Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1981. július IS. A Nyugat-Berlin körül kialakult hecckampány nem számíthat sikerre Szovjet álláspont a hidegháborús dobverésrői A Za Rubezsom című szov­jet külpolitikai hetilap vasár­nap megjelent számában Nau- viov, a folyóirat szemleírója leleplezi a háborús hisztériái keltő nyugati politikusokat, akik azt akarják bizonyítani a világnak, hogy a Szovjetunió válságot idézett elő a nemzet­közi kapcsolatok terén, s a szovjet politika egyetlen célja az, hogy kiűzze az Egyesült Államokat, Angliát és Fran­ciaországot Nyugat-Berlinből. »A hidegháború dobverői több mint egy hónapja pilla­natnyi szünet nélkül verik a riadóit,, azóta, hógy közzétették 'n. Sz. Hruscsov által Kennedy elnöknek Becsben •átnyújtott emlékiratok szövegét« — írja többek között Naumov. A cikkíró hangsúlyozza: azok, akik ma tolvajt kiáltanak, na­gyon jól tudják, hogy senki sem" kíván ellenük támadást intézni, senki sem óhajt Németor­szágban olyan helyzetet kialakítani, amely a nyu­gati hatalmak részéről az erő alkalmazását követel­né meg. A Szovjetunió javaslatai sem politikai, sem katonai szempontból nem fenyegetik a Nyugatot — hangsúlyozza a cikkíró. A Nyugat-Berlin kö_ rül kialakult hecckampánnyal a kapitalista propaganda el akarja vonni a figyelmet a Szovjetunió legfontosabb ja­vaslatáról, a német békeszer­ződés haladéktalan megkötésé­re vonatkozó tervezetről. A Nyugat álláspontja a né­met békeszerződés megköté­séről szöges ellentétben áll az elemi logikával. Senkit sem lehet meggyőzni arról, hogy ez a kérdés még »-nem érett meg«, vagy hogy a német bé­keszerződésre egyáltalán nincs szükség. A háború befejezése óta 16 év telt el, és mind ez ideig formálisan hadiálla­pot áll fenn Németországgal. Az Egyesült Államok és szö­vetségesei, ha továbbra is meg akarják akadályozni a német békeszerződés megkö­tését, és ha folytatni akarják a Nyugat-Berlin körül ki­alakult hecckampányt, semmi­féle sikerre sem számíthatnak. Az ilyen manővereket a vi­lág közvéleménye elítéli, és azokat kétszínű taktikának minősíti. (MTI) Folytatódnak a szovjet—amerikai leszerelési megbeszélések A Pravda a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások újrajelvételéről Moszkva (TASZSZ). Hétfőn Moszkvában folytatódtak a szovjet—amerikai leszerelési megbeszélések. A Pravda eb­ből az alkalomból közli I. Jevgenyev cikkét. A Pravda cikkírója rámutat, hogy a történelem során még sohasem volt oly ége­tő szükség határozott lé­pésekre az emberiség fö­lött lebegő háborús ve­szély megszüntetése céljá­ból, mint most. Nem szavakra, nem szóbeszéd­re van szükség a leszerelés problémájáról — ez már több áá Reynolds News: „ISII vissza hamarosan Juríj! Die Weit: „Sdenauert nem ünnepelték, így Angol és nyugatnémet lapok Gagarin angliai látogatásáról Meghívás Ausztráliába fi A vasárnap reggeli angol la­pok szívélyesen mondanak bú­csút Jurij Cagarinnak, a világ első űrhajósának, aki szomba­ton fejezte be diadalmas öt­N/i! atkoz at ok és kommentárok a nyugat-berlini kérdésről Dortmund (MTI). Adenauer nyugatnémet kancellár vasár­nap Dortmündban beszédet mondott a CDU választási gyű­lésén. A nyugat-berlini helyzettel foglalkozva Adenauer azt állí­totta, hogy a nyugati hatal­maknak »joguk van« Berlin­ben maradni, és azzal kérke­dett, »Nyugat-Németország szövetségesei és barátai meg­teszi k a szükséges előkészüle­teket, hogy ellentálljanak a Szovjetunió követeléseinek«. A továbbiakban Adenauer dicsőítő jelzőkkel emlékezett meg az agresszív Atlanti Szö­vetségről, és sajátos »logiká­val« azt állította, hogy »minél erősebb és egységesebb lesz a NATO, annál hamarabb sike­rül majd megvalósítani az el­lenőrzött leszerelést«. Adenauer végül ismét el­utasította Németország semle­gesítésének gondolatát, és ta­gadni igyekezett, hogy Nyu­gat-Németország a revansista szellem és a militarizmus me- kedéseket, legágya. razföldi haderők »rendkívül nagyfokú készenléti állapot­ban vannak«. A miniszter sze­rint hasonló »készenléti álla­potba« helyeztek az Egyesült Államokban két, légiúton szál­lítható és egy gyalogos had­osztályt is, hogy »szükség ese­tén tűzoltásra bevethetők le­gyenek a világ bármely pont­ján«. Kenneth Keating köztársa­sági párti szenátor vasárnap a televízióban felszólította Ken­nedy elnököt, hogy küldjön csapaterősítéseket Nyugat-Né- metországba és Nyugat-Berlin- be. Javíts köztársasági párti szenátor ugyancsak a televízió­ban szintén amellett kardos­kodott, hogy — mint mondot­ta — »az Egyesült Államok te­gye meg a szükséges intézke­déseket nyugat-berlini helyze­tének megvédésére«. A szená­tor követelte továbbá, hogy Nagy-Britannia és Franciaor­szág is hozzon hasonló intéz­rw os angliai látogatását. A lapok hangoztatják, hogy a szovjet űrhajós angliai fogad­tatása kifejezésre juttatta: Nagy-Britannia népe békében kíván élni a Szovjetunióval. Az Observer a következőket ír­ja: »Amikor Nagy-Britannia Gagarint üdvözölte, nem hi­vatalos formában meg akarta mutatni, hogy békét kíván a Szovjetunióval ugyanúgy, mint bármely más országgal, és a nézeteltéréseket is békés úton akarja rendezni. Helytelennek tartjuk a Hruscsovval és a Szovjetunióval szemben alkal­mazott szélsőséges hangokat, de azt a feltételezést is, hogy Nagy-Britannia kevésbé bátor, mint az Egyesült Államok.« A Reynold News így ír: »Jurij, mindenkor szívesen látunk Angliában, jöjj vissza hamaro­san.« A Sunday Telegraph sze­rint »Jurij Gagarin elragadó, szerény és mégis elbűvölő mo­solyát milliók látták szívesen.« A Sunday Telegraph jelenti, hogy Ausztrália legnagyobb újságtrösztje, az Australian Consolidated Press meghívta Jurij Gagarint az országban teendő körutazásra. A tröszt egyébként közölni szándékszik az »Üt a világűrbe« című, Ga- garinról szóló könyv teljes szövegét. Egészen más hangnemet üt meg a nyugatnémet sajtó, mely sértődötten veti szemére Ang­liának a Gagarinnak nyújtott szívélyes fogadtatást. A Ham­burgban megjelenő Die Welt főszerkesztője, Hans Zehrer »A nyitott hátsóajtó« című va­sárnapi vezércikkében alapo­san megleckézteti az angol ki­rálynőt, Macmillan miniszter- elnököt, Margit hercegnőt és London népét, amiért »öröm­ujjongással fogadták Gagarin őrnagyot, az első világűr- utast«. A meleg fogadtatást Zehrer »hisztérikus gagarinizmusnak« nevezi, és sértődötten emlékez­tet arra, hogy sem Adenauer kancellárnak, de még Ken­nedy elnöknek, sem volt része ilyen mérvű ünneplésben. De megrója Zehrer az angolokat azért is, mert száz- és százez­rek látogatják a Szovjetunió londoni ipari kiállítását, és azt is kifogásolja, hogy Gina Lol- lobrigida, Sophia Loren, Elisa­beth Taylor és a többi világhí­rű filmművész »el miért men­ni« a moszkvai filmfesztiválra, ugyanakkor, amikor nem men­tek él a nyugat-berlini film­hétre. »Nyugatnak az a gyen­géje — panaszkodik Zehrer —, hogy az angolok őrzik ugyan az első ajtót, de nyitva hagy­ják a hátsó kaput. Nem elég katonailag biztosítani az első ajtót, jól bekattintani a zára­kat, sőt még el is reteszelni azt. A hátsó kaput sem szabad nyitva hagyni.« Zehrer szerint erre azért van szükség, »mert a Szovjetunió, sőt Kína is, po­litikailag és katonailag fenye­geti a Nyugatot«. WASHINGTON Elvis Stahr amerikai hadse­regügyi miniszter vasárnap égy televíziós műsor keretében kijelentette, hogy az Európá­ban állómásozó amerikai szá­Tüntetés Bizertában Párizs (TASZSZ). Vasárnap délelőtt Bizertában újabb tün­tetés zajlott le. A tüntetők a francia csapatok haladéktalan kivonását követelték erről a katonai támaszpontról. Mintáz . AFP hírügynökség tudósítója jelenti, a tüntetéssel egy idő­ben a városban általános Sztrájk kezdődött. (MTI) Bz EHSZ szöyesdrst-kerítése mögött várják a parlament megnyitását a Leapoldville-be érkezett kongói képviselők és szenálsrok Leopoldville (MTI). Leo-1 dikkal 42 küldött érkezett. A poldville-be vasárnap délután egymást követve két ENSZ- repülőgép érkezett Stanleyvil­le-bői, hogy a kongói Keleti és Kivu tartományok parlamenti képviselőit és szenátorait hoz­za a kongói parlament új ülés­szakának színhelyére. . Az AFP jelentése szerint az első repülőgéppel 31, a máso­Az Egyesült Államok ne avatkozzon be Vielnam belügyeibe _ követeli a vietnami békebizottság H anoi (TASZSZ). Július 20-án lesz a hetedik évforduló­ja annak, hogy megszűntek a harcok Indokínában. Ebből az alkalomból a Vietnami Békebi­zottság és az afro-ázsiai szoli­daritási tanács vietnami bi­zottsága nyilatkozatot adott ki, amelybén követeli, hogy való­sítsák meg az 1954-es genfi ér­tekezlet Vietnam békés újra­egyesítésére vonatkozó határo­zatait A Vietnami Tájékoztató Iro­da szerint a nyilatkozatban megbélyegzik az Egyesült Ál­lamok és cinkosainak arra vo­natkozó tervét, hogy megaka­dályozzák a genfi határozatok életbeléptetését, és fenntartsák Vietnam megosztottságát. A két bizottság nyilatkozatában követeli az amerikaiak be­avatkozásának haladéktalan megszüntetését. (MTI) parlamenti csoportot — amely­ben jelen van Kasamura, a törvényes kongói kormány tá­jékoztatási minisztere, továb­bá Kaszongo, a kongói képvi­selőház elnöke és Kamitatu, Leopoldville tartomány Stan- leyville-be menekült elnöke — Gbenie, a Gizenga-kormány belügyminisztere vezeti. A kongói parlamentnek a törvényes kormány ellenőrzé­se alatt áldó területeken meg­választott képviselőit és szená­torait ENSZ-gépkocsik és re­pülőgépek szállították a Leo- poldville-től mintegy 15 kilo­méterre levő Lovanium-egye- temre. Az egyetemi város te­rületét — jelenti az AFP — az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek indiai, tunéziai és ma­lájföldi egységei szinte elvág­ták a külvilágtól. Az épület- csoportot villanyárammal telí­tett szögesdrót-kerítés övezi, amelyet könnyűágyúk és go- lyószóró-állások . erősítenek meg. Mint az AP tudósítása meg­jegyzi, a Stanleyville-ből érke­zett képviselők és szenátorok jelentik az első népes csopor­tot az új ülésszakra gyülekező kongói parlamenti tagok kö­zött. A parlamentnek — mint ismeretes — 137 képviselő és 84 szenátor tagja van. Hírügynökségi jelentések szerint Kaszavubu elnök és kormánya még mindig nem határozta el, hogy mikor tart­ják a parlament új ülésszaká­nak ünnepélyes megnyitását. Leopoldville-i megfigyelők sze­rint a Kaszavubu köré tömö­rült politikusok előbb tárgyal­ni akarnak a Lovaniumban összegyűlt parlamenti tagok­kal, hogy megkíséreljék meg­nyerni maguknak az ellenzéki csoportokat. Elisabethville-ből érkezett hírek szerint a katangai áru­lók még mindig nem értesítet­ték Kaszavubu elnököt, elkül- dik-e a parlament üléséne a Katangát képviselő parlamenti tagokat. Megbízható elisabeth- ville-i körök szerint Csőmbe és több »minisztere« között el­lentét van ebben a kérdésben. Míg Csőmbe — állítólag — a katangai képviselők részvéte­le mellett foglalt állást, »tájé­koztatási minisztere«, Szama- lenge, több társa nevében táv­iratot küldött az ENSZ kongói képviseletének, amelyben — alkotmányos érvekre hivatkoz­va — tiltakozik a parlament »ülésének törvényellenes meg­tartása« miatt mint elég —, hanem gyümöl­csöző együttműködésre az ál­talános és teljes leszerelésről szóló egyezmény létrehozásá­ban. Megvannak-e ehhez a le­hetőségek? Jevgenyev erre a kérdésre válaszolva hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Álla­moknak szakítania kell minden olyan próbálkozással, hogy akadályokat gördítsen a meg­egyezés útjába, s nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatnia kell a leszerelés gondolatát. A cikkíró emlékeztet arra, hogy a szovjet leszerelési ja­vaslatok sok szempontból te­kintetbe veszik a nyugati ha­talmak óhajait. A Szovjetunió késznek mutatkozott arra, hogy a leszerelést a tömegpusztító fegyverek célbajuttatására szolgáló eszközök megsem­misítésével kezdjék, jólle­het általánosan elismert fölénnyel rendelkezik a . legkorszerűbb és leghaté­konyabb ilyen eszközök­ben, az interkontinentális ballisztikus rakétákban. Magától értetődő dolog, hogy az atomfegyverek szállítóesz­közeinek elpusztításával egy­idejűleg meg kell szüntetni az idegen területeken levő kato­nai támaszpontokat is. Csak ily módon biztosítható a felté­telek egyenlősége a Szovjet­unió és az Egyesült Államok számára. A szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok — foly­tatódik a cikk — az ellenőrzés vonatkozásában is egyenlő feltételeket biztosítanak az egyezmény minden részvevője számára. A kétoldalú tárgyalások so­rán — hangsúlyozza a cikkíró — nemcsak a leszerelési kér­dések lényegét kell megvizs­gálni s megjelölni az általános és teljes leszerelési egyez­ményhez vezető utakat, hanem meg kell állapodni annak a többoldalú szervnek az összetételében is, amely­nek feladata lesz a lesze­relési egyezmény teljes kidolgozása. Jevgenyev rámutat, hogy a korábbi leszerelési szerveknek, így a leszerelési tízes bizott­ságnak az összetételét nem le­het kielégítőnek nevezni, mint­hogy benne nem kapott kép­viseletet az egyik fő államcső» port, nevezetesen a semleges országok csoportja. Nem is kell külön hangsú­lyozni — írja Jevgenyev —, hogy a többoldalú leszerelési szerv munkája újrafelvételé- nek csakis akkor lesz értelmei ha a kétoldalú szovjet—ameri­kai megbeszélések az álláspon­tok összehangolását eredmé­nyezik, legalább az általános és teljes leszerelés fő kérdései­ben. Angol diplomaták megbeszélése a kuwaiti sejkkel Kuwait (MT~). Sid William Luce, Anglia politikai megbí­zottja az Arab-öböl térségében és John Richmond kuwaiti an­gol főkonzul vasárnap fél órás megbeszélést folytatott a ku­waiti sejkkel. Ez volt első ér­tekezletük múlt szerda óta, amikor megállapodás történt három brit zászlóalj Kuwait- ból való kivonásáról. A vasárnapi tárgyalásról csak annyi vált ismeretessé, hogy a kuwaiti helyzettel álta­lában és az angol csapatok he­lyettesítésének lehetőségeivel foglalkoztak. Miközben állítólag intézke­dések történnek az angol ka­tonaság kivonásáról, az angol hadügyminisztérium egy fe­hérhajója páncélkocsikat és katonai teherautókat szállított Kuwait kikötőjébe. Az angol haditengerészet egy szóvivője elmondotta, hogy a kuwaiti vizeken jelenleg két angol repülőgép-anyahajó, egy torpedóromboló, négy fregatt és egy tartályhajó tartózkodik. * * * Kuwaitban vasárnap hivata­los nyilatkozatot adtak ki, amely elutasítja Kasszem ira­ki miniszterelnöknek az iraki függetlenségi nap alkalmából elmondott beszédében Kuwait- ra vonatkozólag megismételt követeléseit. Az űrhajós és a filmcsillagok A moszkvai nemzetközi film- fesztivál részvevőinek kérésére hétfőn a Szovjetunió Művelő­désügyi Minisztériumában ba­ráti találkozót rendeztek Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa tiszteletére. Jurij Ga­garint Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter mu­tatta be az összegyülteknek, akik között ott voltak Gina Lollobrigida és Marisa Merli- ni filmszínésznők, a fesztivál zsűrijének tagjai, valamint a világ filmművészetének más neves képviselői. Amikor Jurij Gagarin felállt és kijelentette, hogy kész vá­laszolni a kérdésekre, egyszer­re tucatszám emelkedtek ma­gasba a karok. — Hol jobb, a földön vagy az égben? — Én földi ember vagyok, itt kényelmesebben érzem ma­gam. — Mit látott Afrika fölött? — Magát Afrikát. Sivatago­kat, nagy tavakat és a Nílust. — Mit érzett az első pilla­natban, amikor visszaérkezett a Földre? — Azt, hogy ismét saját lá­bamon állok. — Készül-e újabb űrutazás­ra? — Készülök, de nem akarok ebben a vonatkozásban mono­polista lenni. Barátaim, akik szintén űrhajózásra készülnek, legalább annyira szeretnének egy ilyen úton részt venni, mint én. Egyébként — tette hozzá mosolyogva Gagarin —, amikor megtudták, hogy ma a filmcsillagokhoz megyek, kér­tek, hogy tolmácsoljam önök­nek üdvözletüket. A filmcsilla­gok — kozmikus lények, ne­hezen hozzáférhetők, még az űrhajósok számára is. — Ma talán nem is vagyunk olyan messze — vetette közbe Gina Lollobrigida. — Nehéz elviselni a népsze» rűséget? — kérdezték mások. — Nagyon nehéz. — Izletes-e az űrhajóskoszt? — A földön senki sem utasí­taná vissza. — Hogy jobb repülni, űrfur jón, vagy repülőgépen? — Űrhajón nehezebb, de kel­lemesebb. — Eljön-e Olaszországba? — Feltétlenül. — És Indiába? És az Egye» sült Államokba? És Afrikába? — Igyekszem mindenhová elmenni, ahová hívnak. A találkozó után Gina Lol­lobrigida kijelentette: »Boldog vagyok, hogy megismerkedhet­tem ezzel a bájos, vidám és bátor emberrel. Erre a talál­kozóra mindig emlékezni far gok.« (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom