Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. július 28. aélyüU já- a parti homokban. £ Nem sereghajtó többé EGY ÉVVEL EZELŐTT még a sereghajtók között emlegettük a Tabi Járási Művelődési Házat, amelyben akkor állítólag semmiféle népművelési munkának nem volt jó talaja, ahol megtorpant minden jó igyekezet, ahol nem lehetett semmihez sem hozzáfogni, mivel a lakosság különböző rétegei passzivitásba vonultak. Valóban, úgy látszott egy esztendővel ezelőtt, hogy az ölhetett kezű önsajnálgatás, a tehetetlenség győz, karöltve a közönyösséggel, s hiába van Tabon korszerű művelődési ház, a falu népe nem találja meg az oda vezető utakat. Szétszórt erőkkel pedig hogyan is vethetnék meg a népművelési munka alapjait? Értekezletek, tanácsülések, újságcikkek foglalkoztak a kérdéssel, feszegették, hogy miért topog egy helyben e járási székhelyünk kulturális élete, amikor mind a község lakóinak, mind az intézményeknek, szervezeteknek a kívánsága teljesült: olyan művelődési házat kaptak, amelyet szerte a megyében szívesen vallanának magukénak nem is egy helyen. Sok támadás, bírálat érte a művelődés háza elejét. S hogy nem volt falra hányt borsó a sok bírálat, ösztönzés, arra bizonyságot szolgáltattak már a Latinka Sándor kulturális szemle körzeti, járási, végül megyei bemutatóin. Igaz, nem nyertek a megyei szemlén kitűnő osztályzatot, de' jelen.é- tükkel nagyobb örömet szereztek illetékeseinknek, mint sok más, tekintélyesebb múltú együttes. Hiszen részvételük azt jelezte, hogy Tab megszűnt sereghajtó lenni, a derékhadba küzdötte fel magát, s ez az eredmény azért becsülendő, mert végre hivatására talált a művelődési ház. DE VAJON NEM ÁTMENETI fellendülésről van-e szó csupán? Hátha ismét visszazuhannak a meddő várakozásba, vádaskodásba és közönyösségbe? Néhány főben felötlött ez a gyanú. Várakoztunk, figyeltünk. S ennyi megfigyelési idő után elmondhatjuk, hogy Tabon nyoma sincs az egy évvel ezelőtti téblábo- lásnak. Igaz ugyan, hogy a művelődési ház nyári élete nem valami pezsgő, nem valami eseA Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat szakképzett, gyakorlott üvegezőket fölvesz. IX Jelentkezés a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. u.r 57. (2794) köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett fe- | les égem, édesanyánk, nagyanyánk, BUKUCZ JÓZSEFNÉ temetésén részt vettek, és j részvétükkel fájdalmunkat j enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. | [2897) ménydús, de változatlanul folyik a munka, a jövő népművelési évre való felkészülés, s ez is arra vall, hogy a hivatásra ébredés komoly volt, nem kampányszerű parádézás. Könnyű nyári kabaréra készülnek a csoportok. A szakkörök is dolgoznák. És ami manapság igen szép eredménynek számít, létrejött az ifjúsági klub. Tab fiatalságának nincs gondja, hogy hol töltse estéit. Pedig néhány hónappal ezelőtt még de nagy gondot okozott az ilyesmi fiataloknak és fiatalsággal foglalkozóknak egyaránt! fi MA, A PROGRAM SZERINTI KLUBNAPOKON, pénteken 50—60 fiatal szórakozik a művelődési házban. Közös játékok, olvasás és tánc, beszélgetések alkotják a napirendet. A klubvezető, Somogyvó- ri Imre, a művelődési ház művészeti előadója utat talált a legnotóriusabb utcajáró és italbolt-látogató fiatalok szívéhez is. Érdekes, hogy Tabon nem a középiskolás fiatalság megmozgatása okozta a fő problémák hanem azoknak a dolgozó fiataloknak a művelődési házba szoktatása, akik nem tudván hol tölteni estéiket, csak tengtek-lengtek céltalanul. Nem volt másra igé-‘ nyűk, csak a csatangolásra, lézengésre? Volt, csakhogy sokkal szemérmesebbek ezek a fiatalok, mintsem lázadlak volna. Aztán megalakult a klub. S minden különösebb hívogatás nélkül ide találtak még azok is, akiket a falurosszaként emlegettek. Előfordult, hogy egyik-másik fiú vagy leány munkaruhában, a munka porával arcán, kezén jött a klubestre? Előfordult. De csak egyszer. A négyszemközti ked- vés figyelmeztetés hálás talajra talált. Hasonlóképpen nem maradt eredménytelen az a figyelmeztetés sem, amely az asztalokra telepedőkhöz, a sze- metelőkhöz és a hangoskodók- hoz intéződött. A fiatalok kimosakodva jönnek munka után a művelődési ház klubhelyiségébe, és nincs az a vadóc, akire ne hatnának a közösség, a közös szórakozás íratlan, de annál inkább tiszteletben tartott törvényei. Egyelőre csak kötetlen beszélgetések formájában esik szó komoly dolgokról. Most még csak újságok, társasjátékok és a klubesteket záró tánc jelentik a szenzációt az ifjúsági klub tagjai számára. De az okos vezetés lassan megkomo- lyítja az igényeket. Az őszre, a népművelési év kezdetére aligha lesz gondja a művelődési háznak arra, hogy hol tooo- rozzon tagokat a művészeti csoportokba, kik legyenek az új szakköri tagok. CSUPÁN VÁZLATOS KÉPET rajzoltunk a tabi művelődési ház nyári életéről, de ez a vázlat is azt példázza, hogy a népművelési munka tekintetében kilépett a sereghajtók közül. Sőt __ talán nem is o lyan sokára hasznos tapasztalatokat is tud majd közrebocsátani azoknak, akik még mindig hátul kullognak. László Ibolya Szakszervezeti népi együtteseink fesztiválja Várpalotán A várossá nyilvánításának 10. évfordulóját idén ünneplő bányászvárosban, Várpalotán rendezi meg a SZOT — augusztus 5—6-án — a szakszervezeti népi együttesek és tánccsoportok országos találkozóját. A találkozón részt vesz a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának Népi Együttese is. Hozzávetőleges számítások szerint Várpalota a fesztivál két napján több mint hatszáz fiatalt lát majd vendégül. Részt vesz a találkozón egy csehszlovák, egy görög és egy svéd együttes is. A tizenkilenc résztvevő együttes nemes vetélkedésére a tervek szerint a II. kerületi pétfürdői szabadtéri színpadon kerül majd sor. A festői környezetű szabadtéri színpad azonban csak akkor lehet színtere az országos találkozónak, ha nem zavarja meg rossz idő. Esős időben a fesztivál bemutatkozó műsorára a Jószerencsét és a Béke művelődési otthonokban kerül sor. Reméljük, hogy az országos találkozón megyénket képviselő Somogy megyei Népi Együttes itt sem vizsgázik rosszabbul, mint közelmúlt csehszlovákiai útja alkalmával. „Teljes üzem“ Kaposfő kulturális életében VilSanymotor tekercselőt, hütő- és presszógép-szerelőket állandó alkalmazásra fölveszünk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat, Kaposvár, Május 1. u. 30. (3772) A község népművelési vezetői szerint nem látszik meg Kaposfő kulturális életén, hogy nyár van. Egy jellemző történet Herber Imre, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa kitelefonált július hatodikén Ka- posfőre, a Csordás házaspárnak, hogy estére hívják össze a népi együttes tagjait, mert itt van néhány munkatársa, s látni szeretnék próbájukat. Nosza, elszalasztottak néhány gyereket a faluba, a mezőre, hogy értesítsék a szereplőket. S estére a hatvannégy tagú ■együttes csaknem teljes létszámmal ott volt a próbán. Mindössze hárman nem jelentek meg, S ha még azt is hozzátesszük, hogy hajnali háromtól aratott az együttes jó néhány tagja, s még a próbán is későig táncolt, énekelt — még értékesebb ez a »villám- összejövetel«. Persze nem ment volna ilyen könnyen a szereplők egybever- buválása, ha nincs teljes üzem a nyári hónapokban is Kapos- főn. A Latinka Sándor kulturális szemle megyei bemutatóján nagy sikerrel szereplő német együttes most sem pihen, állandóan próbál, szerepel, előadásokra készül. Június végén Nagybajomban léptek színpadra, most harmincadi- kán saját falujukban mutatják be új műsorukat. Augusz-.- tus húszadikán Kaposvárott a Virágos pályán, az ezt követő hetekben pedig újabb két helyen vendégsezrepelnek. Nem csoda hát, hogy minden héten van egy-két próba. Hol az iskola zsibongójában, hol a mozihelyiségben próbál a lelkes együttes. A fiatalok a kaposvári üzemekben dolgoznak, s a váltóműszak miatt gyakran külön próbálnak az énekesek és a táncosok. Az együttes a júliusi hazai előadás bevételéből fedezi a balatoni vendégszereplés költségeit. A népi együttes a Bíró Máté című dramatizált népballadát és a Hej, páva, hej páva című, főképp népdalokra épülő műsorszámot mutatja be. Az együttes egy mai témájú vegyes lakodalmas bemutatását is tervezi. Tanulását a nyári előadások után kezdi majd el a lelkes gárda. Áthúzott számítások, csereberélt műsorok Állítólag felelős szervek állították össze — felelősségük teljes tudatában — a Balaton-part üdülőhelyeinek nyári műsorellátási tervét. Újságban olvastuk, rádióból hallottuk, hogy összeültek, összegyűltek az illetékesek, és hosszú időtartamú tanácskozáson döntöttek, mi vétetik fel a műsorellátási tervekbe, és mi nem kap helyet bennük. Miről lehet szó, és miről nem lehet szó. De akkor, amikor ezek a »No, majd most ezen a nyáron megmutatjuk, hogyan kell mintaszerűen intézni a műsorellátás gondjait« jeligével elkészült tervek születtek, és bélyegzőkkel, aláírásokkal szenteltettek meg, nem volt szó arról, hogy ez is, az is kimarad a műsortervből, hogy ilyen meg amolyan úgyilevezett pótkerekek is helyet kapjanak a balatoni szabadtérik színpadjain. Köztudott dolog, hogy néhány évvel ezelőtt az Országos Rendező Iroda lett a gazdája a különféle vendégjátékoknak, műsoros előadásoknak. Így érthető, hogy ő kapta a Balaton- part szabadtéri színpadjainak műsorellátásában a legtekintélyesebb részt. A legtöbb feladatot. Kár, hogy így történt? Lassacskán tények szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy kár. Kár volt bizony FÖMÜSOREL- LÁTÓNAK kinevezni az ORI-t. Mert... lázba hozta a Balaton-partot a Moszkvai Akadémiai Nagy Színház balettegyüttesének siófoki vendégszereplésének hírével. Megbolydult az egész déli és északi partvidék; igen kevesen válaszoltak úgy a vendégszereplés hírére, hogy ők ugyan nem akarnak ott lenni Siófokon az augusztus 5-i eseményen, Prokofjev Kővirág című balettjének előadásán. Mindenki ott akart lenni, aki csak örülni tud annak, hogy üdülőhelyeink nyári műsorellátói az esztrád-élmények után valami nagyobbat, szebbet, művészi értékben tekintélyesebbet kívánnak nyújtani az üdülőközönségnek. De nem oda Buda! Hamar lehűtötték a közönség lelkesedését az ŐRI illetékesei közölvén, hogy nem vendégszerepei a Balaton-parton az érdeklődéssel várt balettegyüttes. Ellenben vendégszerepelni fognak Holéczy Ákos zenekara és szólistái (??!!). Nagyon sokaknak nem tetszett ez a csere, de hát... az ember tervez (tervezi, hogy élményt szerez magának), és az állítólag felelős szervek végeznek. A többség zúgott, morgott. A kisebbség a változás hírére is tapsba kezdett. Remélve, hogy ez az új lelkesedés is elterjed, és hátha feledtetni tudja a Holéczy-est a veszteséget. Csakhogy ismét munkához láttak a »tervszerűség« csintalan manói, kajánkodva húzták át a számításokat mondván, hogy Siófok nem kap csereműsort ezúttal. Se balett, se esztrád. Miért jó és kinek jó ez a felelőtlenséget sejtető kapkodás? így javítjuk a balatoni üdülőhelyek műsorellátását? Ami azt illeti, javíthatnánk más módszerekkel, más eszközökkel is, és talán azok a ma még hiányzó más módszerek és eszközök végre teremnének is már valamicske változást. Persze ehhez az kellene, hogy az illetékesek komolyabban vegyék illetékességüket! L. L Nigoea és Vidéke Körzeti Fmsz vezetőkönyvelőt keres Jelentkezés az fmsz ig. elnökénél. Felvétel esetén a szövetkezet megtéríti az útiköltséget.- ___________ (3780) NE M ELEGENDŐ AZ ERDŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ÖSSZEFOGÁSA — a falc véfleliiie mindnyájunk kötelessége A Közép-somogyi Állami Erdőgazdaság területe 34 668 hektár, azaz 56 ezer kát. hold. Évente csaknem 150 ezer köbméter fát adnak a népgazdaságnak. Épület- és bányafát, furnérlemez, bútor stb. készítésére alkalmas fát szállítanak az iparnak. Az erdőgazdaság több milliárd forint értékű vagyonának védelme fontos feladatokat ró az erdőgazdaság dolgozóira. Szervezett védekezés, összefogás — 1958 óta szervezetten védekezünk a fatolvajokkal szemben. A falopások megakadályozására összefogott valamennyi dolgozónk — mondja Geleta Ferenc erdőőrzési felügyelő. — Az erdő védelme azonban nemcsak a kerületvezető erdésznek és erdőőrnek a feladata. Állandó kötelessége pártszervezetünk 110 kommunistájának, s szakszervezetünk 1100 tagja is éberen őrzi a társadalmi tulajdont. Közüggyé vált tehát az erdőgazdaságnál a társadalmi tulajdon védelme. Nem mennek el csukott szemmel amellett, ha idegeneket látnak a tilos területeken, s nem restellnek szólni, ha azt tapasztalják, hogy illetékes személy jelenléte nélkül fát rakodnak. Mindennek eredményeként évről évre csökken a falopások száma. Az 1956—57. gazdasági évben 211 följelentést tettek 250 ezer forint értékű fa ellopása miatt, 1959—60-ban a följelentések száma 106-ra, a kár 63 ezer forintra csökkent. Az idei gazdasági évben — októbertől a mai napig — 69 falopást észleltek, a kár 25 ezer forint. • Falopásból élni nem lehet A legtöbb fatolvajnak nincs állandó munkahelye, falopásból akarnak megélni. Nesz János somodori lakos 756 forint értékű fát lop )tt. Családjára, négy gyermekére tekintettel az erdőgazdaság — bár följelentette — lehetőséget adott neki arra, hogy munkával keresse meg kenyerét. Buzsáki József 2600 forint értékű fát vágott ki. Állandó munkahelye neki sem volt. Igen gyakran loptak fát a kaposvári erdészetből, főleg ^a nádasdi és a zaranyi erdőből. Farkas Istvánnét, Kalanyos Györgyöt, Kalanyos Istvánnét például többször is tetten érték. Most erdőőr vigyáz itt is a társadalmi tulajdonra. Előfordul, hogy azok, akik kiutalásra kapnak fát, többet akarnak elvinni az engedélyezett mennyiségnél. Törökkop- pányban például Mihályi András és Horváth Ferenc egy-egy köbméterrel több fát rakodott. Szabálysértés miatt följelentették őket. Pirkhoffer Ferenc és Bagó Imre (az utóbbi erdész) 7 ezer forint értékű fát vágott ki engedély nélkül. Bűnvádi eljárást inditottak ellenük. Miért tilos? Sokan felháborodnak, amiért egyes erdei utak használata idegeneknek tilos. — A múltban az uraság tiltotta meg, most meg az állam — hangzik a műfelháborodás. Nincs igazuk azoknak, akik így vélekednek. Az erdei utak mentén ugyanis sok" kitermelt fa van. Mindenhová őrt állítani lehetetlen. Sok fatolvajt értek már tetten, amint a tilos utakon kocsiszám vitték a fát. Tehát egyes erdei utak használatát a társadalmi tulajdon megóvása végett tiltották meg. Horváth János, Gráczi László, Cs. Horváth József fiadi lakosok mégis ilyen úton mentek fogatukkal. Szabálysértés miatt jelentették föl őket, hogy máskor ne járjanak a tilosban. Az erdőgazdaság dolgozói lelkiismeretesen és eredményesen védik a nép vagyonát. Főleg 1958 óta, amikor hűségesküt tettek, és a feladatok ellátására alkalmas erdészeket fegyverrel is fölszerelték. ElPapp Béla, Mórocz Lajos, Torma József, Szászi Endre kerületvezető erdészek és Sándor János erdőőrző. Bíróságainknak határozottabban, gyorsabban kellene eljárniuk a fatolvajokkal szemben. Általában a károknak csak 40 százaléka térül meg, sok ügy évekig is elhúzódik. Nagy Antal többszörösen büntetett simonfai kulák 50—60 forint értékű fát lopott — ügyét két éve tárgyalják. A Memyei Gépállomás egyik erőgépe szikrafogó hiányában 1959-ben tüzet okozott, s emiatt csaknem 250 000 forint kára keletkezett az erdőgazdaságnak. A bíróság azonban még mindig nem döntött az ügyben. Helyes lenne, ha már az iskolákban megkezdenék a nevelést az erdők védelmére. Az idén az erdőgazdaság 1500 hektár, erdőn kívül pedig 400 hektár facsemetét ültet. Utalt, vasutak mellé, legelőkre is telepítenek fákat. Sok helyen azonban felelőtlen emberek kitördelik őket, állatokat hajtanak nekik. A fák védelmére nem elegendő csupán az erdészeti dolgozók összefogása. Segítenie kell a lakosságnak is. Szalai László Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1S. Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. á. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesttőknél. ismerésre méltóan állnak helyt Előfizetési díj egy hónapra u **
