Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-11 / 188. szám
Péntek, 1961. augusztus TL 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondolatok a leánykörök munkájáról Varga Teréz, a Fonyódi Járási Leánytanács vezetője a leánykörök munkájával kapcsolatban ezt mondotta: — Nem külön programra van szükség, hanem az alapszervezeteknek olyan munkatervet kell készíteniük, amely a lányok számára is vonzó. A leénykörök munkája — egy-két alapszervezet kivételével — jelenleg kimerül a kézimunka-tanfolyamok, varrószakkörök stb. szervezésében. Nem azt akarjuk mondani, hogy ezekre nincs szükség. Természetesen jó, ha kézimunka-, varró', főző- vagy csecse/---------------------------------------------m őgondozó tanfolyamokat szervez a leánytanács, jó, ha nőket érintő orvosi előadásokat hallgatnak. De ezzel nem fejeződhet be a leánykörök tevékenysége. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom az egész magyar fia_ tál.ságra vonatkozik, gazdag lehetőséget kínál a KISZ tagjainak és az Ifjúsági Szövetségen kívülieknek, hogy hathatósan segítsék a szocializmus építését. Helyes lenne, ha a lányok is bekapcsolódnának a mozgalomba, s annak szellemében alakítanák ki programjukat. De milyenek legyenek A jelenet — Balatonföldváron láttuk fényes nappal — nagyon csúnya volt. Két ember verekedett. Először csak puszta kézzel ütötték egymást, aztán fa mellől kitört karóval meg lapátnyéllel álltak egymással szemben, s talán súlyos sebesülés is történik, ha nem ijednek meg egy kicsit mindketten a várható következményektől. Az emberek megálltak az utcán, és nézték, hogyan alakul a helyzet. Volf, aki hátrahúzodott, onnan szemlélte a jelenetet, mások meggyorsították lépteiket, és tovább siettek. De nem akadt egyetlenegy sem a járókelők közül, aki oda- állt volna a kakaskodók közé, hogy elég legyen már, mire való ez a csúfkodás. Elgondolkoztató ez a közömbösség. Hányszor megesik, hogy közbe kellene lépni verekedéseknél, rendbontásoknál, de nem mozdul senki, félve a hangoskodásoktól, megjegyzésektől, az esetleges ütésektől. Hiszen egy ember csak egy ember. De ha nem egy ember lép közbe, hanem hárman-né- gyen, aljkor valószínű, hogy letörik a handabandázók szarva, elcsendesednek, elkotródnak. De ez hiányzik, az együttes közbelépés. Inkább elnézik, hogy két ember véresre verje egymást. Nem szól senki. Közömbösek. P. Gy. Köszönjük • • • Mindenkinek jólesik az előzékenység, a figyelmesség, az udvariasság. Az útépítők táblát állítottak épülő útszakaszaik végére ezzel a felírással: az utam.., két elöntötte a harag pírja, és ezt mondta: — Hogyhogy nem lehet tovább menni? Nekem sürgős »Köszönjük, hogy figyelmes volt, jó utat kívánunk.« Tehát az a gépkocsivezető, aki óvato- _ s an halad vigyáz a munkások “országutat, s azon testi epsegere, az előzékeny, ’ udvarias, figyelmes ember. Megértem, hogy jólesik ez az útépítőknek, s melegében meg is köszönik- A köszönet is a figyelmesség jele, szívesen is veszik a gépkocsivezetők, s legközelebb még jobban vigyáznak.. Amennyire jólesik a figyelmesség, annyira bántó az udvariatlanság, figyelmetlenség. Nemrég gépkocsival igyekeztünk Marcaliba. Gépkocsivezetőnk gyanútlanul ráhajtott a Szenyér közelében épülő útsza- tunk, kaszra. Az út közepe táján egy munkás megállította, és — Visszamegy — mondta hidegvérrel az útépítő munkás. — A szakasz elején talál egy szépen elmegy Marcaliba... — De ki fizeti meg az elveszett időt és üzemanyagot? S ha már így van, miért nem írják ki, hogy a szakaszon szünetel a közlekedés? Vagy ha ideiglenesen zárják le az utat, miért nem állítanak valakit az elejére? A munkás vállat rándított. Ha el akarunk jutni Marcaliba, majd csak visszafordulunk — gondolta. Persze, hogy visszafordulAz útszakasz elején ott volt egy tábla, rajta a gépkocsive- közölte, hogy nem mehetünk zetőkhöz szóló felírással: »Netovább. A tilalmat nem kellett szönjük, hogy figyelmes volt.< részletesen megindokolnia, hiszen előttünk néhány méterre kavicshalmaz és deszka keresztezte az utat. Gépkocsivezetőn— Mi is — gondoltuk —, és az iménti vita jutott eszünkbe. ezek a tervek, melyek azért beleilleszkednek az alapszervezet munkájába? Városon, a főleg nőket foglalkoztató üzemekben könnyű a helyzet, hiszen a termelési akciókban együttesen vesz részt a fiatalság, a leányotthonokban lehetőség nyílik arra, hogy a KISZ-en kívüliekkel foglalkozzanak. Az ilyen helyeken nagyon jó, baráti a kapcsolat a fiatalok között, közösek örömeik, gondjaik. Mit tehetnek azonban a falusi szervezetek? Már a falvak fiatalsága is többnyire megalakította az ifjúsági brigádokat, azok segítenek a termelőszövetkezeteknek, beneveztek az országos vagy a megyei termelési versenyekbe. Jó néhány helyen burgonyatermesztő vagy egyéb női munkacsapatot szerveztek, íme az egyik megoldás, hogy a lányok szervezetten dolgozzanak. De más lehetőség is kínálkozik. Beszélünk a baromfitenyésztés föllendítéséről, a kisállattenyésztés elterjesztéséről. Ezt is főleg leányoknak kellene végezni. A leánytamácsoknak gondot kellene fordítani arra is, hogy az általános iskolát végzettek lehetőségekhez mérten tovább képezzék magukat. So- mogyszilben például a nőtanáccsal közösen ezüstkalászos tanfolyamot indítottak, s az azt elvégzett lányok egy részét baromfitenyésztő tanfolyamra küldték. Sok helyen követhetnék a somogyszáli példát Fonyódon a leánytanács orosz és német nyelvtanfolyamot szervezett nagy sikerrel. Több KISZ-szervezet programjában szerepel idős, beteg emberek segítése. Péterhidán a fiúk fát szoktak vágni az ilyen elhagyatott embereknek. Vajon a lányok nem takaríthatnának, főzhetnének alkalomadtán a rászorulóknak? Aligha lehet ennél »mőibb" feladatot elképzelni. Közeledik az ősz, megkezdődhet a klubélet. Megnyílik a lehetőség a feladatok megvalósítására. A SZAKMA MESTERE Bátran állíthatjuk példaképül Peltzer Károlyt, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kéziszedőjét. Szakmai képzettségéről, ügyességéről sok szép plakát, ízléses meghívó és egyéb nyomtatvány tanúskodik. Elég, ha kézbe veszi az ember azt a meghívót, amely- lyel Peltzer Károly az egyik országos kiállításon második díjat nyert, és máris megállapíthatja, hogy választékos ízléssel, különös műgonddal készült. A meghívó mentes a túlzásoktól, nem zsúfolt. A papírt is igen. jó érzékkel választotta meg hozzá. Még ügyesebben helyezte el rajta a vonalakat. Az egyszerű meghívón a negatívba nyomott egyetlen kis dombor a legmodernebb alkotások benyomását kelti, s már- már művészi tökélyre emeli a kéziszedés egyébként szokványos műveletét. Hogyan sikerült ezt elérnie? Az egyik legilletékesebb nyomdai szakember, Farkas Béla műszaki vezető így válaszol erre: — Peltzemek mindig jó érzéke volt a kéziszedéshez Ez azonban egymagában nem lett volna elég. Szüksége volt neki is azokra a továbbképző tanfolyamokra, amelyeket az Athenaeum nyomda művezetője, Sütő László tartott Kaposvárott. Előadásaiból ő is és a többi nyomdász is rendkívül sokat tanult. Peltzer Károly szívesen tanul nemcsak az Athenaeum művezetőjétől, hanem munkatársaitól is. Ezt teszi most is azokon a vitákon, amelyek egy-egy plakát, meghívó stb. készítését megelőzik. Peltzer Károly még fiatal ember, de kitűnő munkája szakmájában »veteránná« avatta. Üzemében tekintélye van. Keze nyomán emelkedik a kaposvári nyomda hírneve. Sz. N. Gyógyító napreflektor A Krím-f él szi g eten, Szocsiban levő Ordzsonikidze szanatóriumban napreflektort készítettek a gyógykezeltek besugárzására. A reflektor nagyszámú beépített tükörből áll, amelyek összpontosítják és visszaverik a napsugárzást. A tapasztalatok szerint a reflektor eredményesen gyógyítja a reumát, bőrbetegségeket. A Program és a megvalósulás »A szocializmus megteremtette a tudomány felvirágzásának feltételeit. A szovjet tudomány sikerei ragyogóan igazolják a szocialista rend fölényét, megmutatják, hogy a tudomány haladásának és szerepe növekedésének milyen határtalan lehetőségei nyílnak a szocializmus viszonyai között. Törvényszerű, hogy a győztes szocializmus országa nyitotta meg az atomenergia békés felhasználásának korszakát, s elsőként tört utat a világűrbe. A Föld és a Nap szputnyikjai, a hatalmas űrrakéták és bolygóközi űrhajók, az atomerőművek, a szovjet űrhajósnak a világon elsőként megtett diadalmas űrutazása megannyi jelképe a győzedelmeskedő kommunizmus alkotó erejének, s büszkesége az egész emberiségnek.« Így szól a Szovjetunió Kommunista Pártja programtervezetének egy része, s rá mintegy válaszként érkezik az első jelentés: Tyitov szovjet őrnagy a Vosztok 2.-vel a világűrbe emelkedett, s az önmaga vezette űrhajóval már többször megkerülte a Földet. Kell-e ennél szemléletesebben bizonyítani a programtervezet igazságát? A KISZ és az úttörőmozgalom kapcsolatáról tárgyaltak Nagyatádon (Tudósítónktól.) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a közelmúltban tette közzé irányelveit a Magyar Űttörők Szövetségének munkájára és a KISZ feladataira vonatkozóan. Nagyatádon közös megbeszélésen vitatták meg az irányelveket a járási KISZ- bizottság és az úttörő-elnökség tagjai. Vidák Mihály járási KISZ- titkár elmondotta hogy mivel az úttörőcsapatok nem készítik fel kellően a pajtásokat a KISZ-tagságra, ezért a jövőben meg kell változtatni a csapatok tartalmi munkáját. Javasolta, hogy november 7-ig minden KISZ alapszervezetnek legyen úttörő testvércsapata és a kiszesek mindenben segítsék az ifjabb korosztály szocialista szellemű nevelését. A tanácskozás részvevői megvitatták az elhangzottakat, és elfogadták a határozati javaslatokat. Borhét Balatonlellén A Somogy megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya augusztus 12—27-e között rendezi meg Baia- tonlellén az 1957 óta immár hagyományossá vált borhetet. A borkóstolón a Balatonboglári Állami Gazdaságon kívül a bala- tonleliei Balatongyöngye, a so- mogytúri Üj Somogy, a kőröshegyi Jobblét, a balatonszárszói József Attila, a kötéséi Jóreménység, a látrányi Alkotmány és a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezetek mutatják be a legjobb boraikat. A hivatásomnak élek... (Szegedi) az asztmát és TÚRI ANDRÁS: ÉG A GyAR Mielőtt egy sort is leírnék, gondolatban megkérem dr. Batári Károlyt, Kéthely 73 eves körzeti orvosát, ne haragudjék, hogy mégsem állom ígéretemet. Mégiscsak elmondom [azt a néhány gondolatot, ami- \ről beszélgettünk. ' Megvallom, elfogódott vol(9) tem. Azt hiszem, az állapota __ ______ m egengedi, hogy besaélges- * ta^ ~ ^ e]sq’ pillanattól kezd síink. five. ..41 év Kéthelyen... Négy — Hogyne, természetesen.^évtized. Nagy idő! Mit is lehet Semmi bajom. felmondani erről röpke fertály — Ne higyjen neki! — Arán -«óra alatt? Először azt hittem, ka szólt most közbe, hevesen.fvajmi keveset. Mindössze ne- — Egyáltalán nincs jól, látom.f>hány szót mondott önmagáról srr*“ "*£ IfoSSaVSf11“ KS* - "■***Aranka ajkára ez a kérdés tó- — Igen, hallottam, hogy mi-/Jet evszuzuu - . de lenyeli, s helyette azt lyen remekül viselkedett De-3 A doktorátus után Újvidék, rék dolog volt. %Győr, majd Berlin: moho taüzenetet hozott a férfinak. A kát? féltékenység hulláma szaladt — Az öreg Krasznait. Azon- lul, át a mellén. Az a nő nem. vé- nal felfüggesztették. Veres el- mondja: í'="- '£“*£5 tanulással töltött gyakorlóévek. nő len fegyelmi. A Ritter gyerek- -Megyek, ajtót „nyitok. Ezt a szülészet, a gyea kis csomagot pedig tegye el. resztesd szinte restellkedik *Z tudományában A »nehéz« ember behunyja hetett otthagyni. Ha szemét, jobbjával cigaretta — Persze. Mégis azt hiszem,^csinálnák ön után.$íT , nincs, Tényen. Egyszóval beszélgethetünk,/ lés, olasz fogság. A pályáicez— Ne gyújtson rá, a kedve- ugye? fdés? A semmiből, semmivel. — Ne szégyenítsen meg. mért. Art magának. Hiszen — Szívesen. É, A fogság után az otthontól Tudja, hogy az étkezés ná- egészen gyönge még. _ A fiatal nyomozó kedvesen?elszakítva, ínségben, pesti kórletlenül jött el ide. Az a szemet vetett Keresztesire, meg nek fölmondták: a kos csomagol, peuig «sgye a. * "T*“ ií,t„s-??rekgyógyászat tudományában akarja kapni. Tudja, érzi. Ez — Szegények. A derék, öreg egye meg, kerern. Holnap újra 1 ma’$híres professzorok mellett. Alolvanfaita nő Krasznai. fölszaladok,' addigra nyoma se nogy a terv, a ti—b. bent ma/ „lövőről — Beszéljen, - szólal meg Keresztesi sóhajt. A lány az maradjon! Jaj, maga nehéz A legfontosabb^ l^rtma- _ ^ nem gondol_ a férfi. — Mi van a gyárral? arcat nézi. Milyen sapadt, mi- ember. . hrtett ottlSv^ii Vtam, hogy falura kerülök, de — Szörnyű Az egész labora- lyen be€sett 32 arca- A rn«bez« ember behunyja hetett otthagyni. £ háború, Galícia, majd a szörnyű, az egesz laoora — Keresztesi kairtárs... Ha szemet, jobbjával cigaretta — Persze. Mégis azt hiszem,/- __.. E s^a™ irodaéV let iórésze Hó nem sértem meg, hoztam né- utón tapogatózik az éjjeli szék- kevesen csinálnák ön utón.£retíe0ett e 'fe. ____ n apokig nem tudunk rendest hány falatot, biztosan ■ dolgozni. Hollán egészen bele- betegedett. Keresztesi arca elsötétül. jam’ — A férfi sóhajt. Üjatíb csőn- . " ____ — Micsoda szerencsétlen- __ Hiszen éppen ezért’ Ha getés. bar’ -de. 'ÜÍ?ntOS^n Aranka ve/házakban — letmmimu ... m agátórrggneP még éhen te - Istenem, megyek már. ^ * eiUantóst> b^Hat vidéki helyre is pályázik. És Aranka arra gondol: meg halna! Aranka kisiet, apró léptek- , kell menteni alttól a nőtől ezt a férfi mosodvoe. Aranka k€i szalad> niint egy pipiskedő ^ megyek is. S a nagyszerű embert. Mert az hangjában az aggódó nő félté- madár- Férfi a látogató. hím “ a nő behálózza. Ez be tudja, ^ remeg Valóban, mar jón is Aranka Akkor hat Holnap, ha akarja; __ Maga igazán kedves. nyomában. Fiatalember, innen — Igen, holnap. — A vizsgálat megtörtént? _ 6 dehogy. Amikor maga a harmincon. Jóképű, barna Amikor egyedül maradnak, a — Igen. Kint jártak a rend- elindult akkor a lángban álló f?1., ’ zoU<? ’,sze, sXa_ UV-_... nj-omozó körüljártatja tekinte-í őrségtől. Hárman voltak és iroda felé.s. mindenkit kihallgattak. újabb, éles csengetés. — És aztán? _ Ki lehet ez? — kérdi tözéke szolid, de elegáns. Ked* tét a szobában, vés mosollyal közeledik a fekvőhöz. — De szép virág. Kapta9^ . , . __ . . , „. Persze, hisz ön nagy virágked-’ a — Elnézést a zavarásért, Sa- ve^- ’ ? — Azt mondták, gondatlan- férfi felszabadultan, örült, hogy rosi Gábor nyomozófőhadnagy ' j Ságból keletkezett a tűz. Oxi- a veszedelmessé vált beszélge- vagyok. A tűzeset ügyében jöt- (Folytatjuk) Négy helyen elfogadnák, s végül Hunyady gróf kastélyában, Kéthelyen lakást is kap. 1920 májusában érkezik a faluba körorvosnak. Hat község tartozik körzetébe. — Éjfél előtt sohasem kerültem haza. Amikor első gyermekünk a világra jött, alig hogy levezettem feleségemnél a szülést, máris másik beteghez vitt az urasági fogat. S milyen utakon?! Hej, ha elgondolom, micsoda ideális állapom tok vannak ma az akkoriakhoz képest! Ma is sok a munka, sőt a mezőgazdaság átszervez zésével meg is szaporodott. De nem lehet annyi, hogy egy szikrányit is elveszítsem munkakedvem. A hivatásomnak élek ma is... — Mégis, hogyan szokta meg a falut az egykori álmolz, a tudományos ambíciók után? — Voltak vágyaim, de nagyra törő igények nélkül. Gyermekkoromban a hetipiacokra toltam apámnak — a hétgyerekes fazekasmesternek — a kiskocsiját. Iskola volt a háború is meg az akkori Rókus Kórház, az akkori körülmények. Megbecsülte az ember azt a kevés jót, amit az élettől kapott. Az elismerésről érdeklődöm. Tavaly »Kiváló orvos« kitüntetést kapott. — Jólesett ez, de az igazi elismerés mégiscsak az, amikor bármerre megyek a környező falvakban, mindenütt volt betegeim szeretetével találkozom. Milyen öröm egy sikeres szülés, egy eredményes gyógymód. Az a hála, amely ennek nyomában fakad, mindennél többet ér. Februárban Somogyszentpál önálló körzetté vált. Nem is tudtam, mire készülnek: egy kis ünnepség keretében elbúcsúzlat- tak. Egyszerű emberek jöttek egyszerű, megható szavakkal: »Doktor úr, magának köszönhetem, hogy a fiam most katona. .. maga mentette meg az életem...« A legszebb, a legnagyobb örömet ez adja. Wallinger Endre
