Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. július 12, Egy baleset és tanulságai A múlt év októberében a Jákó—Nagybajom—Kiskorpád közötti vasútvonalon súlyos üzemi baleset történt: Gölön­csér István pályamunkás jobb lábát összeroncsolta egy pálya­kocsi. Gölöncsér most is mun­kaképtelen, lába még mindig gipszben van, s ha felgyógyul is, egyik lába rövidebb marad. — Mindenkit érhet baleset — mondhatná valaki —, nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni. — Ez igaz. De azt a felháborító nemtörő­dömséget, amely a balese­tet előidézte, s azt a tűr­hetetlen, minősíthetetlen magatartást, amit a MÁV néhány felelős beosztású alkalmazottja tanúsított, szóvá kell tennünk a köz­vélemény előtt. 1960. október 14-én 6 darab 12 méter hosszú sínt kellett Kiskorpádra szállítani. Kiss István vezető pályamester uta­sítására Zsovár Imre és Tungli Tibor előmunkások egyetlen pályakocsira rakatták föl a sí­neket, bár valamennyien tud­ták, hogy tilos dolgot cselek­szenek. A biztonsági szabályok ugyanis előírják, hogy tíz mé­ternél hosszabb sínek szállítá­sára két kocsit kell használni. Amikor egy lejtőhöz értek, ti­zenhármán ültek fel az amúgy is szabálytalanul megrakott pályakocsira. Ez is tilos. Csak a fékezők ülhettek volna a ko­csin. A cél közelébe érve Zso­vár utasítást adott, hogy kezd­jék meg a fékezést. Bár a szabályok szerint csak a kocsi hátulján le­vő féket szabad használni, Zsovár utasítására Gölön­csér István is fékezni kez­dett a kocsi elején levő fékkel. A több mint 40 mázsás súly fé­kezésétől Gölöncsér megszé­dült, a kocsi elé esett, s az ke­resztül ment a lábán. A MÁV-nál havonta tarta­nak baleset-elhárítási oktatást. Elmondják a dolgozóknak, mit hogyan szabad tenni, mi tilos. De talán egy fél óra múlva utasítást adnak a biztonsági rendszabályok lábbal tiprásá- ra, kockára téve emberek testi épségét, sőt életét. A MÁV Pécsi Vezérigazgató­sága fegyelmi vizsgálatot indí­tott. Zsovár Imrét hat hónapig alacsonyabb bérrel járó mun­kára osztották be. Kiss Istvánt és Tungli Tibort pedig írásbeli megrovásban részesítették. Úgy vélték, ezzel az igen enyhe íté­lettel elintézték az ügyet. Az már elkerülte figyelmüket, hogy a baleset előidézői tudato­san szegték meg foglalkozá­suk szabályait, s hanyag­ságukkal súlyos testi sér­tés bűntettét követték eL Emiatt pedig bírósági eljárást kellett volna indíttatniuk nem­csak Gölöncsér, hanem sok más vasúti dolgozó érdekében is. A MÁV illetékesei azonban vonakodtak ettől. A szakszervezet följelenté­sére mégis bíróság elé kerültek a balesetért felelős emberek, és Zsovár Imrét, Kiss Istvánt, Tungli Tibort 8—8 hónapi fel­függesztett börtönre és 600 fo­rint pénzbüntetésre ítélték. Sok minden kiderült ezen a bírósági tárgyaláson. Egyebek között például az is, hogy a pályakocsik állapota a legtöbb helyen nem megfelelő. Kide­rült az is, hogy Kiss István pályamester többször kért már új pályakocsit, s amit végre nagy nehezen kapott, használ­hatatlan volt. Elmondták a ki­hallgatott vasúti dolgozók, hogy nemegyszer a szóban for­gónál még súlyosabb terhet is kellett szállítaniuk a pályako­csin. Jellemző egyik-másik felelős vezető emberségesnek egyálta­lán nem nevezhető magatartá­sára Katona Dezső szakasz- mérnök, tanú kijelentése: »Én is elrendeltem volna ezt a munkát a hat darab 12 méteres sínnek egyet­len kocsin való szállítását tudva, hogy ez szabályta­lan« (!). (Reméljük, kijelentését megfe' lelőképpen értékelik feljebbva­lói.) Itt a hiba! Egyesek csak be­szélnek arról, hogy legfőbb ér­ték az ember, de kisebb gond­juk is nagyobb annál, hogy megóvják a dolgozókat a bal­eset veszélyétől. Nemcsak a megbüntetett három embert terheli a felelősség, amiért Gö­löncsér örökre nyomorék ma­rad. Felelősek mindazok, akik elengedték fülük mellett a dolgozók kérelmeit, jelzé­seit, mert úgy gondolkod­nak, mint Katona Dezső. S felelősek azok is, akik csak igen felületesen ellenőrzi^ a védelmi rendszabályok meg­tartását. Értsék meg a MÁV-nál: nem azért kell megtartani a baleset megelőzését szolgáló oktatást, hogy megtörténtét jelenthes­sék. S nem tessék-lássék fe­gyelmi ítéletet kell hozni, mért annak nem lesz meg a kívánt eredménye, nevelő hatása. Gondoljanak a MÁV illetéke­sei a dolgozó emberekre, azok családjára! S ne csak beszélje­nek róla, követeljék is meg a baleset megelőzésére szolgáló rendszabályok legszigorúbb megtartását. De előbb teremt­sék meg hozzá az alapvető fel­tételeket. S zalai László Sátrak Bakácsán Örsvezetőképző tábor — ez a hivatalos neve a barcsi já rás babócsai úttörő-táborának, itt találhatók a legszorgalma­sabb pajtások Ladról, Drávaszentesről, Barcsról és a járás többi községéből. S amellett, hogy pihennek és üdülnek, ta­nulnak is. Főleg az őrsök munkájához nélkülözhetetlen gya­korlati tennivalókat sajátítják el. Megismerik az úttörő­rangjelzéseket, a testvéri pionírszervezetek jelvényeit, a leg­fontosabb elsősegély-nyújtási ismereteket. Aztán meg sátrat-> Sátorverés.-Kedves szüle­im, jól érzem magam.« Hor­váth Vali a csendespihenő­ben levelet ír. vernek, éneket tanulnak — egyszóval sok érdekes dolog szerepel programjukban. Még csak néhány napja vannak itt, de élmény már bőven akadt. Lakat László la- di pajtás, a mókamester gondoskodik ar­ról, hogy mindig vidám legyen a tábor, s még akkor is nevettek a pajtások — az el­ső ijedtség után —, amikor egy éjszaka rá­juk szakadt a sátor. Jól sikerült az aka­dályversennyel összekötött kirándulás, volt már tábortűz is — nézték is sokan a babócsaiak közül —, most meg készülnek már a záró tábortűzre, és erre hivatalosan is meghívják a babócsai kiszeseket. Mert Elsősegélynyújtás — de csak bemutató. megérdemlik, so­kat segítettek a tábor építésében, ök tömték mega termelőszövetke­zet adta és szál­lította szalmával a szalmazsáko­kat, és dolgoztak a sátorverésnél is. A két hét gyorsan elröp­pent. Lesznek pajtások, akik újabb nyaralásra indulnak, mások otthon töltik el a vakáció hátra­levő részét. A babócsai tábor bezárja kapuit. Negyven pajtás élményekben gazdagon indul haza. Ha csönget, tisztába kell tenni A csecsemő emberemlékezet óta bőgéssel jelzi, hogy jó vol­na, ha anyuka tisztába tenné. Tokióban most »gépesítették« a bébiknek ezt az Ősi megnyil­vánulását: körülbelül 80 forint­nak megfelelő összegért olyan pelenkát hoztak forgalomba, amely rögtön csöngetni kezd, mihelyt nedvessé válik. A va­lóban korszakalkotónak mond­ható vívmány lényege egy a pelenkába beépített miniatűr elem, amely áramot fejleszt, mihelyt az elektródák közötti terület a nedvesség folytán áramvezetővé válik. AZ C/JSAGÍRÓ jegyzeteiből TJ7 GYIK ügyvéd ismerő- som meséli: — Ilyen érdekes ügyfelem még nem volt. Beállít hozzám egy középkorú férfi azzal, hogy szerezzek neki egy négytalala- tos lottószelvényt. — ? — Tetszik tudni, jól megy az a kis üzlet, amelyet vezetek. De ha építenék egy házat, vagy ha vennék egy gépkocsit, mind" Felhívjuk a vállalatok és üzemek figyelmét, hogy kívánságukra előfizetéses rendsze­rünket kiterjesztettük az elszállításra kerülő ebédre is, ahol szükségesnek mutatkozik. Kérjük rendelésüket ilyen értelemben feladni. Mecselcvidéki Üzemi Vendéglátó V. (3753) Egy fölösleges bonyodalomról A fürdőidény megnyitása előtt összeültek az illetékesek — a BIB meghívására — meg­beszélni a Balaton-parti sza­badtéri színpadok műsorellátá­sának problémáit. Megállapí­tották, hogy melyek azok a ta­valyinál igényesebb, értékesebb produkciók, amelyek érdeme­sek arra az országos, sőt nem­zetközi nyilvánosságra, ame­Pályázati felhívás! A vrr. sz. Autójavító Vállalat pályázatot hirdet gépkocsiszere­lő, gépkocsilakatos (gk.-szere- lő, aki forgácsolási munkát is tud végezni), gépkocsi-villany­szerelő, gépkocsialváz-moső, zsírzó, felsőmosó, segédmunkás, éjjeliőr, fűtő segédmunkás, va­lamint gépkocsialkatrész-isme­retekkel rendelkező raktáros, számlázó anyagkönyvelő (képe­sített könyvelő) és önelszámolá­si adminisztratív vezető mun­kakörök betöltésére siófoki munkahelyre. Helyi lakosok je­lentkezhetnek. Részletes ajánla­tokat írásban legkésőbb 1961. július hó 20-ig a vállalat köz­pontjába a munkaügyi osztály­ra kell megküldeni. Cím: Bp., VHI., József u. 21. sz. (4055) lyet nyaranta a Balaton-part szabadtéri színpadai kínáltak. A programot elkészítették és elfogadták- Ügy látszott, hogy a tartalmas, színes műsor nincs kitéve változtatásoknak, leg­följebb csak rendkívüli eset­ben. Mégis elég megfontolat­lanul és indokolatlanul három szabadtéri színpad is műsorára tűzte az Országos Erdész Szín­pad egyik produkcióját, Onó- dy—Csillag Erdő lánya című nagyoperettjét. Ki engedélyezte, hogy á déli Balaton-part három legna­gyobb bel- és külföldi idegen- forgalommal rendelkező üdü­lőhelyén, Siófokon, Földváron és Balatonlellén műsorra tűz­zék ezt a nagyoperettet, kiejt­ve a figyelemből, hogy milyen célok szolgálatában áll az Or­szágos Erdész Színpad? Az engedélyező a Somogy megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya volt. A soron kívüli műsorra tűzés mégis megsem- misíttetett. Mégpedig az elő­adás megtartása előtt néhány nappal. Az Országos Műsor­igazgatóság táviratban tiltotta meg a darab bemutatását. És most nincs, aki a felmerült költségeket kifizesse. Vállalko­zó, aki megmagyarázza, miért van szükség elhamarkodott, meggondolatlan engedélyezge- tésekkel zavart kelteni, nos, az sincs. Az üdülővendégek há- borognak, az Országos Erdész Színpad színészei szintén, a három szabadtéri színpad veze­tői hasonlóképpen. Ok nélkül? Aligha! Mert mint mondot­tuk, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Erdészeti Főigazga­tósága, az Erdész Színpad gaz­dája nem a Balaton-part mű­sorellátására hozta létre a vi­szonylag szegényesen fölszerelt és megfelelő művészi erőkben is szegényes Országos Erdész Színpadot, hanem arra, hogy távoli erdőgazdaságait látogas­sa. E feladat nem kicsiny és nem lebecsülendő, már csak azért sem, mert sok száz, a vi­lágtól elzárt ember szívében ők ültették el a színházművé­szet szeretetét. Ezért tisztelet illeti őket. S nem kis dorgálás a társulat szervezőjét, aki ki- ügyeskedte az engedélyt, és kellemetlen helyzetbe sodorta nemcsak kollégáit, hanem azo­kat is, akik készek voltak el térni az előre kidolgozott prog romtól. Igen üdvös lenne, ha a jö­vőben nem születne ilyen bo­nyodalom a helyi illetékesek jóvoltából sem. A műsorenge­dély kiadása előtt pedig nem ártott volna a pecsétnyomók nak és aláíróknak megtekinte niük legalább egy produkció­ját a szóban forgó együttesnek Akkor ugyanis nem a Műsor­igazgatóság emelt volna tiltó szót, hanem a művelődésügyi osztály! Egy pillanatig sem vi­tás, hogy ez lett volna a sze­rencsésebbik megoldás. L. I járt azt mondanák: loptam, sikkasztottam. Kifizetem az il­letőnek a dupláját, amit nyert, megfizetem a doktor úr fára­dozásait is ... Így nyugodtan vásárolhatnák, rhert ha kér­deznék, honnan van rá pén­zem, bátran felelhetném: né­gyesem volit a lottón! * * * TTUDTAM, éreztem, hogy valami nincs rendben. Csak sokáig nem voltam ben­ne biztos, mi is az, amiről a hivatalos szervek, mindnyájan elfeledkeztünk. Mert zsúfoltak ugyan az üzletek, egyre több lakóház épül, ritkábban ta­pasztalunk a városban víz­hiányt, mégis e:gy hatodik ér­zék azt súgta: valami nincs rendben, valami hiányzik! A napokban aztán megnyu­godtam. Kezembe került ugyanis a Somogy megyei Ta­nács Közlönye (július 1-i, 4. szám), s a munkásosztály hely­zetének megjavításáról szóló tanócshatározat végrehajtásá­val kapcsolatban ezt olvastam benne: »Még mindig nem meg­oldott Kaposvár ivóvíz— szennyvízellátása.« No de ilyet! Kevés a szennyvíz, s hallga­tunk róla! Szerencsére a me­gyei tanács figyelmét nem ke­rülte el, s utasították az illeté­kes személyeket, hogy folytas­sák tevékenységüket az ivóvíz —szennyvízellátás megjavítá­sára. S ha valami nehézségük támad, jelentsék. Számíthatunk rá tehát, hogy az ivóvíz- szennyvízellátásban rövidesen javulás mutatkozik. YALOG torral messze van, mo- kimermi nehéz, gépkocsi aligha vállalkozik az útra, mert az szűk, gidres-göd- rös. Kár! Pedig a nemrégen megnyílt Pipacs söröző (a Zrí­nyi utca végén) igen szép he­lyen, kedves környezetben van. A kirándulók, az este oda lá­togatók kellemes órákat tölt­hetnek ott el. A sörözőhöz vi­vő út mentén villanyoszlopo­kat látni. Bizonyára rövidesen villanyt kap e környék is. Jó lenne, ha ezzel egy időben leg­alább salakkal (elszórnák, s gépkocsik, motorok számára is járhatóvá tennék a sörözőhöz vivő utat. ... K ÜLÖNÖSEK vagyunk mi, férfiak. E megálla­pítás alól még a papok sem kivételek. Nyitva a plébánia ablaka. Kopasz, meglett korú pap olvassa az imakönyvet — szemüveg nélkül. Az ablak kö­zelében csinos lányok vonul­nak el. A tisztelendő úr abba­hagyja az olvasást, felkapja a fejét, nézi őket. Szemüveget vesz elő, hogy jobban lásson, s figyeli őket, amíg csak el nem távolodnak. Majd fejét újra a könyv felé fordítja, s tovább olvas megkettőzött szorgalom­mal. .. De most már szemüveg nélkül. ? a Sz. L. A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat címfestőt keres azonnali belépésre kaposvári székhellyel. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Kaposvár, Szántó Imre u. 19. ; Útiköltséget nem térítünk. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-II4 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U F%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom