Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

Kedd, 1951. július 25. 5 SOMOGYI NÉPLAP ■A* í.:- :>í> :. . '%m§l'pfwMí mlMi .4 fi íflígls -V*Ä ,&ís * & «1:1 Korszerűsítik a somogygeszti Űj Barázda Tsz sertéshiz­laldáját. Az ctetőtér beto­nozását a tsz építöbrigádja végzi. A saját beruházás ösz- szege 25—30 ezer forint. m NAGYATÁDON LÁTTUK - HALLOTTUK... Jóleső érzéssel tapasztaljuk,, hogy Nagyatád házairól eltűn­nek a háború nyomai: tataroz­zák, javítják az épületeket. Az állami és tanácsi kezelésben levő házak mellett egyre több magántulajdonú épület külső arca is megváltozik. Sajnos a megcsvnosodott házak falain sok helyen látni gyerekektől származó firkálásolcat. A fel­nőttek szemet hunyva, szó nél­kül mennek el a »kis pingálók« mellett, ahelyett, hogy figyel­meztetnék, rendreutasítdhTík őket. A községi parkban leuő zöldséges és gyümölcsös bódé sok bosszúságot okoz a házi­asszonyoknak főleg hétfői na­pokon. A legtöbbször nem kap­Mitől fázik Novákné júliusban? Ez év januárjában Novák Józsefné kaposvári lakos Ka- pospulában dolgozott. A köz­séget járványveszély miatt le­zárták, s az emberek csak fer­tőtlenítés után jöhettek el on­nan. Novákné télikabátja a fertőtlenítéstől használhatat­lanná vált Panasszal fordult az illetéke­sekhez. Azt a választ kapta, ha igazolni tudja, hogy kabát­ja a fertőtlenítésben ment tönkre, megtérítik kárát. No­vákné igazolta, hogy 1200 fo­rintos új kabátja a fertőtlení­tés után 200 forintot sem ért. Tehát ezer forint kára keletke­zett. Kárát azonban még mindig nem térítették .meg. Novákné a bírósághoz fordult. A' kapos­vári, majd a megyei bíróság elutasította panaszát. A leg­felső bíróság azzal adta visz- sza az ügyet, hogy a kár elő­idézőjét fegyelmileg vonják felelősségre. Novákné már az elmúlt té­len sem használhatta kabátját. Látva panaszának »gyors« or­voslását, már előre fázik a gondolattól, hogy — mivel nincs kidobni való ezer forint­ja — a következő télen is ka­bát nélkül marad. Sz. L. ják meg a kért árut Különö­sen. gyenge a primőrellátás. Sokszor a zöldség, gyümölcs nem friss. Helyes lenne, ha va­lamelyik termelőszövetkezet elárusítóhelyet nyitna Nagy­atádon. Így naponta megfelelő mennyiségű és minőségű áru­hoz jutnának a háziasszonyok. * * * A járási tanács végrehajtó bizottsága még a múlt évben utasította a községi tanácsot, hogy vizsgálják felül az utca­neveket, és ahol szükséges, változtassák meg őket. A hatá­rozat azonban papíron maradt. Példázatnak csupán egy utca nevét, az egykori járásbíró úr­ról elkeresztelt Kiszely László utcáét említjük meg. Igazán itt az ideje az ilyen utcanevek megváltoztatásának! D. S. Vigyázat, életveszély! Darányban a vasútállomás mö­götti agyagos gödröt fürdőnek használják. Ugyanez a helyzet Barcson is, az Ö-Bráva partján. 10—14 éves gyerekek vagy húszán úszkálnak, lubickolnak a szeny- nyes, nádas vályoggödörben. Eb­ben az egészségtelen, fertőző be­tegségeket terjesztő vízben hűsítik magukat a környéken lakó csalá­dok gyermekei. Pár évvel ezelőtt mindkét he­lyen kifüggesztették a »Fürödni tilos-« táblát. Néhány elszánt le­gényke azonban eltüntette, s az­óta változatlanul itt strandolnak. Vajon mit tett a járási tisztiorvos, az ifjúságvédelmi bizottság és a rendőrség, hogy megszüntesse eze­ket a »zug-strandokat-«? Erélyes intézkedésre van szük­ség! A gyerekek épségét, egészsé­gét veszélyeztető »fürdőkben-« nem egy kisgyerek lelte már halálát. A közelmúltban Darányban sírtak egy kisfiú tragikus halála miatt a szülőit. A gyerekek megszeppen­tek egy kicsit, aztán megint kez­dődött elölről minden. Nem sza­bad ezt tűrniük a hatóságoknak. N. S. Egységesen, egy emberként! A NAGYÜZEM TÖKÉLE­TESEBB FORMÁJA az idén alakult ki Darányban: egye­sültek a falut széttagoló ter­melőszövetkezetek. Eltűnt a különbség utca és utca között; egyetlen családban, egyforma adottságokkal, közös cél felé indult el az egész község. Egy­ként, egységesen. A külső leg­alábbis éri mutatja. Az egyesülést kimondó köz­gyűlés egyetlen este lezajlott, az elhatározás egyetlen este va­lóra vált. A beilleszíkedés eb­be a közösségbe azonban nem ment, nem mehetett ilyen egy­szerűen. Ha a munkán már kevésbé látszik is, de az em­berekben még ott él az előíté­let; ez Kis utcai, ez pedig Nagy utcai. Mint a névben is bnene van, a Kis utca valamikor a szegény, napszámos emberek házsorát jelentette, a Nagy ut­ca pedig azokét, akik vagy ke­serves munkával szerzett, vagy az ősöktől örökölt jog alapján bizonyos nagyságú földdel ren­delkeztek. Évtizedekéin át így oszlott ketté a falu; A termelőszövetkezet hiva­tott arra, hogy — a mezőgaz­daság fejlesztésén, nagyüzemi­vé tételén, a földműveléssel foglalkozók életének megköny- nyítésén, javításán túl — el­tüntesse a hajdani előítélete­ket, egységbe kovácsolja pa­rasztságunkat. A nagyüzem hozta gazdasági változások már egy-két év uán megmutatkoz­tak — elegendő összevetni a két termelési mód eredményeit — ennél lassúbb az a változás, amelynek eredményeként nem lesz többé Kis utca és Nagy utca egyetlen darányi gondola­tában sem. Nem lebecsülendő, nem egyszerű tennivaló előse­gíteni ezt a változást, és nem intézhető el azzal, hogy majd A Mezőgazdasági Kiadó áj könyveiről A közelmúltban ismét több új mezőgazdasági szakkönyv jelent meg. Székely József— Tótth Jc+ő Szálastakarmányok termesztése és felhasználása című műve részletes útbaigazí­tást ad a takarmánynövények termesztésére; ismerteti az egyes takarmánynövények ag­rotechnikáját, a betakarítást, a tárolást és a tartósítás legjobb módszereit. Az olvasó megis­meri a takarmánynövények kártevőit és az ellenük való védekezés módszereit. A szerzők útmutatást adnak a takarmánygazdálkodás meg­szervezésére. Számos példával világítják meg a takarmány­termő terület helyes arányai­nak kialakítását különböző ál­latlétszámú gazdaságokban. Is­mereteket szerezhet az olvasó a folyamatos nyári zöldtakar­mányozás és a téli takarmá­nyozás helyes megszervezésé­hez, s tanácsokat kap az egyes állatfajok takarmányadagjá­nak megállapítására. A szer­zők az anyag feldolgozásakor a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelenlegi körülményeit vették figyelem­be. :::::: APRÓHIRDETÉSEK Üliij XDAS-VÉTEL íilll Fogyasszon levesporból ké­szült leveseket, konzerv főze­lékeket. Kaphatók a föleim Ü- vesszövetkezet boltjaiban. (3759) Építkezők, figyelem! Szállítunk vagontételben, leszállított áron el­ső osztályú vörös színű építőkö­vet. Lábazati ciklopkő 100 Ft, fala­zó és alapkő 80 Ft tonnánként ab feladóállomáson vagonba rakva. A beérkezett rendeléseket 10 na­pon belül leszállítjuk. Érdeklődés­re megrendelőlapot küldünk. Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet, Köveskál, Veszprém megye. (3774) Bárdudvarnokon Olaj-hegy 61. számú családi ház azonnali beköl- tözhetőséggel eladó. ____________(2781) H ídmérleget vennénk T UZÉP- telepünkre könyvjóváírással. Fo- nyód-balaton fenyvesi íöldmaves- szö vetkezet. (3760) Eladó ház, egy szoba, konyha be- költözhetőséggel. Kaposvár, Füredi «. 12. alatt. £747) Zündapp — 750-es — oldalkocsis motorkerékpár eladó, alkalmi vé­tel. Kaposvár. Május 1. u. 61. ü állás A Tapsonyl Gépállomás gyakor­lott járműelektromossági szerelőt keres. Jelentkezés személyesen vagy írásban a gépállomáson. Fi­zetés megegyezés szerint. Cím: AMG, Tapsony. (2786) vég v FS Rekamiék, fotelok, székek, scz- lonok megrendelhetők és készen kaphatók Csapó kárpitosnál, Tab. (2886) Fiatal mérnök albérleti szobát keres. Ajánlatokat 2784-es számra a Magyar Hirdetőbe. (2784) ;:;:i HÁZASSÁG 57 éves elvált férfi házasság cél­jából megismerkedne 50—55 éves egyedül álló nővel. Leveleket 2777-es számra a Hirdető­be kérek. tpm) lyeket a tagok Legány Miklós Mezőgazdasá­gi gépek karbantartása című könyve második, átdolgozott kiadásban kerül az. olvasókhoz. A mezőgazdasági gépekbe ha­talmas összegeket ruháztak be a közös gazdaságok. Az értékes gépeket leginkább tervszerű, megelőző karbantartással óv­hatják meg. A karbantartások rendszerén kívül ismerteti a szerző az elvégzendő feladatok sorrendjét és szakszerűségét is. Mivel a könyv első kiadása óta eltelt időben egyrészt egyes mezőgazdasági géptípusok el­avultak, másrészt sok új gépet kapott a mezőgazdaság, ezért ez a kiadás a használatban le­vő gépek karbantartására ad hasznos tanácsokat. A tenniva­lókat közérthető formában, a munkafolyamatok sorrendjé­ben írja le. A szerző útmutatá­sokat ad a kezelés, a kenés és a tárolás feladataihoz is. Is­merteti a felhasználandó anya­gokat és eszközöket. Hasznos tanácsokkal segít a gépkeze­lőknek, a javítóműhelyek dol­gozóinak és más műszaki szak­embereknek a géphibák meg­előzésére. A könyv részletesen tárgyalja a mezőgazdasági vil­lamos berendezési tárgyak és villamosenergia-fogyasztók, fúrógépek karbantartását. Kitér a rádiók és a világító- berendezések ismertetésére és karbantartására is. A Mezőgazdasági Kiadó a Közgazdasági Kiadóval közö­sen jelentette meg dr. Párká­nyi Ottó—dr. Szögyéni Zoltán Termelőszövetkezeti tagok tár­sadalombiztosítása című köny­vét. A mezőgazdaság átszerve­zésével jelentős változások történtek a parasztság szociális ellátásában is. Törvényes ren­delkezések szabályozzák a be­teg tsz-t.agok ellátását, az anya­sági segélyt, a családi pótlékot, a baleseti biztosítást és a nyug­díjbiztosítást. Az egyes szol­gáltatásokat a tsz-tagok meg­határozott feltételekkel vehe­tik igénybe. Az idevágó jogsza­bályok és rendelkezések külön­böző időben és különböző hi­vatalos lapokban jelentek meg, s beszerzésük nehézségbe üt­közik. Ez a könyv egybegyűjt­ve ismerteti a tsz-tagoknak já­ró szolgáltatásokkal kapcsola­tos összes tudnivalókat. ^Tasz- nos útmutatást ad azokhoz az ügyviteli tennivalókhoz, me- társadalombiz­tosításával kapcsolatban a tsz- nek kell ellátnia. A tájékozó­dás megkönnyítésére áttekintő táblázatot és tárgymutatót kö­zöl a társadalombiztosítási szolgáltatásokról. A könyv összeállítói nagy figyelmet szenteltek a gyakorlati és az általában kevésbé ismert el­járásoknak. A gyümölcstermesztés házi és háztáji kertekben című szakmai könyv második kiadása is nagy közérdeklődésre tart­hat számot. A gyümölcster­mesztés jelentős részét a házi és a háztáji gyümölcsösök ad­ják. Ezért igen fontos, hogy helyesen kezeljük a meglevő­ket, s szakszerűen telepítsünk újakat. Erre tanítják meg a szerzők az olvasót. A könyv elsősorban a gyümölcstermesz­tés alapismereteit, a növény­tani, a talaj- és trágyázástani, az éghajlattani fogalmakat ír­ja le. A termesztési és agro­technikai műveletek ismerte­tésén kívül tanácsokat ad a te­lepítéshez szükséges gyümölcs- fajták kiválasztásához az adott viszonyoknak és az egyéni íz­lésnek megfelelően. A könyvet a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége megbízásából egy kol­lektíva készítette. Tagjai; dr. Bacsó Nándor, Balázs Géza, dr. Ballenegger Róbert, Csep- regi Pál, ifj. Mohácsy Mátyás és Terpó András. Sokan éltek korábban abban a tévhitben, hogy homokon nem lehet jó, nemzetközi szin­ten elismert bort termeszteni. Ma pedig már homoki bort is találunk a borversenyek első helyezettjei között. 350 ezer 400 katasztrális hold szőlőterüle­tünkből 206 ezer katasztrális hold homokon van telepítve. A Szőlőtermesztés homokon című könyv, amelyet dr. Bognár Ká­roly szerkesztett, a homoki szőlőtermesztés új korszakának küszöbén jelent meg. Előremu­tató a könyv, hiszen azokat a feladatokat ismerteti, a melle­ket az átszervezett mezőgazda­ság körülményeinek megfele­lően kell megoldani. A feladat kettős: egyrészt a korábban, többnyire sűrűn telepített sző- lijknek gépi művelésre való al­kalmassá tétele, másrészt új területek betelepítése korszerű módon. A könyv foglalkozik a homoki termőhelyi viszonyok leírásával, ismerteti a terme­lésre javasolt szőlőfajtákat. magától rendeződik, hiszen a legjobb orvosság a közös mun­ka. A SEGÍTSÉGADÁS első lép­csője a termelőszövetkezetben az, hogy a közösségben véletle­nül se forduljon elő olyasmi, ami táptalaja lehet a tagok ilyenfajta megkülönböztetésé-: nek. A darányi Üj Élet Tér- ’ melöszövetkezet azonban saj­nos beleesett ebbe a hibába. Bár az egyesített szövetkezet munkája máris eredményesebb, a tennivalókkal sokkal előbbre állnak, mint más években ilyenkor, most mégis arról kell beszélni, amiről a falu és a termelőszövetkezet vezetősége jóformán semmit sem mondott. Alapvető hiba, ha a vezető­ség az egység megterem lését »kényes« dologként kezeli, s hagyja ári a maga sorsára. Mert nem lehet szemet hunyni annak láttán, hogy egy közös­ségben, méghozzá a fellendü­lés útján járó közösségben a régi előítéletek miatt viszály keletkezik. Darányban még ma is van — ha más értelemben is, mint régen — Kis utca és Nagy utca, illetve Alsószög és Felsőszög. És ezért nagymér­tékben felelős a termelőszö­vetkezet. A vezetőség nem szívesen be­szélt róla, de beszéltek a ta­gok. Idézzük először őket. — ZŰG A SZEGÉNYSÉG — mondja Vass Jánosné —, mert nekünk nem adtak fát. Aki­nek valamikor erdöjoga volt — csak végig kell nézni a Nagy utcai udvarokon — annak mindnek megvan a tüzelője. Pedig volt itt egy elvtárs, aki azt mondta, hogy a régi jog­rendszer megszűnt, mindenki­nek biztosítani kell fát. Akkor nem mertünk szólni, mert ha szólunk, nem hagynak bókét nekünk. Elég hiba ez. A télen lehetett ugyan fát vágni, delei vághatott: akinek volt joga hozzá, akit felírtak. Mi hiába mentünk oda ..; — Valóban így volt — ma­gyarázza Ekker József. — Ki­dobolták. hogy mehet minden­ki harmadosán fát irtani. Men­tem én is rögtön, de mire oda­értem, a kijelölt területen az alsószögiek vágták a tát. Hogy történhetett ez meg? — Ebben a faügyben annyi­szor próbáltam eligazodni, de sose sikerült — így a tanácsel­nök, Kovács Gábor. — Valami csalafintaság biz­tosan volt — vélekedik Janics János párttitkár. SENKI SEM EMLÉKSZIK már pontosan erre az időre, de az eseményekből következtetni lehet arra, hogyan maradt ki a Kis utca. A dobolást vezető­ségi ülés előzte meg, amelyen ezt elhatározták. A dobolás után pedig hiába ment az er­dőre a falu egy része. Nyilván­való, hogy akiket ott találtak már, azok előbb értesültek a favágásról. Honnan? Minden bizonnyal a vezetőségi ülésről jutott a Nagy utcaiak fülébe a hír;.. — Olyan nagy zavart okoz ez a faügy — mondja a terme­lőszövetkezet elnöke, Keserű József —, de arról persze nem beszélnek, hogy a következő favágáshoz más községekből kellett hozni embereket, mert senki sem vállalta. Tudjuk, hogy nem a legszabályosabb dolog a harmados favágás, és ezért a következő irtást ltész- pénzfi ze lésesre szerveztük, s aki akarja, keresetét vissza­válthatta fára. Ezzel úgy véljük — fény de­rült a következő ballépésre is. A vezetőség minden bizonnyal tudott már a Kis utcaiak elé­gedetlenségéről, és ezért dobol" tatta ki a második fairtást is — de más föltételekkel! Lehet, hogy jó szándék vezette éket, el akarták tüntetni a harma­dos favágással keletkezett csór* bát, de éppen ellenkező ha­tást értek el vele. Mert ha már a részes művelésnek ezt a for­máját választották, akkor csi­nálták volna végig, míg kivé­tel nélkül mindenkinek nincs meg a tüzelője. A rosszkor ki­adott helyes intézkedés csak erősítette sokakban a meggyő­ződést: »Most sem egyformán részesülünk a javakból.« Miért hagyták, hogy ilyen — a ter­melőszövetkezet eszméjével el­lentétes —, alapjában véve ha­mis következtetésre jusson a község egy része? Nem vitás, hogy a szövetke­zet tagságának mintegy 20 szá­zalékát képviselő, volt szegény­sorsú emberek munkájában is akad kifogásolni való. A pa­naszt tevő Vassné elismerjen szorgalmas asszony ugyan, de fiatal, egészséges férje — hiá­ba hívják — nem segít egy ka­pavágásnyit sem a közösnek. Elmarasztalni való természete­sen akad mind az alsó-, mind a íelsőszögieknél. Az Is igaz, hogy amelyik családból min­denki becsülettel helytáll a szövetkezetben, erejéhez mér­ten segíti a közösség boldogu­lását, az jobban megérdemli, hogy elsőként részesüljön bár­milyen juttatásból. De... Bár­hogyan nézzük Is a darányi helyzetet, mindenképpen fele­lős a vezetőség a történtekért. Mert például nem lett volna helyesebb, hogy közösen irtják ki a fát, s aztán egység sze­rint mindenkit részesitenek be­lőle? Ez lett volna a legegy­szerűbb és a legtisztább dol-og. LEHET KÜLÖNBSÉG a kö­zösségben szorgalmas és kevés­bé szorgalmas emberek között, de nem lehet különbség Kis utcaiak és Nagy utcaiak kö­zött! Darányban most az a teendő, hogy levonva a tanul­ságot, helyrehozza a hibát a szövetkezet Eredményesen csak úgy dolgozhatnak, igazán csak úgy boldogulhatnak, ha nem emlegetik többé az Alsó* cs Felsőszögöt, hanem egysé­gesen, egy emberként fáradoz­nak azon, hogy kihasználva a nagyüzem adta lehetőségeket, minél szebbé tegyék életüket, hogy évről évre több termést gyújthessenek be a közös föl­dekről! Vörös Márta A fonyódi földműve*»*övetkexet július 26-án este 8 órai kezdettel a HULLÁM kérthelyiségében hagyományos Anna-bált rendez. Különleges halételek, kitűnő italok, tombola, hangulatos tánczene várja a vendégeket. (3775)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom