Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

Szerda, 1961. június 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mi lesz a donneri gyógyszertárral? Egy 256 aláírással ellátott ajánlott levelet hozott a pos­tás szerkesztőségünknek. A Donnerból küldték. A levél írói amiatt panaszkodnak, hogy már másfél éve javítják a don­neri gyógyszertárat, s azóta az orvosságot más városrészben kell beszerezniük. Kérik, hogy sürgősen adják' vissza nekik a patikát, s ha nincs akadálya, Gáts Attilát bízzák meg veze­tésével. A Gyógyszertár Vállalat vezetői egyetértenek a levél írói­nak kifogásaival. Indokoltnak tartják azt is, hogy Gáts Atti­lát kérik oda visszahelyezni. Ennek csupán egyetlen akadá­lya van — mondják —, az, hogy nincs elegendő gyógysze­rész. A Gyógyszertár Vállalat, amikor a donneri patika na­gyon esedékes újjáalakítását megkezdte, vezetőjét, Gáts At­tilát a Hársfa utcai gyógyszertárba helyezte vezetőnek, előd­jét pedig a nagy forgalmú Kossuth téri gyógyszertárba he­lyettesnek tették meg, innen a vállalat központjába helyez­ték át gyógyszergazdálkodási szakelőadónak. Közben 170 ezer forint költséggel átalakították a donne­ri patikát, 80 ezer forintból új berendezést is vásároltak. Május 1-re tervezték megnyitását Gáts Attila vezetésével. Csakhogy az a gyógyszerész, akit a Hársfa utcai patikába akartak helyezni vezetőnek, megbetegedett. Felgyógyulása egy-két hét múlva várható. Miért nem tesznek addig helyet­te mást? Azért, mert igen kevés a gyógyszerész; csak Kapos­várott 12-vel van kevesebb, mint amennyi kellene. A Kos­suth téri, havi 900 ezer forintos forgalmat lebonyolító pati­kában pl. a szükséges 17 gyógyszerész helyett mindössze 8 van. A megye többi patikájában 21 gyógyszerészi állás be­töltetlen. Mi ennek az oka? Elsősorban a lakáshiány. A Gyógy­szertár Vállalat fennállásának tíz éve alatt egyetlen lakást kapott, azt is azért, hogy az egyik gyógyszertárat bővíthes­sék. Azok a technikák, gyógyszerészek, akik férjhez mentek, illetve megnősültek, ott telepedtek le, ahol lakást kaptak. Ezért húzódik tehát a donneri gyógyszertár megnyitása. Gáts Attila jelenleg csak úgy mehetne oda, ha a Hársfa ut­cait bezárnák. Ez viszont nem jelentene megoldást. S így hiába indokolt a donneriak kérése. Hiába kellene sürgősen 9 gyógyszerész a Kossuth téri patikába s rajtuk kívül még 21 a megyébe. Nem lehet ezen segíteni mindaddig, amíg megfe­lelő körülményeket nem biztosítanak a gyógyszerészek szá­mára, hogy szívesen jöjjenek megyénkbe. Ideje lenne ezen elgondolkodniuk az illetékeseknek, s valami megoldást talál­niuk e súlyos problémára. Sz. L. Mintegy 7 millió forintot várnak újburgonyáért a barcsi járás tsz-ei (Tudósítónktól.) Megkezdődött az újburgo­nya szállítása a barcsi járás­ból. Június 2-ig 13 vagon új­burgonyát adtak át a tsz-ek a MÉK barcsi kirendeltségének. Elsőként a péterhidai Kossuth és a bolhói Határőr szállított. Különösen szép eredményt értek el a péterhidaiak. Egy- egy holdról átlagosan 60 má­zsa újburgonyát szedtek. Ez fő­leg annak köszönhető, hogy idejében elültették a csírázta­tott gumókat, és nagy gondot fordítottak a növényápolásra. Bolhón 45—50 mázsás a hol- damkénti átlaghozam. A bur­gonya fejlett, minősége kifo­gástalan. A barcsi járás szövetkezetei 950 holdon termelnek szerző­dött új burgonyát. Az eddigi ta­pasztalatokat, termésátlagokat figyelembe véve, átlagáron számítva a termésért mintegy 7 millió forintot kapnak. A Déli-sark mint csodapatika Dr. Albert Crary, az ismert amerikai sarkkutató tudós sze­rint könnyen elképzelhető, hogy 2. Déli-sark egyenesen kincsesháza lesz a különféle rendkívül hatásos új gyógysze­reknek. Dr. Crary megállapí­totta, hogy az Antarktiszon élő állatok viszonylag baktérium­mentesek, ez az ott élő algák antibiotikum-tartalmával ma­gyarázható. Annyi bizonyos, hogy a Déli-sark a biológiai kutatások számára sokat ígérő terület. VALLOMÁS Sétálgatok a ne- mesvidi hegyen, van egy fél óra időm, körülnézek. Kihalt a határ, egyetlen embert látok a karók közt hajladozni, később a felesége is elő­bukkan. Nagy jó- napotadj onistent köszönök oda, az ember felegyene­sedik, visszakö­szön. És jön már a kerítéshez. Mint­ha azt hinné, őt keresem. Hirtelen nem is tudok mit mon­dani, de tetszik az arca. Kiegyensú­lyozott, nyugodt vonások pihennek a napégette arcon, ezüstre vált baju­szát pödri, szemét nem is látom, ár­nyékot vet rá a kalap karimája. Jóságos öreg bá­csika lehet, jó humorú, öreg­ségében is mindig vidám — gondolom. — Hát, papa — mondom kö­zeledve —, lefényképezném, ha nincs ellene kifogása... — Csak tessék — mondja meglepetésemre A parasztem­berek nem szoktak ilyen egy­könnyen belenyugodni a fo- tografálásba. Mondom néki, hogy beszél­gessünk csak, természetesebb lesz a kép. Csak hallgat, meg­merevíti magát, ahogy a vá­rosi műteremben szokás. L kép: Vágják a lóherét a kaposmérői Űj Élet Tsz 70 holdas tábláján. István a ka záját feni Egy ütemre megy a vágás. 2. kép: Tóth Végzek gyorsan, s újdonsült ismerősöm megnyílik. — Mit is mondott az előbb? Hogy beszélgessünk? Hát jöj­jön csak, megmutatom, hol lehet bebújni a drót alatt. — Tudja, édes uram, én szí­vesen beszélgetek, de csak a szőlőről meg a sportról. Mert­hogy ezek hírnevet hoznak a magyarságnak... Belém karol, és cipel magá­val a karók között, mintha ré­gi barátjára lelt volna, akinek büszkén mutathatja birodal­mát. Még mindig nem tudom, kicsoda, tsz-tag, vagy egyéni gazda, nyugdíjas vagy éppen harangozó. Mindegy. Sikerült felkeltenie érdeklődésemet, s olyan ízesen, élvezetesen be­szél, hogy már csak ezért is érdemes meghallgatni... — Nézze, édes uram — ez a szavajárása, hússzor is hallom a fél óra alatt —, én most egy kicsit átalakítom a szőlőt. Ol­vastam az újságban egyszer, hogy a kormányzat nem szíve­li a direkttermőt. Igaz is. Hát most minden második sort ki­vágtam. Legyen hová telepíte­ni évek múltán, meg aztán lu­gasokat csinálok. Jobb ez. Ke­vesebb karó kell, és fölül is terem, alul is... — De hát nézze csak, édes uram, a szőlő az olyan... — s beszél, mintha édesgyermeké- nek apró csínytevéseit monda­ná el —, vagy terem, vagy nem. Meglepetéseket szerez a kedves, jön egy jég vagy vala­más, aztán oda a munka, a ^befektetés. A szárazság, az Földes Mihály: A SZÜRKE AGÁR m — Téved. De mennyire té­ved — pattogott derülten a kö­vér emberke. — Akadnak ám itt bőven izgalmak is. Közel a határ. — És aztán? — Odaátról igen gyakran hi- rült — No lám, ez érdekes. És kezébe került. Az ő szavait és mit akart az az ember? kifejezéseit használom. A me­— Védelmet. nedékjog ellenében mindent — Ki ellen, mi ellen? el kellett mondania Magyaror­— A határvédelmi szervek szágról, amit csak tudott. Fő­üldözték. Valamiképpen sike- ként a katonai átvergődnie, de közben adatok érdekelték sze őket »előzetes« jutalom­ként. — És maga hitt neki? — Ismétlem: pontos neve­ket mondott, megjelölte az időt] és helyet, ahol a dolgok meg-; történtek. Elmondotta, hogy ai salzburgi Camp Roeder tábor-] ban dr. Balogh és dr. Juhász; szervezték be további nehéz feladatokra. Ezek az emberek] furcsa vallató gépeik és egyéb] módszereik segítségével ki- ] szedtek az én emberemből] mindent. Még arra is kíván-; hadiipari csiak voltak, milyen veszedel-j azokat az mes kommunistákat ismert; Jnem. Attól nem tartok. Ügy {kezelem én ezeket, hogy egy (évre is megőrzi a föld a ned­vességet. De hát ugye, jól tud­ója (honnét is tudnám, nem va- ígyok szőlészeti szakember, (még jó is, hogy elmondja), a (kivágott helyére nem lehet, ( csak évek múltán telepíteni. (Na és addig feküdjön parlagon 5 a föld...? Nézze, édes uram, V digitális az pénzt hoz, ide ^ültettem közé. A másik soron (káposzta van, amott meg ta- i karmányrépa. Terem a szőlő (vagy nem, a munka azért meg- í térül... ^gyre nagyobb kíváncsiság­i figyelem okos érvelését. érdest se teszek föl, látha­an csak arra áhítozott, hogy íeghallgassa valaki, s kérdez s, válaszol is rá. Végignézek .nindemt, aztán megállunk, másfelé tereli a szót. — Nézze, édes uram, van, aki azt mondja: »Ha tudtam volna húsz évvel előbb, hogy mi lesz...« Én nem. Gürcöl­tem eleget, gondolhatja, hogy hat lánynak kellett valamit nyújtani. Szó, ami szó, segítet­tek ők is. Tizenöt holdam volt... Csakhogy, édes uram, az egyiknek a kártya, a másik­nak az asszony, a harmadik­nak az iszákosság a bogara. Nekem csak kettő volt, a szőlő meg a sport... De én a saját boromtól még sohase tántorod- tam meg. Legföljebb másétól, ha nem ismertem. Dolgoztam, kuporgattam a családnak. Nem sajnálom. Meg azt sem, hogy most ez a kis 800 négyszögöl szőlő maradt háztájiban egy kis kaszálóval. Értem én, meg jobb is így. Hatvanhét eszten­dős vagyok, eldolgozgatok, ami azt illeti, nem lehet panasz. Meg itt van ez a kis szőlő... Megérti, édes uram, hogy ez a mindeneim...? Na, látja! — Én bizony nem szeretem — mondja az asszony, Bőle Já­nos bátyánk második felesége. — Ez meg? Alig bír mozdulni, akkor is kijár, meg elmegy azt a fránya televíziót némi, ha meccs van... — Na, hallja — fordul hoz­zám mentegetőzve az öreg —, futballista voltam én valaha Pesten. Festékgyárban dolgoz­tam. Látja, akkor ért volna el a hideglelés, amikor eljöttem onnét. Na, azért csak ez az egy van, amit megbántam az éle­temben. .. — Rossz helyen van a szőlő is — vág oda átmenet nélkül az asszony. — Ide építették a disznóólakat a tövébe. Dolgoz­hatsz te itt, majd tönkreteszik a disznók... — Én ezt nem mondom! Az asszonyok semmit se értenek meg, látja, édes uram... Hát nem veszik észre, hogy manap­ság már a baromfiaknak is van pásztoruk... Hallgatom, csak hallgatom Bőle János beszédét, és őszin­téi sajnálom, hogy indulnom kell. Sajnálom, mert olyan emberrel találkoztam, aki öreg is, beteges is néha; olyankor formálta át birtokát, amikor már nem szívesen válik meg az ember a régitől, és mégis szeretettel, egyetértéssel, frá­zisok nélkül tud vallani gon­dolatairól, új életéről... — Hát akkor jó termést, pa­pa — búcsúzom hirtelen, s ő kedélyesen integet utánam: — Nézze, édes uram, most már csak a jég árthat, más aligha... Jávori Béla vatlan vendégek érkeznek hoz- megsebesült. Azt akarta, hogy embereket. Ez a szegény nem „„„ „ kömvpwtéhen odahaza zánk. Ezek azt hiszik, hogy rejtsem el, amíg meggyógyul, tudott ellentmondani nekik. mef.f , y olyan szabadon sétafikálhat- Úgy vélte, nekem, mint pap- Ezt részben meg tudom érteni. ** ^ azok> aklkre számítana nak itt, mint ötvenhat őszén, nak, kötelességem segíteni raj- A hirtelen környezetváltozás, lehetne. Tőle egyébként el-; Persze csakhamar rájönnek, ta. a politikai megzavarodottság, szedték a katonakönyvét, a: hogy a körülmények alaposan Bartus feszülen figyelt. a jövő útjainak keresése — o7prnpiv; ieamlvánvát az ösz­megváltoztak azóta. Rendsze- _ És nem ezt tette? egyszóval: megadta magát ne- szemef1 igazolványát, az ősz rint elfogják őket. — Mielőtt még bármit te- kik. Amikor mindent kiszed- szes okmányait. Ot magat le­— No és, mi a véleménye ró- hettem volna, a súlyosan sebe- tek belőle s a boldogtalan elég fényképezték, ujjlenyomatot; lvk? sült ember rosszul lett. Maga sokat tudott, akkor közölték vettek tőle, beskatulyázták. — A betolakodókról? — cső- is érezte, hogy nem sok az ide- vele, hogy legálisan nem tér- v dáűkozott Miszlay. — Mi lehet- je Gyónni akart. Azt mond- hét többé vissza Magyarország- 8 ne? A tisztességes emberek tam neki, nem akarja-e, hogy ra, hiszen halálra kampromit- előtt nyitva állanak a kapuink, inkább orvosért küldjék? Ezt tálta magát Engem a legjob- megtért bárányka? — Tehát elítéli őket? határozottan elutasította At- ban az háborított fel ennek az Miszlay észrevette a gúnyt. — Maga nem? tói félt, hogy az orvos azonnal embernek elbeszélésében, hogy , iiovo.it rá — Én meggondolnám... átadja a hatóságoknak. Én ti- szerinte még a bécsi Caritas ~ — Tréfál. tokban mégis elküldtem az és a Nemzeti Katolikus Jóléti — Nem én. orvosért, mert nem vállalhat- Tanács is végzett hírszerző ki­— De ezek a betolakodók tam a felelősséget azért, hogy hallgatásokat. 36 csapat, 288 részvevő a csurgói járási tűzoltóversenyen sokszor gyújtogattak már. egy ember elvérezzen nálam. — Ne mondja. ^ Bartus most már egy szót — Robbantottak és öltek is. sem szólt, de mereven nézte a az ember? — Hihetetlen. plébánost, aki folytatta a tör­— Nem is olyan régen, ne- ténetet. kém is akadt kalandüm. Kép- — Az idegen valóban meg- eelje, egy zdvataro bekéredzkedett ’ sebesült emtx oiyan pokoli v' Bartus csóválgatta a fejét. — És mindezt meggyónta az (Tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt Csurgón, az I. sz általános iskolában minden eddiginél nagyobb já­rási tűzoltóversenyt bonyolí- Nos, mit »gyón*« még a^ortak le. A járás 17 községé- . . . . , , _ *bol 36 csapat 288 önkéntessel ijvett részt a versenyen. Külön ^csapattal szerepelt Jolánta- és Gáhnapuszta, valamint a csur­gói Zrínyi Tsz és a Faipari Vállalat. A csapatok felvonu­lását ünnepség követte. Ezen részt vettek a járási és a helyi párt-, tanácsi, valamint tömeg­szervezeti vezetők is. Ezután mogybükkösd, a fiúkéban In- ke csapata lett az első. A fel­nőtt és fiú lajtfecskendő-ver- senyben a csurgónagy mártó* niak végeztek az első helyen. A verseny után a legjobbak­nak pénzjutalmat adtak át — Elmondotta, hogy mikép­pen képezték ki Münchenben a mesterség minden fortélyára. Nemcsak technikai oktatásban részesítették, hanem politikai­lag is gyúrták. Arra nevelték, — Meg. & még többet is. Adatokat mondott és neveket, hogy gyűlölje a hazáját, hogy; . , Elmondotta például, hogy legyen tekintettel se isten­éjszakán gyónt. ... Ausztriában, a taiskircheni tá­ám egy — És miket mondott? borban milyen élet folyt. Egy re’ se emberre> a^kor csele­Mondom, — Szörnyűségeket. Egy élté- bencés szerzetes fiatal diáko- kednie kell idő, mint vedt, szomorú élet borzalmait kát toborzott kémfeladatok — És azt nem mondta el, nvi­amilyen a r is regé- tárta fel. Ötvenhat decemberé- megoldására. A fiúkat úgy re tanították? nyékben s' fordulni, ben szökött át a határon. Ott nyerte meg, hogy előzőleg a Esett, fútt lőtt. azonnal hírszerző ügynökök disszidált lányokkal hozta ősz- (Folytatjuk.) (kezdődött meg a verseny. A 400 literes kismotor-fecs- (kendő fiú- és női csapatverse- |nyét Csurgó, a férficsapatét (Gyékényes nyerte. A járási (székhely férficsapata szerezte (meg a 800 literes verseny első (helyét. A férfiak kocsifecsken- (dő-versenyében a csurgói Zrí (nyi Tsz, a női csapatéban So­A szívverés hormonja az agyalapi mirigyben Kutatók a sertések agyalapi mirigyében eddig ismeretlen hormont fedeztek fel. Feltéte­lezésük szerint ez a hormon a szervezet zsiradéktartalmát mozgósítja, és juttatja el a szervezet vérkeringésébe. A parvus-hormon okozza felta­lálója szerint a véredényeknek a zsiradék-lerakódás által bekö­vetkezett elszűkülését, és ilyenformán a trombózisok és agyvérzések bekövetkezésének előidézője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom