Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1 l r #r.e»y~ •O Z ‘ •/>-- -viA Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPOA XVIII. évfolyam, 134. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1961. június 9. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Amit Rém lehet vállrándítással elintézni (3. o.) OTTHONUNK Szovjet filmek a világ mozivásznain (5. o.) (6. o.) ;ÍÍÍÍÍÍiÍÍ:iÍiÍH:iÍiÍijil:íii:: i:ii:!ÍiÍ;Í;Í:::ÍÍ!:ÍÍÍi^ Ismét példát mutattak a munkások Díjtalan véradónap a Ruhaüzemben A megyei kórház véradóállo­mása csütörtökön reggel a Ka­posvári Ruhaüzemben rendez­kedett be vérvételre. Előzőleg dr. Gyócsi János üzemorvos a műszakoknak rövid előadás­ban ismertette a véradás je­lentőségét. A szervezésben a régi véradók, az üzem műsza­ki vezetői és Müller László igazgató is részt vettek. Kü­lönösen Lengyel Jenő szakszer­vezeti megbízott, műszakveze­tő tett igen sokat a véradónap sikeréért. Ö is és szaktársai: Mecseki Sándorné, F. Horváth József, Dómján József, Raj Jenő műszaki vezetők az elsők között jelentkeztek és adták vérieket. Reggel 8 órakor kezdődött a véradás. Csaknem 300-an je­lentkeztek, s folyamatosan ér­keztek a csoportok egész dél­előtt., Tóth Anna, Budai Já­nosáé, Győri Istvánná, Varga Győző és Késmárki József né erre a néhány percre otthagy­ta a munkapadot, a gépet vagy íróasztalt, örömmel és önzet­lenül adták vérüket a nemes célra: életpk megmentésére. Nyers István bácsi ősz hajú munkásember. A vizsgálat so­rán nem találták alkalmasnak. — Eljöttem, bár gondoltam, hogy nem engednek vért adni. De súlyos gyomorműtótem volt, akkor sok vért kaptam, .gondoltam, talán most viszo­nozhatom — mondotta. Az udvaron a Tatarozó Vál­lalat. Krajcsó-brigádja dolgo­zik egy építkezésen. Amikor meghallották, mi készül, nóhá- nyan közülük jelentkeztek vér­adásra. De mivel nagyrészt mint Parragi György is — 18 éven aluliak voltak, így csak ifjú Balogh Györgytől fogad­tak el vért. A véradónap este fél 7-kor végződött. Eredménye: a je­lentkezett 289 véradóból 79-en alkalmatlanok voltak. 210 fő összesen 51,4 liter vért adott Már megkezdték az aratást a Szovjetunióban A Szovjetunió déli terüle­tein — a közép-ázsiai köztár­saságokban — már napok óta folyik a gabona aratása. A többi területen is szépen fej­lődnek at. növények: Ukrajná­ban és az Észak-Kaukázusban például már 120—130’ centi­méteres magasságot ért el az őszi gabonavetés. Az északabb­ra fekvő területeken befejezé­séhez közeledik a gabonane- műek és a többi növény veté­se. Hétfőn estig például or­szágszerte mintegy 129 millió hektáron vetették el a gabo­nát és a kukoricát. A búza ve­tésterülete másfél millió hek­tárral nagyobb az eredetileg tervezettnél. Új típusu pavilonokat állít fel, neonosítja üzleteit a Balaton mentén az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Évről évre növekvő igénye­ket kell kielégítenie a Balaton partján is a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnak. Ezért létesítettek Ba­latonszárszón egy 360 négyzet- méter alapterületű központi raktárt. Az új raktárban 6 mil­lió forint értékű árut tárolhat­nak: strandcikkeket, kozmeti­kai szereket, háztartási kisgé­peket,, rádiókat, stb. Mindeze­ket az elmúlt években Buda­pestről szállították a Balaton menti üzletekbe, most a kifo­gyott árukat sokkal gyorsab­ban pótolhatják a szárszói rak­tárból. A vállalat vezetői nagy gon­dot fordítanak az üzletek kor­szerűsítésére is. Átalakították, új berendezéssel látták el a bogiári konfekció-, illetve a földvári ruházati boltot. 11 boltjuk neon cégtáblát kapott, s valamennyi állandó üzletük belsejét, illetve kirakatát fény­csővilágítással látják el. Hat új kultúrcikk-árusító pavilont állítanak fel Siófokon, Földvárén, Lellén, illetve Bé- latelepen. Kaposhomok—Pécs—Mohács — Szeged Háromnapos kirándulásra in­dul pénteken a Kaposhomoki Általános Iskola húsz alsó- és felső tagozatos tanulója. A gye­rekekkel együtt szülők és ki- szesek is. elmennek az ország­járó körúfra összesen ötvenen vesznek részt a sok élményt ígérő tanulmányi kiránduláson. Az iskolások az utazási költ­ség egy részét a műsoros es­tek bevételéből fedezik. A té­len és a tavasszal kétszer sze­repeltek egy-egy mesejátékkal. Csaknem ezerötszáz forintot tettek félre az utazás céljára. Pécsre, Mohácsra, Bajára, Sztálinyárosba és Szegedre lá­togatnak el. Az iskolások jó előre felké­szültek a nagy útra, megis­merkedtek az érintett városok múltjával és jelenével, irodal­mi emlékeivel, népművészeté­vel. Szükség volt az alapos felkészülésre, mert a kirándu­lás után minden tanulónak úti beszámolót kell írnia. S mivel versenyszerű a beszámoló — az első három mű díjat kap —, minden gyerek igyekszik alaposan tájékozódni. Pécsett már jártak, most csak feleleve­nítik ismereteiket. Mohácson az új ásatásokat tekintik meg. Sztálinvárosban ellátogatnak a Duna Vasműbe, megtekintik a nagykohót. Néhány órát szó­rakoznak a vidám parkban. A leggazdagabb program Szege­den várja őket. Hét üzem mun­kájával ismerkednek meg. Lá­togatást tesznek a bútor-, a falemez-, a konzerv- és a ci­pőgyárban, a lenszövő válla­latnál, a kenderfonó üzemben és egy ktsz-ben. Megszemlélik a Móra Ferenc Múzeum gaz­dag anyagát. Árvizeket idéztek elő a napok óta tartó esőzések Yas megyében Az elmúlt napok esőzései Vas megyében helyi árvizeket idéztek elő. A legnagyobb ár­hullám csütörtökön az Arany­patakon vonult le. Búcsú köz­ségben 20 ház került vízbe, s kilenc házból költöztették ki a lakókat. A toronyi iskolát egy méteres víz vette körül, Torony és Dozmat községben négy házat kiürítettek. Az ár­hullám Ólad községben a kas­télyt, a tangazdaságot, a Ta­nács és az Árpád utcát ön­tötte el. A veszélyeztetett köz­ségekben a kora délutáni órák­ban honvédségi meritőalaku- lat érkezett és segít menteni. Víz alá került a Pinka völ­gye is, de jelenleg lakott terü­letet még nem veszélyeztetett. Árad a Répce is. (MTI) aaáaáaa aaaaaaaaa aáááááaáááááááááaáaaaaaaáaáam rrrrllllil ' , «SS™ I' - sli'í & * ■ I . II.. . . .. • ;v.:| y;r. V; ; ' I til . ■' ■ Legelésző gulya Kormányrendelet a munkanormákról A hivatalos lap pénteki szá­ma közli a kormány rendeletét, amely részletesen szabályozza a munkanormák készítésével és ellenőrzésével összefüggő kérdéseket. * * * A népgazdaság különböző te­rületein már hosszabb ideje foglalkoznak magasabb terme­lékenységre ösztönző, megala­pozott munkanormák kialakí­tásával. Eddig is voltak ér­vényben normakészítésre vo­natkozó jogszabályok, ezek azonban nem bizonyultak elég hatékonyaknak. Sok helyen el­mulasztották a normák indo­kolttá vált kiigazítását, a mun­kakövetelmények nem tartot­tak lépést a műszaki színvo­nal emelkedésével és a mun­kaszervezés javulásával. Ezt a mulasztást volt hivatva pótol­ni a múlt év szeptembere és ez év júniusa között végrehaj­tott műszaki és szervezési in­tézkedéssorozat és az ezzel összekapcsolt normarendezés. A most megjelent rendelet azt a célt szolgálja, hogy elejét vegyék a normák lazu­lásának, s a jövőben ne le­gyen szükség tömeges és egy- idej ű norma változtatásokra. A rendelet kimondja, hogy a normákat a műszaki fejlesz­téssel szoros összhangban kell megállapítani, mégpedig olyan szinten, hogy a megfelelően gyakorlott, átlagos képességű dolgozó — a jó minőség és a gazdaságosság biztosítása mel­lett — tartósan teljesíthesse. Evégből új normák beveze­tése előtt fel kell mérni és ja­vítani kell a gépek kihaszná­lási fokát, folyamatosan és tervszerűen felül kell vizsgál ni a gyártási technológiát, a termelő berendezés kapacitá­sát és annak kihasználását; munkatanulmányok alapján magasabb szintű szervezettsé­get kell teremteni, kellő idő­ben gondoskodni kell anyag­ról, szerszámról, bizonylatok­ról és a folyamatos munka egyéb kellékeiről; terjeszteni kell az élenjáró módszereket. Kedvező műszaki és szervezési változások, nagyobb termelé­kenységű gépek beállítása, újí­tások alkalmazása esetén a normákat — e változások ki­hatásainak megfelelő mérvben — azonnal meg kell változtat­ni. Az új rendelet nem érinti az újítók és az újítást önként átvevők számára eddig bizto­sított kedvezményeket. A rendelet szerint olyan ese­tekben is szükséges a normák megváltoztatása, amikor téte­lesen kimutatható lényeges műszaki-szervezési változások nem történtek ugyan, de mű­szaki felmérésből, üzem-össze­hasonlításból, munkanap-fel­vételekből vagy más módon megállapítható, hogy az alkal­mazott norma nem felel meg rendeletben meghatározott norma-követelményeknek. A normáknak ilyen alapon tör­ténő megváltoztatása csak a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben történhet. A rendelet más vonatkozá­sokban is növeli a szakszerve­zetek jogkörét. A vállalatok igazgatói a normák megvál­toztatásáról kötelesek tájékoz­tatni üzemük szakszervezeti bi­zottságát. Ha a normaváltozás nagyobb létszámot érint, be­vezetéséhez a szakszervezeti bizottság egyetértése szükséges, enélkül ezeket a normákat csak átmenetileg lehet beve­zetni. Nem szabad a normában előírt követelményt ha az abban előírtnál nagyobb mennyiség csak a technológiai fegyelem megsértésével vagy a munka intenzitásának a mun­kás egészségére, biztonságára, a gyártmány minőségére, a gyártás gazdaságosságára káro­san kiható fokozásával érhető el, s az esetben sem, ha a na­gyobb munkakövetelményt a munkakör ellátására egyébként alkalmas átlagos dolgozó még kellő begyakorlás esetén sem tudja tartósan teljesíteni. A rendelet kifejti, hogy a normák rendben tartásának célja a termelékenység növelé­se, nem pedig a dolgozók ke­resetének csökkentése. Sőt, a normák folyamatos rendben tartása mellett is — a min­denkori népgazdasági tervek keretén belül — változatlanul és rendszeresen tovább kell emelni a dolgozók reálbérét. Ezért a rendelet kimondja, hogy a vállalatok átlagbérét a normák megváltoztatása miatt nem szabad* csökkenteni. Egy­egy dolgozó keresete sem csök­kenhet tartósan, kivéve art az esetet, ha az új előirányzatot saját hibájából nem teljesíti, vagy pedig ha előzőleg a nem megfelelő norma miatt a- ha­sonló munkakörben dolgozók­hoz képest a többi dolgozó igazságérzetét sértő módon in­dokolatlanul túlzottan magas bért kapott. A rendelet kötelezi a válla­latok vezetőit, hogy a normáik rendszeres rendben tartására intézkedési tervet dolgozzanak lei, és az intézkedési terv vég­rehajtásáról rendszeresen szá­moljanak be felettes hatósá­guknak. A vállalatok igazga­tóinak a norma megváltozta­tásáról — bevezetését megelő­zően — értesíteniük kell az ér­dekelteket. Ha a dolgozó az új termelési előírást sérelmesnek tartja, művezetője útján kér­heti a norma felülvizsgálását, vagy ha ez nem vezet ered­ményre, a gyár igazgatójához fordulhat (MTI) Mezőgazdasági küldöttség utazott a lipcsei mezőgazdasági kiállítás megnyitására Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter vezetésével csü­törtökön öttagú mezőgazdasági küldöttség utazott a Német De­mokratikus Köztársaságba, hogy részt vegyen a Lipcse- Markkleebergben rendezett 9. nemzeti mezőgazdasági kiállí­tás megnyitásán. A küldöttség néhány napig tartózkodik a Német Demokratikus Köztár­saságban, s többek között el­látogat az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításra is. (MTI) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívása Fiatalok! Kiszisták! A magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány felhí­vással fordult a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy fokozott erő­feszítéssel vegyenek részt a ta­vaszi, nyári nagy mezőgazdasá­gi munkák sikeres elvégzésé­rben, a gabonatermés gyors betakarításában. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága készséggel tesz eleget a kormány felhívásának, fel­szólít minden fiatalt, hogy tel­jes erejükkel, fiatalos lendü­lettel vegyenek részt e nagy jelentőségű munkák gyors el­végzésében. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások ifjú dolgozói! Becsületesen és szorgalmasan végezzétek mindennapi mun­kátokat, — ha szükséges kara hajnaltól késő estig, va­sárnap is dolgozzatok azért, hogy kellő időben történjen a növényápolás, a takarmány- betakarítás és az aratás. Most elsősorban a kukorica-ka­pálást kell meggyorsítani. Ezért dolgozzon minden fiatal, min­den családtag, az iskolai szün­időre hazatérő középiskolás, főiskolás és egyetemista! Se­gítsenek ebben a faluiról az üzemekbe bejáró és szabadsá­gukat falun töltő ifjúmunká­sok, alkalmazottak is. Ifjú traktorosok, kombájn- vezetők és aratógépkezelők! A gépek zavartalan üzemelte­tésével, s jó kihasználásával érjétek el, hogy a szocialista .nagyüzemek a lehető legna­gyobb gépi segítséget kapják, növeljétek a gépek teljesítmé­nyét, hogy minél nagyobb te­fokozni, rülfcten végezhessük el a kapá­lást, a szénabetakarítást és az aratást. Dolgozzatok kettős mű­szakban, vagy ahol erre lehető­ség nincs, ott meghosszabbított munkaidőben üzemeltessétek a gépeket. Törekedjetek arra, hogy az aratásnál és a cséplés- nél minél kevesebb .legyen a sztmveszteség. Fiatalok, úttörők! Segítsétek a zöldségfélék szedését, a gyü- mölcs-szüretelést, hogy minél több felnőtt munkaerő jusson a nehezebb mezőgazdasági munkákra. Felhívjuk KlSZ-bizottságain- kat és falusi szervezeteinket, hogy nagy felelősséggel szer­vezzék és irányítsák az ifjúság minél szélesebb rétegének be­vonását a mezőgazdasági mun­kába. A korábbi évekhez ha­sonlóan alakítsanak növény­ápoló, takarmánybetakarító if­júsági brigádokat, cséplőcsapa­tokat. Ifjúsági aratópárok ez­rei segítsék a kéti aratást, a gabonabetakarítást; Az alap­szervezetek, brigádok, munka­csapatok és a gépeken dolgozó fiatalok között szervezzék meg az ifjúság nemes versenyét. Bizottságaink és alapszerve­zeteink a tanácsokkal, a ter­melőszövetkezetek vezetőivel együttesen mérjék fel, hol van a legnagyobb szükség az ifjú­ság társadalmi munkájára, s azokban vegyenek részt a hi­vatali, iskolai, területi szerve­zetek és a patronáló üzemek fiataljai is. Meggyőződésünk, hogy ifjú­ságunk — a kiszisták és az úttörők — tíz- és százezrei lel­kes és felelősségteljes munká­val válaszolnak kormányunk felhívására. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom