Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-20 / 117. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. májas 20. Számon kérhetjük-e a kóruskultúrát? Azt tartja a közmondás: »►Ahol nincs, ott ne keress.« Ez eddig rendben is volna. Nem keresnénk a barcsi járásban az iskolánkívüli népművelésben a kóruskultúra helyét és rangját. De mivel nem kenyerünk a mindent jóváhagyó belenyug­vás, éppen ezért keresünk ott is, ahol nincs. Hátha felfogják a jelzésünket, akiket illet, és mához egy esztendőre mór ta­lál is, aki itt keresésbe kezd. A címben foglalt kérdésre pedig ezúttal válaszolunk: nem! Mindaddig nem, amíg a 29 községet számláló barcsi járásnak nem lesz egynél több ének szakos tanára. Nem, nem tévedésről van szó. E községek­ben és iskolákban népes já­rásnak valóban csak egy ének­tanára van. S néhány kórusve- zetője, akik a kórusvezetői ké­pesítést részben szakmai tan­folyamokon szerezték meg. Az ő hibájuk vagy más az oka annak, hogy ők sem mennek sokra? Barcson két kórus működik. Vezetőjük, Bérezi István Szü­lőkről került Barcsra. A két kórus életképes, fejlődőben le­vő kis csapat. Ezenkívül So- mogytamócán van még egy énekkar. Nemrég alakult, így nagy dolgokat számon nem kérhetünk tőle. Csokonyavisonta három KISZ- szervezete toborozott össze egy vegyeskórust. Megálltak a munkában, mert vezetőjüket behívták katonának. Vízváron tanít egy fiatal pe­dagógus, Varga György. Jó kórusvezető, de képességeit nem a községben hasznosítja, hanem a határőrségnél. Ez ön­magában véve nem baj, de szo­morú, hogy a fiatalokban sze­gény Vízváron nem képes ösz- szehozni egy énekelni szerető kis közösséget. Bezzeg csak lenne Babócsán vagy Homok- szén tgyörgyön! Itt vannak fia­talok, csak kórusvezető nincs. Szulokon ugyancsak kórusve- zető hiányában nem tudták új­jászervezni a népi együttest, mely Bérezi István Barcsra he­lyezésével szűnt meg létezni. Fedig megalakítását a szulo- kiak a téli tervben vállalták. A vállalás mellett egy mínusz éktelenkedik. Hja, az »objek­tiv« nehézségek! Nincs kórus­vezető! Hát bizony ezeket az objek­tív« nehézségeket igen üdvös lenne lokalizálni. Vagy leg­alább részben megszüntetni. Furcsa képet alkothatna ma­gának az, aki a tanerő-elosztás dokumentumaiba bepillant. A Textilművekben tanfo­lyam indult. Olyasmit tanulnak itt, amit a tőkésvilág textilgyá­raiban titokként kezeltek. A gyapot tulajdonságait egy üzemben általában csak egy ember ismerte, az pedig na­gyon vigyázott arra, hogy megőrizze tudományát, Ma viszont az a cél, hogy minél több műszaki és Üzem­Furcsa, hogy az énekszakosok hiánya nem ilyen kiáltó pél­dául a Balatoo-pairti járások­ban és a megyeszékhely köze­lében. Nem a véletlen műve például, hogy a fonyódi járás­ban virágzik a kóruskultúra, és egymást követően alakulnak új énekkarok.* Ahol van szakmai erő, ott van mit keresni és találni. Jó lenne ugyanezt mondani a barcsi járásról is, mely határ­széli fekvése miatt mintha mostohagyerek volna.. i L. I. vezető megismerje a gyapot kémiai, fizikai tulajdonságait, hiszen a textiliparban ez nél­külözhetetlen. A tanfolyam részvevőinek a gyakorlati órá­kon egy-egy találomra kivá­lasztott gyapotcsomóról meg kell állapítaniuk, milyen a szál hosszúsága, szakító szi­lárdsága, tisztasága, melyik or­szágból való stb. Csakis ezek­Szigorűan ellenőrzik a gombát a csurgói piacon (Tudósítónktól.) Sok a gomba mostanában a csurgói piacon. Különösen szegfű- és kucsmagombából árusítanak nagyobb mennyisé­get. Az egészségügyi csoport a gombákat szigorúan megvizs­gálja. Az eladókat elárusító­jeggyel látják el, s csak ennek birtokában árusíthatnak. Tő­lük teljes biztonsággal vehet­nek a közkedvelt élelmiszer­ből a vásárlók. Baj azonban, hogy a gombát nem mindig szakszerűen és tisztán tárolják. Sokan összetörött árut hoznak forgalomba. Az ellenőrzés erre is kiterjed, nek az ismereteknek a birtoká­ban lehet úgy keverni a külön­féle tulajdonságokkal rendel­kező gyapotot, hegy a fonal megfeleljen a kívánt minőség­nek, egyenletes vastagságú le­gyen, ne szakadjon könnyen. A gyapot mélyreható ismerete elősegíti a minőség javulását, a termelés növelését. A tanfolyamon részt vesz az üzem igazgatója és főmérnöke is (a kép előterében). Ismerkedés a gyapot tulajdonságaival SZOT-üdülőkben, szanatóriumokban, üdülőhajókon tölthetik szabadságukat az építőipari dolgozók A tavalyinál lényegesen több beutalót kaptak a Somogy megyei építők Néhány évvel ezelőtt csak nagy üggyel-bajjal tudták rá­beszélni az építőipari dolgozó­kat, hogy vegyék igénybe a SZOT-üdültetést. Általában idegenkedtek a szervezett üdü­léstől. Ma már nincs ilyen probléma, sőt amellett, hogy elfogadják az üdülőjegyet, már a legkülönbözőbb igényeket je­lentik be. Van, aki vízpartra, mások hegyvidékre vagy ép­pen gyógyfürdőbe szeretnének menni. Az idén jelentősen emelke­dett a megye építőipari dolgo­zói részére kiadott üdülőjegyek száma. A múlt évi 284 sze­méllyel szemben 320-an vehe­tik igénybe az ország legkü­lönbözőbb vidékein levő SZOT- üdülőket. Sopronban, a Mát­ra vidékén, Lillafüreden stb. tölthetik szabadságukat az üdülni szándékozók. A reuma­tikus betegségek eléggé elter­jedtek az építőiparban, ízért igen örvendetes, hogy mintegy 40 százalékkal emelkedett a hévízi és a hajdúszoboszlói be­utalók száma. A szanatóriumi beutalók Hévízre, Párádra és Balatonfüredre szólnak. Ebből 16 darabot kaptak a megye építőipari dolgozói. Tavaly 36 család üdülhetett együtt, most ezek száma 47-re emelkedett, a gyermek-üdülő­jegyekből pedig a múlt évi 160-nal szemben 280-at kaptak. 18—18 dolgozónak jut külföldi* illetve hajó-üdülőjegy. A Szov­jetunióba, az NDK-ba, Len­gyelországba, Csehszlovákiába és Bécsbe szólnak a külföldi üdülőjegyek, hajóval pedig az Al-Dunát, Bratislavát, vala­mint a belföldi Duna-szakaszt tekinthetik majd meg üdülés közben. A Somogy megyei Épí­tőipari Vállalat, a Tatarozó Vállalat és a Közúti Üzemi Vállalat üdülőiben is pihenhet­nek a dolgozók egy-két hetet beutalóval. Az elmúlt években igen ke­vés fizikai dolgozó vette igény­be az üdülőket. Most sokkal kedvezőbb az arány: a megyei építővállalatok üdülni szándé­kozó dolgozóinak már 58 szá­zaléka fizikai munkás. Sokba került a gondatlanság Vajda János kutasi lakos e% év január 11-én került a Ku­tasi Állami Gazdasághoz gép­kocsivezetőnek. A gépkocsi át­vételekor elkerülte figyelmét, hogy a benzintankról az eredeti tanksapka hiányzik. Nem állí­tott ki hibabejelentő lapot, és nem kérte a kocsi sürgős kija­vítását. Még csak egy hete járt az autóval, máris szerencsétlen­ség történt gondatlansága miatt. Január 19-én a böhö- nyei benzinkútnál tankolt. Az önindítót nem törölte le, s amikor elindult a kocsival, az önindítóról szikra pattant ki* ez meggyújtotta a ráfolyt ben­zint. A láng átcsapott a tank alatt levő filcre, így a rossz tanksapkán keresztül meggyul­ladt á benzintank is. A gépko­csi első része a gumikkal együtt elégett A kár 9 ezer forint. A Marcali Járásbíróság Vaj­da Jánost gondatlan, hanyag kezelés bűntette miatt három­hónapi javító-nevelő munkára ítélte, és 2500 forint kártérí­tésre kötelezte. Az ítélet jog­erős. Vádol a gyermek Egy ember durvaságát, egy család tragédiáját tárgyalta^ a napokban a Kaposvári Járás- bíróság. Az apa, Battyányi Fe­renc, Büssü, Kossuth Lajos u. 11. szám alatti lakos szenvte­len arccal, az anya könnyező szemekkel, szégyenkezve, a 15 éves fiúk pedig sírással küsz­ködve ült a tárgyalóteremben. A család tragédiája talán akkor kezdődött, amikor Baty- tyányi Ferenc először ment ha­za részegen. Az anya csende­sen sírdogált, a pöttömnyi Fe­rike pedig anyja szoknyájába kapaszkodott, mert félt ordí­tozó, szitkozódó apjától. Ki tudja, hányszor riasztotta fel a békésen alvó anyát és gyer­mekét a részegen hazatántor- gó apa? Számon tartotta-e va­jon Battyányiné, hogy a szelíd kérlelések után hányszor vérié össze férje? S vajon ki tudná kitörölni a 15 éves fiú emlé­kezetéből mindezt? Gondolt-e vajon ez az ember arra, hogy fia vádlója lesz egykor egy bí­rósági tárgyaláson? Akadozva mondja el a fiú a történteket. S minden szava vádol. — Sokszor arra gondil­lám, hogy nekimegyek apám­nak, amikor anyámra kezet emelt. De nem mertem, féltem tőle. Utoljára ez év februárjában betegszabadságon volt szülei házában. Apja akkor is része­gen állított haza. Leplezni akarta félelmét, öltözködni kezdett. A részeg apa ekkor vállon ragadta a fiút és meg­rázta: — Ml az, neked talán nem tetszik apád viselkedése? — A fiú életében először ne­met mondott az apjának. Ami ezután történt, azt már csak sírva tudta elmondani. Az apa ütni-verni kezdte beteg fiát Ha édesanyja közbe nem láp, a borgőzös ember talán nyo­morékká tette volna gyerme­két. A fiű elmenekült, de még hallotta apja szavait: — Az én házam küszöbét többé nem lépheted át, kitagadlak min­denből! — Ez óta az eset óta az anya nem moshat a fiúra nem küldhet csomagot neki. Az apa kilökte a családból gyer­mekét. A bíróság ifjúság elleni bűn­tett miatt ítélte el a lelkiis­meretlen apát 4 hónapi — 3 évi próbaidőre feltételesen fel­függesztett — börtönre. Tíz év alatt kétmillió munkanélküli vándorolt ki Dél-Olaszországból Milyen lakásokat építenek Csehszlovákiában? Csehszlovákia 60 legkiválóbb tervező építészét bízták meg az új lakóházak és lakások típus­terveinek kidolgozásával. Az új tervek alapján 1963-ban kezdenek építeni. Kidolgozá­suknál a mérnökök 15 kísérleti építkezés tapasztalataira és a lakáskérdésiről rendezett or­szágos vitában elhangzott sok ezer javaslatra támaszkodnak. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata szerint az épülő lakások hasznos alapterületé­nek átlagban 58 négyzetméter­nek kell lennie. Három vagy több személy részére épülő la­kások általában egy közös nap­pali szobából és több hálófül­kéből állanak. A szekrényeket mindenütt a falba építik. A lakóházak 3—7 emeletesek lesznek. Egyes közös berende­zéseket, mint a mosodát, szárí- tóhely iséget, amatőrműhelye- ket, klubhelyiségeket több la­kóház közös külön pavilonjá­ban helyezik el. Az új lakástervekkel egy­idejűleg" készülnek él az egy- egy lakótelepre méretezett is­kolák, bölcsődék, óvodák, üz­letek, javítóműhelyek, gará­zsok tervei. Az új építkezési tervek kidolgozásánál fokozott figyelmet fordítanak a gazda­ságos kivitelezésre, és ezért a házak zöme előregyártott ele mekből épül, Giorgio Amendola, az Olasz Kommunista Párt vezetőségi tagja a római televízióban elő­adást tartott Dél-Olaszország helyzetéről. Mint mondotta, a legutóbbi tiz év alatt körülbe­lül kétmillió ember vándorolt ki a déli megyékből külföldre, hogy munkát és kenyeret talál­jon. Az ország lakosságának negyven százaléka él délen, de a nemzeti jövedelemnek mind­össze 21 százaléka származik ebből az országrészből. Az utóbbi években tovább mélyült a szakadék Észak és Dél kö­zött. Amendola javasolta, hogy a kormány bürokratikus és ered­ménytelen tervei helyett gyöke­res földreformmal, a helyi ön- kormányzat fejlesztésével, a tő­kés monopóliumok ellenállásá­nak leküzdésével segítsenek e vidék nyomorúságos helyzetén. (MTI) SzőkaUah. esel áss o-wosi (jtyaUo-üctl&atx Március 24-én, a szófiai or­vostovábbképző intézetben sze­rencsés kimenetelű halálos vé­gű baleset történt. Penka Naj- denova 23 éves ápolónővért az orvosi műszerek kifőzése köz­ben 380 volt erősségű áram­ütés érte, és a helyszínen EGYSZERŰ EMBER Fehér orvosi szoba. Az aszta­lon gyógyszerek, műszerek. Mellettem dr. Bérezi Antal osztályos orvos, az egyszerű ember. Mert ezt mondták róla; bárkitől érdeklődtem is felőle, ezzel a jelzővel illették. Mi­lyen sokatmondó ez a két szó! Megbecsülés van benne és tisztelet. Ugrunk egyet az időben. Visszafelé, a gyermekkorba. 1939. Viharsarok. Mindszent község. Az egyszerű falusi pe­dagógusok vékonydongájú kis fiacskája kint hancúrozik a vele egykorú cselédcsemeték­kel. — Mire emlékezik ebből az időből? — Egy május elsejére. Ak­kor mi ott majálisnak hivtuk. Kimentünk a mezőre, volt, aki verset szavalt, persze nem for­radalmit, csak valami tavasz­köszöntőt De jött vágtatva nagy kocsijával a főszolgabí­ró, munkába zavarta az embe­reket, meg csendőrökkel fe­nyegetőzött. Nekem meg le­tépte az ingemről az odatűzött Munkásegylet-jelvényt, édes­apámat meg megfenyegette, hogy ne barátkozzék a prolik­kal tanító létére. De hát apám a nép tanítója volt, és nemcsak együtt érzett a becsapott, ki­semmizett kubikosokkal, ha­nem segített is nekik, ahol tu­dott. Kérvényeket irt a ne­vükben, beadványokat fogal­mazott. . így múltak el azok az évek. S jött 1945, tanulhatott min­den gyermek. Csak hát akkor nem volt még mindenütt, gim­názium. Ezért kellett az or­szág másik végébe jönniük, ide, Kaposvárra. És ültek megilletődötten a kis legénykék a nagy gimná­zium padjaiban, ott ült Bérezi Anti is, mellette meg Horváth Jancsi fényesítette nadrágján a foltokat, mert hát csupa folt volt a ruhája. Ki is maradt egy idő múlva az iskolából, senki sem sejthette, mi lett a sorsa. (Most mégis előkerült egy véletlen folytán. Komlón akadt rá egykori padtársa, doktor Bérezi Antal. Horváth Jancsiból mérnök lett. Álla­munk kitaníttatta őt is.) Így jutottunk el a máig. A gim­náziumon, az ösztöndíjas vagy anélküli egyetemi éveken at a kaposvári kórházig. — Nehéz a munka az osz­tályon? — Könnyűnek nem nevezhe­tő. A megyének összesen 28 ágya van fertőző betegek ré­szére. Sokszor bizony a fél or- országot is betelefonáljuk, hogy elhelyezhessük a oeteget. Ez az egyik dolog. A másik még nehezebb. A betegekkel bán­ni. A beteg olyan apró-cseprő do’,:okra is felfigyel, ami az egészségesben semr i nyomot sem hagy. Észreveszi, ha rossz kedve van az orvosnak, ha fá­radt, ha nem borotválkozott, ha nem aludt. S itt, ahol olyan beteg is van, aki már egy éve nem mozdulhat ki szobafogsá­gából, különösen fontos a meg­felelő hang. Sok helyen a fia­tal orvosok, nővérek emberis­meret hiányában meggondolat­lanul válaszolnak egyik-másik betegnek. Pedig néha egy-egy szó is igen sokat árthat, hát­ráltathatja a gyógyulást. Azon­ban bátran mondhatom, hogy itt, a kórházban jó úton hala­dunk. És ebben nem kis része van Bérezi doktornak. Egyrészt mint KISZ-titkár, másrészt pe­dig mint barát, eivtárs segít. Előadásokat tartana* az orvo­sokat érdeklő témákról, beszél­getnek az orvosetikáról, arról hogy nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel, ha va­laki anyagi juttatásért ad jobb ellátást a betegnek. — Nálunk az osztályon ilyen nincs. Itt mindenki azt az el­látást kapja, amire rászorul. De azt maximálisan. Bérezi doktor februárban a párt tagjelöltje lett. Munkatár­sai ajánlották, ismerve becsü­letességét. S ő valóban fárad­hatatlan. Politikai előadást tart a KISZ-ben, névadó ünnepsé-, get szervez meg KISZ esküvőt s munkájára soha sincs pa­nasz. Nincs nagyobb öröme, mint amikor egy volt beteg gyógyul­tan távozik az osztályról, és búcsúzóul megszorítja a ke­zét — Köszönöm, doktor úr. Polesz György meghalt. Az ápolónővér köze« lében levő orvosok azonnal mesterséges légzést alkalmaz­tak, azonban eredménytelenül. Egy kardiológus által adott szíven belüli injekció szintén nem hozta meg a szükséges hatást. Ekkor 15 perccel a halál be­állta után a helyszínre érke­zett Arsevir Derdzsian, az inté­zet sebészeti osztályának fő­asszisztense, s a mellkasnak a felvágásával, a szív masszíro­zásával, valamint mesterséges lélegeztetés és a szív elektro­mos árammal való kezelésével újból megindította a szív és a tüdő működését, és megmen­tette az életnek a 23 éves ápo­lónőt. A beteg a baleset után néhány napra nyerte vissza ön­tudatát, és jelenleg, másfél hó­nappal a baleset után önállóan eszik. Sétál a kórház kertjében, helyes válaszokat ad a feltett kérdésekre, felismeri szüleit és ismerőseit, és noha olvasás közben nem imeiri fel az egyes betűket, normálisan ír. A szófiai orvostovábbképző intézet orvosainak megfigyelé­sei alapján arra számítanak, hogy bizonyos idő múlva a gondos kezelés eredményeként Penka Najdenova teljesen visszanyeri emlékező tehetsé­gét, és újból bekapcsolódhat a társadalmi tevékenységbe. Somogyi Népfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 8. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magy/ir Posta. Elő­fizethető a helvi post a iiiva fajoknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom