Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. július I. Az iparitanuló-képzés tapasztalatai EGY UZSORÁS ARCKÉPÉHEZ tottak nagy része a gyakorlat­ban nem tudott érvényesülni. Javulás azért a múlt esztendő­höz .viszonyítva itt is van, hisz jobb minőségű és termeléke­nyebb munkát végző fiatalok kerültek ki az idén. A 690 pá­lyázóból 530-an vizsgáztak az iparitanuló-iskolában. S közü­lük csak 30—35 fiatalt utasí­tottak pótvizsgára. R. F. Megszorult emberek mindig akadnak. Olyanok, akiknek költözködés, betegség vagy családi tragédia miatt hirtelen pénzre van szükségük. S ilyen­kor nem nézik, kitől, milyen föltételekkel kaphatnak köl­csönt, csak az a fontos, hogy mielőbb pénzhez jussanak. Vannak, akik a megszorult emberek nehéz helyzetét ki­használva, magukat önzetlen A marcali Vörös Csillag Tsz baromfinevelőjében pecsenyének való csirkéket nevel Kisborsó Béláné, Jádi Ferencné, Molnár Jánosné és Kissmiliály Margit. A tsz az idén 400 ezer forint bevételre számít a csirkékből. A honvédelmi nap céljáról és előkészületeiről nyilatkozott Márton János, az MHS megyei elnöke AZ IPARI TANULÓK 1960—61-es oktatási éve a jú­lius 5-én véget ért szakmun­kásvizsgákkal lezárult. A sta­tisztikai kimutatásokat vizs­gálva két dolog tűnik szembe. Az egyik a Munkaügyi Minisz­tériumhoz tartozó vállalatok tanulóinak 3,26 tanulmányi eredménye, a másik pedig a helyiipari vállalatok tanulói­nak 3,42 százalékos átlaga. Meglepő ez, hisz tudvalevő, hogy nehéz felvételi vizsgán kell átesniük a minisztériumi vállalatok leendő tanulóinak, a tanácsi vállalatok pedig vizsga nélkül veszik fel a fiatalokat. Mi az oka a minisztériumi vállalatok tanulói gyengébb tanulmányi eredményének? Az. hogy ezek a vállalatok sok «■patronált-« tanulót foglalkoz­tatnak, akik részben az ott dol­gozó szülő vagy rokon révén, részben pedig ,a vállalat patro­nálta tsz-községből jutnak az üzembe. Jó lenne, ha nemcsak a felvételnél patronálná a szü­lő vagy maga a vállalat a ta­nulót, hanem a tanulóidő alatt se feledkeznének meg róla. Er­re azonban nem gondolnak. Néhány tanuló nem becsüli meg a könnyűszerrel szerzett * tanulási lehetőségeket, s az ő gyengébb eredményük le­rontja a többiekét. SOK VÁLLALATNÁL terv­szerűtlen a gyakorlati képzés. Nem tartanak lépést az elmé­leti anyaggal, vagy pedig sza­badjára éngedik a tanulót, így az szinte arra szorul, hogy úgy «lopja-« el a mesterséget. He­lyenként a tanulók munkájá­val számolnak a tervteljesítés­ben, s a hóvégi és negyedév végi hajráknál a szakmától tel­jesen idegen, kisegítő munkát végeztetnek velük. Befestik a kész termékeit, vagy anya,gmoz_ gatásra és egyebekre használ­ják fel őket. Ez ellenkezik az iskolai oktatáson hallottakkal. Persze akadnak esetek, ami­kor a fiatalok ilyenféle mun­kájára szükség van, azonban mindig meg kell magyarázni ennek okát. Túlzásba vinni azonban ekkor sem szabad az ilyen foglalkoztatást, mert az óhatatlanul a szakképzés ro­vására megy. Kivált az állami gazdaságok és a kisiparosok tanulói kö­zött sok a gyenge felkészültsé­gű fiatal. Elaprózódik a tanu­lóidő a kisefbb-nagyobb javí- tásokra. Emiatt az alapvető szakmai ismeretekben járatla­nok maradnak. A lakatosok­nak és a géplakatosoknak ne­hezen megy a rajzolvasás, a gyakorlatban szinte teljesen ismeretlen a rajz szerinti mun­ka. Az effajta problémák nem általánosak, s idejében feltár­va ki lehet küszöbölni őket a jövő iskolaévben. Az idén 690-en jelentkeztek szakmunkásvizsgára 45 féle mesterségben. A legtöbben — 114-en — kőművesek voltaic, utánuk a lakatosok, szabók meg a villanyszerelők követ­keztek. Néhány cipész, szíj­gyártó és kőfaragó is jelentke­zett. A kosárfonó-szakmára pályáztak a legkevesebben, mindössze egy személy. JAVULT a vizsgázók vizs- garemek-munkája. Már maga a témaválasztás is felette állt a tavalyinak, s szebb és gon­dosabb volt a kivitelezésük is. A gyakorlati eredmények el­lenben váltakozóak, tükrözik a gyakorlati oktatással járó aránytalanságokat. Mutatja ezt az, hogy a pótvizsgára utasí­Hírt adtunk rpár arról, hogy a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség, a KISZ, a szakszer­vezet, a tanács és a Hazafias Népfront megyei szervei július 16-án rendezik meg Kaposvá­rott az első megyei honvédel­mi napot. Erről nyilatkozott lapunk munkatársának Márton János elvtárs, az MHS megyei elnöke. O Milyen céllal rendezik meg a honvédelmi na­pot? — Az ország sok városában már hagyománya van a hon­védelmi napnak. Az emberek megszerették ezeket a rendez­vényeket, mert eseménydús látnivalóhoz juttatja őket. A különböző bemutatók a szó­rakoztatáson kívül azt a célt is szolgálják, hogy népszerű­sítsék és minél több emberrel megkedveltessék a honvédelmi sportágakat. Népünk szereti a békét. A párt és a kormány politikája békepolitika. A né­pek, ha összefognak, és kitar­tóan harcolnak a békéért, le­foghatják a háborús uszítók kezét. Mivel azonban az impe­rialisták el enzik a leszerelést, s szeretnek játszadozni a tűz­zel, nem altathatjuk el ébersé­günket. Noha a háború elhá­rításának lehetősége fennáll, számolnunk kell azzal Is, hegy az imperialisták gonoszságuk­ban arra vetemednek, hogy há­borúba taszítják az emberisé­get. Ezért kell ébren tarta­nunk az emberekben a szocia­lista haza védelmével járó kö­telességtudatot. A július 16-i megyei honvédelmi napnak egyik fő feladata, hogy fel­hívja az állampolgárok figyel­mét a haza védelmével járó kötelességekre. Szeretnénk erő­síteni a fegyverbarátságot a különböző fegyvernemek kö­zött. Célunk az is, hogy elmé­lyítsük a kapcsolatot a lakos­ság és a fegyveres testületek között. © Hogyan folynak az elő­készületek? — Szeretnénk sok élmény­hez juttatni a város és a kör­nyező falvak lakosságát. Prog­ramunkban érdekes, változa­tos, látványos események sze­repelnek. Kiváló műrepülők, ejtőernyősök mutatkoznak majd be, motorosversenyzőket várunk a fővárosból, Pécsről, Komlóról, Zalaegerszegről. Mi­vel egymást érik majd az ese­mények, az Autóközlekedési Vállalattal megszervezzük a gyors közlekedést. A Vendég­látó Vállalattal és a MESZÖV- vel megállapodtunk abban, hogy sátrakat, pavilonokat ál­lítanak fel mindenütt, ahol tö­megek lesznek, s ellátják őket hűsítő itallal, fagylalt'al, en­nivalóval. Gondoskodunk a vidékről bejövök helyszínre és visszaszállításáról. Az üzrmi VlHS-szervezeteknél és szak-1 szervezeti bizottságoknál, a vá- j rosi újságárusoknál már lehet kapni belépőjegyeket, mégpe­dig kedvezményes áron. Az előkészületek rendben folynak. A város lakosságának jó szó­rakozást kívánunk mához egy hétre a honvédelmi napon — fejezte be nyilatkozatát Már­ton János elvtárs. emberbarátnak feltüntetve ki­tűnő üzleteket kötnek. A nyugdíjas uzsorás özv. Török Pálné Kaposvár, Petőfi u. 3. szám alatti lakos is tőkét kovácsolt az emberek bajából. 68 éves, bárítj tisztes­ségben megőszült, becsülete­sen élő asszonynak gondolná. Havi 500 forint 'nyugdíjat él­vez. Korábban pereskedett az SZTK-val, s tavaly egy ösz- szegben 11 ezej forintot ka­pott tőle. özv. Törökné 1954- től rendszeresen foglalkozott kisebb-nagyobb kölcsönök adá­sával. No, nem önzetlenül! Na­gyon meg kellett szenvedni annak az embernek, aki Tö­rökné »emberbaráti segítségé­re« kényszerült. Törökné gyakran járt Ta­más Pálnéhoz, Irányi Dániel utca 17. szám alatt lakó isme­rőséhez. Itt lakik Anderka Jó­zsef MÁV-kalauz is családjá­val. Anderkáné panaszkodott Tamásnénak, hogy beteg az édesapja, gyógyításához pénz kellene. Az Töröknéhez küld­te, s ő készségesen adott is neki kölcsönt. Anderkáné kü­lönböző összegeket vett fel tő­le. 3000 forint tartozása után 1958—59—60-ban 10 800 forint kamatot fizetett, de a kölcsön kiegyenlítésével adós maradt. Ez év januárjában megtagad­ta a havi 10 százalékos kamat további fizetését. Háromezer forint tartozása még most is fennáll (?!). A kamat: az összeg háromszorosa Egy másik megszorult em­ber 1955-ben 3600 forintot kért Töröknétöl. 1955-ben 1000, 1956—57—58—59-ben évenként 2400 forintot, tehát csaknem 11 ezer forint kamatot fize­tett. Tavaly törlesztette le tar­tozását. / Bontván E ndr énének, Ta­más Pálné albérlőjének is pénzre volt szüksége. Tamásné őt is Töröknéhez küldte. Pe­dig tudta, hogy nem szívesség­ből kölcsönzi pénzét. Hontvá- rfné 1000 forintot kért köl­csön, Törökné havi 200 forint kamatot követelt. Hontváriné, amikor már 2800 forintot kifi­zetett Töröknének, úgy gon­dolta, ezzel nemcsak a köl­csönt adta vissza, hanem a ka­matot is busásan lerótta. / Tö­rökné azonban ebbe nem nyu­godott bele, s többször meg­várta Hontvárinét munkahe­lye előtt követelve, hogy ren­dezze 2000 forint tartozását. Hamis tanú segítségével Hontváriné közben Sztáiin- városba költözött. Törökné pert indított ellene, s azt ha­mis tanú segítségével meg is nyerte. Másik adósa, Ander­káné hamisan vallott a bíró­ság előtt1 Törökné felbujtására. Azt állította, elköltözése előtt Hontváriné elismerte neki, hogy tartozik Töröknének 2000 forinttal. Tagadta, hogy ezt a pénzt Hontváriné 10 százalé­kos kamatra kapta, s hogy 6 is vett föl hasonló kamatra Töröknétöl pénzt. Vallomása alapján a székesfehérvári me­gyei bíróság Töröknének adott igazat, s jogerős ítélete alap­ján Hontvárinétól még most is vonják a pénzt. (Igaz, már nem fizetik ki Törökné kezé­hez, hanem bírósági letétben hagyják.) 9 hónapi börtön Törökné tovább folytatta üzelmeit. A Hunyadi u ban lakó Horváth Józse fűének 12 000 forintot adott kölcsön havi 1000 forint kamatra. Hor- váthné azonban összesen 630 forintot fizetett apránként a kölcsönkért összeg után. Végül lelepleződött özv. Tö­rök Pálné uzsorabankja. Ügyé­nek eltusolására ismét hamis tanúzásra akarta rábírni An- derkánét. Az azonban beval­lotta ezt, s beismerte azt is, hogy előzőleg hamisan tanús­kodott. A Kaposvári Járásbíróság dr. Nagy Jenő-tanácsa özv. Török Pálnét üzletszerűen folytatott uzsora és hamis ta­núzásra való rábírás bűntette miatt 9 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az uzsorával szerzett s taka­rékbetétben őrzött 6600 forint­ját elkobozták. Anderka Jó­zsefijét hamis tanúzásért 5 hónapi börtönnel sújtották. Szalai László Zárva maradt július 6-án a nagyatádi földművesszövetkezet 17. sz. boltja. Pedig sem ünnep, sem leltározás nem volt ezen a napon. Akkor hát miért nem nyílott meg a boltajtó a vásárolni szándékozók előtt? A vas-műszaki cikkeket és élelmiszert árusító szaküzlet forgalma az utóbbi időben észrevehetően csökkent, mert a ré­gi vevők egy része elpártolt ettől a bolttól. Ennek áz is oka, hogy Herskovits Ödön boltvezető a vásárlókat és főleg mun­katársait nem megfelelő TTánásmódban részesítette. Nem bí­zott senkiben sem, minden munkatársára gyanakodott. Az eseménysorozat végére pont került július 5-én. Az üzlet vezetője kiutasította helyettesét a boltból, s nem en­gedte dolgozni. A többi elárusító egy kivétellel Kovács Ist­ván helyettes boltvezető mellé állt. Kérték a szövetkezet el­nökét, hogy vessen végét az áldatlan állapotnak. A szövetke­zet vezetői úgy döntöttek, hogy új vezetőt keresnek a boltba, és az üzletet az átvevő leltárig lezárják. Ezért nem nyitott ki a bolt. Nem lehetne gyorsabban megtartani azt a leltározást? D. Z. NYÁRRA NÉLKÜLÖZHETETLEN 1 ■ /Ifywfii nupvh, nyáHí ftwmvá Gyermeknapozó karton, sifon, piké anyagból 28 Ft-tól 51 Ft-ig. Habselyem női nadrág 28,50 Ft-tól 48 Ft-ig. Habselyem női kombiné 61 Ft-tól 95 Ft-ig. Habselyem női hálóing 120 Ft-tól 180 Ft-ig. Műselyem férfi ing 65 Ft-tól 81 Ft-ig. Női halásznadrág vászon, piké, ballon anyagból 77 Ft-tól 200 Ft-ig. Női goldsol hálóing többféle fazonban, választékom kivitelben 130 Jl-lól 170 Jt-ig. Paristana keresztcsíkos férfiing 112 Ft-tól 125 Ft-ig. Pamut áttört rövidujjú fiúing 15 Ft-tól 25 Ft-ig. Pamut áttört rövidujjú férfiing 38 Ft-tól 40 Ft-ig. (3748)

Next

/
Oldalképek
Tartalom