Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1961. július Pl. Jelentés a Bizerta környéki összecsapásokról A nyugatnémet militarizmus és pángermanizmus már Olaszország határait is fenyegeti Az Olasz Kommunista Párt határozata a nemzetközi helyzetről Tunisz (MTI). Tuniszban hi­vatalosan bejelentették, hogy csütörtökön hajnalban a bizer- tai támaszponton fedezékbe vonult francia fegyveres erők rálőttek egy tunéziai őrjáratra. A tunéziaiak a vasútállomás, épületébe vonultak be, és on­nan lőtték á tahi adókat. Az összecsapás következtében tűz keletkezett a francia katonai berendezésekben. A francia ka­tonák ugyancsak csütörtökön hajnalban szabotázs-akciót hajtottak végre a tunisz—bi- zertéd vasútvonalon. . Tuniszi hivatalos körök szer­da esti közlése szerint francia repülőgépek gyújtóbombákat, dobtak le Bizerta környékére. Párizsban cáfolták mind a gyújtóbombák ledobásáról szó­ló híreket, mind azt az állí­tást, hogy a bizertai összecsa­pásban a tüzérségen kívül a francia gyalogság is részt vett. A tuniszi félhivatalos Afri­ka sajtóügynökség jelentette, hogy éjfél után egy órakor he­ves harc tört ki a Bizertától néhány kilométernyire fekvő Menzel Burgibában, ahol fran­cia katonák kivonultak lakta­nyájukból' és át akarták tömi a blokádot. Menzel Burgibá­ban van a bizertai támaszpont legnagyobb fegyverraktára. Zarzunában a tunéziai önkén­tesek francia laktanyákat fog­laltak el, La Pecherie faluban pedig egy francia lőszerrak­tárt. Szerda esti közlés szerint a francia fegyveres erőknek ed­dig tíz tagja szenvedett súlyo­sabb, húsz tagja könnyebb se­besüléseket, tunéziai részről hat sebesülés történt, ezek kö­zül kettő súlyosabb. A tuniszi rádió szerda éjjel állandóan hazafias dalokat és katpnaindulókat sugárzott, a zenét csak annyi időre szakí­tották meg, hogy közben be­mondhassák a »kiürítési csata« fejleményeiről szóló híreiket. Párizs (MTI). A bizertai csa­ta megkezdődött, Párizs és Tu­nisz erőpróbája bekövetkezett — a francia sajtó pártállása szerint válaszol a kérdésre, ki ezért a felelős. A jobboldali lapok Burgibát és a tunéziai kormányt vádolják. A Figaro helyesli a francia kormány »el­szánt magatartását«, s aláhúz­za, hogy ilyen körülmények kö­zött nem lehet szó tárgyalá­sokról a támaszipont sorsának megható r ozására. Az Aurore, amely dühösen támadja Burgibát, és megve­tően »középszerű politikusnak« minősíti, azt állítja, hogy a bizertai csata csak a kérdés­nek az ENSZ elé vitelét céloz­za. A hivatalos francia rádió hírmagyarázója azt igyekszik bizonygatni, hogy Bizerta nemcsak francia támaszpont, és semmi esetre sem a francia gyarmati uralom jelképe, ha­nem a Nyugat »védelmi« rend­A Dunántúli Földtani Kutató-Fúró Vállalat az 1961/62. tanévire be­iskoláz a MŰM 305. sz. Iparitanuló Intézetbe Várpalotán 18 éves érettségizett fiúkat mű­szaki ipari tanulónak. Képzési idő 2 év. Beis­koláz még ipari tanuló­nak 3 éves képzésre ál­talános iskolai végzett­séggel fiúkat 14—17 életévig. Jelentkezés 1961. augusztus 1-ig a MŰM 305. sz. Iparita­nuló Intézetnél, Várpa­lota, Hősök tere 1. sz. Iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi ki­vonat, orvosi igazolás jelentkezéskor az inté­zetnél leadandó. (2751) A rádió közlése szerint a vá­rosokban és a falvakban or­szágszerte kifejezik a kormány politikája iránti támogatást, mindenütt jelentkeznek az ön­kéntesek, akiket részben észak felé Bizertába, részben délre Fort Saint-ba irányítanak. Dr. Szádok Mokkadem kül­ügyminiszter szerdán Tunisz­ban a diplomáciai tanácskozá­sok egész sorát folytatta. Elő­ször is magához kérette Raoul Duval francia ügyvivőt, akinek kifejezte a tunéziai kormány erélyes tiltakozását a franciák agressziós cselekedetei: az ej­tőernyősök ledobása és a tu­néziai állások géppuskázása miatt. A külügyminiszter szer­da délután fogadta továbbá az olasz, az amerikai, az angol, a szovjet és a holland nagykö­vetet, valamint a líbiai ügyvi­vőt. A tuniszi félhivatalos sajtó- ügynökség csütörtök reggeli közlése szerint a tunéziai kor­mány elhatározta, kérni fogja, hogy a Biztonsági Tanács a le­hető leghamarabb üljön össze a bizertai helyzet tanulmányo­zására. Csütörtökön délelőttre összehívták a tunéziai minisz­tertanácsot. Ezzel egy időben Kavró (Oj Kína). Az Algé­riai Köztársaság Hangja rádió­adó megjegyzéseket fűz a ha­marosan újra kezdődő fran­cia—algériai tárgyalásokhoz, és hangsúlyozza: A tárgyalásokat az algériai nép ugyanolyan harcnak tekinti, mint amilyet mér hót év óta vív hazája sza­badságáért és függetlenségéért. Ha az ellenség nem hajlandó tudomásul venni a történelem tenger térségében. Az Europe 1. rádióállomás kommentátora már francia belpolitikai tényezőket keres a támaszponthoz való ragasz­kodás mögött. Szerinte az áp­rilisi katonai puccs idején a haditengerészet állt legszilár­dabban De Gaulle mögött, s az elnök nem idegenítheti el magától legfőbb támaszát a hadsereg többi ingatag elemei­vel szemben. Márpedig Bizer­ta kiürítése súlyosan érintené a francia flottát. A baloldali sajtó fenntartá­sokkal él Burgiba korábbi ma­gatartását illetően. A Libéra- tion megjegyzi azt is, csodál­kozni lehet rajta, miért éppen most hozakodott elő a tunéziai elnök Bizerta kiürítésének kö­vetelésével. A haladó lap úgy véli, hogy Burgiba fel akarja mentetni magát a túlzott nyu­gatbarátság vádja alól, amely- lyel az ai^ib államok vezetői illették. . A l’Humanité emlékeztet rá, hogy gyakran fenntartásokkal kellett fogadni Burgiba kez­deményezéseit. A tunéziai el­nök a többi között a De Gaul­le tábornokról és politikájáról kialakult veszélyes illúzióknak akart nemegyszer hitelt adat­Szrínagar (MTI). Mint nyu­gati hírügynökségek jelentik, egyre feszültebbé válik a vi­szony India és Pakisztán kö­zött a kasmiri kérdésben. Nehru indiai miniszterelnök Szrinagarba, Kasmír Indiához tartozó területének fővárosába utazott, s egy tömeggyűlésen éles szavakkal bírálta Ajub khán pakisztáni államfőt, aki, mint mondotta, egyesült álla­mokbeli utazása során hábo­rús uszítást folytatott India el­len. Nehru kijelentette, hogy Pa­kisztán urai fegyveres erővel akarják elérni kasmiri követe­ülést tart az új desztur párt politikai bizottsága is. Burgiba elnök a minisztertanács ülése után valószínűleg sajtóértekez­letet tart. PÁRIZS Debré francia miniszterelnök szerdán este a francia minisz­tertanács 50 perces ülése után megbeszélést folytatott De Gaulle elnökkel. A rendkívüli miniszterta­nács után francia hivatalos körökben kijelentették, hogy Franciaország továbbra is haj­landó tárgyalni bizertai fegyve­res erőinek csökkentéséről, de csak »szenvedélymentes lég­körben«. Amennyiben tunéziai fegyveresek megtámadják a francia katonai berendezése­ket, a francia helyőrség véde­ni fogja magát — mondották. Hangsúlyozták továbbá, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben szó sem lehet arról, hogy