocsi. Szabálytalan előzés miatt egy útmenti fának szaladt, majd visszapattanva egy arra haladó autó- iússzál összeütközött. A személygépkocsi vezetője, Mit- rányi József tatabányai bányász és öt utasa életveszélyes sérülést szenvedett. Augusztus 11., 14 óra 25 perc: Siófokon az állomás előtt Fürst József Szabadság üdülőtelepi lakos lovaskocsijával elütötte Engel Ferencné bala- tonboglári lakost. Engelné kerékpárjával a kocsi alá esett, & húsz napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A Kaposréi-i Textilmnvek 15. életévüket betöltött, általános iskolai végzettséggel rendelkező, kaposvári lakosú lányokat fonóipari tanulónak. (40783) mérőcsapot, visszacsapó szelepet (ugyanis azt állították, a technológiai szerelők, hogy ezek az alkatrészek nem kaphatók), ezt válaszolták: »Any- nyit tudunk adni belőle, amennyi keil.« Akkor meg azt mondták a Tatarozónál, hogy MO kapcsolókat nem kapnak, s emiatt vontatott a munka. A megyei tanács ipari osztálya erre felkutatta vállalatainál a raktáron levő MO kapcsolókat. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülést felszólította, hogy segítse ki vele a Tatarozót. A vállalatnak azonban nem kellett a kapcsoló, mert közben rájöttek, hogy az Épületszerelő Vállalatnál (ez dolgozott ugyanis előzőleg a fonyódi bambiüzemen) megvannak azok a MO kapcsolók, amelyeket korábban megrendeltek. Ezek után joggal kérdezhető: tulajdonképpen létezik-e olyan mérvű anyaghiány, mint állítják? Vagy csak arra jó ez, hoigy egyesek elhárítsák maguktól a felelősséget? Félre az akadályokkal! Azóta a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem szerelője lényegében befejezte a belső szerelést, a gépek kipróbálásra várnait. Megvan a többi fontos kellék, az üveg és a szállító eszköz is. Most már jóformán csak a mintegy 20 méterre levő szivattyúházat (forrást) kell bekötni az üzembe, s a villany- vezeték 20 méter hosszú kábelét kell lerakni. Utána gyorsan leburkolhatnák az üzemet, kicsempézhetnék falait. Mintegy 3 napi munkával biztosítani lehetne, hogy az üzern megkezdje működését De úgy látszik, sehogy sem sikerül folyamatosan dolgozniuk az építőknek. A szivattyúház bekötése pl. 20 méter hosszú cső hiányán akad el. Vontatottan halad a villanyszerelés is. A szerelők a látogatásunk előtti napon az üzemben tettek-vettek, de másnap otthagyták, s az iskolához mentek. Hát lehet így előrehaladni? Ilyen körülmények között aligha kerül egyhamar üdítő ital az üvegekbe. Óránként 1600 üveg üdítő italtól esik el a fogyasztó- közönség. Ha a késedelemből keletkezett károk miatt kötbé- reznék a kivitelezőket, az olyan összegre rúgna, amely okulásul szolgálhatna a jövőre nézve. Augusztus közepéin igaz, de nem szabad azt a tervet, hogy a üdítő ital még a idényben eljusson a tokhoz. Ehhez az kell, tartunk, feladni fonyódi mostani fogyasz- hogy a Tatarozó Vállalat összpontosítsa erejét, s a legrövidebb idő alatt tegyen végre pontot a fonyódi üzem építésére. Sz. N. Nyugdíjas mérnököt, technikást vagy építőmestert háromhónapos időtartamra épületfelmérési munkára Világos—Fonyód közötti munkahellyel alkalmazunk. Fizetés : nyugdíjasokra megállapított illetmény. „Felmérés“ jeligére a kiadóhivatalban. (3825) köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki is- j merőseimnek, a Bőripari | H-Tsz dolgozóinak, vezetőségének férjem, HALVAX VILMOS elhunyta alkalmával kifeje- ] zet részvétükért. Halvax Vilmosné j (40884) Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő; KISOEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-11), 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. S. Telefon 15-16. Felelős kiadó; VV.IKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. V.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál év postáskézbesítőkrtél. Előfizetési dij egy hónapra U >4
