Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

Csütörtök, 1961. június 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Védekeznünk cs burgenycsbogár ellen A burgonyabogát rendsze­rint májusban lepi el tömege­sen a burgonyaültetvényeket, az idén azonban már előbb is megjelent. A bogarak a kezde­ti mászkálás, vándorlás, táp­lálékkeresés után kezdik csak meg fogyasztani a burgonyale­veleket, hogy a peterakáshoz tápanyagot gyűjtsenek. Ebben az évben a peterakás fő ideje május közepére esett. Egy nősténybogár több száz tojást rak a levelek fonákjára. A tojásokból 7—14 napon belül kikelnek a lárvák, s 2—3 hét múlva a talajba vonulnák, ez­után kb. 3 hét múlva a bábok­ból új bogarak jönnek elő. Ez az úgynevezett második nem­zedék, amely az első nemze­dékhez hasonlóan fejlődik és károsít. A védekezési módszerek már kialakultak, s igen bevál­tait a gyakorlatban. Helyes, ha a tömeges lárvakelés idején — tehát amikor a lárvák zöme 2—4 mm-es — védekezünk el­lenük. Ilyenkor már van min­den fejlődési alak belőlük. A védekezés tehát minden fej­lődési alak ellen hatásos. Nagyüzemeinkben és a házi kertekben egyaránt eredmé­nyes az 50 százalékos DDT-vel történő permetezés (1,2 kg 50 százalékos DDT 150 liter víz­ben feloldva). (Porozással is eredményesen védekezhetünk. A. 10 százalékos DDT-t tartal- talmazó készítményből 15—18 kg, a 20 százalékosból 8—10 kg a holdanként szükséges meny- nyiség. A második nemzedék ellen hasonlóan védekezünk. A bur­gonya virágzása után perme­tezhetünk a Holló 10 nevű szer­rel. HCH-t (régi nevén Agri- tox) tartalmazó szerre] poroz­ni szigorúan tilos, mert a bur­gonya átveszi a szer dohos szagát. Ettől lesz büdös a bur­gonya. A burgonyabogár elleni vé­dekezésre van már egy új sze­rünk, a Dieldrin. Ez irtja a bogarakat is, a vele történő permetezésnél nem kell tehát megvárni a lárvafejlődésd idő­szakot. A Dieldrin, mivel a lombozaton keresztül felszívó­dik, hatását 3—4 hétig meg­tartja. A vele permetezett bur­gonyát a vegyi védekezés után 5 hét múlva szabad csak fel­szedni és fogyasztani. Az új bogarakat eredménye­sen gyóríthetjük 50 százalékos DDT-vel is, ha belőle kétsze­res adagot alkalmazunk (hol­danként 2,2—2,4 kg). A burgonyavész sokszor még nagyobb kárt okoz, mint a burgonyabogár. A növény lombozatát támadja meg, et­től az korán »beérik«, s a lombját vesztett burgonya el­szárad, gumója nem fejlődik ki. Ha a DDT-t vagy a Dield- rint tartalmazó készítmények­be belekeverjük az 1 százalé­kos bordóilevet vagy a még olcsóbb és ugyanolyan hatású Vitigran koncot 0,4 százalék­ban (tehát 1 kh-ra 60 dkg), egy menetben védekezünk mind a burgonyabogár, mind pedig a burgonya vész ellen. Fülöp Mihály mezőgazd. mérnök Követendő munkastílus KAPOSVÁROTT MÁR IS­MERTEK az Asztalosipari KTsz szép bútorai. Sokan hallottak exportra kerülő hajó­berendezéseiről is. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a bútorok, berendezések a Ber­zsenyi utca két szűkös udvarán levő, műhelynek nevezett sötét zegzugokban készülnek. Hogy mégis kiváló munka kerül ki innen, annak a jó szakembe­rek hozzáértésén kívül első­sorban az az oka, hogy a ktsz vezetői, kommunistái állan­dóan keresik, kutatják az újat, a korszerűbbet, a gazdaságo­sabb munkamódszereket Erre talán a legjellemzőbb példa az a szívós harc, amelyet e napokban vívnak félig már elkészült új műhelyükért E piodem vonalú épület préselt falemezekből készül. Előnye, hogy olcsó, s mégis tökéletesen Új város Albania térképén Néhány hónappal ezelőtt a Milot vidéki Lae falu nevét még Albániában is kevesen is­merték. Jelentéktelen kis falu volt a síkság és a hegyvidék találkozásánál, amilyen százá­val van az országban. Az év eleje óta ennek a kis falunak a nevét valamennyi albán megismerte, sőt jogos büszke­séggel emlegeti. Itt épül fel ugyanis a harmadik ötéves terv egyik legjelentősebb alkotása, a vegyipari-kohászati kombi­nát Ezt a nagyüzemet 1965- bem helyezik üzembe a réz- és a krómérc feldolgozáséira. A kombinát leendő dolgozói szá­mára 10 000 lakosú város épül 3—4 emeletes lakóház-tömbök­kel, megfelelő középületekkel, kulturális és szociális intézmé­nyekkel. Lac falu tegnapi legelőjén már épülnek is az első lakó­ház-tömbök. Az építők az év végéig legalább 160 lakást ad­nak át Ugyanakkor megkezdő­dött a felvonulás a leendő kombinát helyén is. Néhány év múlva az Albán Népköztársa­ság térképére új szocialista vá­ros kerül büszkén hirdetve, hogy a tervgazdálkodás útján a kis albán nép is lerakta a kohóipar és a nehéz vegyipar alapjait Gondoskodás a szovjet gyermekekről A Szovjetunióban tavaly 235 millió rubelt (új pénz­ben) fordítottak óvodák és bölcsődék építésére. Ebből a pénzből 140 000 óvodai és 69 ezer bölcsődei helyet biztosí­tottak a gyermekeknek. A Szovjetunió hétéves nép- gazdaságfejlesztési terve elő­írja, hogy 1959-től 1965-ig a bölcsődékben és óvodákban kétszeresére kell növelni a helyek számát. Az állam erre a célra több mint 103 mil­liárd rubelt irányoz elő. Állandóan emelkedik az iskolák építésére fordított beruházások összege. Az idén például ez a növekedés az előző évhez képest 20 szá­zalék. Az állam jelentős összege­ket fordít úttörőotthonok, turistatáborok, gyermek­könyvtáraik, gyermekstadio­nok és gyermekszanatóriu­mok építésére. Az elmúlt nyáron több mint 7 millió fiatal üdült az ország festői vidékein fekvő gyermeküdülőkben és gyer­mektáborokban. FOGLALKOZÁSA: LAKATOS Szobocsánecz Petemé laka­tos a Csurgói Vegyesipari KTsz-ben. 1940-ben, amikor szakmunkássá lett, így írt róla a sajtó: «Felszabadult az or­szág első női lakatos-segéde«. Szohocsiáneczné mindig meg- hatottan emlékszik surra az idő­re, amikor keze alól először kerültek ki a fémből készült formás idomok. Elmondja, hogy az akkori és a mostani la­katosmunkát össze sem lehet hasonlítani. A ktsz műhelyében nagyszerű gépek segítik mun­káját. A villany- vagy az oxi­génes hegesztés sem okoz ne­hézséget. Már a vízvezetéksze- relésibe is úgy belejött, hogy tervét rendre túlteljesíti, s ha­vonként megkeresi a 2200 fo­rintot is. Élettársa is szakmabeli. So­kat segítenek egymásnak a portálok, a vaskapuk, rácsok és egyéb munkák készítésében. Tudásukat készséggel átadják a rájuk bízott ipari nak, megismertetik szakma minden csínja-bínjá- vaiL megfelel a célnak. Nagyszerű kárpitosműhelyt létesíthetnek benne, amely a lakosság és az intézmények számára javít, készít bútort. Ka az épületet a hagyományos módon, téglából építenék, 1 millió 200 ezer fo­rintot emésztene fel, így vi­szont csak 400 ezer forintba kerül. A szövetkezet kezdeményezé­sét sajnos nem mindenütt ér­tik meg kellően. Meg akarják akadályozni, hogy műhely le­gyen az új épületből. Azt állít' ják, nem alkalmas arra, hogy dolgozzanak benne. Ez persze nem igaz. A ktsz azt mondja, jelenleg nincs módjában rep­rezentatív műhelyeket építeni. Majd ilyet is készít, ha előbb többtermeléssel előteremtik rá a pénzt. Mennyire őszinte, nyílt, igaz érvelés ez! Hiszen még ott is, ahol van rá pénz, arra törek­szenek, hogy a gépek fölé mi­nél olcsóbb, lehetőleg vasszer­kezetű vagy előregyártott ele­mekből készült épületet emel jenek. Sőt az sem ritka, hogy azokat a gépeket, amelyek jól bírják az időjárás viszontag­ságait, a szabadban állítják munkába. A KTSZ VEZETŐINEK nemcsak a kívülállókkal — az OKISZ beruházási csoportja egy-két munkatársának hely­telen véleményével — kell szembeszállniuk. Meg kell vív­niuk a küzdelmet a műhelyek­ben is. Nemrég még éles vi­ták sziporkáztak a körül a kér­dés körül, vajon a kárpitozó részlegben érdemes-e Hmigádof! alakítani. Akadtak olyanok, akik azt mondták, hogy nem kell a brigád, ahogy eddig jó volt nélküle, ezután is jó lesz. A párttitkár, Vadas József ekkor érkezett meg arról a két­hetes siófoki tanfolyamról, ahol a termelékenység legfon­tosabb feltételeivel ismerke­dett meg. Első dolga volt, hogy a tanultakat átadja a pártszer­vezet kommunistáinak. S ma már szalagrendszerben dolgozó brigád van a kárpitosoknál. Számok igazolják a párttitkárt: ugyanannyian mintegy 20 szá­zalékkal több bútort tudnak így készíteni, mint azelőtti Csökkent az előállítási költség, tehát olcsóbban is adhatják készítményeiket. Mindamellett pedig nemhogy kevesebb lett, hanem valamivel emelkedett is a brigád tagjainak fizetése. Érdemes kiállni, küz­deni az újért, a célszerűbbért még akkor is, ha néha még egyik-másik kommunista is megijed tőle. A normakiigazí- tás lényegét például nemrég rosszul értelmezte az egyik párttag. Megmagyarázták nekis miről van szó, felvilágosították; hogy a normakiigazítás a nép­gazdaság érdeke, és csak úgy emelkedhet a termelékenységi ha a- műszaki színvonal emele- sevel több termék készül. Meg­értette, és vállalta a pártszer­vezet megbízását is: ő ellen­őrizte a normák kiigazítását; sőt egyik fő mozgatója lett en­nek a fontos munkának. A rábízott feladatot sikerrel el­végezte. a normákat a kor­mányhatározat szellemében,- szabályszerűen igazították ki a ktsz-ban. Az újnak, a korszerűbbnek a keresése állandóan tart. Az ipari vásáron vettek egy auto­mata fiaesztergáló gépet. E nagyszerű géppel hatszorosát termelik majd annak, amit a jelenlegi régimódival. Remekbeszabott hordócsapo­kat fognak esztergáim, s ezen­túl ők látják él az országot hordócsappal. Még ide sem ért az új masina, máris azon. gon­dolkoznak a kitsz vezetői, kom­munistái, milyen új automata gépet szerezzenek be annak a terméknek a gyártásához, amelynek előállítására a kül­kereskedelemtől bármelyik pil­lanatban megbízást kaphatnak. A KORSZERŰ TERMELÉS jelentőségének gyors felismeré­sében, a gazdaságosabb munka megszervezésében sokat lehet tanulni az Asztalosipari KTsz- tőL Szegedi Nándor tanulóik- í őket aj sínja-bínjá- I Itt az ideje Földes Mihály: (9) Aztán végigmentek a fo- Négyszegletű, meglehetősen vek, mintha csak az Imént ad- lyosón, amelyet alacsony tég- alacsony, de nem mesterge- ta volna él őket a kereskedő, lakorlát választott el a kerttől, rendás helyiség volt ez. Két Mellettük aranyban, bőrben, megyében... A szelíd szőlő, amely lugassá ablaka közül az egyik a folyo- sötétkék és sárga vászonban tette ezt a folyosót, még meg- sóra, a másik pedig a szalag- magyar szerzők kaptak helyet, tartotta ősziesen piros és sár- szerű kert végére nyílott. Bar- A legjobban megvilágított pol ga leveleit, de a gyümölcs már tus ezt a véletlent azonnal hiányzott a tőkéről. Az udva- megjegyezte magának. Szükség ron gyümölcsfák és virágágyak esetén távozhatott a nosszú- pompáztak. A folyosó végéről kás, elnyújtott téglaalapú ház- kilátés nyílott a hosszú, sőt bői a háziak tudta nélkül. — Nem azoknak szüretel-'^ nek, akiket megilletne ... Strott Katalin jött be ek-£ kor. — Már itt is vagyok — ne-5 gédeskedett a nő. — íme egy\ kis kotlet, egy csésze tej, va- jacska, mézecske, és a kuglóf.^ Óh, ezt magam sütöm. A régi? módon készítem. Ügy, amiként^ az édesanyám csinálta. Híres? volt az ő kuglófja az egész? cem Herczeg Ferenc régi, szür­ke vászonsorozata. Az egész szobát a kínos tisz­taság szelleme őrizte. Itt kü- lön-külön vadásznak minden Bartus nagyon jól megértet-: te ezt a nyelvet. Egyelőre azonban nem tár-: Csaknem egy hónapja annak, hogy a vállalatok megkapd Iák azt a mutatószámot, amelyet el kell érniük, ha eredmé­nyesen akarnak dolgozni. A Kefeüzem például, bár túlteljesí­tette első negyedévi termelési tervét, kötelezettségének még­sem tett eleget, mivel a kitűzött alaprentabilitási •mutatót nem ente el. Sajnos ugyanez más válalatokról is elmondható. Sőt nem egy üzemben — a Kaposvári Faipari, a Mórtékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál, a Patyolatnál, a Tőzegkitermelo- nél — még a termelési tervet sem teljesítették. Vajon mi az oka ennek? Nem volt meg a végleges alap- rentabilitás, s emiatt talán visszatartották az iramot az üze­mek? Akadnak, akik azt mondják, hogy ez okozta az első ne­gyedévi lemaradást. Lehet, hogy van ebben némi igazság, az igazi ok azonban korántsem ez, hanem a szervezetlenség, amely még oly gyakran felüti a fejét. Itt van mindjárt a nor­makiigazítás. Gyorsabban kellene előrehaladni vele. A mű­szaki fejlesztésnél, az újonnan beállított gépeknek a kiigazított normák által már jobban kellene éreztetniük hatásukat. A Finommechanikai Vállalatnál például még mindig azon tana­salogni, hanem enni akart, fi kodnak, hogyan fogjanak hozzá a normák kiigazításához. Saj­Már kinyújtotta a kezét a vil Iáért, amikor eszébe jutott,£ hogy az asztali áldást nem" szabad kihagyni a komédiából.: nos a munkafolyamatok megszervezésében sem jeleskedik a i,g Finommechanika. Marcali telepén a mintegy 1500 befejezet- n5 Ion tricikli nem a jó szervezést dicséri. A kiaknázatlan lehetőségek, az elveszített percek nem­csak a Finommechanikánál, hanem másutt is előbb-utóbb igen hosszú telek végére. Az Maga a bútorzat a húszas egyes porszemre. A csipkéket, , , , , ... egész kis birodalom lehelte a években lehetett divatos. Egy nippeket, szőnyegeket talán “ ,e. nyárvégi kertek illatát és Bar- diványszerű, a két végén tus megnevezhetetlen, furcsa alakú támlával ^díszített gondolatokkal bíbelődött. kamié, egy fiókos szekrény, fehérek és ünnepélyesek vol- “ abbo1 f^y~pirjfríftTa1. seTn-: Strott Katalin bevezette egy egy női íróasztal, és egy nagy- tak, mint a menyasszony fáty- AIPlg1,evett? btrott Karaim ^. , „ _________________________„ _ előszoba-féle helyiségbe, majd méretű könyvszekrény volt a la. Ez a bánatos tisztaság és a m® ..a szonanol, nogyj g0t. Mégis nagyobb szervezettséggel, előrelátással csökkent­innpn a kiarln sy.nbáhfl. Itt pl- hplvispff fo riíszp. A közénpn Szekrény teteién illatozó birs- azu^an üveg szódavízzel es# het.nék a ív- százszor is megigazították na- ^ől úgy határozott, hogy végig-Jj kedvezőtlenül érztetik hatásukat. A Textilművekben és a re- ponként. A függönyök olyan szerepet ^s J^em J Ruhaüzeroben is észrevették, hogy milyen haszontalan a ‘sok átállás egyik gyártmányról a másikra. Némileg menti őket, hogy nem kapnak mindig idejében megfelelő nyersanya­í maiozo oirs­---------------------° ,-----, ,---­g lédája rég e?y. csinos> metszett pohárral^ lékeztette Baí térí® vissza. __ / . „ Ji- — ^ n T3o cri-tropom t-n rtrniíFoff. ^ innen a kiadó szobába. Itt el- helyiség fő dísze. A középen szekrény tetején illatozó birs­vette a pap bőröndjét és egy asztal, négy székkel. Kedélyes almák katonás ládára helyezte. vacsorázok, vidám vendégek múlt időkre emlékeztette — Majd segítek kirakodni — ülhették körül egykor. Bartus tust. Visszaálmodta magát a ajánlotta —, előbb azonban legalább ezt gondolta. A két budai platánok alá, a Kriszti- volna a bőséges reggeli után,:* reggelit adok. ablak közötti sarokban, há- nába, a halk, függönyös kis de mert hamutartót nem iá­— Az bizony jó lesz — ör- romszöget alkotva, Krisztus- cukrászdákba, ahol az életre tott sehol, jobbnak vélte, ha: vendezett Bartus. — Egész éj- kép függött a falon. Előtte szomjas kisasszonykák kering- egyelőre nem füstöl, jel utaztam. örökmécses — amelyben azon- tek pilleként a láng körül. Az öreg nő megmutatta a ban nem égett a kanóc — és A nagyméretű asztal egyik kis benyílót, ahol egy régimó- alatta egy öreg harmonium. A felén damasztabrosz fehérlett, dl mosdószekrény volt, lavór, falon itt-ott kisebb képek vi- Az öblös gyümölcsös tálban vízzel teli vödör, hófehér friss rítottak aranyozott rámájuk- kései hamvas kékszilva volt, törülköző,, toaletteszközök ki- ban: tiroli tájak fenyvesekkel, tisztára mosott szőlő,, körte, helyezésére szolgáló üveglap a vízesésekkel, rohanó patakok- alma, dió. Bartus lecsípett né- xa|^ falra erősítve, s mögötte a tü- kai, szakállas, rövid bőmadrá- hány szőlőszemet a fürtről és xaxt: kör. gos tiroliakkal, szökellő őzek- megízlelte. A hideg gyümölcs — Mondja, angyali lélek — — Amíg felüdíti magát — kel és vadászkutyákkal. friss édessége roppant erővel óh, ne értse félre azt, amit udvariaskodott a vendéglátó Ezeket a rettenetes mázol- hatott a lelkére. Látta a gaz- montJok ^ z* szí­-, elkészítem a reggelit. mányokat bőségesen ellensú- dag hegyoldalt és a vidám szü- monaoK’ az 011 szemem es szí Bartus valóban megmosako- lyozta a könyvtár. A kötetek retelőket. Ott volt velük az ér- dott. Csak ezután meg alaposabban v«L fele német nyelvű volt. Ott zelmes ^ verőfényben, s anfyali ^lek hányadmagá-* ismerkedett sorakoztak a polcon a nemet ^ Val lakik ebben a hazban? * szobája- klasszikusok mind. Olyan érin- Sstteaek vaatóak ezek a köny­szorult a keze: Azt suttogta: hetnók a veszteséget. Rontja az eredményeket a szabálytalan létszám,gazdálko- Bartus szívesen rágyújtott^ is- ,Sok az úgynevezett bújtatott ember. Lehet, "hogy a - - - -- - felügyeleti szervek ezt nem veszik észre, a gazdálkodás eredményességét jelző mutatószámok azonban rendkívül érzé­kenyen reagálnak erre is. Az eredményromlásból kitűnik, hogy olyan bért fizetnek ki, amely mögött nincs termelés; Az említettekből világosan következik a tennivaló. Mégpe­dig sürgősen, hiszen már a második negyedév kétharmadánál tartunk. Nem lehet holnapra hagyni azokat az intézkedése­ket, amelyekkel véget vethetnek a szervezetlenségnek, és ki­használhatják a termelés meggyorsítását elősegítő lehetősége­ket. Ne feledjék üzemeinkben, hogy az idei tervek feszítetteb­bek a tavalyiaknál. A fejlődés, az életszínvonal emelése követeli, hogy az idén többet termeljünk, mint a múlt évben. A feladatok elodázása vagy lebecsülése igen nagy veszéllyel járhat. Az év első felé­ben mulasztottakat nem lehet pótolni az éwégi hajrával. Csakis a naponkénti elemző' gazdálkodás hozhat jó ered­ményeket. Éppen ezért vitassák meg üzemeinkben az első negyedévi tapasztalatokat, és tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket a gazdálkodás sikeréért. Sz. N, — Köszönöm, édes lelkem. — A drága egészségére. Bartus szükségesnek látta,'' hogy bizonyos kérdésekben? tájékozódjék. Kenetteljes,? lágy hangon, puhán megszc-í vem nem csal, maga valóban? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom