Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

•í­-----------­’ fypQ9'“­VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYE 1 B1 ZO.TTSÁGA É S A M EG YEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 116. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1961. május 19. r ....... 111 1 M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Tanuljunk egymástól (3. O.) OTTHONUNK (s. o.) Az ócskapiacon (6. o.) Kiváló lehetőségek az öntözéses növénytermesztésre a Dráva mentén Három csőkutat fúrtak Ferenctelepen — Főigazgatósági szakemberekből álló bizottság helyszíni szemléje — Ezres tehenészet kialakítását tervezik Szelényi Tamás A január 1-ével megnöveke­dett több mint 20 ezer holdas Lábodi Állami Gazdaság veze­tői többször ellátogattak az or­szág más részein működő fej­lettebb mezőgazdasági nagy­üzemekbe. Jártak például a Lajta-hansági Állami Gazda­ságban és az Alföld néhány ön­tözéses termesztést folytató giazdaságában, hogy útmutatást kapjanak a nagy kiterjedésű terület célszerű üzemszerveze­tének kialakításához, a terme­lés szakosításához, és megis­merjék a mezőgazdálkodás másutt alkalmazott, korszerű módszereit. Tanulmányútjaikon szerzett tapasztalataik a többi között arra ösztönözték őket, hogy vezessék be az öntözéses gaz­dálkodást, elsősorban a Dráva mentén. Kísérletként három csőkutat fúrattak a somogytar- nócai kerületbe tartozó Fe­renctelepen. Ezek a kutak bő- vízűek. A próbaüzemelés ta­núsága és a kapott adatok alapján végzett számítások sze­rint egy-egy kút mintegy 16 holdra kétnaponként 30 mm esőnek megfelelő víz- mennyiséget ad. Ezzel megkétszerezhető a- szán­tóföldi növények termés­hozama. Az öntözőberendezés elkészí­tése és újabb kutak fúrása előtt az eddigi tapasztalatok értékelése, a további tenniva­lók meghatározása végett szak­emberek tartottak helyszíni szemlét. Elsőként Ízinger Pál, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának vezetője tanulmá­nyozta a ferenctelepi helyzetet. A napokban a főigazgatóság különbizottságot küldött ide. A bizottság tagja volt Tótth Je­nő, az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Intéze­tének igazgatója és a főigazga­tóság három vezető szakembe­re: Lada Lajos, a tervfőosz­tály vezetője, Fülessy Emil ál­lattenyésztési főosztályvezető és Géczi Károly növényter­mesztési osztályvezető. Részt vett a bizottság munkájában Szirmai Jenő, a megyei párt- bizottság első titkára, Nagy Jó­zsef, a megyei igazgatóság ve­zetője és Szabados Dezső, a megyéi igazgatóság főmezőgaz­dásza, Harkány Tibor mezőgaz­dasági mérnök, Pankász Fe­renc, a lábodi gazdaság igaz­gatója, Böhm József igazgató­helyettes és kerületvezető. A határjárás során kedvező tapasztalatokat szereztek a szakemberek. A mintegy két­ezer holdas ferenctelepi üzem­rész több mint 400 holdas le­gelőjét nem hasznosítja kel­lően a kevés számú sertés és a 70 növendékmarha. Dús a gyepezet, nagy a fű növekedési erélye, s így ez a legelőterület eltartana mintegy 1000 tehenet. Ki­egészítésként elegendő lenne egy-egy állat számá­ra fél hold öntözött terület takarmányhozama. A takarmányellátás biztosítá­sára jövőre szójababot is ter­mesztenének itt. A helyszíni felmérés ered­ményeinek gondos közgazdasá­gi elemzése után döntenek majd az illetékesek a gazda­ság vezetőinek véleményére támaszkodva Ferenctelep fej­lesztéséről, termelésének sza­kosításáról. Azt már most is megállapíthatták: kiváló lehe­tőségek vannak itt az öntözé­ses gazdálkodás bevezetésére. A csőkutas öntözési módszer meghonosításával új távlatok nyílnak meg nemcsak Ferenc­telep, hanem az egész Dráva mente mezőgazdaságának fej­lesztése előtt is. Kétezer vagon konyhakerti termelvény és gyümölcs exportálását tervezi a MÉK A Szövetkezetek Megyei Ér­tékesítő Központja kirendelt­ségein élénk a forgalom. A korai zöldárukkal egyidejűleg vásárolják már a májusi cse­resznyét is. A böhönyei kiren­deltség például elsőként mint­egy 10 nappal ezelőtt kapott nagyobb mennyiséget ebből a gyümölcsből. Azóta folyamato­san veszik megyeszerte a cse­resznyét. Eddig mintegy 4 va- gormyit vásároltak fel, s ez négyszerese a múlt év azonos időszakában átvett mennyiség­nek. A cseresznyét kizárólag ha­zai piacokra szállítják. Zöld­ségfélékből is elsősorban a bel­földi fogyasztók igényeit elé­gítik ki. Ugyanakkor készülnek az exportkötelezettségek tel­jesítésére is. Tavaly kereken 1600 vagonnyi árut szállított külföldre a MÉK. Ebben az év­ben mintegy kétezer vagon konyhakerti termelvény és gyümölcs exportálását terve­zik. Az óburgonya külföldi szál­lítását már hónapokkal ezelőtt megkezdték. Kereken 500 va­gonnal küldtek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba és Olaszországba. Üjburgonyából 600 vagonnyit adhatunk a kül­földnek. Mit exportálhatunk még? Káposztaféléket, karalábét, uborkát, zöldhagymát, dinnyét, céklát, meggyet, kajszit, cse­megeszőlőt és szilvát kisebb- nagyobb mennyiségben. Zöld­babból a zöldhüvelyűt (nem a sárga hüvelyűt) keresik külföl­dön. A Somogybán termelt pa­radicsomot tavaly megismerték Münchenben is. Zöldpaprikát ugyancsak vesznek tőlünk más országok kereskedői. Érdekük a tsz-eknek, hogy az exportkövetelményeknek meg­felelő termékeket állítsanak elő. Ehhez minden útmutatást megkapnak a MÉK szakembe­redtől. Az újburgonya gondos válogatásáért és szállításra va­ló előkészítéséért például má­zsánként 20 forint minőségi felár illeti meg a termelőket. A paradicsom csomagolásáért kilónként 40 fillér jár. A lát- rányiak, mivel ünnepnapon szedték a fejes salátát, az egy­ségáron felül 10 fillért kaptak. a szovjet Kormány nagy jeientosegi dokumentumokat terjesztett a genfi nemzetközi értekezlet été a laoszi kérdés rendezéséről Genf (MTI). Gromiko szov­jet külügyminiszter a laoszi kérdés rendezéséről tanácskozó genfi nemzetközi értekezlet szerda délutáni ülésén a rész­vevők elé terjesztette a szovjet kormány nyilatkozat-tervezetét Laosz semlegességéről, ezenkí­vül egyezménytervezetet ter­jesztett elő a külföldi csapatok és katonai személyzet Laosz területéről való kivonásáról és a nemzetközi ellenőrző bizott­ság meghatalmazásáról. A Laosz semlegességéről szó­ló szovjet kormán ynyilatkozat- tervezet a többi között ezeket tartalmazza: »Az értekezlet 14 részvevője támogatja Laosz szuverenitá­sát, függetlenségét, egységét és területi sérthetetlenségét, a belügyeibe való be nem avat­kozás elvét, s egyetértenek ab­ban, hogy ezek az elvek alap­vétőéit & laoszi kérdés békés rendezése szempontjából. Az értekezlet részvevői tudo­másul veszik, hogy a laoszi ki­rályság az 1954-es genfi egyez­ménynek megfelelően kötele­zettséget vállal a semlegesség betartására, nem vesz részt semmiféle katonai szövetség­ben, tömbben, koalícióban, nem csatlakozik semmiféle nemzetközi egyezményhez, amely közvetlen vagy közve­tett formában katona-politikai és katonai kötelezettséget róna a laoszi kormányra; nem enge­di meg területén külföldi ka­tonai támaszpontok létesítését, nem engedi, hogy Laosz terü­letét külföldi államok bármi­féle katonai célra igénybe ve­gyék, és nem engedi meg, hogy külföldi államok csapatokat vagy katonai személyzetet tart­sanak Laoszban. Az értekezlet részvevői tudo­másul veszik, hogy ezeket a kötelezettségeket a laoszi al­kotmány fogja rögzíteni. Az értekezlet részvevői ün­nepélyesen kijelentik, hogy el­ismerik és tiszteletben tartják Laosz függetlenségét és semle­gességét, tartózkodnak a bel­ügyeibe való beavatkozástól, és nem engednek meg semmiféle olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve sér­ti Laosz szüverenitásét, függet­lenségét, semlegességét és te­rületi egységét. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmifé­le politikai feltételhez nem kö­tik a Laoszinak nyújtandó bár­miféle segélyüket. Kötelezett­séget vállalnak arra, hogy Laoszt nem vonják be semmi­féle katonai vagy más szövet­ségbe, amely összeegyeztethe­tetlen a semlegesség státusával^ Kötelezettséget vállalnak arra; hogy nem engednek semmiféle külföldi katonaságot és katonai személyzetet állomásosai Laoszban, nem engedélyezik Laoszban külföldi katonai tá­maszpontok létesítését, és nem folyamodnak erőszakhoz vagy (Folytatás a 2. oldalon.) Csaknem ezer tsz-paraszt látogat az idén a Szovjetunióba A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében csak­nem ezer termelőszövetkezeti tag és mezőgazdasági szakem­ber utazik az idén a Szovjet­unióba. Nyolcszázan Kárpát- Ukrajnába mennek, az Uzsgo- rod és Munkacsevo környéki szovhozok és kolhozok életé­nek, munkájának tanulmányo­zására. Augusztusban egy cso­port nyolc napra Kijevbe és Moszkvába látogat, s ott ugyancsak a környék mezőgaz­dasági üzemeit tekintik meg. Az utazás költségét vagy an­nak egy részét a termelőszö­vetkezetek általában a szociá­lis és kulturális alapból fede­zik. (MTI) Tájértekezlet a megyei népfrontbizottság rendezésében Kétnapos táj értekezleten vet­tek részt kedden és szerdán a Hazafias Népfront Baranya, Zala, Tolna és Somogy megyei bizottságának titkárai és elnö­kei, valamint Somogyból a já­rási népfronttitkárok. Mindkét nap jelen volt Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára; a megyei pártbizottság részéről Nagy Lajos, a megyei népfrontbizott­ság alelnöke vett részt a meg­beszéléseken. A táj értekezleten a négy me­gye falusi népfrontbizottságai­nak munkájáról tanácskoztak. Harmati Sándor vitaindítója után a megyei és járási nép- fronttetkárok elmondották a népfrontbizottságok gyakorlati tevékenységéből szerzett ta­pasztalataikat. A vitában a részvevők előtt kibontakozott a következő időszak feladatköre. Harmati Sándor befejezésül elhangzott nemzetközi tájékoz­tató előadása után a részvevők látogatást tettek a Ráksi Űj Élet Termelőszövetkezetben, majd megtekintették a Süket­néma Intézet óvodáját. Megkezdődött a Balatoni Közegészségügyi Napok előadássorozata Csütörtök reggel 9 órakor nyitották meg Siófokon a TIT Országos Egészségügyi Választ­mánya és a Somogy megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás rendezésében a So­mogy megyei Tanács és a Vö­röskereszt támogatásával meg­tartandó IV. Balatoni Köz­egészségügyi Napokat. AZ ÚJ CSIBEKELTETŐBEN Hírt adtunk már arról, hogy átadták rendeltetésének az új kaposvári csibekeltetőt. Az 5 millió forint költséggel épült keltetőállomás még nem dol­gozik teljes kapacitással. Most végzik az 1 millió forint érté­kű gépek utolsó szerelési mun­kálatait. Valamennyi gépet — 12 csibekeltető lesz összesen — a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat készítette. Május vé­gére minden gép fog dolgozni. A keltetöállomás évente 600 ezer csibét ad a közös gazdasá­goknak. Itt készülnek a tojás és a csibe szállításához szüksé­ges ládák is. Saját áramfejlesz­tővel rendelkeznek, ami szük­ség esetén valamennyi gépüket el tudja látni árammal. A Bányász Üdülő dísztermé­ben sok igen érdekes, idősze­rű egészségügyi, gyógyászati és a mezőgazdaság közegészség­ügyi kérdéseivel kapcsolatos előadás hangzik el. Előadást tart a többi között dr. Ivano- vics György szegedi egyetemi tanár és dr. Várterész Vilmos, a »Frederic Joliot Curie« Köz­ponti Sugárbiológiai Intézet igazgatója is. »Termelőszövet- ^ kezeti községeink közegészség- ügyi problémái Somogy megyé­ben« címmel dr. Tóth Sándor, a Somogy megyei KÖJÁL igaz­gatója tart előadást; dr. Be- rend Ernő megyei főorvos pe­dig »A falusi közegészségügy fejlődése Somogy megyében a KÖJÁL fennállása óta« c. re­ferátum előadója. Műdig Márta és Heizlcr Márta a gép hőmérsékletét ellen­őrzi. Kohut Judit villanyszerelő munka közben. A gépházban az agregátort ellenőrzi Pál János gépész.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom