Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-20 / 143. szám
/ SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. június 26. „Átvitel“ a jövő színházi évadra? Könyvtárostanfolyam indul Kaposvárott Sorainkban nem is egy és ném is két jogos panaszt kívánunk summázni. Elöljáróban talán annyit, hogy a panasztevők sora elég hosszú, s tán elég, ha ezek közül Barcs, Bala- tonboglár, Csurgó, Igái, Marcali és Nagyatád neveit említjük. A Csiky Gergely Színház félhivatalosan befejezte az 1960/ 61-es színházi évet akkor, amikor zalai vendégjátékra indult. Innen visszatérve e hó végén egyhetes budapesti vendégszereplés vár művészeinkre, majd a déli Balaton-part szabadtéri színpadainak műsorellátása lesz a visszatérő és Kaposvárról tájoló szífiház dolga. Ez eddig rendben is lenne, ha a színház nem rendszeresítette volna a fent említett községekkel szemben a bérleti szerződésben lekötött és még hátralévő színházi előadások »átvitelét« az idei színházi évről a jövő évire. A furcsa »átvitel« rengeteg elégedetlenségre, igazában is kellemetlen megjegyzésekre szolgáltat okot. Miért? Mert az 1960/61-es évben 6—7 bérleti előadásra kötött szerződést színházunk a megye nagyobb községeivel. A lekötött előadásokból a szerződő felek 4—5 előadást kaptak meg eddig, és ha hivatkozhatunk a közelmúltban született Marcali példára, várható, hogy a bérletes községek közönsége előre leszurkolt pénzéért csak a jövő évad elején kapja meg a hátralevő előadásokat. E megoldás értle'.ő okokból s'nkin k sem tetszik Nekünk sem tetszik, hiszen a színház a tájbérletezás időszakában interjúk és nyilatkozatok egész során át ígérte, hogy az eddigieknél sokkal komolyabban és nagyobb felelősségtudattal teljesíti tájtervét. Marcaliban e hó 29-én mutatta volna be a tervek szerint (a tervet a színház készítette és nem is olyan régen!) Lavrenyov Amerika hangja című színművét. Majd valamikor júliusban Majd a papa című zenés vígjátékot. Mindkét előadást lemondta a színház, illetve áttette a jövő évadra azzal a megjegyzéssel, ha ezt Marcaliban nem találják megfelelőnek, visszafizetik a két bérleti előadás árát, illetve visszaváltják a bérleteket! Mind ezt, mind a többi lemondást furcsa eljárásnak tartjuk, már csak azért is, mert Somogy megye színházáról van szó, melynek első kötelessége itthon helytállni. Ha a színház nem változtat álláspontján, mellyel ismét saját hitelét nyirbálta meg a tájközönség előtt, ne csodálkozzék, ha a jövő évi tájelőadásaira nem sikerül a bérlet- szervezés. Végülis be kell látni, hogy amit szerződésben ígér az ember, az nem mondható le, nem tologatható, hiszen a bérleti szerződések az 1960/61-es színházi évre szólnak. Nem magyarázatot vár a felsorolt községek színházlátogató közönsége a színháztól, hanem azt, hogy javítsa ki az elhibázott lépést! L. L Kétszer egyhetes tanfolyamot indít a Megyei Könyvtár falusi könyvtárosoknak. Az alapfokú szakmai tanfolyam hallgatói elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. A nem hivatásos könyvtárosok első csoportja június 26-tól július 1-ig, a második csoport július 3-tól 8-ig végzi a bentlakásos tanfolyamot. A Latinka Sándor kollégiumban megrendezendő tanfolyamon budapesti és somogyi szakemberek tartanak előadást a mai magyar irodalom helyzetéről, a társadalomtudományi és mezőgazdasági irodalomról, a falusi könyvtárak elhelyezéséről és berendezéséről, propaganda tevékenységéről, állománykialakításáról, olvasó- szolgálatáról. Megvitatják, hogyan foglalkozzon a falusi könyvtár a gyermekolvasókkal, hogyan működjék együtt a népművelés többi ágával. A tanfolyam hallgatói megtekintik a Rippl-Rónai Múzeumot, kirándulnak a kapospulai könyvtárba, irodalmi fejtörőn vesznek részt. A tanfolyam utolsó napján Hegedűs Géza íróval beszélgetnek majd iro- .i kérdéseikről. A hallgatók j jl szorosított jegyzeteket kapnak. A Megyei Könyvtár úgy tervezi, hogy egy későbbi időpontban alapfokú vizsgát tetet a könyvtárosokkal a tanfolyam anyaga és a kiadott jegyzetek alapján. Szülőfalujában tanít Amikor találkoztunk, az üdvözlés közben kedvesen mosolygott. Volt valami ebben a mosolyban, ami akaratlanul is a hajdani kis copfos diáklányt juttatta eszembe. Ilyen volt, amikor a Kaposvári Tanítóképzőben felvételi vizsgájára várt, és akkor is, amikor az érettségire készült. Azóta öt esztendőt tanított szülőfalujában, Ladon. Ebből négy évet első osztályosok között töltött. Kozma Lea szívesen beszélget kis tanítványairól, de azt, hogy tanításon kívül még mennyi munka vár rá, nem említi. Kettesben él édesapjával, s így a háztartás vezetésének gondja is az ő vállára nehezedik. — Tizenkilenc éves voltam, amikor az iskolaévet először első osztályosok tanításával kezdtem. Szeretek velük foglalkozni. Ha figyelembe vesz- szük, hogy Ladon nincs óvoda, könnyen felmérhető az elsősök tanításával járó nehéz feladat. , Kollégái még sohasem panaszkodtak, hogy rosszul előkészített, ismeretekkel hiányosan ellátott tanulókat kapnak tőle. A gyerekek nevelésében di őséretre méltó eredményeket ért el. Hogy kisdobosvezető és ez külön elfoglaltságot jelent, egyáltalán nem veszi megterhelésként. — Természetesnek tartom-, hogy tanítványaim között lehetőleg minél több időt töltsék. Az órák alatt nincs mód arra, hogy közelebbről megismerjem a gyerekek egyéni életmódját. A kisdobos-összejöveteleken viszont fesztelenebb, kevesebb megkötöttséggel járó közösségi élet alakul ki, és így a kispajtásokból kiütközik néha egykét olyan tulajdonság is, ami egyébként nem észlelhető. Az asztalon kisebb-nagyobb papírszeletek vannak halomba rakva. Ezeket kapták a gyerekek, amikor hulladékot szállítottak az átvevőhelyíe. Átlagosan nyolcszorosára teljesítették a kisdobosok részére előírt hulladékgyűjtési feladatot. Kozma Lea az ötödik sikeres vizsga után most a vakációra, a pihenésre készül, és az első érettségi találkozóra. Mit fog mondani majd az egykori barátnőknek, osztálytársaknak az ünnepi összejövetel alkalmával? — Ügy gondolom, hogy mindegyikünk az elmúlt öt év eseményeit, élményeit eleveníti fel a találkozón. Én csupa jót mondhatok tanítói pályafutásomat illetően. És talán elmondom majd azt is, hogy ameddig erőm engedi, mindig elsősöket szeretnék tanítani. H. F. A Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat {jő-MjÁdi Q>ala±64i áruválasztéka a legkényesebb igényeket is kielégíti. Vásároljon áruházunkban! ________________________________________________________________________________________________________________(X) A mester és tanítványéi Sokan ismerik — és nemcsak szakmai berkekben — Varga Lászlót, a Kapoli-ván- dordíj tulajdonosát, akihez egyszerre került a nagydíj, a cifrán spanyolozott szarukürt »A népművészet mestere« címmel. A Kossuth-díjas faragóművész, Kapoli Antal emlékére alapított díj a vele járó háromezer forint kíséretében évről évre más faragóművészünkhöz kerül, de a mester cím megmarad. Azt nem hódíthatja el sem a járó idő, sem pedig más, amíg Varga László somogyjádi műhelyéből új meg új népművészeti faragások kerülnek a nyilvánosság elé. A »mester« cimet, rangot tehát el nem veheti senki, de egy valami mégis lehetséges. Utódot nevelni, fiatal tehetségeket felkészíteni a íaragómüvészet gyakorióinak legnagyobb vizsgáira, amikor az osztályozás már nem megy másként, csak a népművészeim odaítélésével. A mestert és tanítványát szótlan munkába merülve találtuk. A művészi népi faragás bölcsőjét nemhiába juhászok és más munkájuk által magányosságra ítélt emberek ringatták. Beszélgetni ott, és akkor, kint a mező ege alatt? legfeljebb a pulikkal lehetett, de velük is csak úgy, hogy »hajtsd meg, tereld vissza!« Beszélgetésnek, szépnek maradt a faragás. És a pusztai bölcsőkben ringott művészet mai kedvelői talán éppen szótlanságukkal léginkább rokonai a hajdanvaló népművészeknek. De azért, ha nagyon nekilát az ember, csak szóra lehet bírni a faragás mai embereit. Varga Lászlót is, a tanítvány Ta- ranyi Lacit is, aki december- ben szerelt le. Szép szál, jóképű legény a tanítvány, nagyon csendes, szemlélődő, elmélyülő természet. Mestere mondja róla hozzátéve, hogy jó alany a tanításra, mert tü- r^Jme és szorgalma is van. A Ajánló könyvjegyzék dolgozó nőknek Ízléses kiadvánnyal lepte meg nőolvasóit a Megyei Könyvtár. A dolgozó nők hasznos olvasmányai címmel nagy gonddal összeválogatott ajánló könyvjegyzéket adott ki kétezer példányban. Az utóbbi években megnőtt a nőolvasók száma, a könyvtár a most kiadott útmutatójával segítséget nyújt a nőknek olvasmányaik kiválasztásához. A kis kalauz tizennégy téma köré csoportosítja a több mint százötven ajánlott könyveit. Mindenkit érdekel, A homály, a tévedés birodalma, Utazás a fehér asztal körül, Ügyes kezek, Ismerkedés a művészettel, Üt a szépség felé stb. cím alatt csoportosítja az ismeretterjesztő műveket. A pedagógiai, orvosi, mezőgazdasági könyvektől a kozmetikaiig minden olyan mű szerepel á jegyzékben, amely a női olvasók körében általános érdeklődésre tarthat számot. A szép kiadványt Martyn Ferenc festőművész rajzai illusztrálják; sok jó tulajdonság mellől persze nem hiányzik a faragókészség sem. Milyen a tanmenet, mit tanul már az előkészítő megmunkáláshoz is jól felszerelt műhelyben a népi faragó inas, a sokat ígérő tanítvány? Az a szólásmondás, hogy gyakorlat teszi a mestert, itt, ebben az utánpótlás-nevelésben válik csak igazán igazzá. Tanmenet szerint a gyakorlással együtt kell végbemennie az ízlés megtisztításának. Erre az utóbbira Varga László szerint azért van szükség, mert a faragni kezdők gyakran lebecsülik a faragás valódi értékeket ígérő népi hagyományait, és képességüket giccsekben kamatoztatják. Márpedig az ilyen fejlődésbeli elferdülj nagyon megnehezíti az utánpótlásról gondoskodni kívánók dolgát. Hát azért van szükség arra, hogy megtisztuljon az ízlés, különbséget tudjon tenni a faragójelölt a népi és a stilizál- tan népi között, hogy idővel a gyakorlatban szerzett szakmai tudás művészetté érlelődhessék. December óta mennyit haladt a tanítvány? A »tanulmányi« eredmények nemcsak Taranyi László elmélyülését dicsérik, hanem a mesterét is, aki nem kis büszkeséggel mondja el, hogy tanítványából hamarosan szövetkezeti tag lesz. Ezután következik az »érettségi« vizsga; három olyan munkadarabot kell bemutatnia Taranyi Lászlónak a Népi Iparművészeti Tanácsnál, amelynek révén a fiatal faragó méltóvá válik a népi faragóművész elnevezésre. Aki ezt a címet elnyeri, az havonta 150 forinttól 500 forintig terjedő alkotódíjat kap, melyért cserében bizonyos időnként új megoldásokat, formákat tartozik bemutatni. Azután pedig a pályázatok, kiállítások teszik próbára a népi faragóművész tudását. Az e pályázatok adta lehetőségek az utóbbi években nagy verseny- pályát teremtettek, hogy ugyancsak meg kell dolgozni az elsőségért, mert ehhez nem juthat hozzá akárki. Következésképpen Taranyi Laci nem bánta meg eddig, hogy inasnak állt olyan kiváló mester mellé, mint Varga László. De nézzük csak: min dolgoznak e napokban így ketten, a mester és a tanítvány? A bogyiszlói Kiss Ernő faragóművész sakk-készletének figuráit faragják. Érdekes munka ez, mert nem a megszokott tömörségű, népi motívumokkal díszített figurákat csinálják. E változatban áttört némelyik figura, így roggyant térdű a király, a futók szintén. Mulatságos, kedves kis alakok. Nevetésre irigerelnek, akárcsak a kövér királynő. Kiss Ernő sakk-készletének figurái amerikai megrendelésre készülnek. Augusztus közepéig csak a somogyiaknak 48 készletet kell ki faragniuk. Milyen közelebbről a már kész munka? Szinte fölösleges kérdés, hiszen nem akadna rájuk megrendelő, ha érdekessége, újszerűsége mellett nem volna szép is. A kisded műhelyből — ahonnan tréfásan szólva két embernek kell kijönnie, hogy egy bemehessen —, rengeteg érték indul világjáró útra, külföldön hirdetni a népi faragás művészetét. Ezt szolgálni változatos alkotómunkával nagyon szép hivatás, és a mester alkotó szavai Taranyi Laciban éppen ennek a hivatásnak a tüzet élesztgetik. Majd elválik, hogy milyen sikerrel! László Ibolya NEGYVEN EV UTÁN Megszólalt a harang, és az öreg diákok — mint negyven évvel ezelőtt a szünetek végén — könnyezve, mosolyogva léptek be az öreg Alma Mater megkopott kapuján. Kedves, családias hangulatú összejövetel zajlott le vasárnap a Táncsics Mihály Gimnáziumban. A negyven évvel ezelőtt végzett diákok tartották érettségi találkozójukat. Negyven év nagy idő. S micsoda negyven év! Tele eseményekkel, harccal, küzdelemmel. Bizony, nagyon szétszóródott a régi gárda — mondja dr. Orgel Lajos, a találkozó fő szervezője. Megfogytak, megritkultak a sorok. Már tizennyolc halottunk van. Többen közülünk külföldön élnek, és vannak olyanok is, akik eltűntek a négy évtized zivatarában. Régi tanáraink közül sem él már senki, s így most sajnos, nélkülük ünnepelünk. Talán ezt igyekezett pótolni Merő Béla, az intézet jelenlegi igazgatója, aki fogadta és köszöntötte a nagymúltú gimnázium egykori növendékeit. Az ifjúság részéről pedig egy tanuló Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versével kedveskedett az öreg diákoknak. Az ünnepség első része a hősi halottak emléktáblájának koszorúzásával zárult. Ezután a vendégek régi osztályukat tekintették meg. Meghatódva ültek az öreg padokba, keresve a régi kedves emlékeket. Névsorolvasás... mint régen. — De gyerekek, a felélés ma elmarad! Már vége felé közeledett a találkozó, amikor a legmegha- tóbb epizód következett. Megjelent Horváth bácsi, az öreg pedellus, kezében tálca, amelyen vajas kenyerek sorakoztak. Körüljárta az osztályt és szétosztotta a »tízórait« — mint negyven évvel ezelőtt. És a »nagy gyerekek« könnyezve borultak egymás nyakába* A találkozó városnézéssel folytatódott. A vendégek a kaposváriak kalauzolásával megtekintették a negyven év alat újjáalakult Kaposvárt, majd a fehér asztal mellett elever tették fel a régi diákélmény két. F. G. Somogyi Népfcg Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztős KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15- K>ádja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. E16 fizethető a helyi postaliivatalokná és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U El I
