Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-30 / 204. szám
Szerda, 1961. augusztus 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Nyugodt lelkiismerettel Kíváncsian vártuk az értekezlet végét a Textilművekben, hogy megtudjuk, kik nyenek »Kiváló dolgozó« jelvényt és oklevelet első félévi munkájuk alapján. Ám csalódtunk, mert az értekezlet eredménytelenül zárult. Az üzem vezetői nem adták oda a kitüntetéseket, mert a művezetők nem tudtak elfogadható javaslatot adni arra, hogy kik méltók a jelvényre és az oklevélre. Egyikük például olyat terjesztett föl kitüntetésre, aki ugyan teljesített néhány föltételt, de csapnivalóan rossz minőségű munkát végzett. Többen meg egyszerűen nem tudták megindokolni, miért tartják kitüntetésre alkalmasnak beosztottjukat. Némelyik művezető odáig ment a nemtörődömségben, hogy telefonon mondta be azoknak a nevét, akiket jelvényre és oklevélre javasolt anélkül, hogy megmagyarázta volna, mivel érdemelték ki az illetők a kitüntetést. Ezek után mi mást tehetett volna az igazgató, mint hogy berekesztette a tárgyalást. Visszaadta az anyagot azzal, hogy körültekintőbben vizsgálják és indokolják meg, ki érdemel »Kiváló dolgozó« címet. A kemény szavak sem maradtak el: megrótták a hanyag művezetőket, hiszen gondatlanságukkal könnyen lejárathatták volna az egyik legszebb kitüntetést, amely csakis azokat illeti meg, akik teljesítettek minden föltételt, valóban kiválóan dolgoztak. Ezt pedig nem akkor kell megállapítani, amikor már a bizottság kéri a javaslatokat. A helyes döntéshez az szükséges, hogy állandóan figyeljék, ki dolgozik odaadóan. Pontosan vezetni kell, ki hogyan teljesíti a föltételeket. így bizonyára alaposan meg tudják tárgyalni ezt a műhely bizottságokkal is, s nem kell találomra kiemelniük valakit, akiről úgy gondolják, hogy jobban dolgozott. Javaslataik csak így találkoznak az üzem dolgozóinak egyetértésével, s így lehet nyugodt a lelkiismeretük. Sz. N. Féléves szakmai gyakorlaton vesznek részt a Tanítóképző végzős hallgatói Az ötlet hirtelen jött. Álljunk meg egy faluban, és nézzük meg, mivel töltik vakációjukat a fiatalok, az iskolások. — Kéthely jó lesz? — Miért ne lenne? — Lajos bácsi, légy szíves, állj meg. Felderítő körútra indulunk. * * * Az utca kihalt. Ez nem is csoda, hiszen az emberek többsége a földeken van, az apróbbak meg valahol a házak, udvarok rejtett zugában játszadoznak. Nézzünk be egy házba. Szerencsénk van, itt a nagyszerű fényképtéma. Mert az udvaron egy fürdőkád áll, benne meg két lubickoló kis legény: Kosi Laci és pajtása. Aki pedig a vizet öntözi rájuk a locsolókannából: Kosi Lajos, a Réthelyi Általános Iskola most már negyedikes tanulója. — Mit szoktatok csinálni? Kórusban válaszolnak: Jólesik a friss zuhany. A kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet ötvenöt harmadéves hallgatója vett részt pedagógiai gyakorlaton a nyárén. A leányok a balatonmá- riai, a fiúk a leilei SZOT gyermeküdülőben dolgoztak két hétig. Először alkalmazták a gyakorlatban a két év alatt elsajátított elméleti anyagot. A táborvezetők a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak munkájukról. Szeptember 2-án huszonkilenc harmadéves kezdi meg féléves szakmai gyakorlatát. Az alsó tagozatnak mind a négy osztályában tanítanak majd — egy hónapot töltve egy- egy osztályban. Az első héten megismerkednek a tanulókkal, az osztályvezető tanár munkájával; a második héten már tanítanak is; a harmadik és negyedik héten átveszik az osztályt. Megismerkednek az úttörőcsapat, a szülői munka- közösség tevékenységével, a község társadalmi, politikai és művelődési életével. A hallgatók szakmai gyakorlatuk idejére havi 680 forint ösztöndíjat kapnak. A megyei alsótagozatos szakfelügyelő és az intézet vezetői többször meglátogatják a képzősöket, és ellenőrzik munkájukat. Tolnába és Baranyába 16, Somogyba 13 harmadéves kerül. Kaposvárott, Kaposmérőben, Toponáron, Nagybajomban, Balatonbogláron, Nagyatádon és Siófokon tanítanak december 20-ig a hallgatók. A harmadik évfolyamosok másik része a jövő év elején kezdi meg szakmai gyakorlatát. Mivel ez az első végzős évfolyam a Felsőfokú Tanítóképző Intézet létrehozása óta, a tanárok is nagy izgalommal várják, milyen eredménnyel végződik a szakmai gyakorlat. Nyugatnémet reklám ! A nyugatnémet neonáci szellemre jellemző a következő eset: Egy müncheni gyógyszervegyészeti gyár egyik új készítményét az orvosoknak szánt propaganda kiadványban azzal hirdette, hogy a nácik dachaui koncentrációs táborában ezzel a szerrel sikeres kísérleteket hajtottak végre a foglyokon. A prospektus megmagyarázza, hogy a náci haláltáborban ebből a szerből egészen csekély mennyiséget juttattak be a foglyok vérkeringésébe, s azok ennek következtében testhőmérsékletük 18 fokra való lehűlését is »épségben túlélték«. A szer előnyeinek kellő hangsúlyozása végett a reklám még azt is feltünteti, hogy Heinrich Himmler, az SS-csapatok birodalmi parancsnoka személyesen érdeklődött a gyógyszer iránt, és megvásárolta annak receptjét. — Játszunk. Amikor pedig ilyen, meleg az idő, fürdünk... És mi újság a szomszédban? Az udvaron pokróc, rajta egy fiúcska meg egy csöppnyi lány; Sarkadi Laci és testvérkéje, Györgyike. Laci olvas, húgicá- ja pedig nagy érdeklődéssel szemléli a rajzokat, képeket. Még négy év, aztán ő is ilyen olvasókönyvet kap, s akkor már közösen tanulhat bátyjával. a Balatonon is, és sokat fürödtünk. — Szóval így telt el a vakáció? Most meg házat építtetek. No, lesz mit mesélni majd az iskolában. Elkészült a fölvétel, indulunk Mészégető Imre iskola- igazgatóhoz. A kopogásra csinos fiatal lány nyit ajtót. — Édesapám nincs itthon, de nemsokára megjön. Várják meg — és már tessékel is be a jó hűs szobába. — Bocsásson meg... tanuló? — Igen. Most éppen vakációzom. — Nagyszerű, akkor legyen szíves mondja el, hogyan telik el egy napja — Lehet a mai? — Természetes. — Délelőtt főztem, paprikás- csirke az ebéd, most éppen napozni és olvasni készültem, aztán a Balatonra megyek ki. Általában minden napom így töltöm el. Budapesten járok egészségügyi szakiskolába és csak szeptember 4-én kell visz- zamennem. Addig itthon vagyok. — Csinálhatunk egy fölvételt? — Kérem, tessék._ S már indulunk is tovább. Megtudjuk közben, hogy a két- helyi pajtások háromszor segítettek a tsz-nek cukorborsót szedni; egy részük táborban »Egyszer volt, hol nem volt.« Az összes áruburgonyát felvásárolja a MÉK (Tudósítónktól.) A somojy megyei termelő- szövetkezetek ez évben 1450 hold étkezési burgonya termelését vállalták. A termés jó közepesnek ígérkezik. Az idei burgonyából eddig több mint ezer vagonnal vett át a MÉK a termelőszövetkezetektől és a tsz-tagoktól. Á Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja felvásárolja az összes áruburgonyát. Jó ára van a burgonyának. A gülbabáért 110, a rózsáért 90, az elláért 80 forintot űzetnek mázsánként. A termelőszövetkezetek 5 százalékos szerződéses felárat kapnak, és ha egyszerre szállítanak 300 mázsát, újabb 5 százalékos nagyüzemi felár illeti meg őket. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyes, ha a burgonya szedését már augusztus végén megkezdik. Később esetleg az esős időjárás nehezítené a burgonya szedését, szállítását és téli tárolását. Egy kis társadalmi munka. TÚRI ANDRÁS: (24) EG A GEAR megbízásából mentetek neki annak a fiúnak. — A magam ügye volt, senki másé! — így is jó. — A főhadnagy az ajtóhoz sétált, kinyitja. Szíveskedjék befáradni Az asszony bejön, — Hajlandó ezt Dodó szemé- — Álljon ide! Még mindig most a kezén van, merőn be mondani? kitart amellett, hogy senki sem Dódéra. Az asszony arcán kis rángás bérelte föl a verekedésre? — Ismeri ezt a hölgyet? fut át. Most először látszik — Ez az igazság Hirtelen — Sose láttam, ijedtnek. ijedtségemben kentem rá sze- — Akkor majd én bemuta— Maga nem. tudja, mire ké- gény Jani bácsira. Semmit sem tóm. Ö a Napsugár kávéfőzőKattan a gép, köszönjük, menjünk egy házzal odább. Rigó Játiosék épülő háza állunk meg. Rigóné maikever, az udvarban meg fiúcska hordja a téglát. Újjáépítjük a házat, mert régi már majdnem összedőlt, gyerekek — Laci meg Pisti — volt Balatonmárián és Be- rényben; és... és 14-en pótvizsgára készülnek, szorgalmasad tanulnak, nehogy osztályt kelljen ismételniük. m • m 'Azt próbáltuk ellesni, mit csinálnak a falusi gyerekek a — Mindjárt megmondom. Az előbb azt kérdeztem, látta-e azt a pofozkodást tegnapelőtt este? Azt felelte, hogy látta. — S hogy a nő bólint, folytatja. — Alapos a gyanúnk, hogy Dodó barátunk nem véletlenül kötött pesek ezek. Egy kolleganőmet, tud az egészről. Éppen ő volt nője. Két lépésnyire állt attól bele abba a párocskába, hanem aki vallomást tett az egyik ga- az, aki lefogott, amikor neki a helytől, ahol Keresztesi meg- valaki fölbérelte. Méghozzá leri ellen, munka után elkap- akartam menni annak a geny- beszélte veled azt a kis heccet. Keresztesi János pincér. Tud ták, össze-vissza verték és ol- nyesnek. Ötszáz forintot ígért, ha a erről valamit? Gondolkozzék, lóval kopaszra nyírták. — Hallja, változtasson han- elhallgattatjátok. A meséről, — Majd kis szünet után. — A A főhadnagy összeszorítja a got! Nem a galeriben van! Kik amit ezzel kapcsolatban a pin- fiú bevallotta, később azonban száját. A telefonkészülékhez voltak a többiek, a társai? cér elmondott, te is tudod, tagadta, hogy valaki is megbíz- lép, fölemeli a hallgatót. Konok hallgatás. hogy nem igaz. De nem is érta volna verekedéssel. — Krámer elvtárs? Légy — Miért várták meg oda- dekelt, titeket csak a pénz érA nő még mindig hallgat, szives, vezessetek át ide Dodót, künn azt az embert? dekelt, meg az, hogy megint alaztán egyszerre fölszegi a fe- f“* tegnapelőtt éjszaka behoz- - Pofon vágott. kalmad lesz egy kis teil- — Ezután az asszonyhoz — Miután előzőleg szem te- kedésre. így történt, asszo- te11- fordul. lenkedett a nőjével. Szóval Ke- nyom? — Hát igen! Hallottam, ami- — Elegendő garancia, ha azt resztesánek semmi köze az _ jgy k or a pincér rábeszélte a köly- mondom, semmi baja sem lesz. ügyhöz? „ ’ ... köt a dologra, ötszáz forintot Szavatolom. — Semmi. . Hazudik. Egy szava sem ígért a galerinek, ha egy időre — Rendben van, hajlandó — Nem ő bujtatta föl, igaz? lgaz! piszkos lotyó! elhallgattatják azt a fiatalem- vagyok a szemébe mondani, Pénzt sem Ígért? ötszáz forin- Éles csattanás, és Dodó resz- bert. Azt mondta, régi adósa a amit hallottam. tot? kető kézzel tapogatja vörösre fiúnak, most megfizeti a tartó- — Kérem, menjen át a szom- A szeme kitágul. gyúlt képét A főhadnagy le... .. fogja a nőt Az asszony sápadt,? ■ Mi az, eltaláltam az össze- mint a fai zását. A nő egy jó barátja fe- széd szobába, majd szólítom, lesége, s a fiú miatt hagyta ott Az asszony éppen hogy bea férjét. Az egész beszélgetés teszi maga mögött az ajtót, get- _ _ — Én nem akartam... Nem ott zajlott le a bárpult mellet- amikor Dodót elővezetik. Már — Nem tudok semmiféle öt- tehetek róla... igazán .. Ma^ ti beszögellésben. Keresztesi ké- nem az a hetyke legény, aki száz forintról. gam sem tudom, hogy tör sőbb észrevette, hogy hallót- a Napsugárban volt. Arca nyú- — Idefigyelj, fiacskám, jó tént... tam a beszélgetést, mert rende- zott, ritkás sortétól borított, lesz, ha kinyitod a szád. Ismer- A f/fcaA-naev «-káini kP7d léskor odasúgta, hogy tartsam szeme beesett, öltözéke rendet- jük már az ilyen fenegyereke- hangja kemény J ’ a számat, különben bajom le- len. Krámer hadnagy is vele két. Még egyszer és egyben y" bet jött. utoljára kérdezem: kinek a (Folytatjuk.) Ebéd után. segítenek, hogy szaporábban haladjon a munka. — És ti, legényeit, mit csi- «knáltatok a nyáron? — kérdez- Szük a fiúktól. <éí — Hát... kapáltunk egy ki- *csit, meg kirándultunk, voltunk szünetben. Teljességre nem törekedtünk, nem is sikerült volna. így csak ezt a kis képcsokrot nyújtjuk át az olvasónak. Polesz György
