Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Szombat, 1961. angusztas 26, HAJDÚSÁGI MORZSÁK Este fél nyolc tájban érkezett meg autóbuszunk Debrecenbe, a nemzetközi kórusfesztivál színhelyére. A villamos- megállónál álldogáltunk, fogalmunk sem volt, hogy merre kell indulnunk a központ felé. Egy alacsony férfit hívtunk segítségül: — Kérem, én is arra megyek — mondta udvariasan, aztán hozzátette: — Tetszik tudni, szalma vagyok, ráérek. Ha nincs terhűkre, szívesen megmutatom a várost. És nem tágított. Megmutatott mindent előzékenyen, amit látni lehet az esti Debrecenből. Sűrű bocsánalkérésekkel fűszerezte mondanivalóját, mert ugye, bizonyára terhűnkre van, de ha megengedjük, mégis velünk marad. Somogyi útitársam csak éjféltájban, búcsúzás után jegyezte meg keserű iróniával: — Ez a szerencsétlen biztosan nem vette észre, hogy nőtlen vagyok... sodperc sem telt bele, szerenád csendült a ház előtt. Mi sem természetesebb, mint hogy az asszonyok és lányok nyom• ban az ablakban termettek, s noha gyertyát nem gyújtottak, igen büszkén kacsingattak le a széphangú férfiaknak. Egyikük még virágot is dobott, s az elkeseredett küzdelemben alacsony, markáns arcú gépkocsi- vezetőnk lett a győztes. Hihetetlen buzgalommal ragadta magához a virágot, s az még négy nap múlva is ott díszelgett az autóbusz vezetőfülkéjében. — Pista bácsi, ideje, hogy elhervadjon a virág — mondta egy irigy dalos. — Mit szól majd odahaza az asszony?... Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak éppen a hangversenyekre nehéz bejutni. A bejárat előtt az aláírás- gyűjtők népes csoportjai között jegyért folyt a küzdelem. Igaz, hogy a jegyeket már hetekkel előbb eladták, de itt még lehetett kapni — ingyen. Ha valaki bejutott a díszterembe, nyugodtan kiküldihette © Pontos órája ugyan nem voQl! a rendezőbizottságnak, de a' közönség mindig tudhatta, ' hogy mikor lesz öt perc múlva ‘ 3/4 1. Erről mi, somogyiak, he- \ lyesebben a leánygimnazisták ] igyekeztek gondoskodni. Kísé- ' nőjük ugyanis nagyon pontos | ember, s bár ritkán ült a né- . zőtéren, minig meghagyta, \ hogy a busz 3/4 1-kor indul a . Bika elől. Így hát öt perccel. előbb — ha énekelt a kórus, ha nem — de még akkor is,, ha csupán egy műsorszám volt, hátra, megkezdődött a szótan/- < gózás. — Minek jönnek ide, ha nem ■ tudják kivárni a végét? méltatlankodott egy áhitatos > zenerajongó... — A tanárnő, tetszik tudni... ! — súgtam mentegetve leányainkat. — Hiszen most szünidő van. , — De lesz még tanév is — ! válaszoltam sokat sejtetően, s' a zenerajongó megértőén bó-' Itatott... Az egyik hangverseny után y A debreceni villamos gyorsabb, mint a pécsi volt, s a kitérőknél sem áll többet, mint más megállóhelyeken. A hatoson megfigyeltem a táblát, amely értésemre adta, hogy milyen útvonalakon haladunk. Igaz, hogy az őslakók nem az Aranybika előtt, hanem csaik a Bika előtt randevúznak. Mégis az idegen szemnek egy kissé fura volt a felírás: Bikaszálloda. Meg is kérdeztem nyomban a csinos kalauznőt: — Tessék mondani, nők nem is szállhatnak meg a Bikaszál- lodéban? Találóan válaszolt: — Dehogynem, kérem, számukra kimondottan ezt a helyen ajánlhatom. © jegyét, őt már senki sem zaklatta többé. S hogy mi, somogyiak úgy istenigazából kihasználtuk ezt a lehetőséget? Elnézés érte, egy kicsit talán leleményességnek számított a nagy tumultusban. De azért meg kell hagyni, igen lelkiismeretesek voltunk. Hangverseny alatt ugyanis többször sajnálkozva néztük a széksorok között álldogálókat, s elkeseredve állapítottuk meg: — Bizonyára azok szenvednek ott, akik két héttel előbb megvették a jegyet. Q A bolgár férfikar énekelt, csodálatosan szépen, bámulatba ejtőn. Amikor vége volt a koncertmak, egy kóruskarmester lehorgasztott fejjel amdal- gott az autóbusz felé . -. dalosok tódultak ki a száUó ajtaján. Egyikük őszinte eiisme- réssel hangjában megjegyezte: — Fogalom, értitek, fogalom, hogy ezek mit produkálnak•.. — Ez aztán az élmény — toldotta meg a másik, s egy harmadik, nyurga fiatalember borúsan jegyezte meg: — Van élményünk\ bizony... Egy darabig alighanem elveszik kedvünket a kórusénekléstől. .. > > > Hazafelé jöttünk már, s y Püspökladányban kora hajnali melegítőt óhajtott magához ^ venni a társaság. Az italbolt előtt megálltunk, s amikor odaértem a lépcső elé, szokat- // lan látványra lettem figyel- 3^ mes. Egy 4—5 éves kócos ha- J jú fiúcska álmosan, bedagadt J A diákszállóban több vidéki kórust helyeztek el. A hódmezővásárhelyiek éppen »ismerkedési« estet rendeztek, s harmonikaszó szűrődött ki az ablakon, amikor pedagógus férfikarunk egy jókedvű csoportja hazaérkezett. — Mihály, add meg a hangot! — szólt az egyik, öt má~ — Miért búsul, karnagy úr? — kérdezte az egyik dalos. — Nem, nem vezénylek többet. Aztán felcsillant a szeme: — Beállnék inkább a Ka- val-kórusba... Mit gondoltok, bevennének egy magamfajta középszerű énekest... ? szemmel ácsorgott a bejárat előtt, s nagy igyekezettel gyö- möszödte a »feltankolt" lapos üveget kissé kopottas óvodás/- táskájába. Talán csak nem tízóraira vitte az óvodába? ... Jávori Béla Több mint másfél millió forint iskolai berendezésekre A megyei tanács évről évre több pénzt fordít az iskolák berendezésének kicserélésére, új berendezések vásárlására. Ebben az esztendőben több mint másfél millió forint értékű berendezést rendelt az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalatnál. A balaton- szárszói, a gyékényesi, a nagy- szakácsi, a niklai, az istvándi, a somogysámsoni, az öreglaki és a fonyódi új általános iskolák berendezésére 472 ezer forintot költ a tanács. A nagyatádi gimnázium berendezése 222, a balatonboglári nyolctantermes általános iskoláé 125 000 Ft-ba került. Huszonnyolc általános iskola kap ezenkívül 651 ezer forint értékű új felszerelést. A cseri óvoda berendezésére a tanács 75 ezer forintot irányzott elő. Többek között 1400 padot, 1100 széket, 135 szekrényt és 150 asztalt kapnak az iskolák. A Bartók Béla utcai és a Berzsenyi Dániel iskola műhelye 54 ezer forint értékű politechnikai fölszereléssel gyarapszik. Három gyalugépet, három villanymotort, két papírvágó gépet és egy négyszemélyes munkaasztalt kap a két műhely. Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat a megrendelt berendezéseknek és fölszereléseknek csaknem hatvan százalékát szállította le eddig. Milyenek is vagyunk mi, magyarok! Ha például országhatáron túlról hozzánk érkezik egy énekes, jön, lát és győz, de csak akkor, ha néhány magyar számot is előad, természetesen nyakatekert magyar nyelven. Valószínűleg ebből tanultak a Balaton déli partjának zongoristái is, akik az üdülővendégek vidításáért kapátohf Ifw, ják fizetésüket. Műsorukban mind több helyet foglalnak el a nagy nemzetközi slágerek, természetesen az illető szerzők anyanyelvén. Hogy mi támad ebből? Két angol turistával jártam Balaton- szabadiban. Estére kelve bementünk a Pihenő cégérű kerthelyiségbe, ahol a zongoristanő éppen az Only You sláger melódiáját és angol szövegét igyekezett elfogadhatóan kipréselni berozsdáso- dott torkából. — Milyen érdekes a ti nyelvetek, barátom — fordult hozzám az egyik angol. — Bár kiejtésében hasonlít a mienkhez, mégsem értem! Bölcsen elhallgattam, hogy én sem értem. K. M. Tengeri szörny 1961 Szerdán a francia Riviérán fekvő Port-Mejean fürdővendégeinek legnagyobb rémületére hangos sziszegéssel és prüszkölés- sel »tengeri szörny■» ugrott a partra, felágaskodott, majd mozdulatlanul elterült. Miután a első rémület elült, az odamerészkedő strandolok megállapíthatták, hogy a ».szörny« nem volt más, mint a francia haditengerészet egy távirányítású torpedója, amely önállósította magát. Bár a partra vetődéskor nagy rázkódás érte, és súlyosan megrongálódott, mégsem robbant fel. A robbanás a zsúfolt strandon beláthatatlan következményekkel járt volna. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibori Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra U ffc c/l IwetagMe-i ttnqwp fud&n A parame-i tengerpart Dinárd város egyik szép via. d aktja, ^ Egyik magyar turista osztrigát eszik. 7ycm olyan híres, mint 1 ~ a francia Riviéra, de nagyon romantikus a bretagne-i tengerpart a középkorban sziklára épített váraival. A köböl épített várak szinte eredeti állapotukban fennmaradtak. A tengerpart érdekességét fokozza, hogy Kanada után itt a legnagyobb az apály-dagály különbsége. A dagály tetőzésehor 12 méterrel magasabb a víz szintje, mint apálykor. A bretagne-i tengerparton, Cannas-ban van a legnagyobb osztrigatelep. A magyar turisták, akik any- nyit hallottak az osztrigáról, mindannyian megkóstolták, persze nem »mászott ki«, de sokan elf éhé- redtek fogyasztása után. A dinárdi tengerpart.
