Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-28 / 150. szám
KOn- 'i■■ riLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK'. ^PqsmK* Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 150. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1961. június 28. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Hazajönnek aratási szabadság ra i- (3. 0.) Dr. Hamburger Jenő, jjji az orvos és forradalmár I (5. 0.) Érdekességek — furcsaságok (6. 0.) Till mint 10 ezer holdon telepítenek gyümölcsöst 1965-ig megyénk termelőszövetkezetei Ankét a megyei pártbizottságon Mintegy 1200 hold gyümölcsös van — a szórvány területeken felül — megyénk termelőszövetkezeteinek közös kezelésében. Ebből a legutóbbi egy esztendő alatt telepítettek 780 holdat. Az elkövetkező ötéves időszakra, tehát 1965 végéig több mint 10 ezer hold nagyüzemi telepítést ' irányoz elő a megyei pártbizottság mezőgazdaságfejlesztési távlati terve. E nagyarányú program megvalósítását szükségessé teszik a termelés szakosításának követelményei, a jövedelmezőbb gazdálkodás kialakítása és a gépesítés előrehaladásával felszabaduló falusi munkaerő foglalkoztatásának biztosítása. A második ötéves terv idejére szóló gyümölcstelepítési elő- iránvzatot évekre bontották, s az idei, az 1961—62-es gazdasági évre jutó feladatok végrehajtásának megalapozásához máris hozzákezdtek. A távlati célkitűzések és közvetlen tennivalók megvitatására tegnap ankétet tartott Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházéban 53 termelőszövetkezet elnökének és program jelentőségét Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője méltatta. Vitaindító szakmai előadást Lakatos András, a Balatonboglári Állami Gazdaság főkertésze mondott. Előadásában azt fejtegette, hogy mit hova és hogyan telepítsünk. Elmondotta, hogy megyénk egyes tájain a kajszi, az őszibarack, a meggy, a szilva, az alma, a körte, a mandula, a dió és a gesztenye termesztésére kiváló adottságok vannak. A legnagyobb területen . kajszibarackot érdemes termeszteni. A telepítés helyének kijelölésekor az éghajlati tényezőket, a talaj minőségét és a terület gépesítésének lehetőségeit kell elsősorban figyelembe venni. A különféle gyümölcs- nemeket úgy válasszák-meg, és ezek arányait úgy állapítsák meg, hogy a legfőbb munkára, a termés leszedésére legyen elég munkaerejük. A telepítési terv — amely magában foglalja az összes részfeladatot — elengedhetetlenül szükséges a nagyüzemi gyümölcsös létesítépárttitkárának részvételével. A séhez. Minél teljesebb mértékben használjuk ki a gépeket A mezőgazdasági munkák helyzetét vitatta meg a megyei operatív bizottság Tegnap délután ülést tartott a megyei operatív bizottság a járási tanácselnökök részvételével. Megvitatták az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetét. Az ülésen részt vett Hevesi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. László István, a megyei tanács v. b.- ,elnöke. A kukoricakapálást — mint kiderült az elnökök beszámolóiból — ezen a héten mindenütt befejezik és be is kell fejezni. Sürget az újburgonya szedése is, mivel a tsz-eknek anyagi érdekük, hogy idejében elszállítsák ezt a terményt. A rétkaszálással megyénkben majd mindenütt lemaradás van. Ez annak is betudható, hogy az első kaszálással annyi takarmányhoz jutottak szövetkezeteink, mint tavaly egész évben, ezért bizonyos fokig elhanyagolták ezt a munkát. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, ha mennyiségben több is a szálastakarmány, a sok eső miatt a minőség nem éri el a tavalyi szintet, és szükség van minden szál szénára! Ha szövetkezeteink nem tudják aratás előtt behordani ezt a szálastakarmányt, akkor rakják össze kint nagyobb kazlakba, és majd a nagy munka után szállítsák a majorokba. Az árpa aratását, kombájnolását megyénkben rövidesen befejezik. Már kasza alá érett a külföldi búzafajták egy része is. Legfontosabb most az, hogy a tsz-ek minél több kalászost vágjanak le géppel. Megyénkben az őszi árpa 80—85 százalékát géppel aratják. A technikai felkészültség olyan, hogy előreláthatólag az összes aratás 50—60 százalékát el lehet végezni géppel. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a gépeket minél teljesebb mértékben kihasználjuk. A gépállomási és a járási vezetőknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gépek ellenőrzésére. A munkák menete elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a aagy aratásnál mind a rendrevágók, mind a kombájnok dolgozzanak a gabonaföldeken. A szalma lehúzása a legtöbb szövetkezetben nem megy. A járási és a gépállomási vezetők feladata, hogy sürgősen megegyezzenek a tsz-ek vezetőivel e munka elvégzésére vonatkozóan. Csak így lehet végrehajtani az aratás után közvetlenül a tárlóhántást, illetve a nyári mélyszántást. A gépállomásoknak e fontos teendő zökkenőmentes elvégzése érdekében meg kell szervezniük a szántótraktorok kétműszakos munkáját. A mezőgazdasági munkák egyik legnagyobb, legnehezebb szakaszában vagyunk. Ezért fontos, hogy termelőszövetkezeteinkben minden dolgozni tudó ember vállaljon részt a közösség nagy erőfeszítéséből. Ezt követően Molnár Imre megyei főmezőgazdász a gyümölcstelepítési program elő' készületeiről tájékoztatta a részvevőket. A tsz-elnököknek és párttitkároknak szakmai tanácsokat adott felszólalásában Merényi Károly, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főkertésze. A megjelentek sorban ismertették a gyümöjcstel építésre vonatkozó távlati tervüket és annak 1961—62-ben megvalósítandó részét. A részvevők beszámolóiban szereplő adatok összesítéséből kitűnik: a termelés szakosítása során ezek a tsz-ek végrehajtják a megye távlati tervében megjélölt gyümölcstelepítési programot, s az idei őszön és a jövő év tavaszán 1480 holdon ültetnek gyümölcsfát; ebből 740 hold lesz a kajszi. Több közös gazdaság — mint például a gamá- si Aranykalász és a szöllősgyö- röki Kossuth — az 1961. tavaszi telepítéshez csatlakozó területén folytatja a kajszitelepítést. Kőkúton almát, Iharosberény- ben gesztenyét, Szójádon diót, Kőröshegyen pedig mandulát telepítenek majd. Az ankéton a vita után Illés elvtárs mondott zárszót. Megemlítette, hogy Lakatos elvtárs előadásának teljes szövegét kiadják brosúrában, s a telepítések szakszerű végrehajtásának irányításában részt vesz a Ba- látonboglári Állami Gazdaság szakemberekből álló munka- csoportja. Újabb nyolc aranyérem az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon Az effurti nemzetközi kertészeti kiállítás júniusi bemutatóin hat magyar gyümölcs — cseresznye, meggy, kajszi- és őszibarack, piros- és fekete- ribizli —, továbbá két virág: a szabadföldi rózsa és a gla- diolusz nyert aranyérmet. A “■nyertesek« termesztői: a Balatonboglári, a Bodakajtoori és az Alsóteker esi Állami Gazdaság, valamint a rákoscsabai Micsurin Tsz. Zöldbabunk és paprikánk ezüst, székiünk pedig bronzérmet nyert. (MTI) Jelentősen előreléptünk az ifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai fejlődésében Befejezte munkáját a középiskolák igazgatóinak országos értekezlete A középiskolai igazgatók országos értekezletének második napján, kedden Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztályának helyettes vezetője előadásában megállapította, hogy a középiskolás ifjúság arculata, világnézeti, erkölcsi, politikai tekintetben — az élet igen sok területén — jelentősen fejlődött, pozitív, előremutató. . Hangoztatta ezután az előadó, hogy figyelemreméltók a fiatalok különböző táísadalmi munkaakciói. A KISZ építőtáborokba állandó a túljelentkezés. Az ipari és mezőgazdasági technikumok tanulóinak igen értékes, már millió forintot jelentő , útépítési, villa- mosvezeték-szerelési és egyéb munkái, a diákotthonosok és a kollégisták tsz-patronálása mind annak bizonyítéka, hogy ifjúságunk megszerette a fizikai munkát — s a szülők többsége hálás ezért. Nagy része van > ebben az eredményben a pedagógusoknak és az üzemi dolgozóknak. A továbbiakban elmondotta a főosztályvezetőhelyettes, hogy megnőtt a középiskolákban a KlSZ-szerve- zetek befolyása. Részletesen foglalkozott az 1961—62-es tanév főbb feladataival a nevelés terén. Ezek között mint legfontosabbat említette az oktatás és a nevelés egységének biztosítását. A hétfői és a keddi beszámolók vitájában több olyan gyakorlati tapasztalatot mondottak el a felszólalók, amelyeket az iskolák felhasználhatnak az elméleti és a .gyakorlati oktatásban egyaránt. . Többen hangoztatták, időszerű lenne megfontolni a jelenlegi négyhegyedes tanév beosztását háromharmadosra. Ez pedagógiai problémák megoldását is segítené, a tanítási időszakok eloszlása arányosabb lenne, ami hozzájárulna a reálisabb osztályzáshoz, csökkentené a pedagógusok terhelését. Szóvátették a vitában azt is, hogy a részleges reformon túl — amely bizonyos fokú szín- vcmalemelkedést hozott, lehetővé tette a fiatalok világnézeti fejlődésének lemérését is — további alapvető változások szükségesek az érettségi-vizsga rendszerben, amely elavult, nehézkes, nem felel meg a korszerű követelményeknek. Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes zárőszavában kiemelte a közelmúltban hozott minisztertanácsi határozatnak a jelentőségét, amely az iskolák és az üzemek együttműködését szabályozza a gyakorlati oktatásnál. (MTI) Csaknem 280 OOO diák a gyakorlati oktatásban Új jellemvonások az oktató — nevelő munkában Az MTI munkatársa megkérdezte a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseit, milyen tapasztalataik voltak a most zárult oktatási évben, hogyan valósultak meg a gyakorlatban az iskolareform tézisei. Az egyik igen szembetűnő tapasztalata az elmúlt tanévnek, hogy fokozódott a szülői munkaközösségek tevékenysége, amellyel segítik az osztályközösség kialakítását, alátámasztják az oktató-nevelő munkát., Javult a helyzet a tanköteles korú gyerekek iskolázásánál is. A tankötelesek iskolázása tekintetében nemzetközi viszonylatban is kimagasló helyen állunk 99,2 százalékkal. Az általános iskola nyolcadik osztályát végzett tanulók aránya pedig minden eddiginél magasabb: 72 százalék. Az általános iskolai hálózat fejlesztésében nagy fejlődés mutatkozik a körzetesítéssel, vagyis a szakrendszerű oktatás szélesítésével. Ma már országosan 749 a körzeti iskolák száma, ahol a tanyai gyerekek a felsőtagozatú osztályokat járják. A most zárult tanévben az általános iskolák felsőtagozatú tanulóinak 36,3 százaléka vett részt műszaki-gyakorlati képzésben. Ennek az új tárgynak az oktatásához eddig csaknem ezernégyszáz iskolai műhely és ezeregyszázhetven gyakorlókért létesült. Eddig 1578 általános iskolában Vezették be a politechnikai oktatást. A műszaki gyakorlati képzésben részesülő felsőtagozatos tanulók száma meghaladja a 223 ezret. A tapasztalatok szerint az ideológiai továbbképzés eredményeként az 1960—61-es oktatási évben emelkedett a nevelők marxista-leninista műveltségének színvonala. Sokasodik az olyan tanítók, tanárok száma, akik nemcsak a tananyag oktatását tekintik feladatuknak, hanem a tanulók szocialista nevelését is. A felnőttoktatás, a dolgozók iskolái iránti érdeklődés a most zárult tanévben tovább fokozódott, s az eddigi jelzések szerint a dolgozók iskoláiba iratkozók száma az új tanévben ismét növekszik. Az igények figyelembevételével elsősorban falvakban szélesítik a dolgozók általános iskolájának hálózatát. Növelik majd az üzemi jellegű dolgozók iskoláinak számát, s ilyeneket a termelőszövetkezetekben is létesítenek. Az őszi árpa vetésterület 40 százalékáról aratták le a termést Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatóságára érkezett legutóbbi jelentések szerint az őszi árpa vetésterületének 40 százalékáról takarították be eddig a termést. Különösen jól haladnak az aratással Győr- Sopron és Veszprém megyében, ahol az őszi árpának máris Ez a két kombájn két nap alatt elcsépelte a levágott 32 hold repcét a mezőcsokonyai Oj Erő Tsz-bcn. mintegy 90 százalékát betakarították. Az ország különböző vidékein megkezdték a hazai fajtáknál néhány nappal korábban érő szovjet és olasz búzafajták aratását. Az állami gazdaságok eddig több mint 5000 hold termését takarították be. Javában aratják a búzát a rendrevágó aratógépek és kombájnok szerte Bács-Kiskun megyében: a városföldi, a Solti, a bácsalmási és a bajai állami gazdaságban. Az aratással egy időben megkezdték a kombájn-szalma letakarítását, és nyomban utána a szántást. A jelentések szerint eddig 7500 holdról húzat- ták le a szalmacsomókat és 5000 holdon lebuktatták a tarlót. A lucerna második kaszálása már az ara tás megkezdése előtt befejeződében volt, most a még lábon álló párszáz holdról takarítják le a dúsan nőtt termést. Az állami gazdasági kom- bájnosok versenyében eddig heten haladták túl a 10 vago- nos teljesítményt. A rangsor- ,ban most Kunkli Péter, az Ebesi Állami Gazdaság kom- bájnosa az első, aki 14,57 vagon gabonát takarított be gépével, második ifjú Weing Mihály, a Kaposvári Állami Gazdaság dolgozója 14,52 vagonos teljesítménnyel, harmadik Füle Dénes, ugyancsak a Kaposvári Állami Gazdaságból, akinek teljesítménye csupán 20 mázsával alacsonyabb. (MTI)
