Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

Kedd, 1961. július 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP s KOMBÁJNNAL A SOMOGYJÁDI HATÁRBAN YOMNÖVENYEK NÖVEKEDÉSGÁTLÓ HATÁSA É F ét SZK—3-as kombájn szedi fel a rendrearató géppel a nemrég levágott őszi árpát a somogyjádi Augusztus 20. Termelőszövetkezet határá­ban. Három-négy vontató is pöfög, forgolódik a két. gép kö­rül. Készenlétben arra, hogy a megtelő kombajntartályt bele­üríthessék. Járfás Gyula, az egyik SZK— 3-as vezetője javaerőben levő fiatal, nős ember. Nyílt arcán csöndes komolyság és szelíd derű ötvöződik. Ha a géppel bánik, nincs helye nála a tré­fának. De ha beszél az ember­rel, valami kimondhatatlan életvidámság sugárzik a sze­méből, szavaiból. Hat éve dol­gozik a Kaposvári Gépállomá­son. Vezetett személveéokocsit Zetort, a tavasszal letette a tehergépkocsi-vezetői vizsgát. Most, az aratási időszakban pedig kombájnt kezel. Mond­ják, he-*” jól érti bármelyik gép csízióját, mindamellett munka közben rendkívül óva­tos. lvezet nézni, milyen simán, egyenletesen halad a kombájnnal, s amint a felszedő henger forgó ujjaival az ellentétes forgásé bedobó­henger alá gyömöszöli a száraz, porzó kalászokat. Amikor mun­kájáról érdeklődünk, arca fel­deríti, lelkesen magyarázza: — Szeretek ezzel a géppel dolgozni, nagyszerű gép. Kisebb hibák ugyan előfordulnak, né­ha elszorul a dob, vagy eltö- mődik a bedobó henger (ez fő­leg tömött és szélesebb vagy harmatos rendek felszedése közben adódik), de ez legyen a legnagyobb baj. Annyi biztos, hogy tiszta munkát leihet vele végezni. — Mit vezet szívesebben: gépkocsit vagy ezt? — Azt hiszem, ezt. Habár nem olyan könnyű vele bánni, mint módjuk a Zetorral vagy a gépkocsival Majd elmondja, hogy mi min­denre kell ügyelni, hogy baj ne legyen: — Először is szemmel kell tartami a rendfelszedő hengert. A talajfelszínnek megfelelően egy karral szabályozni kell a magasságát, nehogy a földbe nyomódva eltörjön a gép. Míg az emiber egyik szeme rajta van, a másikkal figyelni kell ezeket a kis automata jelző­lámpákat Ezek figyelmeztet­nek, ha valami rendellenesség van, például szalma-felcsavaro- dás, szorulás, vagy törés törté­nik — és sorolja mintegy ön­kéntelenül, figyelmét főleg a gép működésére összpontosít­va. Közben balra csavarja a kormánykereket, és a szembe­forduló könnyű szél veríték­gyöngyös arcába, szemébe fúj­ja a felszálló port. Feláll ülőhelyéről, majd a szemgyűjto tartályba pillantva odakiált az egyik zetorosnak. — Jani, hozd már azt a ko­csit, megtelt a tartály! Lassan megállítja a gépet, megvárja, míg a pótkocsi a tároló cső alá ér. Ekkor kiold­ja a csövet, és vastag sugárban ömlik a kicsépelt. tiszta szem a pótkocsi belsejébe ... Ezután a gép ismét megin­dul. A 60 lóerős Dieselmotor monoton dohogásssal viszi, lö- ködi előre. A hőség fokozódik. Ellene vajmi kevés védelmet nyújt az ernyő. A vezető arcán patakok­ban gyöngyözik a verejték, a rárakódó por csípősen belemar az arcbőrébe. Azért csak áll rendületlenül, mintha ügyet se vetne rá. TV em állhatom meg, hogy ' meg ne kérdezzem: — Egész nap egyedül vezeti a gépet? — Nem, itt van a segédveze­tőm, Szárnyas József — feleli, ingujjával letörölve homlokát. — Néha átadom neki a gépet. Bár csak gyakorol rajta, lá­tom, jó érzéke van hozzá. Nem vezetett soha sem gépkocsit, sem Zetort, mégis elvezeti úgy, mint bármelyik szaktársam — dicséri elismerően. — Vasárnaponként is arab­nak? — Ha jó idő van, természete­sen. Amíg lesz mit aratni, ad­dig nem lehet beülni a kocs-5 $ok °^° van anna^, hogy a mezőgaz- rnába sörözni. A munkának* dasa2 a gyomnövények miatt évente súlyos szakadatlanul menni kell. Még-f károkat szenved. A gyomnövények mindenek­éig ott. ahova éppen külde-f elott a talajban levő vízért és ásványi tápláló nek bennünket. A múlt héten ^anyagokért versengenek a kultuniovények- Osztopánban arattam, ma itt^ei Szamos gyomnovenyiaj rendarvu sok csépelek holnap Juták me-* taplaManyagot es nedvességet használ el. Ma­, _ , , sik igen fontos károsító tényező a fény elvo­yek. Egyszóval nem nása: a mezei gyomnövények árnyékot vetnek, ilyenkor szórakozni — mondja!^ ezzej csökkentik a kultúrnövények asszimi- hangjabol kicsendulo önérzet-J jációs tevékenységét. Különösen a fiatal kor­* ban lassan növekedő növényeknél játszik a tel. Míg közben a gép új rendre, gyorsan növekedő gyomnövények fényelvonó kanyarodik, széles mosollyal* tevékenysége nagy szerepet, fűzi hozzá: ) Hosszabb idő óta ismerünk olyan eseteket, — Azért aratás után nem így) amelyeknél a bizonyos gyomnövények hatásá- lesz ám! Azt tervezem, kivi-)ra bekövetkező hozamcsökkenés oiyan nagy, szem az asszonyt a kislánnyal*) hogy a fentiek már nem adnak kielégítő ma- Fooyódra Elcsalom az öreg* gyarázatot. A legrégibb ilyen példa az a meg- _ , . , . , . . , * figyelés, hogy a vadrepce mennyire elnyomja rakacsot is, aki ott izzad a)a ient a jen vetőmagjához \ százalék rep­másik gépen — biccent fejével )cemag keveredik, akkor a lenhozam 31 száza- a tábla másik végébe, ahol idő-*lékkai csökken; ha 10 százalék repce kevere­... . . ___ . * dik a len közé, akkor a hozam 59 százalékkal s ebb kartarsa e J csökken. Ezeket az eredményeket szántóföldi szorgalmasan takarítja a közös ) kísérletekből kapták, tehát a terméscsökke- gábonát. A két kombájnos köl-*nés olyan körülmények között következett be, csönösfin becsüli eevmást imelyek a mezőgazdasági gyakorlatnak min- csonosen becsüli egymást. ^ ^ Jdenb€n megfelelnek. II agy elbúcsúztam tőlük, \ a gyomnövények ilyen erős gátió hatását arra gondoltam^ rá- *Csak kétféleképpen értelmezhetjük, szolgál-e valaki a mezőgazda-) 1. A repce versenyző ereje valószínűleg lé­ség dolgozói közül ezekben a^nyegesen nagyobb, mint más növényé. Ennek napokban jobban a megbecsü-iaz elméletnek azonban semmiféle bizonyítéka lésre, elismerésre, mint ők? 1 sincsen. Ebben az esetben ugyanis ü gyomnö­Rajtuk, nagyrészt csakis raj-) vény fiatalkori növekedésének, különösen a tűk, szorgalmukoni, kitartás u-) gyökér növekedésének rendkívül gyorsan kell kon áll, hogy a közös csűrök i lefolynia. Ez az eset azonban nem áll fenn. idejében megtelnek-e. A leg- * 2. Lehetséges az is, hogy — a versenyen ki­szebb egyúttal legnehezebb VÜ1 — a repcének olyan anvagcsere-termékei nyári’ munkák névtelen hősei vannak^ melyek károsan befolyásolják a len- ők: a derék kombajnosok. Kerék Imre hozamot. mm Horváth János, a tótújfalui Határőr Tsz kovácsa június I-ig 164 munkaegységet kovácsolt össze magának, ö végzi a tsz-ben a kocsik vasalását és a kisgépek javítását. Folyik? Igen! Nem hiszem, hogy én va­gyok az egyetlen kaposvári lakos, alai már jó néhányszor pórul járt a vízzel. Mert szomjúság ide, szomjúság oda, hiába csavartam a víz­csapot számtalanszor, nem jött ki egy csepp üdítő ital Közöljük, hogy a Somogy megyei Építőipari Vállalat Kaposvár, Május 1. u. 57. sz. ipari tanulókat vess villanyví%- és fűtősserelő sszakmában Felvételre jelentkezhet jó, közepes eredményt elért tanuló, aki a VIII. ált, iskolát elvégezte Jelentkezés a vállalat oktatási előadójánál. Határidő: 1961. VII. 5-ig. sem belőle. Sokan, nagyon sokan tanakodnak, hova lesz a víz, miért akadozik a víz­szolgáltatás, Magyarázat van elég, némelyik egészen elfo­gadhatónak is tűnik. Pénteken, szombaton nagy felfedezést tettem. Az SZTK- ban járva vízcsobogásra let­tem figyelmes. A zaj a har­madik emeleti táppénzirodá­ból szűrődött ki. Gondoltam, megnézem közelebbről, hon­nan ered ez a csobogás, és amikor megláttam, mérges lettem. Mert az ajtó mellett levő mosdókagylóban két szódásüveg feküdt nagy bé­kességben (az egyik üresen, a másik egy ujjnyi vízzel) s rájuk zúdult jó vastag su­gárban a másutt oly nagyon nélkülözött friss víz. Elhiszem, hogy igen jő do­log, ha valaki hűtött szódá­val csillapíthatja szomjúsá­gát, de hát azért ez mégis­csak túlzás. Ha nem vagyok rest, és véggijárom az épület többi szobáját és másutt az egyéb hivatalok irodáit (ja­vasolnék is a Vízműveknek agy ilyen vülámrazziát), bi­zony jó néhány helyen lát­hatnék ilyen vizpocsékolást. Az SZTK-ban folyt a víz — fölöslegesen —, másutt pedig abba kellett hagyni a főzést, a mosást. Ez valahogy egy kicsit fur­csa. Nem... ? (Polesz) > Ismeretesek ugyanis olyan esetek, hogy egyes növények mérges anyagcsere-termékeik­kel — a növénybiológus kolinoknuk nevezi ezeket — befolyásolták egymás fejlődését. Ide tartozik például az az erős gátló hatás, ame­lyet a fehérüröm a környező növényekre gya­korol. Ez a hatás azon alapszik, hogy a fehér­üröm leveleiből az eső keserű anyagot (ab- szintint) mos ki,ez esőcseppben rákerül a kör­nyező növényekre, és csökkenti ezek növeke­dését. Az is ismeretes, hogy a borsmenta — va­lószínűleg éterolajok gőzformájú kiválasztá­sával — gátolhatja a szomszédos növények növekedését. Egyes közelebbről még nem vizs­gált esetekben azzal is számolni kell, hogy a gyökerek kiválasztási termékei kölcsönösen * hatnak egymásra. * A vadrepee esetében az első lépés az volt, hogy meg kellett vizsgálni, vajon van­nak-e mérges kiválasztási termékei, és a nö­vénynek milyen szervéből származnak ezek. E célból edényes kísérleteKben kiküszöbölték )a versenyt. A növények rendelkezésére álló )területet műanyagfallal két részi-e osztották. >Az egyik kísérleti sorozatban a fal mindkét oldalán 10—10 len és gyomnövény volt. így $ semmi sem akadályozta versenyüket a táp- hanyagokért és vízért. Más esetben az egyik ^oldalon csak len, míg a másikon csak vadrep- hce volt. Ezzel kizárták a verseny lehetőségét a ikét növény között, hiszen mindkettő gyökérze- *te szabadon fejlődhetett. A helyzeti elosztás és úgy a kölcsönös árnyékolás lehetősége mindkét ) esetben azonos volt. Kontrollként ezenkívül J olyan edények is voltak, amelyekben a vá­laszfal mindkét oldalán csak len volt. Abban a kísérletsorozatban, amelyben a versenyt kizárták, de egy edényben volt a len és a repce, lényegesen Hsebb volt a len hozama, mint azokban az edényekben, ahol tiszta len volt. Ha a gyökérverseny is lehetsé­ges volt, akkor a lenhozam még inkább csök­kent. így tehát a len és a vadrepce között mind a verseny, mind a közvetlen befolyáso­lás szerepet játszik. Ezek után azt kellett megállapítani, hogy a kiválasztásnak milyen formájáról lehetett itt szó. Ezért vízikultúrákat létesítettek. Egy 3 liter tápoldatital telített edényben 4 len- és 4 vadrepce-növényt neveltek fel együttesen. Ff, a gyökér által kiválasztott anyagok lettek Vol­na mérgezőek, akkor az a len növekedését ko­molyabban gátolta volna. A steril tápláló ol­datban ugyanis a kolinok teljes hatásukat ki tudnák fejteni, míg a talajban t'nyelhetnéls őket a kolloid anyagok, vagy a mikroorganiz­musok senvüsíthetnék rpeg ezeket. Az eredmény azonban teljesen negatív volt. A vízikultúrában a lenhozamot a vad­repce semmilyen mértékben sem befolyásolta. Ez kezdetben titokzatosnak látszott, hiszen mind a szántóföldi kísérleteKben, mind a zárt cserepes kisérletekben a 'en növekedésének erős gátlása volt érezhető. Ezt a jelenséget azonban egy igen egyszerű elmélettel megmagyarázhatjuk. A további kí­sérletek igazolták is: a gátló anyagok a levél­ben keletkeznek, azokat az eső kimossa a leve­lekből, és az esőcseppekkel együtt a környező növények leveleire hullanak. Ha ebből az el­gondolásból Indulunk ki, akkor teljesen ért­hető, hogy a vízikultúraKban miért nem Kö­vetkezett be semmiféle változás a len növeke­désében. A vízikultúrák a melegházban üveg­bura alatt állottak, és így az eső egyáltalában nem befolyásolta őket. Jóllehet a tapoldattal telített edényben a gyökérrendszerek szoros közelségben állottak egymássá1, a len növeke­dését semmi sem gátolhatta. Ezt az elméletet több meiegházi kísérlettel sikerült alátámasztani. A növényeket csere­pekben nevelték, az idő legnagyobb részében szabad ég alatt voltak, és csak akkor tették őket üvegbura alá, ha esni kezdett az eső. A növények vízellátását öntözéssel vagy (2 kí­sérleti sorozatban) a talaj óvatos nedvesítésé­vel biztosították, anélkül, nogy a növények le­veleit megnedvesítették volna. Az eredmények azt mutatják, hogy a vízadagolás módja na­gyon fontos. Amint a gátló anyagokat a nö­vény erős öntözésével kimosták a levelek­ből, és szétosztották a szomszédos növényeken, akkor a len növekedése erősen fátlódott. Ha azonban ez nem fordult eló, akkor a len tel­jesen normálisan növekedett, jóllehet közvet­len közelében volt a vadrepce. Kísérletek folynak annak megállapítására, hogy milyen gátló anyagok vannak a vadrep­cében. Végül még azt is tisztázni kell, vajon a vadrepce-e az egyetlen olyan gyomnövény, amelynek ez a káros hatása van, vagy pedig termőterületeinket más olyan gyomnövények is -elfoglalják, melyeknek kiválasztási termé­kei gátolják vagy elősegítiK a környező növé­nyek növekedését. Többféle nézettel találkozhatunk, és már néhány megfigyeléssel is rendelkezünk. így például az apró szulák (Convolvulus arvensis) és az acat (Cirsium arvense) gyökerének kivá­lasztási termékei különböző kultúrnövények magvainak csírázását gátolják. Kísérletekét folytatnak a taraekbúza .Agropyron repens) kiválasztási termékeivel is. A svéd kísérletek azt mutatják, hogy a tarackbúza ágai és gyö­kerei olyan kimutatható anyagot tartalmaz­nak, melyek gátolják a repce és a zab csírázá­sát. Ha a kivonatokat hígították, akkor a csí­rázás erősebbé vált. Ezek a megfigyelések ar­ra vallanak, hogy talán nem a vadrepce az egyedüli növény, melynél a kolinok szerepet játszanak. Az eddigi eredmények alapján mégis az várható, hogy ilyen különleges gátló anyagok csak kivételes esetekben f’ordulnak elő. A gyomnövények hatása a kultúr­növényekre a növények egymásra való hatá­sának speciális esete, amit hlolisch bécsi bo­tanikus javaslata alapján »alielopatia«-nak neveztek el. A növények egy sorozatánál (fe­hérüröm, borsmenta és vadrepce) már ma tel­jes biztonsággal állíthatjuk, hogy kiválasztási termékeik (főleg gátló) hatásúak a szomszédos növényekre. Számos esetben hasonló hatáso­kat tételemek fel más növényfajok között is; a legtöbb esetben azonban még hiónyzik a bi­zonyíték arra, hogy határozottan állítsuk, ilyen gátló hatás valóban jelentkezik. A következő években lefolytatandó kísérletek feladata, hogy megszerezzük ezeknél a növényeknél is a teljes bizonyosságot. (G. Grümmer cikke nyomán.) Hőhullám Európában és Amerikában Mint a potsdami meteorológiai intézet vasárnap közölte, a Német Demokratikus Köztársaság terüle­tón több helyről jelentettek 34 fo­kos hőmérsékletet. A hőhullám elől sokan menekültek a strand­fürdőkre. Warnemünde keleti-ten­geri fürdő homokstrandján több mint harmincezer fürdőző élvezte a hűsítő hullámokat. Nyugat-Németország legnagyobb részében is több mint 30 fokos hő­séget mértek árnyékban vasárnap. A szabadban fürdőzők és csóxia- kázók közül 25-en életüket vesz­tették. A kánikula Ausztriát sem kerül­te el. Innsbruckban a hőmérő hi­ganyszála 34 fok fölé emelkedett. A strandokat és a folyópartokat nagy tömegek lepték el. Az Egyesült Államokban a tik­kasztó hőség mintegy 25 százalék­kal több hétvégi országúti balese­tet okozott a hűvösebb hétvégek­hez viszonyítva. Különböző okok miatt 361 személy járt szerencsét­lenül. A kanadai erdőtüzek szombat óta még nagyobb területekre ter­jedtek ki. A legújabb jelentések szerint 3500 tűzoltó teljesen tehe­tetlen az erős szél szította tűzvész­szel szemben. A tűzvész sújtotta területeken megrongálódtak az áram- és a távbeszélő-vezetékek. (MTI* OPRÓHIRDETÉSEK iiüii ADAS-VÉTEL Eladó Kaposvár, Szigetvári utca 14. sz. alatti 2 szobás ház beépítés­re alkalmas telekkel együtt. Érdek­lődni: Kanizsai utca 4. sz., Gölön­csér. (1766) Piros Danuvia motorkerékpár sürgősen eladó. Cím: Proics Géza, Pamuk. (1762) Alig használt kisméretű jégszek­rény eLadó. Kilényi, Hársfa u. 3/b. (1768) 3 darab 105x155-ös, új, redőnyös, beüvegezett ablak eladó. Honvéd u. 47. 9 (1770) Vásárolnék Kaposvárott 10 000 Ft készpénzzel életjáradékra házat vagy házrészt. Cím 2595. számon a Magyar Hirdetőben. (2595) Eladó Kálmáncsa-Lajosházán kétszobás, kertes családi ház be- költözhetőséggel. Vasútállomás Kálmáncsán. Szalai, La j őshaza. (2594) Kifaragott kb. 10 köbméter új épületfa, tetőcserép, léc eladó. Cím 2599. számon a Magyar Hir­detőben. (2599) Eladó Dimitrov u. 108. sz. alatti ház. Egy szoba, konyha, kamra* szuterén beköltözhető. (2604) Jó állapotban levő Danuvia mo­torkerékpár eladó. Horváth Fe­renc, Siófok, Fő u. 69. (16964) Kétszobás, mellékhelyiségekből álló családi ház Kaposfüreden kerttel eladó, vagy kaposvári két­szobás beköltözhető lakásért fize­tési kedvezménnyel elcserélhető. Érdeklődni: Kaposfüred. Kossuth L. u. 53. (2602) Eladó olcsón Csepel 125-ös te­leszkópos motorkerékpár. Marx Károly u. 19. (2603) Kisipari kombinált szobabútor együtt vagy darabonként eladó. Cím 2600-es számon a Magyar Hir­detőben. (2600) 11 CSERE Kétszobás belvárosi lakásomat elcserélném két egyszobás konyliá- sért. Lehet külvárosi is. Cím: Be­loiannisz u. 3. (176*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom