Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

Péntek, 1961. június 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP A CSALÁDTAGOK IS SEGÍTSENEK Minden parasztember tudja, mégis szükséges egyeseket em­lékeztetni arra, hogy az egyéni gazdálkodás idején sem csak a családfő dolgozott a földeken. Ott volt, ott szorgoskodott a mezőn a család apraja, nagyja, ha úgy követelte a munka. Nem lehet ez másként most sem, amikor szövetkezetben gazdálkodnak a dolgozó pa­rasztok. Az alakulás idején csaknem mindenütt elkövették azt a mulasztást, hogy általában csak a családfőt szervezték be a szövetkezetbe. Ma a megyé­ben az a helyzet, hogy két csa­ládból átlagosan hárman tagjai a tsz-nek. A családtagok — akik belépési nyilatkozatot nem írtak alá — hol nagyobb, hol kisebb számban vesznek részt a közös munkákban. Sok szövetkezetben éppen azon fő leginkább a vezetőség feje, hogy miképpen végezhetnek a kapálással, a szénagyűjtéssel, az aratással vagy majd a ka­pásnövények betakarításával. Különösen e nagy munkák idején számit a szövetkezet minden családtag segítségére. Aki komolyan, a maga valósá­gában veszi a dolgot, az meg­érti, mi a kötelessége. Akad­nak viszont szinte minden fa­luban néhányan, akik azt ke- resik-kutatják, hogyan talál­hatnának kibúvót, hogyan ta­lálhatnák meg azt a paragra­fust, amelyikkel határozottan visszautasíthatnák a közös munkára hívó szót. Szerkesztő­ségünktől is sokan érdeklődnek ilyen ügyben. Szólnunk kell hát róluk az újság hasábjain is. Papp Jánosné 2 hold szántót és 1 hold rétet vitt be a so- mogyszobi Béke Tsz-be. Sú­lyos szívbeteg, rendszeresen dolgozni nem bír, ezért mun­kaképtelenségi járadékban ré­szesül. Fél rész kapálnivalót mértek ki nekL Leánya alkal­mi munkás az erdészetnél. Nem lehetne úgy intézni a dol­got, hogy a leány időnként se­gítsen kapálni abban a tsz-ben, amelynek tagjaként édesanyja havonta 260 forintot kap? VaZ- kó Mihály, a Balatonnagybe- reki Állami Gazdaság dolgozó­ja családostul anyósánál lakik Lengyeltótiban. Anyósa szintén tsz-járadékos. Kellene hát ar­ra külön jogszabály, hogy a beteges, öreg asszony háyett kötelezően vegyen részt a csa­lád valamelyik tagja a szövet­kezet közös munkáiban? Egyik községi tanács hivatalsegédjét pártoló tagnak nyilvánították. Családjából senki sem tagja a tsz-nek, így arra hivatkoznak, hogy őket — a pártoló tag csa­ládtagjait — nem kötelezheti közös munkára a termelőszö­vetkezet. Hát akkor hogyan teremjen az a föld, amit át­adtak használatra falujuk kö­zös gazdaságának? I Rendeletben államunk az emberek magatartásának leg­főbb normáit szabja meg. De vannak olyan dolgok is, ame­lyek felelősségérzetből, becsü­letbeli kötelességből fakadnak. Az az ember, aki több-keve­sebb földet vagy dolgos két ke­zét vitte a tsz-be, akkor cse­lekszik helyesen, ha a közös gazdaság erősítésére buzdítja minden munkaképes családtag­ját. A somogyjádi Augusztus 20. Tsz-ben például özv. Kocz- ka Lajosné két fia — Lajos és Péter — ipari tanuló. Szabad idejükben mindketten segítet­tek édesanyjuknak répát egyel­ni. Végh István hétközben munkahelyén dolgozik, vasár­naponként azonban kapát fog a kezébe, hogy ne verje fel a gaz a növényt azon a parcel­lán, amelyet feleségének mért ki a szövetkezet. Inkán pos- táskézbesítő Szarka Vendel. Csak fia lépett be a Győzelem Tsz-be, de a család más tagjai is ígérték, amikor a község ve­zetői beszéltek velük: erejük­höz mérten részt vesznek a kö­zös gazdaság munkáiban. Csak­is így lehet gondosan megmű­velni azt a földet, amelyen né­hány évvel ezelőtt az öregek is, gyermekek is dolgoztak. Kutas József Ma is vannak kiváltságok ? Hosszú évek óta ezt kér­dezik Magasdpuszta lakói minden náluk járó hivatalos embertől. A kérdés jogos, ezt mindenki elismerte, és felháborodott a nyolc eszten­deje húzódó furcsa ügyön. Miről van szó? 1952-ben a sertéstenyésztő ■ Vállalat telepet létesített a pusztán. A puszta három há­zában lakó egykori cselédek a vállalatnál dolgoztak. A vállalat még abban az év­ben agregátorházat épített, s beszereltette a villanyt a te­lepre és a volt intézői lakás­ba. A dolgozók kérésére pár hónappal később bekötötték, a villanyt a puszta három házába is. Örömük sajnos nem tartott sokáig. Egy év múlva ugyanis levágták a vezetéket a három házról, -mondván, nem bírja az agre- gátor a terhelést. Huszonhat család otthonában azóta új­ra petróleumlámpa világít. A volt intézői lakásban és a telepen azonban ma is ég a villany. A pusztaiak azt kérdezik: »Ha egy évig bírta az agre- gátor, ma miért nem bírja? Vagy ma is vannak kiváltsá­gok?« Az intézői lakásban ugyanis az egykori intéző la­kik. Neki talán jobban szük­sége van a villanyfényre, mint a puszta többi lakójá­nak? Jó lenne, ha az Állami Gazdaságok Igazgatósága ki­vizsgálná ezt az ügyet, N. S. BÉLA BÁCSI A Barcsi Fűrészüzemben mindenki csak így nevezi Schendervein Béla elvtársat. 12 éve dolgozik itt, és büszke arra, hogy az üzem törzsgár­dájába tartozik. Béla bácsi szívügyének tekinti az üzem minden dolgozójának gondját, baját Gond pedig) akad bőven, hiszen az üzem sokat fejlődött az utóbbi években. Ma már több mint 500 munkaerőt fog­lalkoztat. A régi gépházak mellett már ott állnak az új, korszerű üzemrész falai. Az új üzemben még több szaktudásra, még több szakképzett emberre lesz szükség. Béla bácsi ezért ál­landóan tanulásra »agitálja« a fiatalokat. Az eredmény nem is maradt el. Az üzem dolgozói közül tízen járnak általános iskolába; hárman gimnázium­ban, ketten technikumban, ket­ten pedig egyetemen folytatják tanulmányaikat. Ki tudná fel­sorolni, még mi mindenben se­gít Béla bácsi az üzemnek? Erkölcsi és anyagi elismerés a munkaversenyben Interjú at SZMT közgazdasági felügyelőjével A szocialista versenymozga- lomban jó eredményt elért dolgozók munkájának erkölcsi és anyagi elismerése, a jutal­mazás egyik lendítő ereje a mozgalomnak. Sok vállalatnál azonban kevésbé vagy egyálta­lán nem segítette a versenyt, sőt néhol — az igazságtalan jutalmazások esetén — egyene­sen gátolta. Az MSZMP Poli­tikai Bizottsága határozatban szabályozta az elismerés for­máinak alkalmazását. Erről beszélgettünk Lővy Gyula elv­társsal, a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsának köz- gazdasági felügyelőjével. © Mennyiben érinti a ha­tározat a vállalatok közötti munkaverseny formáit?-— Az élüzem cím elnyerésé­hez eddig fél évi átlagon felü­li munka is elegendő volt — mondotta Lővy elvtárs. — Saj­nos emiatt gyakran történ­hettek helytelen számítgatások a vállalatoknál, s vagy ala­csonyabb tervet készítettek az év egyik felére, vagy pedig az egyik félévben minden erőt az élüzem cím elnyerésére for­dítottak, s ezt a fáradozást a következő időszakban »kipi­henték«. így könnyebb volt kiugrani« s elnyerni a címet, a kitüntetéssel járó jutalmat. Ezután egyesztendei munka kell hozzá, s csak a tervfelada­tok minden részletének teljesí­tése esetén ítélhető oda az él­üzem cím. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a jövőben is az eddigiek alapján elnyeréséért sem indítottak versenyt. Most ezt összhangba kell hozni. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a legkiválóbb adományozzák. © A kiválódolgozó-jel­vény és cím elnyerése magasabb követelmé­nyeket igényel-e a jö­vőben? — Igen. Eddig ugyanis a vállalatok többségének vezetői nem tűztek ki meghatározott célokat, s legtöbbször csak a félévd értékelések után döntöt­ték el, hogy ki kapjon kitün­tetést. A jövőben el kell érni, hogy a kiválódolgozó-oklevél vagy jelvény tulajdonosa való­ban kiváló munkás legyen. Eddig — helytelenül — csak a termelési eredményeket vet­ték figyelembe. Ezután az újítások, a munkamódszer-át­adások is feltételei lesznek a cím elnyerésének. A címet a jelenlegi féléves időtartam he­lyett egyévi kimagasló ered­mény alapján adományozzák majd oda. O Módosítja-e a határo­zat a szocialista brigád cím odaítélésének fel­tételeit? — Eddig nem volt mindenütt szoros kapcsolat a vállalat és a szocialista brigádok vállalá­sa, teljesítménye között. A vál­lalat eredményei sem tükrözték a szocialista címet megszerzett brigádok munkáját és fordít­va. Előfordult, hogy a tervüket nem teljesítő vállalatok több szocialista brigádot avattak, vi­szont a jó eredményeket elért üzemekben még csak a cím brigádok az előirt határidőnél hamarabb is elnyerhessék a szocialista címet, de csak . ak­kor, ha azt valamilyen rendkí­vül jelentős eredménnyel ki­érdemelték. O Milyen elismerés illeti meg a dolgozókat a különböző címeken kí­vül? — A kiváló eredményt elért dolgozók jutalmazását szolgál­ják az anyagi ösztönzés külön­böző formái: a pénzbeli jutal­mazás, a premizálás és a nye­reségrészesedés. Kevés üzem­ben használták ki azt a lehető­séget, hogy a dolgozók 10 szá­zaléka kiemelhető, és azoknak magasabb összegű nyereségré­szesedést lehet kifizetni. Ez­után ezt feltétlenül alkalmaz­ni kell. A prémiumok igazsá­gos szétosztásával is fokozni lehet a munkaversany lendü­letét. Érdemes lenne rátérni a vállalatoknál az éves verseny­vállalásokra. Egy-egy esztendő alatt ugyanis jobban kidombo­rodhat egy üzem vagy egy dolgozó munkája, s azt reáli­sabban értékelhetnék. Azon­ban ekkor sem szabad megfe­ledkezni a rendszeres negyed­éves vagy havonkénti .részered­mények értékeléséről és a versemynyilvánosságról — fe­jezte be tájékoztatását Lővy elvtárs. R. F. Ne a saját elmélet után... A közelmúltban egy dolog könnyeket csalt az öreg mun­kás szemébe. Kiváló munká­jáért a Munka Érdeméremmel tüntették ki. Nagy megtisztel­tetésnek tekinti ezt, és ha le­het, azóta még többet igyek­szik tenni, ahogy ő mondja: »az üzemünkért«. NE BIZONY! Mert aki eb­ből kiindulva keresi a maga vélt igazát, az lépten-myamon elkedvetlenítő válaszokat kap. Valahogy így járt Mahai Jó­zsef göllei tsz-tag is. Hiába panaszkodik, hiába ír minden- felé leveleket, a vége mindig az, hogy nem adnak neki iga­zat. Vajon miért? Haragsza­nak talán rá? Nem, erről szó sincs. A magyarázat nagyon egyszerű: valóban nincs igaza. Okult-e a számtalan kivizs­gálás eredményéből panaszo­sunk, felismerte-e, hogy jó vol­na már levenni azt a bizonyos szemellenzőt és mérlegelni a reális helyzetet? Nem. Ö arra a következtetésre jutott, hogy »nem tudni mi van manap­ság de csupán véletlen, ha igazat adnak a panaszosnak«. Mai ebben is téved. Hiszen pontosan ma éljük azokat az időket, amikor mindenki bát­ran fordulhat panaszával az illetékesekhez. Ma válogatás nélkül kivizsgálnak minden ügyet, s csak a nem helyén­való panaszra mondják, hogy jogtalan, a jogos sérelmet sür­gősen orvosolják. MI A SÉRELME Makai Jó­zsefnek? Az, hogy bár felesé­gével együtt tagja a szövetke­zetnek, mégis az alapszabály­ban meghatározott legkisebb háztáji területet kapták. S minden bizonnyal meg is van az oka, 'hogy így döntött _ a közösség. Nem sok utánjárás kell ahhoz, hogy kiderüljön: nem járt el szabályellenesen a szövetkezet. Makai József mesterségére nézve molnár. Darálóját bérbe adta a szövetkezetnek, és ott dolgozott a múlt év júliusáig. 177 munkaegységet gyűjtött «nagyobb követelésekkel. Olyan- ^ 1 p -1 lAiairmaiir 'i'untn nnmr'jfi . , i _j_ Földes Mihály: A SZÜRKE AGÁR (10) — Csak egymagám. könnyel, de iparkodott fegyel- elföldelt vágyak most előzú­, — öh... mezni magát. Igazán tisztelte dúltak a lelke mélyéről. Éget­— Az édesapám 1946-ban a vendégét, sőt, az álpap már ték, szúrkálták, szaggatták. A halt meg, nyolcvanéves korá- meghódította a vénkisasszony szertefoszlott álmok kísértették ban. Kapott valamicske nyug- szívét. díjat. Erdőmémök volt vala- — Magam takarítok, főzök, mikor. Sopronban laktunk ak- mosok. Igaz, a nehezebb mim­kor, csinos úri házunk volt ott. kában segít egy parasztme- De amikor megváltozott a vi- nyecske, akinek az ura az most újra, s az álpap jósága megigézte. Bartus nem csitította. Hagy­ta sírni. _ ______ _ Leült a harmóniámhoz és l ág, eladtuk a házunkat, mert apám keze alatt szolgált az er- játszani kezdte az Ave Máriát. az öcsémnek pénz kellett. Ö dészetnél. Így folynak a nap­ákkor Amerikába költözött és jaim csendesen. Nem fogom ott él most is, Norfolkban, Vir- zavarni... ginia államban. Mi pedig ide költöztünk a világ zaja elől eb­be a kis faluba, ebbe a kis ház­ba. Én nem. mentem férjhez soha, mert... Egy röpke pillanatra elhall­gatott. Neki magának is furcsa volt, amit mondott. Ugyan, ki — Nem. Maga nem fog en­gem zavarni soha. Bartus felállt, odament a vénkisasszonyhoz, megfogta a kezét és hódolattal megcsó­kolta. Ügyesen nyomkodta az ódon hangszer sárga billentyűit. A zongorához szokott ujjal csak néhány pillanatig bizonytalan­kodtak, azután a lélek legmé­lyét érintő áhítattal csalta elő a megrázó akkordokat. A vén­kisasszony megdicsőülve emel­te fel a fejét. Vad és szertelen szomorúságát a dallam felol­dotta, akár az igazgyöngyöt a . _ ... . «nagyobb követelésekkel, uiyar leieknek. Tudta, hogy/kö~telésekkei, amelyeket se­iám^or embtrLrt mtaéta t-^ogy sem teljesíthetett a kö- heTfantaStikus tettekre szue-^^sség' Vita’ huza™na , ILfcrü ldilL-ctb/bbirwU-b l/tíblcn.!t; gerálni. A bigott szív, ha meg-Smadt> ve§ul.a következet el találják hozzá a kulcsot, min-/határozta, létesít egy dara lot, denre képes, amit az erősebb&Makaiét pedig többé nem ve- akarat ráparancsol. Az álpap/ isénvbe Megsértődött-e már tudta, hogy milyen foko-«szl ig y • zatokban, miként fogja ezt aSezen a panaszosunk vagy s ^ , szegény, öreg, exaltált nőt be-/nem tudni. Tény, hogy azóta tömi a' járomba. Nem szab-3 üen munkaegységre valót hatta hosszúra a folyamatot,/ , , . ,___ oiuelve­m ért az idő sürgette. flövid§sfcm dolgozott, hane - 5^ két hét alatt eredményt kellett/kedett Kaposvárott, a Minőség­elérnie. ^ellenőrző Részvénytársaságnál. — Miért nem ilyen a miß................. p apunk is - tördelte kezét|Fel evj§ dolgozott, de sen- egés zen £ kinek sem jutott eszébe a /MERT-nél, hogy elkérje tőle «azt az engedélyt, amelyet a «szövetkezet és a községi tanács «ad munkavállalás céljára. Pe- Bysztai^dig tudták, hogy szabálytala­Ezért inem be munkakönyvébe lelkét. Strott más. — Milyen? — Eladta a — Kinek? — Hiszen tudja... — Az ördögnek? A kísértenek? — Annak. — Békepap lett? — Az. «° ínul alkalmazzák, pvezették vun auui i„„uuul, «w — Angyali teremtés — du-___ _____________________ v ette volna el őt, amikor egész ruzsolta —, maga egyszerre sav. Strott Katalin úgy nézte vendége is békepap. eleteben oly szánalmasan csú­nya volt.-lzT^dÍsatón^kyszítaeCltem magáért Kém! fogom a azokat a‘ragyogó" fantomokat,’ Pt»dta “ megszorította azSsunkat. A ’ - ^C- - - Mindenhatót, hogy ne erje szó- akiket szegény, elborult agyuk ore& no kezet. Olyan lelreeií jeleget is tett a tsz kérésének _ „ — — Vi of ci-f Tml f tzrr ci tíncvtiie In r\cr\r4r> m eghódította a szívemet és az álpapot, mint ahogy a pusz- Krisztus nővéreként eljegyzett tai anachoréták nézhették a örök barátjának. Imádkozni nekik megjelenő szenteket, . , , . , .... «ott-tartózkodásának idejét. De­A venkisasszony megrémült, á Hirtelen arra gondolt, hátha a ^’emberben a szövetkezet arra "endége is békepap. % kérte a MERT vezetőségét, a ‘ Jegyed nem az, ugye? «hogy mint termelőszövetkezeti agIartus felelet helyett meg-fagot küldjék haza panaszo­Minőségellenőrző morúság a maga nemes lelkét, varázsolt elő a semmiből hogy sugarasak és vidámak le­gyenek a napjai... A vénkisasszony felzokogott. togta könnyesen. Bartus látszólag elmélyedt a az életemet. Azt akartam, hogy soha ne érezze az édesanyám hiányát, aki oly korán elha­gyott bennünket... — Ó, angyali lélek — re- begte az álpap. — Így maradtam vénkisasz- lelke nyugalmát. Meleg, búgó, tervet szony... bársonyos férfihangjával fel- szony vallásosságának kiakná­Strott Katalin szeme megtelt idézte az egész életét A régen zására. Jó ismerője volt az hetetlen volt ez a gesztus, hogy — Istenem, teremtem — sut- Strott Katalin megkönnyebbül-! Ráborult az asztalra és sírt. Az szépséges dallamokban, de álpap egyszerre felborította közben jéghideg józansággal kovácsolt a vénkisasz­ten sóhajtott. — Hála a jó istennek. Az álpap kijelentette: — Nem is fogok misézni ő templomában. (Folytatjuk.) AZÓTA OTTHON VAN Ma­kai József, azonban nem dol­gozik a szövetkezetben sem 5, «sem felesége. Az, hogy felesé­ggé nem dolgozik, érthető, hi- dszen betegsége miatt nem bír- Sja a mezei munkát. Főleg őrá /való tekintettel adott a közös­ség Makaóknak 1100 négyszög­öl háztájit. Ebből 700 négyszög­öl a ház körül van, 400 pedig a határban, a kukoricaföldön. A ház körüli területet nem ismeri el háztájinak panaszo­sunk, mondván, hogy az otthon van, és az amúgy is az övé. Nem tudja, vagy nem akarja megérteni, hogy a törvény sze­rint a közvetlen belsőségekre 300 négyszögölet lehet leszá­mítani, s ha ezt levonjuk a neki kimért területből, akkor is megvan a 800 négyszögöl háztájija. Hiába magyarázzák ezt neki, ő csak hajtogatja a magáét, és méltatlankodik, pél­dákat emleget, hogy ennek meg ennek 1600 négyszögölet juttattak. Elfeledkezik arról, hogy az általa említettek be­csülettel kiveszik részüket a közös tennivalókból. Nem úgy, mint ő, aki így vélekedik —idéz­zük szavait: »Sokszor mond­tam, hogy adjanak munkát, de nem adnak. Azt felelik, menjen kapálni meg kaszálni. Én ka­pálni? ötvennégy éves fejjel, molnár létemre? Nevetséges. A parasztemberek meg benn ül­nek az irodában. Miért nem ülhetek, én ott?« MEGÜTKÖZÉST KELTŐ SZAVAK ezek ma, amikor mindenki azon igyekszik, hogy ott hasznosítsa magát, ahol tudja, segít válogatás nélkül, ahol szükség van munkájára. Makai József felháborodik, — mert őt, az egykori iparost nem ültetik be az irodába, ha­nem arra kérik, segítsen ka­szálni, és végezze azt a mun­kát, amit a többi sok száz tag —, s így nyilatkozik: »Any- nyira nem fordulhatott fel a vi­lág, hogy az iparos a mezőgaz­daságban dolgozzék.« Nem, a világ egyáltalán nem fordult fel. Mégis igen sok ipa­ros ember dolgozik a mezőgaz­daságban, mert megértette, hogy ott van rá szükség, s lát­ja, hogy ott jobban megtalálja kenyerét. Makai József is lát­ná mindezt, ha levenné azt a bizonyos szemellenzőt, és gondolkodna egy kicsit. S ak­kor megtenné az első közele­dő lépést. A továbbiakban pe­dig könnyen menne minden. Hiszen egy igen jól dolgozó, szorgalmas közösségben élj ahol mindenkor segítségére sietnek.:. Vörös Márt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom