Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

Kedd, 1961. május 16. s SOMOT,TI NfiPUBP Nem elég* csak a szövetkezet igyekezete Ahány naposak, annyi dekásak a somogyjádi Augusztus 20. Tsz csibéi Szakaszos nevelési módszer — Száraz meleget és friss levegőt biztosítanak — Szecskázott almot használnak Az iskolában kezdődött. A tízpercekben, iskolába menet és hazafelé hangzottak el a megjegyzések: — Neked ócska szövetből van a ruhád, mert a te apád a tsz-ben ' an, de nekünk a leg­jobb szövetből varr a szabó, és megveszik a legdrágább cipőt is, mert az én apám az erdészetnél sokat keres. — A gyermekek pityeregve értek haza, s a vallatás során a szü­lők joggal felháborodtak. Mert ugye, senki sem vitatja, hogy az apróságok szájából elhang­zott »hencegés« nem gyermeki gondolat szülötte. A bajok gyökerei Somogyud- varhelyen elég mélyre nyúl­nak. A Március 15. Tsz 504 tagjából mindössze 290-en dol­goznak a közösben. 24 éven aluli tag nincs. 24 és 30 év kö­zött összesen ketten vannak. A szövetkezet tagságának átlagos életkora ötven éven felül van. Ez a rövid statisztika is mutat­ja: munkaerő gondjai vannak a közösnek. Ráadásul a faluból kétszázan járnak el máshová dolgozni, közülük sokan terme­lőszövetkezeti tagak. A tör­vénytelenséget a másutt dolgo­zó emberek — Somogyi István, Somogyi Pál, Makarics István, ifj. Bálics József (Zrínyi utcai), Pintér László — azzal tetézik, hogy különféle hangulatokat keltenek, hetykén dicsekednek: nincs az az erő — úgymond —, amely visszahozza őket a kö­zösbe. Komi a dicsekvés. A szövetkezet új vezetősége hozzáfogott a bajok orvoslásá­hoz. Leültek a Dél-somogyi Er­dőgazdaság vezetőivel, beszél­gettek a problémákról. Meg­állapodtak abban, hogy az er­dőgazdaság — követve a tör­vényességet — visszaküldi a termelőszövetkezeti tagokat. Sőt felvilágosító, nevelőmunká­val s ha szükséges, fizikai munkával is támogatják a kö­zösséget. Persze ha a szövetke­zetben nincs munka, a tagok részt vállalhatnak az erdőgaz­daság tennivalóiból. Nagyon időszerű és helyén­való volt ez a találkozás, ez a megbeszélés. Sajnos azonban, a szövetkezet vezetői csak a Dél-somogyi Erdőgazdasággal tudtak kapcsolatot teremteni. A Vízügyi Igazgatósággal és a vértesi erdészettel nem sikerült dűlőre jutniuk. Pedig ők szá­mos szövetkezeti tag munka­erejét kötik le. Igaz, hogy a Március 15. Tsz tavalyi vezetői a múlt év tavaszán — nehéz lenne kideríteni, hogy milyen alapon és elgondolásból — el­távozási papírt adtak ki ezek­nek a tsz-tagoknak, jóllehet 1960 eredménytelenségének ép­pen a munkaerőhiány volt az egyik legfőbb oka. Az idén márciusban a szövetkezet felet­tes szerve, a küldöttgyűlés ér­vénytelenítette ezeket az iga­zolványokat. Ezt a határozatot eljuttatták azokra a helyekre, ahová eljárnak dolgozni a fa­luból. De semmi eredmény. A vértesi erdészet a hozzá küldött levelekből, úgy látszik, nem tud vagy nem akar szót érteni. Tudvalevő a faluban, hogy a Vízügyi Igazgatóságnál dolgo­zók beszélnek legtöbbet a tsz- ről, munka közben meghány- ják-vetik a közösség gondját- baját. Jó lenne, ha az igazga­tóság vezetői végre felfigyelné­nek erre, és szakítanának időt rá, hogy tájékozódjanak a hely­zetről. Minden bizonnyal meg­értenék akkor, hogy a közös­ségnek miért' fontos ezt az ügyet mielőbb rendezni. A falu közvéleményét érthe­tően felháborítja a gyermekek­től elindult szóbeszéd. Most, amikor lelkiismeretes szorga­lommal megkezdték a tavaszi munkáltat, és új irányítással arra törekednek, hogy a múlt év hibáit megszüntessék, igen időszerű volna ezt az alapjában véve törvénytelen helyzetet felszámolni. Ebhez azonban nem elég a szövetkezet igyeke­zete. Szükséges, hogy végre értsenek a szóból azok az in­tézmények, amelyek ez ideig nemigen fordítottak gondot a hozzájuk küldött kérő levelek­A somogyjádi Augusztus 20. Tsz jó hírnevét az új üzemág, a csibenevelés is öregbíti. A gondozók arra törekszenek, hogy a nevelés minden idősza­kában biztosítsák a naponkén­ti és darabonkénti 1 dekéjs súlygyarapodást. Így érték el, hogy a csibék kéthetes koruk­ban 48 dekát, nyolchetes ko­rukban 57 és tízhetes koruk­ban 74 dekát nyomtak. Kéré­sünkre Torma László, az állat­tenyésztési brigád vezetője Is­mertette csibenevelési módsze­rüket. — Megfelelően előkészített, tágas helyen fogadtuk a csibé­ket — mondotta. — Az első ál­lományt 80 négyzetméteres ne­velőben helyeztük el. Ekkor 50 csibe jutott egy négyzetméterre. Háromhetes koruktól egy 120 négyzetméteres területen ne­veltük őket két hétig. Ezután 160 négyzetméteres területre kerültek. Azért kellett így ten­nünk, mert kezdetben nem állt rendelkezésünkre megfelelő nagyságú férőhely. A napos­csibéket frissen fertőtlenített, 2—3 napon át fűtött, 20 cm mély száraz alommal felhin­tett, száraz levegőjű épületben fogadtuk. Az almot száraz bú­zaszalmából szecskáztuk 4 cm hosszúságban. A száraz és friss levegőt úgy biztosítottuk, hogy fűtés közben is többször szellőztettünk. Így olyan leve­gőt és hőmérsékletet nyertünk, amelyben az ember a legszíve­sebben tartózkodik. Ez felel Az Élelmezésügyi Miniszté­rium illetékes igazgatósága beszámoltatta múlt évi munká­járól a Kaposvári Sütőipari Vállalatot. A beszámolóból ki­tűnt, hogy a tervezett 578 ezer forint helyett 1 millió 16 ezer forint nyereséget ért el a válla­lat. A termelékenységi terv tel­jesítésével azonban, elmarad­meg legjobban a naposcsibék­nek is. A somogyjádiak tehát bebi­zonyították, hogy szőkébb ne­velőházakkal is lehet célsze­rűen gazdálkodni. Tapasztalták! azt is, hogy jó, ha a tsz megbí­zottja jelein van a keltetőállo­máson a naposcsibék kiváloga­tásánál. Az első alkalommal ezt elmulasztották. Nem is volt olyan az állomány, mint ami­lyent szerettek volna. A máso­dik turnus átvételéhez már maga az elnök ment el, és vá­logatta ki a 4000 naposcsibét^ Nincs is rájuk panasz. Egyetlen beteg vagy gubbasztó csibét se hoztak. Az első eresztést saját keverésű takarmánnyal kezd­ték etetni, mivel azonban nem mindig tudták biztosítani a ta- karmánymeszet és más összete­vőket, ezért fokozatosan áttér­tek a csibetáp etetésére. A má­sodik turnust már teljesen ez­zel nevelték. így számottevőbb súlygyarapodást értek el. Igen fontosnak tartják, hogy a gondozók megfelelő ismere­tekkel és gyakorlattal rendel­kezzenek. A tsz-ben csak Fara­gó Istvánná végzett csibeeeve- lői tanfolyamot. Ezért megbíz­ták a többi gondozó betanítá­sával. Most már nekik is meg­van a gyakorlatuk. Szívesen végzik munkájukat, mert átla­gosan havonta 1800 forintot ke­megdrágítja a szállítást, mivel két háromtonnás kocsit kell egy-két süteménnyel reggelen­ként útnak indítani, A jövőben gazdaságosabbá akarják tenni a szállítást. 25 fajta jó minősé­gű termék forgalombahozásá- val akarják bővíteni főként a tojásos és vajas sütemények választékát. Fokozzák a taka­rékoskodást. Az eddigi 12 fo­rint helyett 10 forintra szorít­re. Vörös Márta Becsületes, jő munkás Kovács József traktoros, ö vetette el az összes kukoricát a sávoly! Üj Elet Termelőszövetkezetben, s az elnök őszinte elismeréssel nyilatkozik munkájáról. Vala­hogy Így fogalmazta meg véleményét: mindegy neki, hogy vasárnap van vagy éjszaka, süt a nap, vagy esik az eső, a munka mindennél előbbre való. És szereti a gépét, gondozza, ápolja, vigyáz rá. Ez a jó vélemény nemcsak Kovács Józsefről terjedt el a tsz-ben. Elégedettek valamennyi traktorosukkal: Varga Im­rével, Béres Illírével, Tordal Miklóssal és a szerelőbrigád ve­zetőjével, Hajdú Jánossal is. Az ő jól szervezett, közös munká­juk eredménye, hogy a tsz-ben minden munkát jó minőségben cs késedelem nélkül végezlek el. Érthető hát, hogy a szövet- kezet tagjai megszerették a gépeket, még inkább jó dolgos irányítóikat. A SZŰKSZAVÚ EMBER resnek a prémiummal együtt. Hogyan gazdálkodott a múlt évben a Kaposvári Sütőipari Vállalat? TVEHEZEN FORMÁLÓD- ^ ’ NAK gondolatokká a szavak. Apródonként kell húzo­gatni őhzt, mint a fűrész alól a deszkákat. De hát Varga Já­nos nem bőbeszédű ember, legalábbis saját magáról nehe­zen éji egy-két szót. Hogy mi-t ért lett április 4-én kiváló dol­gozó? Vagy hogy minek tulaj­donítható, hogy 1926 óta a Bar­csi Fűrészüzemben dolgozik? — Hát mert.... — és itt megakad egy pillanatra. Mit is mondhatna? Jól dolgo­zik? Nincs abban semmi rend­kívüli. És hogy 35 esztendeje egy helyen? Minek ment volna el? Barcson született, itt kezd­te a munkát. Annak idején itt érezte először a fa kesernyés illatát s a fűrészporszemek csiklandozását. Annak idején, 1926-ban... Ré­gen volt már, s az idő sok mindenre fátylat borított. Ami rossz volt, arra azért. A jó meg csak ritkán jutott el Varga Já­nosig. A szétfolyt emlékeket nehéz összeszedni, régen elve­szett már az időrendiség, csak foszlányok maradtak a 35 évből. Tizenhárom éves volt, mikor a fűrészüzembe került. A ha­todik osztály elvégzése után ment dolgozni, mert a pénz kellett. Hatan voltak testvérek, ő a legkisebb, s alighogy meg­született, apa nélkül maradtak. Amint felcseperedett, a ■ csa­ládnak szüksége volt rá. Kenyér kellett, ahhoz pénz... A 13 éves kisfiú vizet dott a rönktéri munkásoknak néhány filléres órabérért. Az első nagy élmény, ami nem fe­meg hor­lejtődött — az első kereset. Ha kevés volt is, de boldogan vitte haza, hisz megdolgozott érte. Az pedig, hogy több is juthat­na, ha másként osztják el a Nasici RT jövedelmét? Akkor még nem gondolt arra, csak esztendők múlva döbbent rá, amikor év végén az újságok közölték, hogy ez vagy az a részvénytársaság ennyi még ennyi haszonnal zárta az évet. Hogy kik dolgoztak meg a mil­liókért, azt ő tudta, mert látta és érezte. Látta a nehéz mun­kától kiizzadt mellű férfiakat, akik fűrészport köptek... És néha bizalmas baráti kör­ben meghümmögték az újságok hozta hírt, hogy még szebben, még jobban zárt a részvénytár­saság, ahol őh dolgoznak. A haszonból persze nem láttak semmit. Néha-néha karácsony­kor kaptak fizetéskiegészítést — jutalomként. Hogy mennyit, az a vezetők kedvétől függött. — A kedvüktől — mondja, aztán megint hallgatunk. Csönd. De már átfutottunk né­hány évet. A vízhordó fiú fű­részhez került. Esemény? Nincs semmi. Nincs miről beszélni. — Esetleg arról — lélegzik fel Varga János —, hogy ak­kor kezdtem megszeretni a munkát, amikor bevezették a nyolcórás munkaidőt. A harmincas években lehe­tett ez. És volna miről beszélni, pa­naszkodni a tíz vagy tizenkét órás munkanapokról, de ő nem festi le, hogy milyen is volt az. Elmúlt. Tán Icár is megemlíte­ni, hisz nem szívesen beszélünk Esztergályos szakmunkásokat lelveszünk. Bérezés: időbér + prémium. Órabér: 6—14,— Ft-ig. Meleg, hideg ebéd, választékos menü üzemi konyhánkon 3,40 Ft-ért rendelkezésre áll. Kedvezményes^gázszolgálta­tást biztosítunk. Útiköltséget csak végleges felvétel ese­tén térítünk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írás­ban munkaügyi osztályunkon. DUNÁNTÚLI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR NAGYKANIZSA. (3617) a rosszról. De ha muszáj lenne, ha nagyon kérnénk, akadna számos szomorú szó, ami a fű­részek mellett elhangzott. Ti­zenkét óra xnég elvétve, túl­órázva is sok. Nem pedig na­ponta mindig ennyi. L'ELSZABADULÁS a.. Varga János régi dol­gozója már ekkor az üzemnek. Munkás vagyok — mondja in­kább magának, és belép a pártba. Új élet születik ekkor a Dráva mellett. Ismét felsivi- tanaik a fűrészek, de már meg­változott a hangjuk, s egyre változik. Egy nagy szalagfűrész áll várva, hogy munkát kapjon. A háború e}őtt vette az üzem, de még nem állították fel. Nem dolgozhat mellette akárki. Fel­szerelik, s a művezető őt java­solja... Elvállalja és nem moz­dul mellőle. Államosítás ... Már nem kell félni, hogy néhány hónapra vagy félévekre leáll a gyártás, kereshet magának más mun­kát. Gyökérszedés, alkalmi mun­ka. Most minden biztos. Tovább­ra is szűkszavú, de nagyon szorgalmas ember. Ismeri a vállalat, bízik benn«.. S 1951- ben megteszik elörajzólónak. A vállalat munkájának minősége a gazdaságosság tőle függ. ö osztályozza a deszkákat, hogy miből mit készítsenek majd. Nem kell félteni, 6 meg az öreg telep összeedzetteh már egy­mással. Varga János itt csak lelkiismeretesen tud dolgozni. Pártbizalmi lesz. Tanít, ne­vel, s tán most hallatja elő­ször igazán hangját. Most is halkan, szűkén méri a szava­kat, de mindenki megérti. Minden hibát észrevesz, »nem jól van ez így«, mondja aztán csöndesen figyeli, hogy] hallgatnalo-e rá. És örül, mi kor látja, hogy úgy tettek,j amint javasolta. S hogy felada tát még jobban ellássa, faipar szakmunkásvizsgára készül, ___ TTJA, ÉS 1 1 ÜZEM! — Ne csak a fát és a gépeket ismerjük, hanem azok összete­vőit is. És idős fejjel nekilát a tanu­lásnak. 1960-ban kitűnően vizsgázik. Bizalmi funkciójáról lemond. Egy fiatalembernek adja át. De együtt dolgoznakés tanácsai­val segíti a fiatál bizalmit. AZ ÜJ — csillan fel a szeme — szép, modern lesz... már látható. Ha akad időnk, mindig megnézzük, hogy ha új is, ne legyen majd ide­gen. Persze azért meg kell majd szoknunk. Mindenki örült vele együtt, mikor »Kiváló dolgozó« jel­vénnyel tüntették ki. Régen tán irigykedtek volna, ha ő több karácsonyi jutalmat kap, mint társai. . Régen. *. Roland Ferenc tak. Megtakarítást értek el az olajtüzelés bevezetésével és az egyéb költségek nagyarányú csökkentésével. A műhelyel­számolás rendszeresítésével jól tudták irányítani és ellenőrizni a sütödék gazdálkodását. A dolgozóknak mintegy 15 napi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést osztottak. A beszámoló több hiányossá­got is szóvá tett. Sokba került például a fuvaroztatás. Az elő­írásnál több lisztet és sót hasz­náltak fel a kenyér és a süte­mények előállításához. Mivel az éjszakai műszakot a minisz­térium megszüntette, nehézsé­get okoz a reggelizők és boltok süteménnyel való ellátása. Ezért kénytelenek szabályelle­nesen éjjeli műszakot szer­vezni. Így is az előírtnál hama­rabb kell a sütés után kiszállí­tani a süteményt. Ez viszont ják le a tüzelőfajlagot. A minisztérium képviselői elemző módon vitatták meg a vállalat gazdálkodásáról szóló jelentést, és határozati pontok­ba foglalták a főbb tennivaló­kat. Eszerint a szén minőségé­nek megóvására olcsóbb beton- elemből megfelelő tárolóhelyet kell sürgősen létesíteni. Az ed­diginél jobb minőségű szénnel kell kifüteni a kemencéket ott, ahol még szénnel tüzelnek. Felhívták a figyelmet a liszt minőségének megfelelőbb el­lenőrzésére. A vállalat laborán­sa ne a malomban végezze a liszt vizsgálatát, mert az nem visz jóra. Megfelelő minőségű lisztet követeljenek a Man lomipari Vállalattól. Fejleszte­ni kell a laboratóriumot, meg­felelő vizsgálót kell beszerezni. APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. ADÁS-VÉTEL jiÜH ________________________-• K elet-Ivánfa utca 58-as számú házrész beköltözhetóen kerttel el­adó. (9718) Kaposmérőben Zrínyi u. 8. szám alatti családi ház azonnali beköl- tözhetőséggel eladó.___________(9702) U tcai szoba-konyhás, mellékhe- lyiséges, kertes házrész beköltöz­hetően eladó. Szigetvári u. 56. (9718) Beköltözhetően eladó háromszo­bás összkomfortos családi ház. Cím 9706-oSv számon a Magyar Hirdető­ben. (9706) Béke u. 61. sz. alatt jó állapotban levő 48 basszusom tangóharmonika eladó. (1604) Kecel-hegyen sürgősen eladó 1000 n-öl terület (ebből 200 n-öl erdő) présház-pincével, gyümölcsös, szőlő. Érdeklődni: Németh Ferenc, Füredi u. 34. (1606) 250-es Pannónia eladó.* Érdeklőd- > ni lehet: Berzsenyi u. 31. sz. (1607) Keveset futott zöld Pannónia igé­nyesnek eladó. Homola József, Be- degkér. (3624) Kaposvárott Toldi Miklós u. 10/a számú kis családi ház beköltözhe­tően eladó. (9751) 15 darab 60x90-es betonfedlap, 3 db .4 méteres gerenda, l db 4,30-as betongerenda, 125 köbcentis D Csepel motorkerékpár eladó Liszt Ferenc u. 12. alatt. (9739) Kétszobás szuterénos családi ház eladó. Beloiannisz u. 71. (9743) Szoba-konyha-kamrából álló ház­részt vennék. Ajánlatokat 9742-es számra a Magyar Hirdetőbe. (9742) Egy 350-es Standard oldalkocsi­val vagy anélkül olcsón eladó. Megtekinthető . vasárnaponként: Palancsa, Gyékényes, pályaudvar 20. (9746) Balatonlelle-felsőn 150 n-öl telek épületanyaggal, építési tervrajzzal eladó. Érdeklődni 9747-es számon a Magyar Hirdetőben. (9747) Moszkvics 402-es személygépko­csi eladó. Megtekinthető vasárnap: XII., Kékgolyó u. 1., házfelügye­lőnél. (7861) CSERE íüiii Szoba-konyhás, mellékhelyiséges, kertes, disznótartásos lakásomat elcserélném megegyezéssel hason­lóért vagy nagyobbért. Kanizsái u. 18. (1608) A L L A S Plakátragasztót azonnal felve­szünk. Magyar Hirdető, Kossuth Lajos u. 4. (9757) ijini házasság ]jij 70 éves magános férfi keresi hoz­záillő asszony ismeretségét házas­ság céljából. 2 házam, havi 500 Ft nyugdíjam van. Leveleket »öreglak« jeligére a kiadóba ké­rek. VEGYES Temetkezési Vállalat fükaszálást felesbe kiad. (9740) Egyedül álló dolgozó nő albérleti szobát keres. Cím 9753-as számon a Magyar Hirdetőben. (9753) Épület-, ablaküvegezést vidéken is vállalok. Molnár János üveges, Nagyatád. _________ (2833) V arrógépek garanciális javítása Szabó műszerészmesternél, Kapos­vár, Berzsenyi u. 30. (5085»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom