Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

Csütörtök, 1961= májas 11. 5 SOMOGYI NÉPLAÍ Átépítik a nagyatádi művelődési házat. A Somogy me­gyei Tatarozó Vállalat két dolgozója, Kabát Kálmán és Árvái János vállalta, hogy munkaidő után díjtalanul lebetonozza a művelődési ház udvarán levő táncteret. A fiatalok alig várják már a munka befejezését. Kontármunka A nnak idején, amikor az első céheik megalakultak, megjelentek az első kontárok is. Magyarországon 1307-ben keltezték az első céhalapító okmányt, így bátran számíthatjuk ezt az esztendőt a kontárok születési évének is. Persze egészein mást jelentett kontárnak lenni 1307-ben — akkor ugyanis megesett, hogy éppen a legjobb iparosokat nem vették fél a testületbe, mivel a mesterek féltették a ma­guk dicsőségét —, és egészen mást jelent kontárkodmi most, hatszázotvenegynéhány év után. A mai kontárokról nem igen mondható, hogy remekműveik miatt üldözik őket (hiszen munkájukat nem véletlenül hívják kcmtármuhkának), hanem mert iparengedély nélkül dolgoznak, nem fizetnek adót, és elveszik a munkaalkalmat a hivatásos mesteremberektől. Ezért keiu. tevékenységüket megakadályozni. Ezzel mindenki egyetért. Egyetértenek a kisiparosok, a községi és járási szervek, mégis alig-alig történik valami érdemleges intézkedés. Ha néha valakit kontárkodáson csíp­nek, legfeljebb ha 50—200 forintra megbüntetik. Ilyenkor azt mondja a kontár: »Nem kell fizetnem adót, évente eset­leg egyszer-kétszer megbüntetnek, ez semmi az esetleges adó­hoz képest (hát még a keresethez!), ráadásul reklamációt sem fogadok el, még csak panaszra sem mehetnek a felsőbb szervekhez, ha rossz munkát végzek.« És hogy bántódása se igen essék a jogosulatlan iparűző­nek (ez ugyanis a hivatalos neve, csak éppen ott nem ismerik ilyenformán, ahol így kellene szólítani őket), vállal munkát még a hivatalos szervek munkatársaitól is, de az is megesik, hogy valamelyik ipari csoport előadójának, a felesége a- leg* ismertebb kontár a környéken. Persze nem lenne szép dolog megbüntetni egy embert, mert kabátot készített nekem, még ha csúnyául elszabta is — vélekedik az illetékes —, és elnéz a panaszok fölött. Az meg csak természetes, hogy saját feleségét sem bünteti meg senki, mikor pénzt hoz a házhoz. Szaporodnak a kontárok. Olyannyira, hogy már nem is a kisiparosok üldözik őket, hanem ők üldözik a kisiparoso­kat. így adódott, .hogy amikor Vesére sikerült egy női szabót szerezni, az rövid idő múlva elhagyta a, községet, ugyanis a sok kontárral nem állhatta a versenyt. Majdnem így járt Szentgáloskéren is egy női szabó, de a KIOSZ tudomást sze­rezve az esetről még idejében közbelépett. Sikeres működé­se azonban még mindig nincs biztosítva. • Lehetne sorolni tovább, hogy sok kontár működik Böhö- nyén meg a többi községben, és bár tevékenységükről min­denki tud, senki sem tesz ellenük semmit. Pedig ha a tör­vény szigorával sújtanák a kontárokat (3 ezer forintig, ter­jedő pénzbüntetés és a szerszámok elvétele), nyilván jobban meggondolnék, érdemes-e így mellékkeresethez jutni. Ami a kontárok elleni küzdelmet illeti, nem szabad kontármunkát végezni ebben sem..: K. F. A hivatásszeretet szép példája Ahol a biológiai szemléltető eszközöket készítik Nem az Iskolai Felszerelése­ket Értékesítő Vállalat munká­jára gondolunk, amelynek hi­vatalból feladata lenne, hogy ellássa az iskolákat megfelelő felszereléssel. Az iskolák szer­táraiban még ■ sok a »hiány­cikk«. Nem is csoda, hiszen IFÉRT Vállalat csak egy van, fejlődő, valamint új iskola pedig nagyon sok van az or­szágban. Ennek a hiánynak a csök­kentésére alakult meg Kapos­várott egy biológiai szertárfej­lesztő szakkör. Tagjai biológia szakos pedagógusok a kapos­vári járásból és a városból. Harmadik éve a tanév minden péntekén összejönnek a Ka­posvári Berzsenyi Dániel Álta­lános Iskolában, és egy dél­utánt áldoznak ennek a mun­kának. Hivatástudat és ügyszeretet vezeti őket. Csak ezzel' ma­gyarázható, hogy három évvsl ezelőtt, amikor a csoport meg­alakult, saját összeadott forint­jaikból teremtettek anyagi bá­zist, s azóta, különösen mi óta | tanácsi támogatást is kapnak,! egyre fokozódó buzgalommal! csinálják a különböző száraz és| nedves preparátumokat, do-| bozos készítményeket. Munka-1 juk célja az általános iskolai! biológiai tananyag szemléltető-1 sének elősegítése. S ezt a célt* sikerül is elérniük. Készítmé-I nyeik — a kérődzők összetett! gyomorszerfcezete és a májmé-! tely formaimban; a burgonya-! bogár-lárva, -pete, -bogár. és| -báb kártételét s az ellen valót védekezést szemléltető üveg-t lapos dobozkészítmény —| mind gondos szakértelemről ta-| núskodnak.' Nagyon érdekes a! napraforgó feldolgozását be-j mutató doboz, és igen erede-J tiek, ötletesek a különböző! nemesítési módok, az oltás,! szemzés, a legfrissebb készít-♦ menyek között. Ezeket a szemléltető eszkö-| zöket általános iskolák kapják i meg, s csupán a felhasznált« anyagot kell kifizetniük. A Zákány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szakképzett' ruházati boltvezetőt keres felvételre. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. (3611) Telefon: Gyékényes 207. Amit Amikor a nyolcadik szput- r.yik pályájára bocsátotta a szovjet Venus-rakétát, egy csa­pásra az egész emberiség ér­deklődésének előterébe került az esthajnalcsillag néven mái évezredek óta ismert csillag. Ezt az égitestet a mai csillagá­szok ősei is sokszor leírták. Ez a bolygó közelebb van Földünkhöz, mint a naprend­szer bármely más bolygója, és ugyanakkor az összes bolygó­nál makacsabbul ellenállt ed­dig a tudósok minden kísérle­tének, amellyel titkairól sze­rették volna fellebbenteni a fátylat. 1961 folyamán a Venus a földi megfigyelés szempontjá­ból különösen kedvező helyzet­be kerül. Április közepén kb. 42 millió kilométerre közelítet­te meg Földünket. S már feb­ruárban is az esti égbolt min­den más csillagánál fényeseb­ben világított. Akkor azonban, amikor a Földhöz legközelebb kerül, sajnos éppen sötét, meg- világítatlan oldalával fordul felénk. A Venust hol alkonyati, hol hajnalcsillagnak nevezik, és a látóhatár fölött kis magasság­ban ez a fényes csillag jól. meg­figyelhető. Néha még nappal is láthatjuk szabad szemmel. A felhőkbe burkoló dzott bolygó A Venus a Föld pályáján be­lül halad, a Nap és a Föld kö­zött helyezkedik el a pályája. Amikor pontosan a Nap és a Föld között halad el — ezt ne­vezik a csillagászok alsó kon- junkciónak (együttállásnak) —, néha még 40 millió kilométer­nél is közelebb kerül hozzánk. Kár, hogy minden ilyen eset­ben sötét oldalát fordítja fe­lénk. A Venus közepes távol­sága a Naptól 108 millió kilo­méter. Pályája csaknem szabá­lyos kör. A Napot 225 földi nap alatt kerüli meg; átmérő­je pedig kb.. 12 500 km. A Ve­nus tömege a Föld tömegének 81.8 százaléka, anyagának sű­rűsége pedig a Föld anyagának 84,3 százaléka. A Venus még akkor is az ég­bolt legfényesebb csillaga, ha Földünktől a legtávolabbi , hely­zetébe kerül. Ilyenkor is 13- szor erősebb a fénye, mint az égbolt legfényesebb álló csilla­gának, a Sinusnak. Távcsővel a Venus semmit sem árul el felületéről. Csu­pán néhány helyen láthatók rajta sötétebb és világosabb foltok. Ezek felhőszerű képződ­mények, amelyeken át a boly­gó felszínét sajnos nem láthat­juk. 1927-ben Ross amerikai csil­lagász nagy távcsöveken át fényképezte a Venust, és ki­derült, hogy az ibolyántúli su­garakra érzékennyé tett felvé­teleken igen sok világos és sö­tét folt mutatkozik. Ross néze­te szerint a világos foltok a valóságos felhők, míg a söté­tek a felhők közötti rések, eze­ken át bepillanthatunk a lég­kör alsóbb rétegeire. Az alsó réteg sárgás színű, s ennek okozója valószínűleg a benne lebegő por. Ross feltételezte, hogy a Venus-sarló csúcsainál vannak a bolygó pólusai. A felhők megszakadásáról tanús­kodó sötétebb foltok pedig a bolygó egyenlítőjénél vannak. Ezek a foltok gyorsan változ­nak, hol itt, hol ott jelennek meg. 1950 és 1954 között megálla­pították, hogy a Venust fedő hatalmas felhők sávos szerke­zetűek, és kb. olyanok, mint amilyennek nagy távolságból Földünk felhőzetét is láthat­nánk. Meddig tart egy Venus-nap? A Pluto — naprendszerünk legtávolabbi bolygója — kivé­telével a Venus naprendsze­rünk egyetlen bolygója, amely­nek saját tengelye körüli for­gásidejét, vagyis a Venus-nap időtartamát még nem ismerjük. Sok találgatás fűződik a Ve- nusnaphoz. Belopolszkij orosz csillagász a pulkovói obszerva­tóriumban még az első világ­háború előtt a Venus színkép- meréseivel 34.5 órás körülfor­dulási időt állapított meg. Né­zete azonban aligha te kin the­a VENUSRÓL kell /WVVWW WV t/VVW ¥WVS tő helytállónak. Lowell ameri­kai csillagász és sok más tár­sa sem jutott megbízhatóbb adatokhoz. W. Pickering néze­te szerint egy Venus-nap 68 földi óráig tart. Egyik kollégá­ja 8 földi napra teszi a Venus- napot. A francia A. Dullfus és sok más csillagász viszont azon a nézeten van, hogy a Venus- nap pontosan ugyanolyan hosz- szú, mint a Venus-év, tehát a bolygó (akár a Föld holdja) ugyanannyi idő alatt fordul meg saját tengelye körül, mint amennyi idő egy Nap körüli, keringéséhez szükséges. Ha ez igaz lenne, akkor a Venuson a fizikai éghajlati viszonyok na­gyon furcsák lennének, hiszen a bolygó egyik féltekéje örökös sötétségben lenne, a másikat pedig a Nap szüntelenül mele­gítené. Ez pedig rendkívül nagy hőmérsékleti különbséget okozna a bolygó két féltekéje között 1956-ban amerikai csillagá­szok 11 m-es hullámhosszon megfigyelték a Venus rádiósu­gárzását. A rádiósugárzás pe­riódusa 13 nap volt A Föld forgását is figyelembe véve ebből azt állapították meg, hogy a Venus-nap ideje 22 óra és 17 perc. A későbbi megfi­gyelések azonban ezt a megál­lapítást nem igazolták. Az utóbbi néhány évben nagy pontosságú színképelemzéses mérésekkel az amerikai Mt. Wilson-hegyi obszervatórium kutatói azt állapították meg, amennyiben a Venus nyugat­ról keletre forog (úgy, mint a Föld), akkor a Venus-nap tar­tama több mint 7 földi nap, ha pedig keletről nyugat felé, akkor kb. 3,5 nap. A forró bolygó A Venus felhőtakarójának sugárzásából több csillagász azt a következtetést vonta le, hogy a felhőtakaró felső réte­gének hőmérséklete —39 C fok. De vajon mekkora a hőmér­séklet a bolygó felületén? Egészen a legutóbbi időkig feltételezték, hogy ez +60 — +80 C fok lehet. Am a rádió- mérések meglepő eredményre vezettek. Kuzmin szovjet csil­lagász és társai rádiótávcső­vel mérték a Venus sugárzá­sát, és ebből kiderül, hogy a bolygó felszínén +170 C fok is lehet a hőmérséklet, sőt azo­kon a részeken, ahol a Nap delel, tehát a legmagasabban áll, +200----1-300 C fokos hő­s ég létezhet Éjszaka a hőmér­séklet kb. 8 C fokra . süllyed. Vajon mivel magyarázhatjuk ezt az óriási különbséget a hő­éi emes és rádiótávcsöves mé­rések eredményei között? Nyilván ennek az az oka, hogy a hősugárzást mérő műszerek a légkör legfelső, hideg réte­geinek hőmérsékletét mérik, míg a rádiótávcsöves mérések a bolygó felszínéről szolgáltat­ják az adatot. Ha a további észlelések igazolják a szovjet csillagászok méréseit, akkor bebizonyosodik, hogy a Venus éghajlata rendkívül forró, és hogy felületén víz a nálunk megszokott alaikban nem for­dulhat elő, mert a közönséges légköri nyomáson réges-régen elgőzöigött volna. Ha viszont mégis létezik víz a Venus fel­színén, akkor az annyit jelent, hogy ott a légnyomás igen nagy értéket ér eL a felhők a bolygó egyenlítőjé­vel párhuzamosan helyezked­nek el. Ennek alapján a Venus egyenlítői síkja a pályasíkkal 32 fokos szöget zárhatna be. Jezerszkij szovjet csillagász a venuskorongon észlelt sávok fényerősségét vizsgálva azt ál­lapította meg, hogy ezek az éghajlati változásnak megfele­lő periodikus változásokat mu­tatnak, és hogy csak akkor ma­gyarázhatók meg, ha a Venus egyenlítői síkja valóban 32 fo­kos szöget zár be a pályasík­kal (a Föld tengelyének hajlás­szöge 23 fok 27 perc). Lehet-e óceán a Venuson? A Venus felszínét vastag felhőtakaró takarja el előlünk, és ezért a bolygó felszínéről közvetlen észleléseink nincse­nek. Mégis számos megfigye­lésiből, különösen a harkovi csillagvizsgáló intézet kutatási eredményeiből megállapítható, hogy a Venus felülete arány­lag sötét színű; és a beeső fényből mintegy 25 százalékot ver vissza, míg a légkörében levő felhők a beeső fénynek több mint 50 százalékát tükrö­zik vissza. t Barbasov szovjet csillagásza Venus fényképek fotometrálás- sal való kiértékelése során megállapította, hogy a Venus úgy, veri vissza a fényt, mint bizonyos tükröző tulajdonságú felületek. Hasonló eredményt kapott a Venusról visszavert fény polarizációs vizsgálatakor is. Ebből az tételezhető fel, hogy a Venus felszíne erősen tükröző tulajdonságú, ami pl. az óceán felszínére jellemző. Ugyancsak valószínű, hogy a tükröző hatás egy ré­szét a Venus-felhőkben lebegő jégkristályok okozzák, úgy, mint a földi felhőkben is. Le­hetséges, hogy a két ok együt­tesen hat. ‘ A Venus légköre A megfigyelések azt mutat­ják, hogy a Venus légköre na­gyon sűrű. Ezt a sűrű Venus- atmoszférát már 1761-ben Lo­monoszov fs felfedezte. Ami­kor ugyanis megfigyelte a Ve­nus áthaladását a Nap korong­ja előtt, megállapította, hogy a napkorong széle teljesen elmo- sódottá vált, amint a Venus bolygó odaért, míg korábban élesen kivehető volt. Amikor pedig a Venus a napkorong másik széléhez közeledett, új­ból elmosódott a napkorong széle, és a Venus korongját, amint a Napot elhagyta, fényes korong vette körül. Ebből kö­vetkeztetett Lomonoszov arra, hogy a Venust jelentékeny, a földi légkörhöz hasonló lég­kör veszi körül. A Venus-sarló megfigyelése­kor láthatjuk, hogy ez a sarló jóval a fél felületen túl terjed. Sőt igen keskeny sarlóalak ese­tében a bolygó sötét tányérját körülvevő teljes gyűrűvel egé­szül ki. Ezeket a jelenségeket a fény szóródása okozhatja a Venus légkörének felső rété» geiban. A Venus színképét sok csil­lagász tanulmányozta. Vizsgá­lataik azt mutatják, hogy az oxigén mennyisége a felhőré­teg feletti légkörben nem lehet több, mint az egész Föld lég­körében levő oxigénmennyiség egy ezredrésze. Ebben a réteg­ben vízgőzt egyáltalában nem találtak. Amikor azonban 1960 folyamán Strong amerikai csil­lagásznak sikerült egy távcsö­vet 24 km magasságba feljut­tatni, felfedezték a Venus lég­körében a vízgőzt. A Venus színszűrős vizsgá­latai azt mutatják, hogy lég­köre két rétegből áll. A felső réteg vékony és ritka. Az alsó vastagsága sokkal nagyobb. Az utóbbi réteg sárgás színű. 1932- ben a Venus színképét vizsgáló csillagászok széndioxidtól ere­dő széles sávokat figyeltek meg. A Venus-felhők felett te­hát nagy mennyiségű szén­dioxidgáz van. Ennek a réteg­nek a vastagsága 400—3200 m lehetne földi légnyomáson. Fel­tételezhetjük azt is, hogy a Ve­nus felhőtakarója alatt oxigén és vízgőz is van. B. Lyot ismert francia csil­lagász méréseiből megállapí­totta, hogy a Venus fényének polározottsága nagyon hason­lít az apró vízcseppekből álló felhőről kapott polarizált fény­hez. Feltételezhető tehát, hogy az oxigén, amely az ún. para- mágneses tulajdonságokkal rendelkező gázok közül a leg­erősebb ilyen tulajdonságú gáz, a Venus alsó légköri ré­tege alatt marad. Ugyancsak valószínű, hogy az oxigénnek az a hányada, amely a felhő fö­lött lehetne, az ibolyántúli su­garak erőteljes hatására erősen ionizálódik. Kozirev szovjet csillagász a Venus ún. hamu­fényének színképét vizsgálvaj abban számos egyelőre megha­tározhatatlan színképvonalat talált, de nem talált oxigénvonalat. Ugyancsak megállapította, hogy a Venus éjszakai égboltjának fénye kb. 50-szer erősebb, mint a Földé. Ez nem is meglepő. A Venus- ra, aihely a' Naphoz jóval köze­lebb van, mint a Föld, sokkal nagyobb számú villamos töltés­sel bíró részecske jut el a Nap­ról. Érdekes, hogy a Venusnak a Földünkön vett rádiósugár­zása arról tanúskodik, hogy légkörében villámokhoz hason­ló óriási elektromos kisülések zajlanak le, amelyek ezerszer erősebbek a földi villámoknáL Láthatjuk tehát, hogy a Ve­nusról meglevő ismereteink rendkívül szegényesek, és meg­lehetősen ellentmondanak egy­másnak. Most azonban, amikor a szovjet tudomány a világűr tanulmányozásában a legna­gyobb lehetőségeket tárta fel, amikor az első Venus-fakéta távoli célja fel? halad, végre valóban hozzá tudunk kezdeni azoknak a rejtvényeiknek meg­fejtéséhez, amelyeket a Venus, Földünk legközelebbi szom­szédja és testvére tett fel ed­dig a tudósoknak. (A Pravda cikke nyomán) RPRÚHIRDETÉSEK ADÁS-VÉTEL !!!':= Jó állapotban levő fehér asztal­tűzhely, kézikocsi eladó. Dr. Po­gány, Kossuth Lajos u. 10. (9713) A Venus-évszakok Vasút menti kaszáló eladó rész­ben is. Érdeklődni: Kaposvár, tüs- kevári állomáson. (1585) ÁLLÁS Ugyancsak súlyos probléma annak megállapítása, hegy a Venus forgásának tengelye a pályasíkhoz képest mekkora szög alatt hajlik, minthogy en­nek az elhajlásnak a következ­ménye az, hogy a bolygón év­szakok lehetnek-e vagy sem. Ha a bolygó forgástengelye a pályasíkra merőleges, akkor nincsenek évszakok, ebben az esetben csupán egyes éghajlati övezetek vannak, amelyekben állandóan ugyanaz az időjárás uralkodik. Minthogy a Venus felszínének részleteit nem lát­juk, tengelyének hajlásszögét is rendkívül nehéz megállapí­tani. Azért eddig még erre vo­natkozó megbízható adatunk sincs. Kuiper amerikai csillagász a Venus korongján észlelt sávok alapján azt állapította meg. hogy a légkör egyes rétegeiben. 2 db hármasablak üvegezve el- adó. Körtönye-hegy 2. ________(158S) J ó állapotban levő P—70-es sze­mélygépkocsi sürgősen eladó. Ér­deklődni lehet a marcali gyógy­szertárban._______ (2828) 2 szobás ház beköltözhetően el- adó. Szegfű u. 19. ________ (1591) É pítkezésből megmaradt ce­mentlap és tetőpala eladó. Nyár u. 36., Molnár.______ (1589) E ladó egy rövid új bécsi zongora és egy Lotz-íestmény* Cím a ki­adóban. (1538) Bécsi rövid zongora jó állapotban eladó. Érdeklődni: Kaposvár. Di- mitrov u. 80., Kádas. (9711) Vöröshadsereg útja 95. sz. két- szoba-konyhas és mellékhelyiség­ből álló ház 1200 n-öl területtel be­költözhetően eladó. (9707) Eladó egy jókarban levő 125-ös fekete Da hu via. Érdéklődni Arany János u. 66.____________________(9709) A lsóbélatelepen két teleknek is megfelelő saroktelek eladó. Víz és villany van. Bolthoz. Balatonhoz, vasúti megállóhoz közel. Érdeklőd­ni: Kaposvár, Dimitrov u. 80. sz. ala.lt* (9710) Faipari normást keres a Somogy megyei Faipari Vállalat. Jelentke­zés Kaposvár, Katona József u. 1. sz. alatt. (9665) A Nagyatád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósá­ga nagyatádi 3—400 ezer Ft rak­ta rkészíetű leértékelt áruk boltjá­ba textilszakmában jártas boltve­zetőt keres. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Nagyatádi vas-vegyes­boltjába nagy gyakorlattal rendel­kező, vas-műszaki szakmában jár­tas szakképzett eladót keres. Je­lentkezés az fmsz központi irodá­jában, Nagyatád, Petőfi u. 2. sz. (3610) V E G Y F S 1 kát. hold rét. egész’ évi kaszá­lásra kiadó. Érdeklődni: Horváth, Honvéd u. 17. (1590) Dolgozó férfi külön bejáratú bú­torozott szobát keres. Ajánlatokat 9708-as számra a hirdetőbe. (970S>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom