Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-18 / 115. szám
Csütörtök, 1961. május 18. SOMOGYI NÉPLAP HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA (70) — Mindenkinek helyt kell állnia magáért. Becsaptad azokat, akik hittek neked, aknc szerettek és felkaroltak. Felelned kell magadért előttük! * * * A kettes szerelde beállványozott boltozata alatt der- medten ácsorgóit egy kis csoport. Kulcsár István kialvat- lan, vörösbe gyulladt szemmel ténfergett. Nem lelte a helyét. De a töbibeket is torkon ragadta a megdöbbenés. Tegnap este megtudták a valót. Haraszti igazgató és a pártbizottság összehívta a gyári aktivistákat és az építési osztály minden dolgozóját. Az igazgató ismertette velük Szerencsés János történetét. Mindenki kábultan töprengett ennek az embernek a sorsán. Hogyan is mondta Haraszti igazgató? »Ezt az embert hatalmába kerítette az arany. Rabjává lett, s nem tudott uralkodni saját sorsán.« De hát ez érthetetlen. Mitől van ilyen hatalma az aranynak? Legtöbbjük maga' elé sem tudta képzelni Szerencsés kincseit. Aranyrudak. Mekkora lehet egy aranyrúd? De hiszen akármilyen szép is az arany hűvös , csillogása, mégiscsak holt fém az. Mit lehet abból csinálni? Fülbevalót, karikagyűrűt és még mit? Fel sem foghatja a józan értelem... Mégis mennyire kifordította mivoltából ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött, szerény volt, csaknem félszeg. Örökké valami megmagyarázhatatlan riadalom ült a szemében. Mindenki úgy érezte, ezt az embert bátorítani kell, biztatni és segíteni, hogy meglelje elveszett önmagát. Igen, határozottan megszerették, derék embernek tartották. Iparkodott, égett a munka a keze alatt Örömest segített mindenkinek, aki hozzá fordult. Aztán... Bekerült az irodára, osztályvezető lett belőle. Mindnyájan örültek neki. Ö meghatottan fogadta ezt a megtisztelő bizalmat. Tele volt tervekkel, és minden elképzelését megbeszélté munkatársaival. Naponta többször is köztük forgolódott, nem is érezte jól magát az íróasztal mögött. A . gyári építők az élre törtek a brigádok között. Öröm volt az építőknél dolgozni. Ügy éltek ők, mint egy összeforrott, szép család. Egyszer csak Szerencsés furcsa változáson ment át. De mióta is? Érre nem emlékeztek pontosan. Csak azt látták, hogy elmarad közülük. Meg hogy magasan hordja az orrát. Azelőtt az építők gyakran kértek tanácsot tőle még bizalmas családi ügyeikben is. De egy idő óta a közelébe sem férkőzhettek. Most már azt is tudják, hogy pimaszul csalta a világot. S mindezt az arany cselekedte volna? Az arany, amelyet Szerencsés egy ujjal sem érintett, amióta elásta szülővárosának erdejében? »Az arany bűvköre« — így emlegette Haraszti a tájékoztatón. De voltaképpen nem is értették az emberek, hogy mi az. Lehet, hogy valami más rejlik Szerencsés János tragédiája mögött? Hihetetlen, hogy egy ilyen embert az arany birtoklásának tudata gazemberré alj ásította volna És még az is, hogy Szerencsés szembefordult a rendszerrel, a munkáshatalommal, a burzsujokhoz húzott. Ezt mondták a tájékoztatón. Ez meg micsoda? Egy ilyen ember? Kétkulacsos volt, rendben van. Habzsolta az életet a piszkos pénzen, ez is érthető. De hogy a rendszer ellen dolgozott volna? Csak azért, mert aranya volt elásva? Az igaz, hogy ezek a bur- zsujok, akik pénzelték, és a markukba kerítették, teletömhették a fejét. De csak azért, mert a csókavári erdőben elrejtett aranya volt, maguk közé számították Szerencsést'? Őt is kapitalistának tekintették? Mert hát mire jó az az arany? Ha még oly sok van is belőle? Mit kezdhet azzal a tulajdonosa? Az a csavargó burzsuj, aki Szerencsést pénzelte, nem is látta az aranyat. És ha látta volna? — Ha — tegyük fel — Szerencsés a kezébe nyomja? Akkor mit kezd vele? Eladja? De ksnek? És ha valaki megveszi, mit kezd vele? Tovább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gazdagabb az, akinek aranyrudak vannak a birtokában? így tépelődtek az emberek a gyárban, és nem értették, mért ád az arany némelyeknek örömet és gazdagságot, másoknak; miért hoz romlást és szerencsétlenséget. De nem is, hiszen ennek a Szerencsésnek a históriája: szinte egyedülálló. Ez csak a: hajdani világban lehetett így.: Az arany akkor hatalmat adott; a kapitalistának, hogy uralkodjék a többiek' fölött. Az: öreg Kulcsár is valami olyasmit mondott ma reggel, hogy! éppen ez a fő az új rendszer-! ben. Ez, hogy az arany ma! senkinek sem ad hatalmat mások fölött. Elgondolkoztató, mi is lett! volna, ha ez a pallér abban a; hajdani világban egyszer csak: előáll az aranyával, és akkori: módi szerint él vele. Bizonyo-: san valami nagy gyárat alapított volna, száz és száz munkást alkalmazott volna, s annak az aranynak a segítségé-! vei kiszívta volna, a velejüket,: mint akármelyik tőkés. Hát; igen, igaza van az öreg Kulcsárnak, hiába is volna ma valakinek egy A parancsnokok másik csoportja az egység híradásának megszervezését tanulja, tovább fejleszti ismereteit. (Miklós Ferenc előadó, Pete Károly, Nagy János, Keresztes József és Tóth György.) A járási egészségügyi munka- értekezletek néhány tapasztalata Az elmúlt hetekben zajlot-c&j szekérderéknyi tak le a körzeti orvosok és a aranya, itt minálunk semmire 5járások egészségügyi apparátuséin menne vele. Ha ügyeske-) dik és kockáztat — mert az ál-? lám nem engedi az arannyal) való kufárkodást —, talánf munka nélkül is nagyobb jó-4 léthez jut, mint aki a keze? munkájából él meg, de kizsák-? mányoló nem válhat belőle. Igaz, erről Haraszti is emlí-3 isának első negyedévi munkáját elemző munkaértekezletek. Az értekezleteken a járási -főorvosok ismertették az elmúlt negyedév munkáját, :majd néhány körzeti orvos és ;az egészségügyi intézmények vezetői számoltak be tapasztalataikról, illetve az intézmétést tett. Hogy ez a Szerencsésgnyek és a körzetek egészség- épp azért fenekedett már a^ügyi problémáiról. rendszerre is, mert nem nőhetett égig a szarva, nem lebe--? tett gyáros vagy másféle vér-; szívó. Ez is, mint a többi bur-i *• zsuj, nyilván valami rendszer-; változásra spekulált. No hi-! szén! (Folytatjuk.) A továbbiakban a csecsemőhalálozás helyzetét tárgyalták meg, s időszerű SZTK-, kórházi beutalási és egyéb kérdéseket vitattak meg. A KÖJÁL megyei munkatársa a soron Következő közegészségügyi és járványügyi feladatokról, a mezőgazdasági üzemek egészségül ügyéről, az oltásokról és a tisztasági mozgalom feladatairól szólott. Az értekezletek tapasztalatai szerint a tabi a nagyatádi és a barcsi járásban • fordult elő a legkevesebb megbetegedés. Megyei viszonylatban csökkent a fertőző megbetegedések száma, s már nem haladja meg az országos átlagot. Említésre méltó, hogy a csecsemőhalálozás az utóbbi években igen örvendetesen csökkent. Eredményes küzdelem folyt a megyénkben egykor igen súlyos problémát okozó szembetegség, a trachoma ellen. 1955- ben még ezren felül volt a nyilvántartott trachomas ok száma, jelenleg már csak 170. Végül a nyári egészségügyi feladatokról tanácskoztak az egészségügyi munkaértekezlet részvevői. Takarékoskodnak a munkaegységgel a balatonszentgyörgyiek Lógondozókat állítottak be és munkalapokat rendszeresítettek Munkaegységet takarítanak meg a balatonszentgyörgyi Csillagvár Termelőszövetkezetben azzal, hogy mind jobban megteremtik a nagyüzemi feltételeket, és áttekinthetőbb, pontosabb nyilvántartási rendszert vezetnek be. Vegyük sorra ezt a két módszert. Igavonóik eddig 4 kis istállóban voltak elhelyezve. A fo- gatosok etették a lovakat, ezért havonta egyenként 10 munkaegységet kaptak. Most a 29 pár ló közül 21 párat nagy istállóba kötöttek, s az etetést külön lógondozókra bízták. A 21 fo- gatos 210 munkaegysége helyett 135 jár havonta a 3 lógondozónak. A megtakarítás tehát havonta 75, évente 900. munkaegység. Az átszervezés eredményeként nappal is, éjjel is kevesebb embernek kell őriznie az istállót, a lovakat. Ezzel évi átlagban több mint 1500 munkaegységet takarít meg a szövetkezet. A lógondozók beállításával és az őrök létszámának csökkentésével — a tervezett munkaegységértékkel számolva — évente több mint 53 ezer forint az az ösz- szeg, ámennek kiadásátó! mentesülnek. Munkaegységet, tehát pénzt takarítanak meg anélkül, hogy az adott munka a legcsekélyebb mértékben is hiányt szenvedne. Másik módszerük: az új nyilvántartási forma alkalmazása. Mi volt az eddigi gyakorlat? A munkacsapatvezető naponta beírta könyvébe a tagok végzett munkáját. A teljesítményt ennek alapján számfoj tette — azaz átszámolta munkaegységre — a brigádvezető! Az összesítést a következő hónap első napjaiban beadták az irodába. Az ellenőrzés után vezették át az előző hónapban szerzett munkaegységeket az egyének tagkönyvébe. Hosszadalmasnak találták ezt az eijá rást a balatonszentgyörgyiek. Helyette most munkalapokat rendszeresítettek Németh Béla mezőgazdász kezdeményezésé' re. A két példányú munkalap fejrészét a mezőgazdász tölti ki. Ráírja például, hogy a C 5-ös táblán 30 holdon kukori cát vetnek 13 soros • géppel; feltünteti a napi normát és az egész terület elvetéséért járó munkaegységet. A munkalapot Simon Sz. Ferenc, a növénytermesztési brigád vezetője veszi át, s ő dönti el, hogy például a vetést melyik munkacsapatra bízza. Mindkét példányt megkapja a csapatvezető, ráírja a vetési munkában részt vevők nevét és a dátumot. A munka végeztével — tehát ha befejezték a vetést — a csapatvezető és a brigádvezető együttesen számfejti a tagok munkaegységét. A munkalap (“»v példányát beadják az irodába ellenőrzés (utókalkuláció) és nyilvántartásba vétel végett, a másik példány náluk marad, s azonnal átmásolják a munkaegységeket a tagkönyvekbe. Előnye ennek a módszernek, hogy ketten végzik t számfejtést — tehát ki van küszöbölve a részrehajlás, a munkaegységhígítás veszélye; nem kell várni a következe hónapig a tagkönyvekbe valc beírással; pontosai)ban rögzíti hető, hogy ki, mikor, hol, mit és mennyit dolgozott; és végül: mérhető, hogy egy-egy táblára mennyi munkaegységet fordítottak. A balatonszentgyörgyiek a muskautalványozást és az új nyilvántartási módszert csak rövid ideje alkalmazzák, de eddigi tapasztalataik is mutatják, érdemes volt rátérni. Gépkezelői taniolyamot indíiott a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés Téglagyárainkat egyre jobban gépesítik. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés kaposvári üzemeiben is vannak már sínkulik, azaz olyan motorok, amelyekkel a csilléket vontatják. Nem egy gyárban megtalálható már a nagy teljesítményű földkitermelő bagger is. Az előbbi könnyű, az utóbbi ne- héiz gépnek számít. Mindkettő kezelése szakképzettséget igényel. Ezért az egyesülésnél nemrég nehéz- és könnyűgépkezelő tanfolyamot indítottak. A tanfolyamon matematikát, fizikát, általános anyagismeretet, motorkezelést tanulnak. A szerzett ismeretek birtokában a dolgozók nemcsak szakszerűen kezelni, hanem javítani is tudják majd a gépeket. Ezzel elősegítik a termelés növekedését, és elejét veszik annak, hogy a több tíz- és százezer forint értékű motorok, gépek hamar tönkremenjenek. A baggergép-kezelők tanfolyama öt, a sínkuli-vezetők tanfolyama három hónapig tart. A szak- képzettség megszerzése után a gépkezelők órabére emelkedik. PARANCSNOKI TOVÁBBKÉPZÉS öt megye munkásőr-parancs- nokai vettek részt tíznapos továbbképző tanfolyamon Siófokon, a Munkaügyi Minisztérium üdülőjében. A parancsnokok az 1961—62-es kiképzési év anyagát tanulmányozták, hogy megfelelő színvonalon és jó módszerekkel adják majd tovább beosztottaiknak. Szoros programban, napi nyolc órán át lelkiismeretesen készültek parancsnokaink, s a kötött foglalkozások után ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket rendeztek számukra. £g,y, LAmj, eLitiduít MIKÉBEN a fiatal Brand- müller Kati még nem tudta, hogy mi lesz belőle Kaposvárott. Az édesapja — mondván, hogy gyerekei közül egy dolgozzék a városban is — Kaposvárra küldte a nagybácsihoz, aki lakást és nevelői gondoskodást ad a kis rokon- lánynak. Kati várakozással nézett jövője elé. A város szó hallatára sok minden megfordul az ember fejében. Először nem is gondolt másra, mint a színházra, a mozira, a sétára. .Egyszer sem ötlött fel benne, hogy nagybácsija majd a Textilművekben keres munkahelyet számára. Sohasem akart fonónő lenni, igaz, nem is ismerte a fonónők életét. Vajon leköthetné őt ez a munka? A gépek, az egyformán pergő orsók. ígérhetnek-e változatosságot egy élénk szemű, törékeny alkatú 15 éves kislánynak? Kati szertelen volt, s a »divatosabbI« szakmák iránti vonzódás élt benne. A nagybácsi nem haragudott meg azért, mert nem akart fonónő lenni. De felkeltette érdeklődését. . És most a legnagyobb elismerés hangján írhatok Katiról. Másfél éve a Textilművekb°n dolgozik, és nemrég jutalmat kapott. Mondhatná valaki, írhatnék másról is, hisz vele együtt sok munkást megjutalmaztak. Vannak Katinál idősebbek is az üzemben. Nos, éppen azért írok Katiról, mert még fiatal, tapasztalatlan, nem sokat tud az élétről. 17 éves korában mégis példakép lett egv olyan szakmában, amelyet voltaképven nem is maga választott. Miért? Miért emlegetik oly nagy szeretettel az üzemi bizottságon, miért néznek fel rá az emberek? Válaszként hadd idézzem Kati néhány mondatát: WEM TS OLYAN VNAL991 ” MASAK a gépek, mint ahogy elképzeltem. Érzékenyek, s ha valaki nem úgy bánik velük, ahogy kell, bogarasak, kiszámíthatatlanok. Hosz- szú ideig minden nap legyőztek a 11-es előfonóban. Nem tudtam teljesíteni a tervet, bántott egy kicsit. Sikeresen megtanultam a szakmát, és úgy éreztem, várják tőlem a jó munkát is. Talán éppen ezekben a napokban hirdetett versenyt a gyár igazgatója. Biztatást éreztem a felhívásból, és egyik reggel megpróbáltam. Megfontoltabban dolgoztam, előre tudtam, hogy melyik munkafolyamat után mit, hogyan fogok csinálni. Aztán sikerült elérnem, hogy a 4,5 helyett ma már naponként 10 km fonalat gyártok. egyik gépemen. Ezt tartottam és tartani is akarom.« A 17 éves kislány, aki valaha légvárakat épített, és iuu- ziókhoz igazította életét, ma már reálisan gondolkozó ember. Hamar felismerte, hogy ebben az országban bármilyen munkaterületen dolgozik is, mindenki megtalálja számítását, ha jó szándékú és törekvő. Megbecsülik... Nemrég ajánlották neki, hogy legyen technikus, van lehetőség a tanulásra. Az ötletet nem tartja rossznak, de még gondolkozik. Nagyon megfontolja, hogy érdemes-e otthagyni a gépeket, amiket leleményességével, ügyességével állított szolgálatába. Másfél éve, amikor Kaposvárra utazott, még maga sem hitte, hogy ez örömet, megnyugvást adhat egy fiatal lánynak. És ha lázadozott volna a nagybácsi ellen, amikor a fonónői szakmái ajánlotta? Ha fantasztikus légvárakat épített volna, és »divatos« vagy túlbecsült szakmák után szalad? Rágondolni is rossz. Most nem tudna ilyen jól pihenni, szórakozni szabad idejében és mosolyogni önfeledten, életbe vetett hittel, bizalommal. í) E SZERENCSÉRE azt a Katit, akit a Kaposvárra robogó vonaton mint papírhajót dobáltak a képzelet hullámai, már nem lehet megtalálni a Brandmüller családban. Megváltozott. És ez a Kati mindenki örömére kedvesebb, kiegyensúlyozottabb, okosabb lány. Szegedi Nándor A somogyi parancsnokok égj csoportja ellenőrző foglalkozáson számol be a tanultakról. (Zsók Ferenc, Rácz Károly, Varjú Márton és Zsák György.) A munkásőr-szakácsok kitűnő ételekről gondoskodnak. Délben és este a vendéglátó vállalat két pincére szolgálja fel az ízletes és mennyiségileg is kielégítő ételt.
