Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961, Június 27, Nyikita Hruscsov beszéde esz Alma-Atáhan rendezett nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) nie, itt mindent kifogástalan minőségben kell elkészíteni, hogy évszázadokra jó legyen. Üstökön . kell ragadni azokat, akik akadályoznak bennünket e ház felépítésében. — Nálunk, a mi országunk­ban mindenkinek, aki erejével és tudásával a népet szolgálja, minden lehetősége megvan ah­hoz, hogy méltó helyet foglal­jon el társadalmunkban — mondotta Hruscsov. — A tőkés világban — foly­tatta — annak.idején lenézték a kazahokat. A forradalomban újjászületett kazah nép azon­New York (MTI). Az ENSZ titkársága közzé­tette annak az üzenetnek szö­véséi, amelyet Antoine Gizen- ga, a törvényes kongói kor­mány elnöke az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez intézett, TAS ZSZ-jelentés szerint az üzenet a többi között hangsú­lyozza: ’Közéledünk függetlensé­günk első esztendejének végé­hez. E 12 hónapon igen sok tragikus incidens történt, amely vérrel pecsételte meg Kongó történetét és nevét. Mindezeknek az incidenseknek véget kell vetni. Nekünk, akik Patrice Lumumbával halad­tunk egészen haláláig, eltökélt szándékunk v&lt és továbbra is eltökélt szándékunk, hogy az egész Kongó teljes egészé­ben a nemzeti megbékélés egészséges légkörében vissza­térjen a törvényességhez«. ban tehetséges tudósokat) ne­velt fel, akikre büszke lehet az ország. Vaj ön ez nem meggyő­ző példa-e arra, hogy milyen hatalmas lehetőségeket nyitott meg a nép előtt az Októberi Forradalom. — Munkára, munkára, mun­kára hívom fel önöket — mon­dotta Nyikita Hruscsov. — Egyedül a munka a társada­lom és ininden ember gazdag­ságának forrása. Mind többet akarunk felhalmozni, hogy gaz­dagságunk fokozódjék, hogy mindenki mindent megkaphas­son a bőség kosarából. És a bőségnek ezt a kosarát nevez­zük kommunista társadalom­nak. jelentése szerint Csőmbe sza- kadár katangai miniszterelnök egyezményt kötött 'az Ileo-féle kormánnyal. Ennek értelmében eltörlik a határt Katanga és Kongó többi része között, megszüntetik, a katangai pénzt és a katangai ásványkivitelt nem Angolán, hanem ismét Kongón keresztül szállítják külföldre. A Reuter-iroda megbízható forrásból úgy értesült, hogy a kongói parlament eredetileg június 25-ére összehívott, de elhalasztott ülészaka július Nyikita Hruscsov beszédét a nagygyűlés részvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták, többször megszakították viharos tapssal és helyeslő felkiáltásokkal. * * * A Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága, Kazahsz­tán Legfelső Tanácsának El­nöksége és a köztársaság mi­nisztertanácsa vasárnap este nagyszabású fogadást adott a kettős évforduló alkalmából. A fogadáson a köztársaság poli­tikai és közéleti vezetői mellett jelen volt Nyikita Hruscsov is. Eljöttek a fogadásra a Ka­zahsztánban tartózkodó bolgár, mongol és román küldöttségek tagjai is. (MTI) 2-án, vasárnap Leopoldville- ben kezdődik meg. Mint AFP- jelentés közli, az ENSZ-pa- rancsnokság már megtette az első intézkedéseket a parla­menti ülésszak és a képviselők biztonsága szempontjából. Az AP jelentéséből kiderül, hogy a Gizenga-vezette törvé­nyes kongói kormány vasár­nap szabadonbocsátotta azt a nyolc belga katonát, akit he­tekkel ezelőtt egy Ruanda Urundí felöl indított támadás alkalmával ejtettek foglyul. t Irak igényt jelentett be Kuveitre Bagdad (MTI). Kasszem irá- ki miniszterelnök vasárnap sajtóértekezletet tartott, s ezen az újonnan függetlenné vált Kuveit kérdésével foglalkozott. Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Kasszem hangozr tatta, Kuveit az Irakhoz tarto­zó Basra tartomány részét ké­pezte akkor, amikor az ország a török birodalom tagja volt. Nagy-Britannia 1899-ben 15 ezer rúpiával megvásárolta e terület vezetőit, és Kuveit így került angol védnökség alá. Kasszem kijelentette, Irak eltökélt szándéka, hogy kitért jessze határait Kuveitre. A kormánynak minden lehetősé­ge megvan, hogy jogait érvé­nyesíteni tudja. Irak azonban ragaszkodik a békéhez és a vi­tás kérdéseket békés úton próbálja megoldani. A miniszterelnök azt is be­jelentette, hogy- a kormány Ku­veit sejkjét kormányzóvá ne­vezi ki. Figyelmeztette a sejket, ha nem tartja be az iraki kor­mány utasításait, akkor láza­dónak tekinti őt. A miniszterelnök kijelentet­te, törvénytelen az a barátsági szerződés, amelyet Nagy-Bri­tannia írt alá a napokban függetlenné vált Kuveittel. * * * Kuveit 1899 óta volt angol védnökség alatt. A kétszázezer lakost számláló sejkség á nyu­gati országok legfontosabb olajforrása. A Japán Szocialista Párt nyilatkozata Ikeda washingtoni tárgyalásairól Nagygyűlés Tokióban II törvényes kongói kormány üzenete az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez Július 2-án kezdi meg ülésszakát a kongói parlament? — A kormány — folytatódik a nyilatkozat — azzal a kérés­sel fordul az tígyesült Nemze­tek SZeivezetéhez, hogy hat- ■fah-atósan működjék . közre, a nemzeti intézmények helyreál­lít, t-ibsn. Ugyanakkor elhatá­rozta, hogy folytatja erőfeszí­téséit a törvényesség helyreál­lításáért a kölcsönös megértés és' a nemzeti összhang megte­remtéséért, s indítványozza, hogy részesítsenek általános közkegyelemben minden kon­gói katonát a Kongói Köztár­saság területén. Parlamenti képviselőink ké­szei; Leopoldville-be utazni, amint az ENSZ megteremti tel­jes biztonságuk szavatolásának feltételeit. A kormány _ meggyőződése, hogy minden kongói állampol­gár kívánja az ország nemzeti függetlenségének, egységének és területi épségének bármi áron való megőrzését. LEOPOLDVILLE Mint Reuter-tudósítás közli, a leopoldville-i rádió vasárnapi Párizs (MTI). A paraszti elé­gedetlenség «Tour de Francéba — a párizsi sajtó így kereszteli el a sorozatos, immár orszá­gossá váló gazdatüntetéseket — negyedik hetébe lépett. Szombaton a délnyugati me­gyékben voltak nagyarányú megmozdulások. Toulouse-t \alósaggal elözönlötték a tün­tető, traktoros gazdák, akiknek .a számát nyolcezerre becsülték. Triboulet, a hadviseltek ügyei­nek minisztere Aveyron me- ■ gyében egy frontharcos ün- . népségre csak helikopteren tu­dott eljutni — az országutakat el torlaszolták a parasztok. .Szombaton nagy tüntetés zaj­lott le Montauban, itt összetű- . zésre is sor került a csendőrök .és a gazdák . között, hatan se­besültek meg. Vasárnap sem volt csend a francia' vidéken: Charente Maritime megye országútjain jelenlek meg a traktorbariká- dek, de .ezenkívül országszerte számos mezővárosban voltak kisei’h ^acvobb tüntetések. ; Hétfőn ’a mezőgazdasági ér- éekképviseleti szervek hadi­Tokió (MTI). Mint az ADN jelenti, a Ja­pán Szocialista Párt szomba­ton nyilatkozatban foglalkozott Ikeda miniszterelnök és Ko~ szaka külügyminiszter legutób­bi washingtoni tárgyalásaival. A nyilatkozat helyteleníti a miniszterelnök washingtoni lá­togatását és hangsúlyozza, mivel a kormány kötelezte ma­gát arra, hegy fenntartás nél­kül támogatja Washington ag­resszív politikáját, ezért nö­vekszik majd a feszültség Dél- kelet-Ázsiában. Ikeda washing­toni látogatásának egyetlen «eredménye« a fegyverkezés fokozása Japánban. A nyilatkozat a továbbiak­ban felhívja a figyelmet arra, hogy Ikeda washingtoni láto­gatása követkfeztében komoly károkat szenvedhet Japán és a Kínai Népköztársaság kereske­delmi kapcsolata, mert a mi­niszterelnök elkötelezte magát a «két Kína« amerikai politiká­jának hűséges támogatására. A TASZSZ jelentése szerint terve szerint Délkelet-Francia- ország került sorra. A Rhone völgyének gyümölcstermelői amiatt háborognak, hogy a rekordtermést nem tudják ér­tékesíteni. Az őszibarack pél­dául még a soha nem látott alacsony árakon sem talál gaz­dára. A gyümölcstermelők hú- tővagomokat követelnek a kormánytól és az export gyors megszervezését sürgetik. Elke­seredésük jeléül hétfőn tonna- szám borították az őszibarac­kot az országutakra és a Rho­ne folyóba. Meglepetésszerűen hétfőn Deux-Sevres megyében is fel­lángolt a parasztok dühe — jóllehet itt a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet nem tervezett erre a napra tünte­tést. A megyeszékhelyen, Ni- ortban többszáz gazda jelent meg traktoron a korareggeli órákban és parázs tüntetést rendezett a prefektúra épülete előtt. Ugyancsak hétfőn a haj­nali órákban megindult a kör­nyékbeli parasztság Brive el­len is. az ázsiai—afrikai szolidaritási hónap megnyitása alkalmából vasárnap Tokióban nagygyű­lést tartottak. A nagygyűlésen a szakszervezetek, az ifjúsági és egyéb társadalmi szerveze­tek tobbezer képviselője köve­telte a japán—amerikai «biz­tonsági szerződés« és katonai szövetség érvénytelenítését, Korea és Vietnam népi egy­ségmozgalmainak támogatását. London (Reuter). Globke, a bonni szövetségi kancellária államtitkára, akinek neve egy­re gyakrabban kerül szóba Eichmann perének Jeruzsálem! tárgyalásán, újabb és újabb kísérleteket tesz arra, hogy megmagyarázza bizonyítvá­nyát. Legutóbb a Daily Mirror című amerikai lap ismert kom­mentátorának, Cassandrának (William Connor újságírónak) nyilatkozott. Globke bevezetőben kijelen­tette, hogy sohasem volt tagja a náci pártnak. Azt állította, hogy csak vo­nakodva és akarata ellenére írta meg hírhedt kommentár­jait — tulajdonképpen végre­hajtási utasításait — a nürn­bergi törvényekhez, amelyek jogi alapra helyezték a zsidó faj kiirtását. Globke Hessre igyekezett kenni a felelősséget és azt állítja, hogy a Führer helyettese jóval keményebb in­tézkedéseket akart életbe lép­tetni, és ő ezek ellen — úgy­mond — teljes erejéből har­colt. Szóba került Cassandra és Luanda. Az AFP jelentése szerint az angolai hazafiak folytatják tevékenységüket. Vasárnap támadást intéztek több portugál katonai oszlop ellen, ezenkívül fontos útvona­lakat rongáltak meg vagy el­torlaszoltak, különösen Maco- coio környékén. Az egyre újabb csapatokkal megerősített és korszerű fegy­verekkel ellátott portugál egy­ségek Reuter-jelentés szerint elfoglalták Combooo, Lueunga, •A gyűlést tüntetés követte. A tüntetők a japán miniszter- elnök szállása és az amerikai nagykövetség épülete előtt kö­vetelték az amerikai csapatok kivonását Japánból, DéhKo- reából, Dél-V let namból, az amerikai katonai támaszpontok megszüntetését, Távol-Kelet és az egész világ békéjének biz­tosítását. Globke megmagyarázza bizonyítványát Angolai helyzetjelentés Globke beszélgetése során a hírhedt J-akció is, amelyet a nemzetközi közvélemény Glob- kének tulajdonít. 1938 szep­temberében a német kormány elrendelte, hogy az összes né­met zsidók útlevelébe megkü­lönböztető J-betűt nyomtassa­nak. Ez lehetetlenné tette, hogy elhagyják az országot és ké­sőbb ezek a zsidók a gázkam­rákban fejezték be életüket. Globke itt is azt állította, hogy ellenezte ezt a javaslatot, azonban mindjárt arra is fel­használta, hogy megmagyaráz­za másik gyalázatos tettét: azt a rendeletet, hogy minden zsi­dó férfi vegye fel az Izrael, és minden zsidó nő a Sarah ne­vet. Globke elismerte, hogy ezt ő javasolta azonban csupán azért, mert «a .J-betú sértette volna a zsidók önérzetét«. Globke ezek után azt bi­zonygatta, hogy minden kap­csolata Eichmannal csupán ab­ban állt, hogy egyszer jórég- gelt-et köszönt neki, a zsidók tömeges kiirtásáról pedig sem­mit sem tudott. (MTI) Bembe és Cuimba falvakat. A hazafiak erők kemény harcot vívnak a portugál túlerővel szemben a Luandától 105 kilo­méterre északra levő Ambriz környékén. LISSZABON A DBA tudósítója úgy érte­sült, hogy Ginga angolai benn­szülött királyt, a Salazar-féle diktatúra bérencét meggyilkol­ták. * negyedik hetébe lépett a francia parasztság elégedetlenségének „Teur de France“-a AZ ENSZ LEGYEN A BÉKE ESZKÖZE Moszkva (TASZSZ). Tizen­hat évvel ezelőtt, 1945. június 26-án fogadták el az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmányát. Ebből az alkalom­ból a Pravda hétfői száma I. Matvejev cikkét közli «Az ENSZ legyen a béke és nem­zetközi együttműködés eszkö­ze« címmel. Az ENSZ tevékenységét jel­lemezve a cikkíró rámutat ar­ra, hogy e nemzetközi szerve­zet jelenlegi formájában még mindig nem vált a béke fenn­tartásának és a népek közötti együttműködés fejlesztésének hatékony eszközévé. Ezért ve­tette fel Hruscsov szovjet kor­mányfő azt a javaslatot, hogy az ENSZ struktúráját össz­hangba kell hozni a nemzet­közi küzdőtéren kialakult új erőviszony okkal, az ENSZ szer­veiben egyenjogú alapon kép­viselethez kell juttatni a há­rom államcsoportot: a szocia­lista, az imperialista és a sem­leges államokat. Matvejev hangsúlyozza, hogy sok ország, államférfi és tár­sadalmi szervezet megértéssel fogadta a Szovjetunió állás­pontját. Ezzel szemben az Egyesült Államok és szövetsé­gesei a józan ész ellenére me­rev elutasítással Válaszoltak a szovjet’javaslatra és zajos pro­paganda-hadjáratot kezdtek, azt állítják, hogy a Szovjet­unió szét akarja bomlasztani' az ENSZ-et. A cikkíró egész sor példával bizonyítja, hogy nem a Szov­jetunió, hanem' éppen az Egye­sült Államok ássa alá az Egye­sült Nemzetek Szervezetét. Így például amerikai részről kí­sérletek történtek annak az elvnek megszüntetésére, amely V _________________________________ a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egyöntetű döntését követeli meg, amerikai részről utasítják el makacsul a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak elismerését, a Mongol Népköztársaság felvételét a világszervezetbe. Sőt, a wa­shingtoni kormánynak az a törekvése is, hogy fenntartsa az ENSZ elavult struktúráját, alkalmas az ENSZ alapjainak megingatására. Mindaz, amit az ENSZ ed­digi működése alatt a világ- szervezet javára könyvelhe­tünk el — folytatja Matvejev —, a Szovjetunió és a többi békeszerető állam szívós erő­feszítéseinek eredménye. Ilyen volt például az Egyiptom el­len 1956-ban indított angol— francia—izraeli agresszió be­szüntetése, a Libanon ellen végrehajtott amerikai inter­venció felszámolása. A Szov­jetunió érdeme az általános és teljes leszerelés kérdésének felvetése is, és ha ez az ügy még mindig nem haladt előre, ezért az Egyesült Államokat és szövetségeseit terheli a felelős­ség. A békéért és a népek füg­getlenségéért vívott harcban következetes álláspontra he­lyezkedő országok nagy sikere volt, hpgy az ENSZ a Szov­jetunió kezdeményezésére elfo­gadta a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adását sürgető nyilatkozatot. A cikkíró befejezésül idézi Hruscsovnak azt a kijelenté­sét, miszerint az ENSZ-et al­kalmassá kell lenni arra, hogy a béke biztosításának haté­kony fóruma legyen, ne pedig egyes államok eszköze más or­szágokkal szemben. (MTI) Folytatódik Eichmann „tanúvallomása“ A tömeggyilkos Pilátushoz hasonlítja magát Jeruzsálem (MTI). Mint nyu­gati- hírügynökségek jelentik, hétfőn Jeruzsálemben Eich­mann, akit most «saját tanúja­ként« hallgatnak ki, folytatta vallomását. Servatius, a védő­ügyvéd ismét a náci vezetők 1942-es megbeszéléséről kér­dezte a golyóálló üvegkalitká­jában feleige tő Eichmannt. Eichmann kijelentette, hogy a «végső megoldás« — vagyis a zsidók fizikai kiirtásának — tervével kapcsolatban Pontius Pilátus helyében érezte magát. «Úgy éreztem, a bűn nem az én lelkemen szárad« — mon­dotta a halál bürokratája. «Bizonyos megkönnyebbü­lést éreztem, mert- viszonylag alacsony, alezredesi rangom el­lenére minden tőlem telhetőt megtettem egy olyan végső megoldás érdekében, amely nem visszataszító, hanem le­hetséges és megvalósítható... Mindent megtettem, hogy ren­det teremtsek a deportálások zűrzavarában.« Eichmann azt állította, hogy célja egy önálló zsidó állam megteremtése volt, előbb Lengyelország bizonyos területein, később Madagasz­kár szigetén. Az angol sajtót erősen foglalkoztatja a berlini kérdés London (MTI). A Berlin kö­rüli nézeteltérések továbbra is foglalkozítatják az angol köz­véleményt. A sajtó óva int a meggondolatlanságtól Berlin ügyében. A People a következőket ír­ja: — Kinevették volna azt, aki 25 évvel ezelőtt azt jósolta vol­na, hogy angol, francia és amerikai csapatok Berlin meg­védésére készülnek. Mégis ezt jelenti a NATO-haderők rész­leges mozgósítása, amit Ken­nedy javasolt. Ez háborút is jelenthet. Ha a Nyugat nem hajlandó elismerni a keletné­met hatóságokat Berlinben — amelyekre Hruscsov a forga­lom ellenőrzését át akarja ru­házni —, a Nyugat csak erő­szakkal juttathatná szállítmá­nyait Nyugat-Berlinbe. Ez az atomkorszakban kész őrültség lenne. Miért nem fogadják el art az eszmét, amelyet külön­böző időkben az oroszok és az amerikaiak is javasoltak: Ber­lin szabad város ENSZ-eilen- orzéssel? Miért nem ismerik el Kelet-Németországot? Nem akarjuk, hogy az egyesített Né­metország ismét Európát ural­ja. Kelet-Németország elisme­résével elősegíthetnénk a két Németország egymástól való különtartását, ami növelné mindnyájunk biztonságát. A Sunday Express írja «Nem ok a háborúskodáshoz« című vezércikkében: — Senki sem magyarázta meg, miért legyen válság Ber­lin miatt? Mi lenne a vita oka? Az angol nép túlnyomó részé­nek nézete világos: nem akar­ja Nyugat-Eerlint feláldozni. De ki kéri tölünk, hogy ezt te­gyük? Csak art kérik, ismer­tjük el Kelet-Németországot. Mi lenne ebben a hiba? Kelet- Németország való tény, egy tény elismerése pedig semmi­vel sem növelné a veszedelme­ket, amelyeknek Berlin amúgy is ki van téve. Sőt, ha rava­szak vagyunk, még szilárdabb egyezményeket kaphatunk Ber­lin biztonsága érdekében Ke­let-Németország elismerésé­nek előfeltételeként. Ez kielé­gítené az oroszokat, a berlinie­ket és Angliát is. Csak Ade­nauer és a hozzá hasonlók nem akarják, hogy Kelet-Németor­szágot elismerjék, mert attól tartanak, ez Németország ál­landó kettéosztottságát jelen­tené. Valóban ezt jelentené, de miért ne lenne ez rendjén? Bizonyos, hogy az angol nép, amely háborút viselt azért, hogy ártalmatlanná tegye a németeket, nem hajlandó még egy háborút vívni, hogy ismét egyesítse őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom