Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1961, augusztus tfL Jelentések, nyilatkozatok a nyugat-berlini kérdésről (Folytatás az 1. oldalról.) a tanácskozáson részt vesz McNamara hadügyminiszter is. LONDON A Skóciában szabadságát töltő Macmillan angol miniszterelnök szombaton délelőtt az újságírók rohamának engedve rögtönzött sajtóértekezletet tartott egy golfpályán. Macmillan hangoztatta, hogy »véleménye szerint senki sem fog harcolni Berlinért«. A miniszterelnök utalt a korszerű fegyverek tömegpusztító jellegére ós kijelentette, hogy »többek közt ez is csökkenti a háború veszélyét«. Macmillan végül közölte az újságírókkal, hogy vasárnap találkozik az ugyancsak szabadságon levő Lord Home külügyminiszterrel. E találkozó alkalmából megvitatják a jelenlegi berlini helyzetet és azt, hogy* »mi legyen a következő lépés-«. ÜJ DELHI Mint az AP tudósítója jelenti, Nehru indiai miniszter- elnök Brandt nyugat-berlini polgármesterhez intézett üzenetében közölte, hogy »nem tud eleget tenni Brandt meghívásának és nincs módjában N yugat-Berlinbe látogatni«. Nehru válaszát szombaton hozta nyilvánosságra az indiai külügyminisztérium. A Times Of India washingtoni tudósítója arról számol be, hogy Nehrunak a berlini helyzetről tett legutóbbi kijelentései »mélységes kiábrándulást és bosszúságot« okozott az amerikai külügyminisztériumban. Ha Kennedy elnök és külpolitikai tanácsadói nagy reményeket fűztek a semleges India magatartásához — mutat rá a tudósító —, akkor Nehru legutóbbi nyilatkozatai meghiúsították ezeket a reményeket. Az amerikaiak »kiábrándulása« annál mélységesebb, mert Washingtonban remélték, hogy Nehru a szeptember 1-én Belgrádban megnyíló értekezleten a Nyugat számára kedvező álláspontot képvisel majd. Az indiai főváros tájékozott köreiből szerzett értesülések szerint Galbraith amerikai nagykövet pénteken este Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén kísérletet tett arra, hogy nyilatkozatainak »helyreigazítására« bírja rá az indiai kormányfői. Az amerikai r *.’ykövet erőfeszítései azonban nem jártak eredménnyel A* ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka megszavazta a bizertai ügyben beterjesztett határozati javaslatot New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés éjszakai, magyar idő szerint szombaton hajnali fél kettőkor kezdődött és 3.50 órakor véget ért ülése ötnapos vita után megszavazta a bizertai kérdésben beterjesztett határozati javaslatot. A TASZSZ részletig tudósításában kiemeli, hogy a vitában felszólalt 51 küldölt abszolút többsége határozottan elítélte a tunéziai nép és kormány . akarata ellenére tunéziai földön állomásozó francia . csapatok agresszív eljárását. Az ázsiai és az afrikai országok többsége — a szocialista országok és több latin-amerikai ország — élesen elítélte a francia gyarmatosítókat, s követelte a gyarmatosítók csapatainak haladéktalan kivonását Tunéziából, és Tunézia szuverenitásának föltétlen és szi- rgorú tiszteletben tartását. A vita szónokai nem elégedtek meg azzal, hogy elítélték a francia agressziót. A rendkívüli közgyűlés most véget ért ülésszaka megmutatta, hogy sok ország vádat emelt a külföldi támaszpontok létesítésére irányuló politika ellen, amit az Egyesült Államok és NATO szövetségesei alkalmaznak. Az ázsiai, afrikai ós latin-amerf- kai államok, valamint a szocialista országok képviselői meggyőző bizonyítékokat említettek arra, hogy a külföldi támaszpontok a gyarmati rendszer bástyáját jelentik, s ugyanakkor állandóan veszélyezteti a békét és a kis országok nemzeti függetlenségét. Nem véletlen, hogy a New York Times az ülésszak eredményeit mérlegelve aggódva állapítja meg: »A bizertai francia—tunéziai viszály megvitatása a kis országok ellenséges megnyilatkozásainak egész áradatát indította cí> megszólaltak azok a kis országok, amelyek, területén idegen támaszpontok vannak, vagy amelyek nagyobb államok ellenőrzése, illetve uralma alatt voltak.« Az éjszakai ülésen szavazásának megindokolásául beszéLemondott Quadros brazíliai elnök és kormánya Brasilia (MTI). Jania Quadros elnök a kongresszushoz intézett üzenetében bejelentette lemondását az elnöki tisztségről. Quadros lemondásának oka ismeretlen. Űjabb jelentések szerint Brazília kormánya pénteken este benyújtotta lemondását. A brazil alkotmány értelmében az államfői és kormányfői teendőket ideiglenesen Ranieri Mazzili, a képviselőház elnöke látja el. ■ Joao Goulart, Brazília alel- nöke, aki pénteken Szingapúrba érkezett, a brnsiliai rádió jelentése szerint megrövidíti távol-keleti körútját és hazautazik. A hadügyminisztérium pénteken nyilatkozatot adott ki, amely közli, hogy az országban nyugalom uralkodik. Rio de Janeiróban pénteken este nagy tömegek tüntettek Quadros mellett. Tüntetés zajlott le Brasiliá- ban, az ország fővárosában is. A tüntetők az Egyesült Államok nagykövetsége, valamint az amerikai tájékoztató iroda elé vonultak. Az egyik brazíliai vasútvál- lalat vasutasai pénteken este sztrájkba léptek. Sztrájkjuk négy állam területén bénítja meg a forgalmat. Sao Paulóból érkezett jelentések szerint Quadros elnök a város közelében levő Cumbica katonai támaszponton tartózkodik. Nyugatnémet repülőgépek bombákat ejtettek le egy olaszországi üdülőhely lelett det mondott Morozov, a Szovjetunió képviselője. Kiemelte, hogy ez a vita és a Tunézia ellen irányuló francia agresszió megvitatásának egész menete legyen komoly figyelmeztetés a francia gyarmatosítók címére. Ebben látja a szovjet küldöttség — mondta — a rendkívüli ülésszak munkájának eredményét. Befejezésül a szovjet küldött hangsúlyozta, hogy az említett határozati javaslatra szavaz. Ezután szavazásra került sor. A határozati javaslatra 66 küldöttség szavazott, vagyis az összes ázsiai és afrikai, valamint szocialista ország, úgyszintén több latin-amerikai és európai küldöttség. Az Egyesült Államok és NATO-szövet- ségesei nem mertek a határozati javaslat ellen szavazni. A csangkajsekista ügynökikel és több tőlük függő latin-amerikai országgal együtt tartózkodtak a szavazástól, összesen 30 küldöttség tartózkodott, három pedig nem volt jelen. A szavazás eredménye ismételten leleplezte a gyarmati rendszer ellenzőjének, a nemzeti szuverenitás bajnokának és á kis országok védelmezőjének palástjába burkolózó Egyesült Államok képmutató politikáját. Stevenson amerikai küldött érezte teljes elszigeteltségét, és szavazásának megindokolásául mondott rövid beszédében »sajnálkozását Sejezte ki« amiatt, hogy a Biztonsági Tanács határozatát nem teljesítették. Minthogy nem tudott semmiféle ésszerű magyarázatot adni az Egyesült Államok állásfoglalására, kijelentette: az amerikai küldöttség állítólag attól való aggodalmában tartózkodott a szavazástól, hogy a határozati javaslat nem gyorsítja meg, hanem visszatartja a békés tárgyalásokat Franciaország és Tunézia között. Az afrikai—á>~ai országok határozati javaslata pedig éppen követeli a tunéziai— francia tárgyalások megindítását és a Biztonsági Tanács határozatainak teljesítését, ami mellett képmutatóan az amerikai küldött is sfkraszállt. NEMZETKÖZI SZEMLE Száműzzük a történelemből a háborút! Miért éppen most kell megkötnünk a német békeszerződést? Valóban veszélyes méreteket öltött-e a Német Szövetségi Köztársaság fölfegyverzése? Mi a helyzet jelenleg a Berlinen át húzódó övezerfchatáron? Ilyen kérdések foglalkoztatják a közvéleményt világszerte és így hazánkban is, 'különösen augusztus 13-a óta, amikor a nyugat-németországi és a nyugat-berlini revansista erők ellenséges tevékenységének megakadályozására a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Német Demokratikus Köztársaság határain — beleértve Nagy-Berlin nyugati övezeteinek határát — olyan ellenőrzési rendszert létesített, amelyhez minden szuverén államnak joga van, és él is vele. Ezeket a határokat az NDK állampolgárai csak külön engedéllyel léphetik át. Mindaddig, amíg Nyugat-Berlin nem alakul át demilitarizált szabad várossá, az NDK fővárosában lakó polgároknak Nyugat-Berlin határainak átlépéséhez külön igazolásra van szükségük. Mint ismeretes, Nyugat-Berlin polgárainak egy augusztus 23-án hozott újabb rendelkezés értelmében az övezethatár átlépéséhez előbb engedélyt kell kérniük az NDK népi rendőrségétől, mégpedig az NDK-nak Nyugat-Ber- Unben felállítandó utazási irodája útján. A Német Szövetségi Köztársaság polgárainak a demokratikus Berlinbe teendő látogatásukkor az övezethatámál felállított rendőrségi irodákon kell egyszerű belépési engedélyt kérniük. Meg kell jegyezni, hogy augusztus 23-án a zónahatár túlsó oldalán az őrhelyeket a három nyugati övezetnek megfelelően francia, amerikai és angol csapatok foglalták el. A Német Demokratikus Köztársaság határain a német dolgozó nép fiai állanak őrt. Az NDK kormánya, hadserege, népi rendőrsége, mun'cásőrségének alakulatai gyorsan és határozottan hajtották végre a védelmi intézkedéseket. Ez a körülmény is megmutatta, hogy az NDK-ban szilárd a szocialista rendszer, és a lakosság túlnyomó többsége támogatja. Az NDK intézkedései világosak, és olyan helyzetet teremtettek, amelyek semmiképpen sem kedveznek a nyugatnémet revan- sistáknak és a mögöttük felsorakozott imperialista háborús úszítóknak. Ezek az intézkedések gyakorlatilag megszüntették a nyugati pénzváltó irodák gyűlöletes tevékenységeit is, és megállították azt a mesterséges pénzrontást, amely korábban az NDK-nak évi hárommillión! márkába (12 milliárd forintba) került. Megszűnt a munkaerő-csábítás Nyugat-Ber- linbe. Ez kedvez a nyugat-berlini munkásoknak is, hiszen az NDK-ból érkezett munkaerők kihasználásával a nyugat-berlini tőkés korábban alaposan lenyomta a munkabérekei Hogy ez mennyire így van, mennyire új helyzet állott elő, annak mi sem fényesebb bizonyítéka, mint hogy az övezethatár lezárása után a textiliparban növelni kellett a nyugat- berlini munkabéreket. Föl kellett vetni a békeszerződés kérdését, és meg kellett hozni az ismeretes intézkedéseiket. Azért most, mert mint Walter Ulbricht rámutatott, a nyugat-németországi fegyverkezés és revansista úszítás folytán hónapról hónapra nagyobbodott a veszély, hogy a feszültség fokozódik, és súlyos konfliktusokra kerül sor. »Meg akarjuk akadályozni,, hogy ez a fejlődés addig folytatódjék, míg egy napon valamilyen provoliáció kiváltja a Németország és az egész világ szempontjából a legnagyobb szerencsétlenséget — o háborút.« A békeszerződéssel és addig is a megtett intézkedésekkel biztosítékok sr»' lelnek arra, hogy Németországból kiindulva ne törhessen ki újabb háború. ■ Az intézkedések nagy vihart keltettek, ugyanakkor azonban megmutatták az adenaue- ri koncepció gyengéit. Adenauer első dühében megtorló intézkedéseket követelt, és gazdasági retorziókat jelentett be. Mindezekre nem került sor, mert e tekintetben a Nyugat nem egységes. Ezúttal is bebizonyosodott Hruscstrv- nak a német kérdést illető emlékezetes kijelentése: »Az agresszornak erőt leéli mutatni, és akkor az visszatáncol.« A német problémának sokféle megoldása kínálkozik. Az ezernyi békés megoldás mellett a háborús megoldás nagyon kevéssé látszik valószínűnek. Mennél hatalmasabbnak tudják a háborús úszítók a Német Demokratikus Köztársaságot és a szocialista tábor, a bókeszere- tő világ mögötte felsorakozott erőit, annál valószínűbb a békés megoldás. A helyzet kényszerítő ereje folytán most már Adenauer is arról beszél, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek a német kérdésről a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között. A Német Demokratikus Köztársaságnak Berlinnel kapcsolatos intézkedéseire valló nyugati reagálás is amellett tanúskodik, hogy a Nyugat tárgyalásokra készül a Szovjetunióval. A német kérdés rendezése része a békés együttélésért vívott harcunknak. Ha eloltjuk ezt a veszedelmes háborús tűzfészket Európa közepén, amelyet Nyugat-Berlin jelent, sokikal valószínűbbé válik annak a célnak elérése, amelyet az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat állított a kommunista pártok elé, hogy az emberiség jövendő történelméből végleg száműzzük a háborút. A Neues Deutschland a légifolyosókról A lap rámutat, hogy a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között a légifolyosók használatáról szóló, 1945-’/en megkötött megállapodás a második világháború befejezése, nem pedig folytatása céljából jött létre. »Most elérkezett az idő, amikor a három nyugati hatalomnak föl kell ismernie felelősségét, és meg kell szüntetnie a bonni kormány békeellenes provokációs üzelmei- nek támogatását. Erről van szó.« Berlin (MTI). A Neues Deutschland szombati vezércikkében azokkal a jegyzékekkel foglalkozik, amelyeket a Szovejtunió intézett a három nyugati hatalomhoz a Nyugat-Berlin és Nyugat- Németország közötti három légifolyosó ügyében. — Intézkedéseivel a Német Demokratikus Köztársaság körülzárta a nyugat-berlini provokációs központot — írja. A világ közvéleménye úgy üdvözölte az új rendelkezéseket, mint a béke érdekében hozott szükséges és időszerű intézkedéseket. Most a három nyugati hatalmon a sor, hogy a maguk részéről megtegyék, ami szükséges. Gondoskodni kell róla, hogy a légifolyosók csakis a békés forgalmat szolgálják. — A világon érvényben levő és az államok között megkötött számos légiforgalmi egyezmény közül egy sem engedi meg, hogy a' légiforgalmat a békeellenes merényletek és összeesküvések szolgálatába állítsák, bűnös elemek akadálytalan szállítására használják. Az erre vonatkozó érvényes nemzetközi jogszabályok szigorú megtartásához saját felségterületén a három nyugati hatalom is nyomatékosan ragaszkodik. Amit azonban saját maguk számára mint helyeset és méltányosát megkövetelnek, arra nekik maguknak is figyelemmel kell lenniük az NDK-n keresztülvezető légifolyosók tekintetében. A szovjet kormány jegyzékei világosan kifejezésre juttatják, hogy az önkény és a nemzetközi jogi anarchia jelenleg fennálló állapota tovább nem tűrhető. Róma (Api\). A nyugatnémet légierő repülőgépei pénteken három repeszbombát ejtitek le a Szardínia szigetén felevő San Giovanni de Sdnis üdülőhely felett. Az egyik bomba az üdülőhely házaitól kétszáz méternyire felrobbant. A közelben tartózkodó üdülővendégek között pánik tört ki, de szerencsére sent> sem sebesült meg. A két másik bomba a tengerbe esett. A repülőgépek a nyugatnémet légierő ama egységéhez tartoznak, amely jelenleg a szardíniái NATO-támaszpon- ton tartózkodik. Az esst a sziget lakosságának felháborodását váltotta ki Újból a NATO-támaszpont fenntartása miatt. Amerikai, kanadai és nyugatnémet repii lőgépek hasonló »célgyakorlatai« mór több ízben keltettek rémületet a lakosság körében. (MTI) Rálöttek az övezethatárt örzö népi rendőrökre (MTI) Mint a berlini népi rendőrség parancsnoksága közölte, Bonn a hitleri „rendkívüli törvenyel<,; útjára lépett Bonn (TASZSZ). A Neue Rheinzeitung szombaton jelentést közölt arról, hogy a Bundestag legutóbbi ülésén a »berlini válság« körül csapott lárma fedezete alatt rendikívüli ' mtőségű törvényt fogadott F,z a törvény oly messzi- ’gy — írja a lap —, hogy uban már kulisszák mögötti rendkívüli törvényhozásról beszélnek« A lap megállapítja, hogy a fenti törvény alapján »a szabad demokratikus rend létét fenyegető veszély« vagy »háborús veszély« esetén az állam »bármilyen kötelezettséget és áldozatot« megkövetelhet az NSZK polgáraitól. Emellett a kormány a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács megkérdezése nélkül, tehát a pária- menti ellenőrzés kizárásával kihirdetheti a »háborús veszély« állapotát. (MTI) pénteken este a nyugat-berlini ultrák gálád támadást intézt :k a város szocialista szektorának határát védelmező népi rendőrök ellen. Fiatal huligánok rálőttek a szolgálatot teljesítő népi rendőrökre. Az egyik rendőr megsebesült, s kórházba kellett szállítani. Ugyancsak pénteken harminc tagú huligámbamda támadta meg a magasvasút vállalat egyik nyugat-berlini alkalmazottját, és véresre verte. A vasutast súlyos állapotban kórházba szállították. A nyugat-berlini megszálló csapatok parancsnokai pénteken rendeletben megtiltották, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hatóságai Nyugat-Berlinbem irodákat állítsanak fel beutazási engedélyek kiadására. Mint ismeretes, hasonló jellegű rendeletet korábban már a nyugat-berli- !ni szenátus is kiadott. A Reuter arról is hírt ad, hogy a »fromtvárosban« fokozódnak a haladó szervezetek ellen tett provokatív akciók. A rendőrség bezáratta a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség öt, valamint a Szabad Né- j met Ifjúság nyolc irodáját. Előkerült a berlini harcok halottnak hitt hőse Moszkva (MTI). »A Reichstag ostrománál hősi halált halt Pjotr Danyilov, a komszomolis- ta katona is, aki a birodalmi gyűlés épülete mellett kitűzte a vörös zászlót az egyik házra« — írta nemrégen a Pravdában a Nagy Honvédő Háború egyik részvevője. Az uráli Binyni faluban az olvasók a c kköőt csodálkozva ismertek rá a falu egyik legkiválóbb prémvadászára, Pjolr Da- nyilovra. Kiderült, hogy a hivatásos vadász, aki ma ötletes csapdáival a legértékesebb prémes állatokat ejti el, azonos »hősi halottal«. Pjotr t.anyilov a Reichstag ostrománál súlyos sebet kapott, de az orvosok megmentették az életnek. Az uráli erdők szerelmese, a kiváló vadász mosolyogva mondta a falubelieknek: »Akit egyszer halottnak hittek, az sokáig fog élni«.