Franciaország lemondjon stra­tégiai fontosságú pozíciójáról. Párizsban csütörtökön reggel bejelentették, hogy mintegy 800 ejtőernyőst indítottak út­nak Bizertába és szükség ese­tén újabb megerősítést is kül­denek. logikáját, és nem ismeri el né­pünk alapvető jogait, akkor Al­gériában tovább fráyik a fegy­veres harc — mutat rá a rá­dióadó. »Népünk bebizonyította a vi­lágnak, hogy az alapvető jo­gokban nem fogad el félmeg­oldást, és az utolsó csepp véré­ig harcol az ország integritá­A baloldali lapok ugyanek­kor elítélik a francia kormány magatartását. Tűzzel játszanak — írja a Libération. A bizer­tai probléma megoldásához nem jutnak közelebb azzal, hegy ejtőernyősöket dobtak le. A francia magatartás ebben az ügyben mércéül szolgál arra, mekkora hitelt lehet adni De Gaulle tábornok kijelentései­nek a gyarmatosítás felszámo­lásáról — hangoztatja a hala­dó lap. A l’Humanité ugyan­csak rámutat: július 12-én De Gaulle rádióbeszédében még arról szónokolt, hogy a józan ész követeli a gyarmatosítás felszámolását. Egy héttel ké­sőbb azonban Bizertánál a ha­jóágyú politikáját alkalmazza. De Gaulle hátat fordít a gyar­matosítás felszámolásának és a józan észnek is. Az esemé­nyek igazolják a párt számta­lan korábbi figyelmeztetését: az algériai háború kiterjedhet egész Észak-Afrikára. A szue­zi szörnyű kaland után, Sza­kiét Szidi Juszef bombázása után most itt van Bizerta... A gyarmatosítás teljes csőd­jének korszakában az ilyen eleve kudarcra ítélt vállalko­zások teljességgel ellentétben állanak a francia nemzeti ér­dekekkel — állapítja meg a l’Humanité. léseiket Végül hozzátette, hogy India határozottan szem­beszáll a pakisztáni fenyegetés­sel. Ajub khán pakisztáni elnök Karacsiban a DPA tudósítójá­nak azt mondotta, hogy az. Egyesült Nemzetek Szervezete elé akarja vinni a kasmiri kérdést abban az esetben, ha az elkövetkező néhány hónap­ban India nem hajlandó tár­gyalni Pakisztán panaszáról. Ugyancsak a DFA tudósító­ja közli, hogy mind pakisztá­ni, mind indiai részről nagyobb csapatösszevonások történtek a határon. Róma (TASZSZ). Az Olasz Kommunista Párt vezetősége határozatban foglalkozik a nemzetközi helyzettel. A hatá­rozat rámutat annak nyugta­lanító voltára, hogy a nyugati hatalmak uralkodó körei fo­kozni akarják a hidegháborút, élezni akarják a nemzetközi fe­szültséget, és olyan helyzetet akarnak teremteni, amely el­kerülhetetlenül fegyveres konf­liktushoz vezet. Mint a hatá­rozat rámutat, a nyugati ha­talmak felhasználják ürügyül a Szovjetuniónak azt az ész­szerű javaslatát, hogy folytas­sanak tárgyalásokat a több mint tizenöt év óta napiren­den levő megoldatlan kérdés­ről: a német békeszerződés megkötésének és a nyugat-ber­lini probléma rendezésének i kérdéséről. Az Olasz Kommunista Párt felhívja a figyelmet a nyugat­német militarizmus fenyegető agresszív és revansista jellegé­re és arra, hogy a hódító pán­germanizmus már két ízben so­dorta katasztrófába Európát és az egész világot. A határozat hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet militariz­mus és pángermanizmus már most fenyegeti Olaszországha­tárait, amikor terrorista össze­esküvéseket szervez Alto Adi­ge tartományban (Dél-Tirol) és más területeken. A kommunis­ta párt vezetősége kijelenti, hogy az olasz kormánynak le kell mondania arról az állás­pontjáról, amely lényegében teljes szolidaritást jelent Nyu- gat-Németország uralkodó kö­reivel. Az olasz kormánynak London (MTI). Az angol parlamentben szerdán hatórás, igen éles vita zajlott le a nyu­gatnémet csapatok szeptember, ben sorra kerülő walesi had­gyakorlatával kapcsolatban. A parlamenti vitára az adott mó­dot, hogy a kormány beterjesz­tette javaslatát, amely ugyan­olyan jogokat biztosít a német csapatok számára Anglia terü­letén, minit az amerikai, kana­dai és más NATO-erőknek. Sidney Silverman baloldali munkáspárti képviselő, aki szakított pártjának vezetőségé­vel, a vita során kijelentette, hogy a nyugatnémet harckocsi­zó egységek walesi hadgyakor­New York (MTI). Az ésszerű nukleáris politikáért küzdő amerikai bizottság, amely jó­zanabb álláspontot foglal el egyes nemzetközi kérdésekben az amerikai kormányköröknél, a New York Times és a New York Herald Tribune csütörtöki számában, valamint tíz más amerikai napilapban egész oldalas hirdetés formájá­ban ismerteti javaslatát a nyu­gat-berlini kérdés megoldásá­ra. A javaslat értelmében egy berlini hatóságot kellene lét­rehozni, amely a négy nagyha­talom ellenőrzése alatt működ­nék azon az alapon, hogy az ENSZ, a NATO és a Varsói Szerződés garantálná egész Berlin semleges státusát. Az egész német kérdés meg­oldására a bizottság hasonló hatóság felállítását javasolja, amelynek felhatalmazása len­ne a következő megegyezések ellenőrzésére és végrehajtásá­ra: 1. Az atomfegyverek betil­tása mindkét német államban. 2. A külföldi csapatok foko­zatos kivonása az egész német területről, helyüket ENSZ-csa- patok foglalnák el. 3. A német katonai erőket olyan szintre csökkentenék, hogy csak a belső rend fenn­tartására szolgáljanak. 4. Végleges német—lengyel határinak az Odera—Neisse vo­nalait ismernék el. el kell ismernie a Német De­mokratikus Köztársaságot, és nem szabad vállalnia azokat a veszélyes katonai és politikai kötelezettségeket, amelyeket rákényszerítenek mint a NA­TO tagjára. A kormánynak fel kell számolnia az országban a külföldi katonai támaszponto­kat, mert azok a nemzetközi helyzet további éleződése ese­tén rettenetes kockázatot je­lentenek Olaszországra. Az Olasz Kommunista Párt felhívja az összes demokra­'New York (TASZSZ). Amint az amerikai sajtóból megítél­hető, az Egyesült Államokban az úgynevezett nyugat-berlini kérdés körül csapott műlárma csupán egy része annak a pro­pagandahadjáratnak, amely a fegyverkezési hajsza fokozá­sáért folyik. Kennedy elnök tanácsadói a Wall Street Journal hasábjain most »az Egyesült Államok erejének globális fokozása« mellett foglalnak állást. A lap erről az állásfoglalásról a kö­vetkezőket írja: »Az elnök leg­főbb tanácsadói most az or­szág forró- és hidegháborús le­hetőségei általános növelésé­nek kategóriáiban gondolkoz­nak, beleértve a mozgósítási intézkedéseket is; azokban a kategóriákban, amelyeknek semmi közük sincs olyan cset­lata »istenkáromlás«, és sérti a második világháború 14 mil­lió áldozatának emlékét, Watkinson hadügyminiszter azt bizonygatta, hogy nem használna Anglia biztonságá­nak és az európai békének, ha elutasítanák a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányának »őszinte kérését, hogy a lehe­tő legszorosabb szálakkal kös­sék össze sorsát a NATO-val«. A vita végén a képviselőház elfogadta a kormány javasla­tát. A munkáspárt legtöbb képviselője — a pártvezetőség utasításainak megfelelően — tartózkodott a szavazástól. Ez a javaslat figyelmen kí­vül hagyja, hogy Kelet-Berlin helyzete nem lehet alkú tár­gya' és más olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket a szuve­rén Német Demokratikus Köz­társaság nem fogadhat el. Mégis a német kérdés megol­dására javasolt egyes intézke­dései hasonlítanak a szocialis­ta országok több indítványá­hoz, így például a Rapacki- tervhez. tikus és antifasiszta szerveze­teket, hogy mozgósítsák erői­ket a béke védelmében. Az Olasz Kommunista Párt végezetül hangsúlyozza, hogy »meg kell teremteni a föltéte­leket a legégetőbb nemzetközi kérdések sikeres megoldásához, a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez, valamennyi nép és állam békés egymás mellett éléséhez, a nukleáris fegyverek betiltásához, az általános és ellenőrzött leszerelés megvaló­sításához«. (MTI) leges hadműveletekhez, ame­lyek csupán egy elszigetelt né­met városért folynának.« Az Egyesült Államok vezető köreiben — folytatja a lap — »elismerést nyert az a gondo­lat, hogy nem Berlinnel kap­csolatos bonyodalmakra, ha­nem vílágbonyodalmakra kell fokozottabban felkészülni«; Ily módon — mutat rá a Wall Street Journal — az Egyesült Államok »elszántabb védelmi (értsd: agresszív)' politikát folytathat nemcsak Európában, hanem az egész világon is«. Az Egyesült Államok katonai erejének »globális fokozása« az Európában állomásozó ame­rikai haderők növelésén kívül a következő intézkedéseket foglalná magában: a nemzeti gárda és a tartalékosok behí­vását a szárazföldi erők támo­gatására; költséges erőfeszíté­seket az amerikai atom-ütoerő harci készültségének fokozásá­ra; újabb katonai segély terve­ket olyan országok számára, mint Dél-Vieitnam; a kiutalá­sok növelését új fegyverfajták­ra, és így tovább. (MTI) Tüntetés a párizsi spanyol követség előtt Párizs (TASZSZ). Több mint 400 ember tüntetett a párizsi spanyol követség előtt a spa­nyolországi polgárháború kitö­résének 25. évfordulója alkal­mából. A tüntetők a követség kerítésére akasztottak egy Francót ábrázoló bábut, az ab­lakokra pedig »Franco, gyil­kos!« feliratú plakátokat ra­gasztottak. (MTI) Véget ért Eichmann kihallgatása Jeruzsálem (MTI). Gideon Hausner izraeli főügyész csü­törtökön befejezte Eichmann háborús bűnös tíz napig tartó kihallgatását. Eichmann a kihallgatás be­fejező szakaszában a tényeket szemérmetlenül letagadva kije­lentette, egyáltalán nem lehet őt felelősségre vonni 25 000 magyar .zsidó több száz kilo­méteres halálmenetéért. »Min­den zsidót el kellett szállíta­nom Magyarországról — nő­ket, férfiakat, aggokat és gyer­mekeket. Kezeim tiszták. Idea­lista és végeredményben köitói lélek vagyok« — jelentette ki a milliók hóhéra. A per pénteken folytatódik. A marcali földművessxövetkeset július 22-én este 8 órai kezdettel a CUKRÁSZDA KERTHELYISÉGÉBEN műsoros estet rendez a budapesti Tárnoki-trió közreműködéséveL Az együttes 23-én a mesztegnyői mŰTelődési házban este 8 órakor ugyancsak műsort ad a szövetkezet rendezésében. (2893) sáért«. Párizs és Tunisz erőpróbája A francia sajtó a bizertai problémáról szerének sarkköve a Földközi­Az algériai nép az utolsó csepp véréig harcol hazája területi integritásáért Kasmír kérdésében kiéleződött az indiai—pakisztáni viszony Az elnök tanácsadói és a „világbonyodalmak“ Az angol képviselöház hozzájárult a nyugatnémet csapatok walesi hadgyakorlataihoz Az ésszerű nukleáris politikáért küzdő amerikai bizottság javaslata a német kérdés megoldására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom