Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. augusztus ML Módszertani segítség - de hogyan? NEM MOSTANÁBAN ke­rült kezemben a Somogyi Nép­művelési Tanácsadó első szá­ma. Mikor megismerkedtem vele, félre kellett tennem a 32 oldalas brosúrácskát azzal a megállapítással, hogy ez bi­zony soványsága, tartalmi sáp- kórossága miatt nem szolgál dicsőségünkre. De még céljá­nak is alig-alig felel meg. Fél­retettem a füzetet akkor re­mélve, hogy másodszori olva­sásra megváltozik a vélemény. De még harmadszorra sem tudtam mást mondani. Kivált akkor nem tudtam már, ami­kor a könyvtárban végzett fo- lyóirat-tallózgatás közben ta­lálkoztam a Baranya megyei­ek hasonlóan módszertani ta­nácsadást szolgáló, 8—10 íves folyóiratával. Ez igen, ez a ki­advány mindenekelőtt a gya­korlati munkából megélő néo- művelőt szolgálja, s szolgálja a művelt olvasót is. Nem ta­gadom, összehasonlításra vete­medtem, és fájdalom, a szom­szédok javára dőlt el az ösz- szehasonlítás. A mi tanácsadó füzetecs- kénk az előszó tanúsága sze­rint aktív népművelőknek ké­szült. Ügymond azért, hogy segítséget adjon. Szerintem éppen ezzel a módszertani jel­leggel van a baj. Mivel csak úgy, általában nem lehet hasz­nosítható tanácsokat osztogat­ni. Néhány címet idézek: A klubélet , lélektana és módszertana; Néhány gondo­lat a somogyi ismeretterjesz­tésről; Néhány szó megyénk táncéletéről; Színjátszásunk a kulturális szemlék tükrében; és így tovább. Nem hiszem, hogy komolyabb fórum elfo­gadná ezeket az általánosságo­kat hangsúlyozó, általánossá­gokra hivatkozó »-módszertani« eszmefuttatásokat, hiszen hiá­ba keresi bennük az ember a módszertani segítségadás hal­vány jelét is. DE EZ HAGYJÁN! Vissza kell kanyarodnom a kiad­vány legterjedelmesebb cik­kéhez, az igen aprólékosan kimunkált dolgozathoz, mely a klubélet lélek- és módszer­tanát taglalja, de olyan gya­korlati éleíismeret nélkül, hogy az már tragikomikus. Nem az alapossággal van baj, hanem a valóságismere+tel! Rengeteg vitatnivaló van eb­ben a módszertani tanácsadás ürügyén bőbeszédű és álmodo­zó cikkben. Én csupán kettőt idézek — minden kommentár nélkül. A klub működtetési feltéte­leit leíró részben olvasom: »A klub nélkülözhetetlen része a mindkét nemű tagság egészsé­gi, ízlésbeli igényeit kielégítő (sic) WC, amely önálló klub esetében is kézmosóval ellátott, vízöblítésű legyen.« (Mi le­gyen falvaink eddig már létre­hozott klubjaival, ahol ez idő szerint még nem tudnának megfelelni ezeknek a korszerű követelményeknek?) AZ ÚJSÁGÍRÓ JEGYZETEIBŐL * 0, a Uahfyia... Hallgatom a zenét a Sza­badság parki vendéglőben. A tánczenekar, meg kell hagy­ni, törekvő emberekből áll. Fáradhatatlanul játszanak, a legtöbbször túlbuzgók is. Olyanra is vállalkoznak, ami nem tartozik szorosan fel­adatukhoz. Így például he­venyében szivküldi-szövege- ket szerkesztenek. Ezzel fá­radságot okoznak maguknak, megrövidítik a játékidőt, és gondolt okoznak nekem, a vendégnek is, s egész este azon töröm a fejem, hogy va­jon ki az a Jóska és asztal- társasága, aki a »következő kedves kis dalt-« kapja. Azt sem tudom, kitől és milyen alkalomból. No, de ettől még tudnék Sört inni és tán­colni. A baj akkor kezdődik, amikor a zenekar egyik tag­ja a mikrofon előtt próbál­gatni kezdi hangját társadal­mi munkában. Ez a művelet hol rikácsolásnak, hol kiabá­lásnak, de mindenképpen kétségbeejtő erőfeszítésnek hat. Ügy látszik, nemcsak az én fülem érzékeny, mások is fejüket csóválva hallgatják, és mindnyájan azért szurko­lunk, nehogy a »jódli« meg­akadjon az énekes ádámcsut­káján. Uafaá, üdülés Van üdülési hajrá is. Ez úgy keletkezik, hogy sok dol­gozó annak idején, amikor közölnie kellene a szakszer­vezettel, hogy hol akar üdül­ni, a füle botját se billegeti, vagy azt mondja, hogy az idén itthon fog pihenni. Ezt az álláspontját mindaddig fenntartja, míg meg nem jönnek a melegebb napok, míg meg nem kezdi szabad­ságát. Akkor berohan a szak- szervezeti bizottságra, és közli, hogy üdülni megy, be­utalójegy kell neki. — Miért nem jelezte ezt akkor, amikor kellett volna? — kérdik tőle. — Mégis meggondoltam, elmegyek — hangzik a vá­lasz. S a derék szakszerveze­ti funkcionáriusok megpró­bálnák jegyet szerezni vala­honnan. A minap fültanúja voltam egy ilyen esetnek. A vasuta­sok és a közalkalmazottak szakszervezetének titkárod együttes erővel próbáltak je­gyet keríteni Józsi bácsinak, s az a telefon túlsó végén várta a választ. A két titkár már beleizzadt a telefonálga­tásba. Ügy tűnt, hogy min­den a legjobb úton halad, és Józsi bácsi hamarosan utaz­hat üdülni. Csak úgy ne járjon a két szakszervezeti vezető, mint nemrég Válogató Jánossal. Az is későn szólt, de szerez­tek neki beutalójegyet a Ba­latonra. Az nem jó — mond­ta —, távolabb akar menni. Szereztek neki beutalót Ze- begénybe. Az sem felelt meg. Nagy nehezen sikerült jegyet kapni a Duna-kanyarba. De hiába. Közölte, hogy Lilla­füredre szeretne menni. Ami­kor végre a lillafüredi be­utaló is kéznél volt, bejelen­tette, hogy meggondolta ma­gát, s az idén nem megy se­hova. Még szerencse, hogy nem ott jutott eszébe. ez * OitetbüU... Egy kis hűsítőre bemen­tünk a bélatelepi Kispipa vendéglőbe. Az volt az első benyomásom, hogy ide nem­csak inni, hanem mint az el­nevezés is sejteti, pipázni is járnak. A csöndes pipázga- táshoz ugyanis nem szüksé­ges abrosz az asztalokra. A terítő nem tűri a bagót. Így hát sokkal egyszerűbb, ha az asztalok egy részét telítet­lenül hagyják... Ahogy betoppantunk, elénk sietett a pincér: — Abroszt is kaphatnánk a sör mellé? — kérdeztük. Bólintott, elrohant. Hama­rosan egy csomó abrosszal közeledett. Meghatódtunk. Ez igen, ez egy vérbeli ven­déglátóipari szakember — gondoltuk. A következő pil­lanatban odaperdült aszta­lunkhoz egy abrosz a pincér szavainak kíséretében: — Lehet teríteni...! Vigyázzba kaptuk magun­kat. — Igenis, főúr, értettük!... Szegedi Nándor Más: »Tény, hogy egy két­szobás, előszobás Hub évi üze­meltetési (felújítási, beszerzé­si, fejlesztési) költségei 30 ezer forint körül mozognak.« Mit tegyenek ott, ahol a községi tanács kezelésében ál­ló klubnak, illetve művelődési háznak három évre szólóan nincs ma még ennyi pénzfede­zete? Idézhetnénk tovább is. De kár lenne a bőbeszédűség hi­bájába esni. Évekkel ezelőtt megjelent a Somogy megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának szerkesztésében egy jó folyóirat, a Somogyi Népművelés. Az hasonlított a baranyaiak kiadványához, és kevésben maradt el mögötte. Ez a mostani füzetecske, a Népművelési Tanácsadó első száma nemcsak komolytalan, hanem tartalmatlan is. Nem, nem vetettem el a sulykot. De kívánnám — és minden rossz szándék nélkül —, hogy szar késztől és írói ennek a kiad­ványnak ezek szerint, az itt, ebben található módszertani útmutatások szerint kénysze­rüljenek népművelést folytat­ni. Azt hiszem, bajiba jutáié­nak. VÉGEZETÜL még annyit jegyeznék meg, hogy nem a kiadvány szerkesztőinek szán­déka körül van a hiba. A szándék, mely útra bocsátotta ezt a kiadványt, <jó. A mikén­ten kellene változtatni, és ta­nácsadással csak olyanokat megbízni, akik a gyakorlat emberei, s ismereteik nemcsak általánosságokra szorítkozna«! László Ibolya Gazdag választék a Képcsarnok Vállalat kaposvári fiókjában Január vége felé nyitottak meg a Képcsarnok Vállalat új fiókját Kaposvárott. A bolt el­sősorban festményeket és ipar- művészeti alkotásokat árusít. Nagy választékban állnak a ve­vők rendelkezésére művészi kerámia-, kovácsoltvas- és öt­vösmunkák, s találunk igen tetszetős, modem vonalú kis bútorokat, festett textilanya­Nyári szünet nélkül... A fonyódi járás községeiben nyáron sem húzzák le a rolót a művelődési otthonok, nincs uborkaszezon. Ordacsehiben például július közepén nagyszabású műsoros estet rendezett a művelődési otthon. Még a tavasszal eszt- rádzenekar alakult a termelő- szövetkezet támogatásával. A hangszereiken lelkesen gyakor­ló fiatalok megszerezték né­hány filmdal, mozgalmi indu­ló és sláger kottáját, s elkezd­ték a próbákat Néhányan je­leneteket, mások énekeket, da­lokat tanultak, hogy színesebb legyen a műsor. Hetenként kétszer gyűltek össze a szerep­lők és a zenészek a tanácshá­zán. Két hónapig készülődtek a bemutatóra. Valóságos nyil­vános próbává tette ezeket az összejöveteleket az, hogy sok érdeklődő, kíváncsiskodó fiatal hallgatta a zenekart. Senki se gondolja, hogy az előadáson nem voltak ott ezek a legé­nyek és lányok. Dehogynem, ott voltak bizony, s vörösre tapsolták tenyerüket minden műsorszám után. Most, hogy neszét vették a következő elő­adásra való készülődésnek, már jó előre biztosítani kíván­ják helyüket a próbákon. Jólesett ez a »-közérdeklődés« a szereplőknek meg a művelő­dési otthon igazgatójának. Hogy miért rendeztek ilyen búcsú járást a fiatalok a ta­nácsházán tartott próbákra? Egyszerűen azért,' mert nyáron is szórakozni akarnak, s amit a próbákon hallottak, láttak (mert azért a gyakorláson kí­vül egyéb program is volt), ki­elégítette őket. A lengyeltóti színjátszó cso­port a Balatoni csetepatét ta­nulta meg. A vígjátékot nem­eseik odahaza, hanem Puszta- berényben is bemutatták. Ha­marosan Buzsákxa és Szöllős- györökre is ellátogatnak vele. Háromfelvonáso® darabot ta­nulni nyáron elismerésre méltó munka! Somogytúron két műsoros estet, ifjúsági műsort, egy táncmulatságot és egy isme­retterjesztő előadást rendeztek júliusban. Ilyen dús progra­mot nem mindenhol adnak nyár derekán! Balatonlelle— Kishegyen egy műsoros elő­adást és egy táncmulatságot tartottak. Ilyen kis községben nagyon szép ez is. A Buzsáki Népi Együttes a balatomlellei KISZ-táborban vendégszere­peit. A járási bábcsoport he­tenként három előadást tart sátortáborokban és üdülőkben. Sok községben hangzottak el ismeretterjesztő előadások. Talán elég is ennyi a felso­rolásból. Hivatkozunk a járási népművelési felügyelő véle­ményére: — Nem igaz, hogy nyáron nem lehet életet terem­teni a művelődési otthon falai között. Hiszen a fiataloknak júniusban, júliusban és au­gusztusban is szükségük van a szórakozásra. Nem minden járásban és községben ilyen természetes ez. Egynémely művelődésiott- hon-igazgató csak szeptember­től május végéig gondolkodik a falu lakóinak művelődéséről, szórakozásáról, a nyarat nyu­godt lelkiismerettel átalussza mondván, ilyenkor leköti a fiatalokat a mezőgazdasági munka, nem lehet semmihez sem kezdeni. Ahol azonban az akarat megvan a művelődési élet irányítóiban, ott lehet is dolgozni. A fonyódi járásban szívügye a népművelés a párt- bizottság, a tanács vezetőinek, s ez a gondoskodás érződik a községek gazdag programján. Ebből a lelkes, odaadó mun­kából okulniuk kellene a töb­bi járás népművelőinek is. Próbálják meg egyszer ők is »nyári szünet nélkül« megter­vezni a népművelési munkát! L. G. gokat is. Ha a közönség óhajt­ja, bevezetik a modem mintá­jú bútorszövetek és egyéb la­kástextilfélék árusítását is. A vevők elsősorban a somo­gyi és balatoni témájú festmé­nyeket keresik, a ma is élő so­mogyi festőművészek alkotá­sait. Igen népszerűek az ipar- művészeti tárgyak is. E tár­gyakat és a festményeket fő­városi zsűri vizsgálja felül, mi­előtt a boltba kerülnek. Az el­ső félévben 60 festményt talál­tak eladásra alkalmasnak, s 50 már gazdára is lelt. A Somogy megyei Képzőművész Mun­kacsoport tagjai közül Lóránt Kunffy-, Szikra-, Soós- és fítmz-képeket láttunk kifüg­gesztve Az ő alkotásaik mel­lett igen szép választék talál­ható művészi repródu kciókból, eredeti rézkarcokból és famet­szetekből is. A Képcsarnok Ady Endre utcai fiókja városunk egyik legszebb üzlete, s a giccs el­leni küzdelem igen jelentős bá­zisa. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és s Somogy megyei Tanács lápja. Felelős szerkesztő: kisdi ák JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. t. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra U tv dyan idényvi kiárusi MÁR CSAK 4 NAPIG! Karton és flokon méteráru 20 % engedm. 14— 50 Ft-ig Selyemáruk 20—30 % engedm. Férfi mübőrkabát 30 % engedm. 560—620 Ft-ig Férfi kulikabát 20 »/„ engedm. 320—420 Ft -ig Férfiöltöny ballonvászonból 30 % engedm. 400—600 Ft-ig Női ruha nyári pamut­szövetből 20 % engedm. 90—660 Ft-ig Női szandál 30 % engedm. 101—350 Ft-ig Férfiing cérnapuplinból 30 % engedm. 153—284 Ft-ig ■•aa aaaa Ezenkívül még számos cikk 20—40 % árengedménnyel KA­POSVÁRI, BARCSI, NAGY­ATÁDI, MARCALI, SIÓFO­KI, BALATONBOGLÄRI, BA- LATONFÖLDVÄRI, BALA- TONSZEMESI, BALATON- SZÄRSZÖI, TABI és FO- NYÖDI kijelölt boltjainkban. Somogy megyei Iparcitm Kisker. Vállalat (40881)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom