Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
Péntek, 1961. augusztus 4. s SOMOGYI NÉPLAP Mit köszönhet o MÉH a munkaversenynek?-így rövid tudósításban ugyan már beszámoltunk arról, hogy a Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat első félévi munkájával teljesítette a kiváló cím elnyeréséhez szükséges föltételeket, érdemes azonban egy kicsit elemezni, hogy hogyan tudták ezt elérni. Az év elején verseny indult a MÉH vállalatok között. Felajánlották, hogy a tavalyi második negyedévi tervet az idei első és második negyedévben 20 százalékkal túlteljesítik. Ez a kezdeményezés nem érte váratlanul a somogyiakat, hiszen a kis és nagy telepék között már régóta rendszeres munkaverseny folyik. Ezért tudták a »Kiváló vállalat« cím elnyeréséhez (szükséges föltételeket teljesíteni. A tavalyi első félévi 12,5 millió forinttal szemben ez év azonos időszakában 15 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Vasból a tavalyi 305 vagonnal szemben az idén 378 vagonnal, papírból 1960-ban 33, az idén 49, nemespapírból a múlt évben 12, most pedig 15 vagonnal gyűjtöttek össze. A munka jobb megszervezésével, dolgozóik önállóságra való nevelésével a termelékenységet 37 százalékkal emelték, a ráfordítás összegét pedig 5,97 százalékkal csökkentették. A nagy telepek közötti versenyben a kaposvári lett az első. Visnyei Ferenc telepvezető jó munkája nyomón tavaly elnyerték a »Kiváló telep« címet. 2 millió 212 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le az idei első félévben az előírt 2 millió 65 ezer forinttal szemben. A kis telepek versenyében a Fata László vezette nagyatádi telep győzött. Terven felül 36 ezer forint a nyereségük. Második a Gerbely Ferenc által irányított siófoki telep lett: terven felüli nyereségük 33 ezer forint. A marcali telep (vezetője Rigó János) azonban lemaradt. Papír- és rongyhulladék-gyűj- tési tervét csak 63, illetve 73 százalékra teljesítette. A vállalat vezetősége ezért elhatározta, hogy gyakorlott, gazdag szervezési és irányítási tapasztalatokkal rendelkező dolgozókat küld Marcaliba, hogy segítsék megjavítani a telep munkáját. A MÉH igen hasznos segítőtársai az úttörők. Az idén is jó munkát végeztek: 62 vagon vasat, 6 vagon papírt, ugyanannyi rongyot adtak át a MÉH telepeinek 350 ezer forint értékben. Kiváltak a hulladék- gyűjtésben a kaposvári Cseri úti, Szabadság parki, a csoko- nyavisontai, a bonnyai, az ordacsehi, a kutasi és a berzen- cei iskolák. A tanulók 20 ezer forint jutalmat kaptak a vállalattól. — Minden igyekezetünk az, hogy növeljük eredményeinket — mondotta Bódi János igazgató és Verebes László kereskedelmi osztályvezető. — Ezért tovább folytatjuk a munkaversenyt, és tartjuk a jó kapcsolatot az úttörőcsapatokkal. A papír és a rongy csomagolásának megkönnyítésére nemrégen egy elektromos bálázógépet kapott a MÉH. Eddig kézi erővel báláztak, s két ember négynapi munkával tudott egy vagont megtölteni. Most ugyanezt a munkát hat óra alatt végzik el. Dolgozóinak szakmai képzéséről is gondoskodik a vállalat. 12 telepvezetőjük és 8 telepi adminisztrátoruk kétéves szakmai tanfolyamon vesz részt, ahol pénzügyi, könyvelői ismereteket sajátítanak el. Nagy szüksége van a MÉH-nek is a jól képzett szakemberekre. Hiszen' csak ebben az évben 27 millió forint értékű, 850—900 vagon hulladékot kell összegyűjtenie és átadnia a népgazdaságnak. Sz. L. Németh elvtárs, a párt küldötte A KÖZPONTI BIZOTTSÁG FELHÍVÁSÁRA jelentkezett hathónapos falusi pártmunkára Németh Lajos, az Egészségügyi Minisztérium szervezési • főosztályának főelőadója. Somogyba küldték, a megyei pártbizottság Vízvárra osztotta be. Május első napjaiban érkezett meg a községbe. Nem találom a Vörös Csillag Tsz irodájában. Gerle ez Istvánná nem tud egyebet mondani, mint azt, hogy talán fél órája látta a tanácsháza előtt. •, Kerékpárral készült valahova. — A határban van már — veszi át a szót Nagy István magtáros, és magyarázni kezdi, merre induljak utána. — Ha netán mégis másfelé vette volna útját? — Attól ne tartson, mert pontos ember Németh elvtárs; ha azt mondta, hogy abban a határrészbee lesz, akkor biztosan ott van — erősítgeti a magtáros. Pontos ember — igen, ez szép jellemzés, és kell, hogy alapja legyen annak, hogy így vélekednek róla. A mezőt járja nappal, amikor kiköltözik az élet a határba. Iletelepszünk a dűlőút mellé. Horváth Sándor tanácselnök, aki úgyszólván állandóan Németh elvtárssal jár, mosj: Drávái István tsz-elnökkel beszéli meg legfrisebb tapasztalatait. A pártmunkás meg küldetése eddigi idejének egyikmásik eseményét eleveníti föl. Megérkeztekor elmondta: nem elnöknek vagy párttitkár-. mondja Németh elvtárs. Majd nak jött Vízvárra, hanem sorolja: vettek 45 süldőt, hogy azért, hogy segítse a helyi vezetőket. S erre a segítségre nagy szükségük volt. Közös férőhelyet teremteni a lovaknak, képzett agronómust hívni a szövetkezetbe — ezekben az ügyekben már közreműködött. Egyik-másik párt'- vétséget követett el — s került, hogy kizárják őke - áriból. Németh elvtárs meg gyaráz- ta a párttitkárnak: nem a kizárás az egyedüli és első eljárás; ha a vétség nem túl súlyos, enyhébb büntetést kell kiszabni, is nevelni, visszavezetni a helyes útra a megtéved teket. HOGY HOGYAN KELL SZÁNTANI, VETNI vagy kapálni, azt a szakemberek, a szövetkezeti gazdák jobban tudják. De az már pártmunka a javából, hogy magyarázza szinte házról házra járva az embereknek: »Jöjjenek holnap a kukoricaföldre mindannyian, ahányan csak kapát foghatnak.« A brigádvezetők esti megbeszélése nem múlhat el nélküle: ott van, hogy hallja, mit terveznek. Ma már munkaszervezési tanácsokkal is segítheti őket. — Rendbe jön ez a szövetkezet, pedig gyenge lábon állt. Kerestük a módját annak, hogy a bevételeket növeljük, a kiadásokat pedig csökkentsük, így került a tavalyinál több pénz részesedésre, s így lesz még nagyobb a munkakedv — 1?0 hízót adhassanak el az idén, jövőre pedig hízóba állíthatják a mostani 200 malacot; pótszerződéssel lekötöttek 34 hold burgonyát; gabonából is fobb pénz jön a tervezettnél. ' z aratás? Nem ment köny- nym. — Azon voltunk, hogy először a 230 hold búza fogyjon le. A 330 hold rozsot nem kellett annyira félteni, mert az nem pergett. S lefogyott a búza is meg a rozs is. Ha késve is, de segítőitek a gépek. És segített a vasárnapokra szervezett társadalmi aratóbrigád. Ilyenre még nem volt példa Vízváron. Mások mondják Németh elv- társról: »Ért a parasztok nyelvén«. Ért hát, hiszen annak idején a cselédgyerekek kenyerét ette Balatonlellén. A szőve" '-->fi mozgalmat meg r- «'éri, mert a patronáló br; : . al évek óta rendszeresen látogatja a Szabolcs megyei közös gazdaságokat. MOST MEGISMERTE a' vízvári Vörös Csillag helyzetét, megismerte e falu lakóit. És hasznos tanácsokat adott és ad a vezetőknek az irányításhoz. Emellett a mezőn is, az utcán is, a parasztemberek hajlékában is érvel, vitatkozik, rémhíreket cáfol, helytállásra buzdít — ahogy sorba jön. Október végéig itt ez az ő munkája, amit így nevezhetünk: küldöttként végzett pártmunka. K. J. Papp Imre esztergályos és marós személyében kitűnő szakembert kapott egy évvel ezelőtt a Barcsi Fűrészüzem. Korábban állami gazdasági gépműhely vezetője volt, de itt mintha szívesebben dolgozna. Sok irányú fel- készültségéért szeretik az üzemben; forgácsol, hegeszt, lakatosmunkát végez, ha kell, motort javít, s nem ismer lehetetlent, nem ismer munkaidőt. Sokszor éjszaka is bent látták, amikor valami sürgős dolog akadt. A megbecsülés még fokozottabban kijár Papp Imrének, mert nemcsak önmagával törődik. Munkástársainak szakmai vitákban átadja gazdag tapasztalatait. (Váltják it az tinókat... eérü h.n.7 J'.gy félreeső kis falu “—* utcáját járom. Ritkán vetődik erre idegen, pedig a kis település inkább megbújik, mintsem messze van a Zákány felé vezető köves úttól. Emberrel nemigen találkozom, csak a traktor dübörgését hallom, föltehetően csépelnek valahol. Arra tartok, de már üres az asztal, a kazalról is kászálódnak az emberek, dél van. Egy magas, negyven körüli, jó erőben levő asszony jön felém, s mielőtt köszönhetnék, messziről odaszól: — Na, legalább írhatna valamit Porrogszentpálról, úgyis mindenki elfeledkezik róla. — Éppen fényképezni akartam magukat, kár, hogy befejezték a munkát... — Ebédelni csak kell? — No persze — inkább magamat korholom, hogy nem jöttem öt perccel előbb. Az asszony mellém szegődik, együtt indulunk a szomszéd ház félé a kertek alján, s velünk még néhányon. Az asz- szony kérdés nélkül a szövetkezetről kezd beszélni, nem tudom, honnét ismer ... — Nem jó ez a közös, hallja-e — mondja bevezetés nélkül, s még nem tudom, miért, de érzem a hangjából, hogy TÚRI ANDRÁS: (4) EG A A sugárvető úgy lövelli a vízsugarat, mint valami különös formájú ágyú. Sziszeg, recseg a víz, nyomában fehéres ladva. — A É—6-os tervek! Semmi baj? Micsoda ostoba És nekilódul az épületnek, szó, ócska vigasz. Miért, hogy rpint a megszállott. az emberek a leghülyébb sza— Istenem — sikoltja Arán- vakat használják a legször- íüstesík száll fölfelé. Dolgozik ka. — Mit csinál? Menjenek nyűbb helyzetekben? a poroltó. S a hosszú' létrán utána! Megöli magát... Igen, tenni kellene valamit, ketten kúsznak fölfelé, kezük- De Hevesi és a többiek nem De mit? A lángok most egyál- ben az előreszegezett fecskén- mozdulnak. Keresztesi már a talán nem látszanak, csak a dő, akár a dárda. A labor ha- feljárati lépcső előtt szalad, füst, a sűrű, fekete füst gomo- talmas üvegfala szétpattan s Egy tűzoltó eléje áll, ő félre- lyog az ég felé, eltakarva a na- az óriási táblák csörömpölve löki és berobban a lépcsőház- pót, befedve a kékséget, törnek szét, darabjaik lezuhan- ba. Éles sípszavak hasítják a lenak az udvarba. — Elpusztul! Ne engedjék! vegöt. — Vissza mindenki! Hozzák vissza! — Egyes sugár, irány a balA forróság őrjítő. Belzebub A vénlány arca eltorzul, sarok! Kettes sugár... játéka folyik most. Aranka Iá- hangja, mint a fulladóé. Már A vezényszavak is íátyolo- ba roskadozik a gyengeségtől, feledve a táska és a pénz, sak, elveszők. Rettentő harc szeretne megkapaszkodni, de egyedül a férfi fontos, az em- folyik most, soha nem látott nincs mibe. Mellette Hevesi bér, aki beleront a veszélybe, küzdelem a legszörnyűbb elem- halálsápadt, a kacér Jolánka nekilódult a halálnak. Néhány mel. évődik inkább, mintsem ko- — Micsoda pech — mondja^ molyán beszél, bár szigorú és szemtelenül. — Tizenhat lot-/ megfontolt vonó,sokat erölte- tószelvényem maradt az író-/ tett arcára. Belemegyek a já- asztalomon. Nem lesz mivel / tékba, majd a végén kiderül, igazolni, ha nyerek. S amilyen/ hogy milyen gondolatok su- a formám, biztos, hogy ezúttal y gallják szavait. nyerek. / — Talán bizony büdös a Kovács, az egyik gyári tűz-/ munka — mondom meglehe- olto siet feléjük. / tősen durván, atzzal a szánKerek negy-öt embert, a/ dákkal, hogy kiugrassam a ‘”"2 nyulat a bokorból. — Nekem? Na, hallja, csak pincekiürítéshez! Jelentkezze nek ott, az első kocsinál! I S elmegy. Hevesi áll, nem/ ismerne, majd nem mondaná! ™°k m °1 yan‘S Tudja mennyit dolgozom én? goni, Léger. Már mennek i,.í a hatan De még egy kellene / kukoricát, de mire menni kel.. ... / lett a közösbe, mindig ott volÄ “5 tam én is. mondja Fischer és jelentősenJ /-v? "A- Na nem, felőlem/ (J^jzm sértődött meg, csak feléje néz. bámulhatsz. mint a birka. Nekem családom van és négy-,;- védte magát. vennégy éves elmúltam. És/ — Hát akkor mi a baj? visszanéz merőn, harciasán,$ — Le kell váltani az elnökeményen. _ / köt! — Jövök én! •£ — Ugyan már, miért? A His Bárányné lép elő.'- _ Csak Le ken váltani — Munkaköpenyben van, nagyon önérzetesen füle vörösen izzik a tűz fényé- lépést tesz előre, de ketten is ben. Keresztesi is falfehér, aj- lefogják, kát olyan szorosan zárja, hogy — Megőrült?! Mit csinál' Egy csoport hallatlan erőfe- nmint leszaladt a — Ne hagyják! Nem értik? Menjenek utána! — Ugyan, miket beszél? a füsttől. Vigyorog. — Az ebédem ott maradt — lihegi s egy ládát kap a kezébe. — Mi az, La jós ka, ehhez is egyetlen vékony vonalnak tűnik. Közben megérkeznek a rendőrség emberei, a kerületi kapitányság politikai és bűnügyi osztályának egy-egy tisztje és a minisztérium szakcsoportjának képviselője. A tűzoltók a legnagyobb küzdelmet a füst ellen folytatják, értesz? — Az iroda is ég — suttog- De a fja nem hallja, rohan ja valaki. De lehet, hogy ordít- a ládával, nem tudni, hová. És ja," csak a nagy hangzavarban Hevesi azon töpreng, miként tűnik suttogásnak. van az, hogy egyesek rögtön — A táskám... — nyögi fölismerik mi a tennivaló, míg Aranka — benne az egész 5 .. Aranka csendesen sír pénzem. És az irataim. mellette, rázkódik a válla. Keresztesi megmozdul. _ Na, na... Ne sírjon, —- Az iratok — kiáltja elfúl- nincs semmi baj. úgy r hajtogatta asszonyt logikával ... ! . - , ... , - — ------------ — szobájából./ __ Mi. n kifonás ellene^ s zitessel cipekedik az udvar Egy nő. Zsebébe süllyeszti ap-Z túlsó oldalán. Mit cipelnek? ró kézitükrét, amiben előbb-* Hevesinek egyszerre vág --- az még az arcát nézte — hű, mi-i agyába: az ott felhalmozott ]yen kormos lettem, te jój vegyi anyagokat hordják át isten! — és fintorogva aztj Toí7í közeledik arca fekete biztosabb helyre. Ebben, igen mondja: Lojzi közeledik, arca iekete ebben talán ö is segíthetne. _ Nem------ kéne zsebkendőt: N em mozdul megsem, csak all kötni az arcunkra? és nézi, hogy erőlködnek azok. Azzal elmennek. S Hevesi Valami megroppan a ma- 0tt marad egyedül a szipákoió: gasban s a tető egy darabja Arankával. Csak ne szipákol- sistergő zuhanással alázuhan, na úgy! Az ember idegeire: — Vigyázat! — ordítja egy megy a csuklása. L . - , .. kétségbeesett hang. A lezu- — Hagyja már abba! — / ofca IS ev/en’ ha leval~ Ián- formed rá idegesen. — Ezzel/! tanai* egy elnököt? úgy sem segít rajta jő Makacsul kitart álláspontja Lojzi megy el a közelükben,^ mellett, de semmit sem tud kézikocsit húz, az arca véres./ mondani, csak ezt ismételgeti: a homloka -« “ Váltsák le az elnököt, Mondom, le kell váltani! Hozzanak egy idegen elnfflcöt, az majd tud parancsolni a népeknek. — Nincs tekintélye? — Azt éppen nem mondhatnám. Nagyjából megy is a munka. Egy-kct kivétellel szót fogadnak, látják, hogy jót akar... — Hát akkor mi az indok? Nem gondolja, hogy valami hant gerendadarab apró gocskákkal ég tovább a ke- ramit-köveken. Vízsugár zúdul rá, szétfröccsen a fal tövében s a fa sercegve elalszik. Vékony, kellemes arcú férfi áll meg Hevesi előtt. Tekintete Ibprengä. — Vérzik kiált utána. (Folytatjuk.) / mindjárt jobb lesz. / — Kinek? * —- Nekem eérünk a szép, takaros ház udvarára. Az utca felöl egy férfi közeledik, s az asszony elneveti magát: — Na, itt jön éppen az elnök, kérdezze meg tőle. — Miért, ő is azt akarja> hogy leváltsák? — Mit tudom én — bizonytalankodik —, elég, ha én akarom meg a tagság. Az az idősebb bácsi —■ alighanem etető a gépen —, aki velünk jött, már nem bírja tovább szó nélkül: — Tudja maga, hogy kivel beszél? — fordul hozzám. — Honnan tudnám? — Merthogy Rózsi, ez az asszony Oskola elvtársnak, az elnöknek a felesége ... ót derülünk a dolgon, s most már az elnök is ott ül az első szobában velünk, próbálná magyarázni, hogy asszonya miért méltatlankodik. Az öreg meg odaszól: — Félti az urát a menyecskéktől ... Ez legalább annyira nem igaz, minthogy az asszony őszintén kívánná férje leváltását. Megvallom, jóleső érzéssel hallgatom mesterkélt érveit, melyek mögül napnál világosabban bújik ki az igazság. Ez az asszony egy kicsit félti a férjét, de nem a menyecskéktől, hanem a gondtól, az emberek nyelvétől. Mert olyan még nem volt, hogy egy faluban mindenki kivétel nélkül helyeselje a3 elnök intézkedéseit. Látom már és becsülöm érts, hogy Oskoláné voltaképpen nagy- nagy akarással áll férje oldalán, nemcsak az ember, hanem a közös érdekében is. Ha mással nem, hát azzal, hogy ' tíz első munkások között van Úgy mondják ezt faluhelyen — sértődés ne essék, — hogy csak a szája nagy, de a szíve a helyén, és tudja jól, mit csinál... Az elnök pedig gyürközik a gondokkal asszonya mellett, aki tulajdonképpen a maga módján segíti őt, ha bátorításra, ösztönzésre még nem futja is erejéből... De a nagy család gondja sokszor leszűkül a kis családra is. Érdemes figyelni, hogy a kis portákon belül milyen szenvedéllyel és akarással folyik ez a nagy átalakulás .. Jávori Bél»
