Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: «r ‘C i f\ V*­* AZ MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 165. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1961. július 15. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Készüljünk a pártoktatásra (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. oj Érdekességek— furcsaságok (6. o.) Hadd menjenek az ekék — induljanak meg a gabonakor dó vontatók, fogatok Még szervezettebbé kell tenni a kalászos termények tűzvédelmét Az Országos Tüzrendészeti Parancsnokság felhívása a kalászos termények cséplésével kapcsolatban Napról napra mind több ter­melőszövetkezet jelzi, hogy túl van a nagy munkán, befe­jezte az aratást. A tótújfalui Határőr Tsz táviratban értesí­tette szerkesztőségünket, hogy 100 holdat géppel, 190-et pedig kézi erővel vágtak le, s ezzel maguk mögött hagyták az ara­tás gondjait. Ugyanezt jelen­tették Kaposszerdahelyről, Cserénfáról, Komlósdról, Be­tegről és Nagyatádról. Megyénkben mintegy 173 ezer hold kalászos termett az idén, s a felülvetéseket leszá­mítva 143 ezer holdon kell el­végezni a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántást. Nem két- három héten belül, mint a mesztegnyőiek tervezik, hanem most, ahogy lekerül a termés a földről. Így nem szárad ki a talaj. Azért is most keli elvé­gezni ezt a munkát, mert a gépállomások erőgépei, most szabadok, teljes kapacitással, két műszakban is szánthatnak, viszont ha megkezdődik a cséplés, az sok traktort le fog kötni. A tarlóhántással való késlekedésnek — mint a ta­pasztalat bizonyítja — a jövő évi termés szenvedi kárát. Megyénk gépállomásai eddig mintegy 15 ezer holdon végez­ték el a tarlóhántást. Tehát igen lassan, vontatottan megy ez a munka. Még a legjobban dolgozó gépállomásnak, a ka­posvárinak a teljesítménye is gyenge: mindössze 1260 hold. A tapsonyiak, a tabiak, a mer- nyeiek pedig a rájuk váró tar­lóhántásnak még csak 3—4 szá­zalékát végezték el. A tarló­hántás legfőbb akadálya, hogy a szalmalehúzás nem halad a kívánt ütemben, s emiatt a szántótraktorok nem tudnak rámenni a földre. Termelőszövetkezeteink munkaerejét igen leköti a nö­vényápolás, emiatt nem nélkü- lö-hetnek még két-három dol­gozót sem, hogy azok a lehú­zásnál segédkezzenek. De van áthidaló megoldás. A Lengyel­tóti Gépállomás például, amely a körzetéhez tartozó termelő- szövetkezetek 80 százalékánál ilyen nehézséggel találta ma­gát szemben, a következő­képpen segített a bajon: a trak­torosok húzzák le a szalmát, mégpedig oly ügyesen, hogy utána nem kell kazalozni, csak el kell igazítani a szalmát, és be kell tetőzni. Igaz, hogy ezek a kazlak nem klasszikus szép- ségűek, nem is olyan maga­sak, mintha elevátorral rakták volna, hanem inkább hosszúak. Viszont csak egy, esetleg két embert kell a tsz-nek segítségül adnia ehhez a munkához. A célt elérték, megszabadították a tarlót, mehet az eke. Ha a szövetkezet ragaszkodik a kaz- lazáshoz, elvégezhetik azt ak­kor is, ha szabadul fel mun­kaerő. Akadnak természetesen olyan tsz-ek is, ahol nem kell ehhez az áthidaló megoldáshoz folyamodni. A nagybajomi Győzelemben például a 277 hold megüresedett tarlóból mindössze 40-ről nincs lehúzva a szalma, de folyamatosan végzik, s a többi már fel is van hántva. Az 50 hold silókukori­cát már elvetették, a 30 mo­hári pedig most vetik. A lehú­zás után négy traktor szánt, közülük kettő két műszakban. Hasonlóan jól szervezték meg a tarlóhántást Nemesviden és Kéthelyen, itt szinte egymás mögött sorakoznak a gépek a földön: a kombájn csépel, utá­na húzzák a szalmát, és máris szántják a tarlót. Elérkezett a másik nagy munka, a gabona betakarításá­nak, cséplésének megkezdésé­nek ideje. Eddig csak a kapos­vári, a darányi és a lengyeltó­ti körzetben indult meg a be- hordás. A fonyódi járás több szövetkezetében jó ütemben hordják a gabonát. Hácson, Ordacsehiben, öreglakon, Szöllőskislakon és Somogyba- bodon sűrűn fordulnak a ga­bonát hordó vontatók, fogatok: Somogy túron Fábián Antal traktoros már 62 tonna gabo­nát — 21 tonna árpát, 41 tonna búzát — csépelt el cséplőgépé­vel. Az aratáson lassan túl tesz­nek szövetkezeteink. Arra kell törekedniük, hogy a tehetősé­gekhez képest mielőbb elvé­gezzék a tarlóhántást, a má­sodvetést és a gabona-betaka­rítást is. V. M. A tüzrendészeti szervek több alkalommal felhívással fordul­taik a lakossághoz, az állami gazdaságok, termel őszövet keze­tek, gépállomások dolgozóihoz, s ismertették a gabonaneműek behordásától a cséplés befeje­zéséig terjedő időszak tűzren­dészed szabályait. A felhívá­sok ellenére egyes gépállomá­sok, állami gazdaságok tűzren­dészed szempontból nem ké­szítették elő kellően az erőgé­peket, kombájnokat, és nem tettek meg minden szükséges intézkedést, hogy a cséplőcsa- patok tagjai megismerjék a tűzrendészed előírásokat. A közömbösség igen súlyos következményekkel járhat. A szabályok megszegésére vezet­hető vissza az a tűzeset is, amely a bobai Üj Élet Terme­lőszövetkezetben keletkezett: László Sámuel tsz-tag égő gyufát dobott a búzatáblába, s emiatt elégett tíz hold búza. Lovászhetény községben a traktor izzöfejétől meggyulladt a szalmakazal, a traktor, a ka- zalozó, s a tűz következtében egy dolgozó életét vesztette. A tíszadadai Dózsa Tsz-ben a traktorból kipattanó szikrától keletkezett tűz, s száz mázsa taikarmányszalma, egy Univer- zál traktor, valamint egy ele­vátor égett el azért, mert az erőgépet nem látták el szikra- fogóval. Ezek az esetek arra intenek, hogy a kalászos termények tűzvédelmét még szervezetteb­bé kell tenni. Az erőgépet minden esetben csak a megbízott és e mun­káért felelős személy kezelhe­ti. A cséplés tűzrendészed sza­bályainak megtartásáért az erőgép kezelője felelős. Nagy gondot kell fordítani a csép­lőbrigád tagjainak tűzrendé­szed oktatására. Biztosítani kell, hogy a cséplésben részt vevő erőgépeket ellássák a szükséges tűzvédelmi felszere­lésekkel (tűzoltófecskendő, ta­karóponyva, vontatólánc, csák-' lya, szikracsapó stb.). A cséplés megkezdése előtt az erőgép kezelője vizsgálja felül, hogy az erőgép el van-e látva megfelelő szikrafogóval. A szikrafogót szükség szerint meg kell tisztítani a lerako­dott koromtól. Az erőgép kö­rül 5 méter széles tűzvédelmi sávot kell létesíteni, és onnan minden éghető anyagot el kell távolítani. A tűzvédelmi sávot a cséplés megkezdése előtt ön­tözzék meg, és tartsák állan­dóan nedves állapotban. Az erőgép közelében üzemanyagot csak a tankoláskor szabad tar­tani szabványos hordóban vagy edényben. A többi készletet a géptől és a kazaltól legalább 20 méter távolságon túl, jól zárható vashordóban, a nap hőhatása ellen védve, a tűz­veszélyes folyadékok tárolásá­ra vonatkozó szabályoknak megfelelően kél elhelyezni. Az erőgépet csak felügyelet mel­lett szabad üzemeltetni. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az izzófejes traktorokat megfelelő szikrafogóval lássák Mint ismeretes, négy helyen bonyolódnak a látványosnak, izgalmasnak ígérkező vasárna­pi megyei honvédelmi nap ese­ményei. Az alábbiakban ismer­tetjük a részletes programot. DÓZSA SPORTPÁLYA Ünnepi megnyitó reggel 9 órakor. Utána fegyveres tor­nabemutató. Ezenkívül a mo­dellező műrepülést és Buda­pest motoros akrobatáinak mu­tatványait láthatják majd az érdeklődők délelőtt 11 óráig. SZARKAVÄR Motocross-verseny és orszá­gos terepgyorsasági, illetve el. A cséplés körzetében har­minc méteren belül dohányoz­ni és nyílt lángot használni nem szabad. Az erőgépkezelök minden reggel, a munka megkezdése előtt tartsanak tüzrendészeti eligazítást, oktassák ki a dol­gozókat. Mielőtt a csépiéit megkezdenék, győződjenek meg arról, hogy az erőgép az elő­írásoknak minden tekintetben megfelel-e, s csak ezután kezd­jenek munkához. Fontos, hogy az erőgépet és a cséplőszek­rényt vontatólápccal kössék össze, és a cséplőszekrény zsá­molykerekét rögzítsék. A Belügyminisztérium Or­szágos Tüzrendészeti Parancs­noksága fokozottabb ellenőrző tevékenységre utasította terü­leti szerveit. A tüzrendészeti hatóságok a szabályok megsze­gőivel szemben eljárást indí­tanak, és ha szükséges — sú­lyosabb esetben — büntetőel­járás megindításét kezdemé­nyezik. dél-dunántúli bajnoki forduló délelőtt 11 órától 13 óráig. KAPOSŰJLAKI KÖZFOR­GALMI REPÜLŐTÉR A motorosverseny részvevői Szarkavárról mehetnek az új­laki repülőtérre, ahol szintén sok látnivalóban tesz részük 15 árától 17 óráig. A Magyar Hon­védelmi Sportszövetség leg­jobb országos műrepülő ejtő­ernyősei és a helyi klub tag­jai mutatják be tudásukat Ka­posvár és a megye lakóinak. Láthatunk majd egyéni és cso­Yasutasok, erdészeti dolgozók és honvédek segítenek az aratásban Balatonberényben Kánya Márton balatonberé- nyi tanácselnök szerkesztősé­günkhöz küldött levelében be­számol az aratásról. Ebben a nagy munkában — amint ír­ja — értékes segítséget kapott a Magyar Tenger Termelőszö­vetkezet tagsága. A szentgyör- gyi vasútállomás, a marcali er­dészet és más szervek vezetői lehetővé tettek, hogy B erény­ben lakó dolgozóik ebben az időszakban vegyék ki szabad­ságukat, szabadnapjaikat. A vasúti dolgozók és erdészeti munkások a gabonaföldeken fáradoznak. Honvédek is résed: vesznek a gabonabetakarítás­ban. A Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság egy kévekötő- arató gépet, a Marcali GépáJli- lornás p>edig egy kombájnt adott a szövetkezetnék. A társadalmi segítség kedve­ző hatása abban is lemérhető, hogy munkába állt a falu ap- raja-nagyja. A múlt vasárnap 160 ember dolgozott a tarlón. A 70 éves Bamicz Kati néni a legidősebb arató. Ügy halad a munka, hogy a napokban vé­geznek az aratással Balatonbe- rényben. portos műrepülő produkciókat^ csoportos ejtőernyőugrást, bal­lonvadászatot és harcászad be­mutatót. KAPOSVÁRI strand­fürdő Csaknem a repülőtér esemé­nyeivel egy időiben, 14 árától 16 óráig lesz a ha járnod ellaző bemutató, majd békaemberek mutatványai következnek a bú­vár szakosztály közreműködé­sével. Végül izgalmas halva­dászat köti majd te a nézők figyelmét. A vasárnapi kaposvári honvédelmi nap részletes programja SO mázsa bíbort csépelt el eddig a segesdi Új Élet Termelőszövetkezet A tavalyi kedvező tapaszta­latok után az idén 30 holdról 50-re növelte bíbormag-terme­lési szerződését a segesdi Űj Éllet Termelőszövetkezet Mindhárom üzemegységben arányosan osztották el a bíbor- területet. Július 1-én egy gép­pel megkezdték a cséplést. Mi­vel ez az egy cséplőgép kevés­nek bizonyuüit, így 10-e körül munkába állítottak egy mási­kat is. Eddig mintegy 50 má­zsa bíbort csépeltek el, de még áll 19 kazal. A pontos átlag­termést épp ezért még nem tudja a szövetkezet, de előre­láthatólag holdanként 3 má­zsát fog adni a bíbor. Arra tö­rekednek, hogy minél szebb, tiszta magot adjanak a MEZÖ- MAG Vállalatinak. Cséplés után egy ideig padláson tárol­ják a terményt, s ha szüksé­ges, megrostálják. Ez ideig 45 mázsa bíbormagot szállítottak él. Jó ütemben haladnak a csépléssel, de igen nagy szük­ségük lenne egy harmadik gépre is, egyrészt azért, hogy mielőbb befejezhessék ezt a tennivalót, másrészt, hogy a /gépek a gabanacséplés idejére felszabaduljanak. 150 ezer fo­rint bevételt terveztek a bíbor­ból, a számítások szerint azon­ban mintegy 50 ezer forinttal túl fogják szárnyalni az elő­irányzatokat. Megkedvelték a segesdiek a magtermesztést, hiszen szép jövedelmet ad. Ezért termel­nek a bíboron kívül repcét, szöszösrozsot, lóheremagot és zabosbükkönyt. A 44 hold rep­ce 152 mázsa termését tisztít­va, szárogatva már elszállt toí­Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock .Jenő, a Központi Bizott­ság titkára, Orbán László, a Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője, Veres Jó­zsef, a Fővárosi Tanács VB elnöke pénteken ellátogatott az Ű.t-, Vasúttervező Vállalat­ták. Bár az erősen nedves mag sokat veszített súlyából, és nem azt az eredményt érték el, amit szerettek volna, de így is 50 ezer forint kerül eb­ből a terményből a szövetkezet kasszájába. Az 50 hold szö- szösrozs, a 100 hold lóheremag és az 50 hold zaibosibükköny betakarítása még előttük áll. Bíznak abban, hogy ezeknél a magvaiknál is — éppúgy, mint a bíbornál — megtalálják szá­mításukat. hoz. A vendégek, akiket a ter­vezővállalat igazgatója, terve­zőmérnökök, a Fővárosi Ta­nács VB városrendezési osz­tályának vezetői fogadták, megtekintették az épülő Er- zsébet-híd modelljét, majd el­beszélgettek az Erzsébet-híd terveiről és építéséről. (MTI) Kádár János látogatása az Út-, Vasúttervező Vállalatnál 30 ember munkáját végzi el a Barcsi Téglagyárban ez a hatalmas vedersoros kotró­gép. A 250 ezer forintért vásárolt géppel csaknem 4 millió téglához szükséges anyagot termelnek ki az idén. Ennek a munkának a gépesítésével több mint 100 ezer forintot takarít meg az üzem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom