Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

Csütörtök, 1961. május 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP OljroAÓbik u'f cík Felháborodtam Sertésgondozó vagyok a drávatamási Kossuth Tsz-besn, a Somogyi Néplapot szorgal­masan olvasgatom. Sokat segít és tanít. Az újság egyik cikke felháborodást keltett berniem. A Vad szenvedélyek című írás­ra gondolok. Vajon milyen gondolkodású emberek kínoz­ták meg a cikkben , szereplő szerencsétlent? Ha valóban el­vitte volna a tarisznyát, akkor is inkább jelenteniük kellett volna a rendőrségen, mert úgy tudom, azért vannak a hatósá­gi közegek, hogy áz ilyen ügyekben eljárjanak. Figyelmeztetni kellene az iszákos embert, helyes útra té­ríteni, nem pedig gúnyt űzni belőle. Vajon a vendéglős mit szólt ehhez, vagy mit csinált, amíg ezek az ismeretlenek gá­lád cselekedetüket elkövet'ék? Vagy talán ő is részese volt? Szerintem meg kellene bün­tetni őket emberkínzásért, hogy okuljanak, s ezután emberhez méltó módom viselkedjenek. Tisztelettel: Iguácz József Drávatamási. Megfiata'odik a 70 éves szentjakabi iskola A szentjakabi iskola szülői munkaközössége az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban fordult meg a megyei és a városi ta­nácsnál,- hagy a régi és csak­nem tönkrement iskolaépület helyett újat kapjanak a gyer­mekek. Siker koronázta fára­dozásukat, s a közelmúltban megkezdődhetett a társadalmi munka. Lebontottak néhány gazdaságú épületet, s amint Újhelyi Ferenc művezető és építőipari tanuló fia kijelölte az új iskola alapjait, nyomban hozzáfogtak a szülők az ala­pok kiásásához. Egy nap alatt elkészültek vele. A lébontott épületek tégláiból rakták le az alapot A legszorgalmasábban Kurdi Lajos pályafenntartási munkás dolgozott. Eddig kö­rülbelül 20 ezer forint társa­dalmi munkát végeztek el, s még 300 munkanapot ajánlot­tak fel a szülők. Csak egy baj varat mivel a sok építkezés lefoglalja a szakembereket, nemigen jut belőlük ide A szülők nagyon várják az építőket, hogy még mielőtt a tsz-ben megkezdőd- raének a nagyobb mezei miun­kák, addig az építkezés nagy­jait már túl legyenek Sárközy István nevelő. Az Országos Béketanácshoz írt levelük másolatát elküldték szerkesztőségünkhöz is a Dél­magyarországi Fűrészek dolgo­zói. A levelet az anyák napja alkalmával tartott üzemi ün­nepségen írták megfogadva, hogy békeszerető, fegyelmezett, szocializmust építő gyermeke­ket nevelnek. »Olyan haza fi­sáéra neveljük fiainkat, lá­nyainkat, mely nem azonos a gőgös nacionalizmussal, hanem egyet jelent minden nép sze­retet év él«. A levelet a Dél­magyarországi Fűrészek üze­mében dolgozó anyák nevé­ben tizenhatan írták alá. Az illetékes válaszol Április 21-én megjelent tai Üzletszabályzat 58. parag­»Görbe utakon* című írásunk­kal kapcsolatban a Nagyberki és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatósági elnö­ke, Bánáti István közölte szerkesztőségünkkel, hogy Ke­resztény Gyula fonói boltveze­tőt az igazgatóság — utolsó figyelmeztetésként — fegyel- mileg felelősségre vonta. * * * A Somogyi Néplap 1961. áp­rilis 20-i »-Rendet« című cikke alapján helyszíni vizsgálat ke­retében a büssüi postahivatal­nál a helyi tanács címére történő kézbesítést megvizs­gáltam. Megállapítottam, hogy Ta­kács László tanácstitkár a Pos­rafusában előírt szabályos alá­írásbejelentésben • jogosult át­vevőnek volt és van jelenleg is bejelentve. Takács László mint jogosult átvevő a köny­velt küldeményeket mindig bélyegző használatával vette át. A szabálytalanság akkor következett be, amikor a ta­nácstitkár a küldeményeket késedelmesen adta át hivata­los kezelésre. Matesz Pál ta­nácselnök ugyanilyen értelem­ben nyilatkozott. Kijelentette, hogy a posta ellen nincs és nem is volt a tanács részéről kifogás. Andrássy Aladár s. k.; az ig. forgalmi vez. helyettese. „Mire ügyeljünk a termelési és a terményértékesítési szerződéseknél ?“ címmel lapunk május 6-i számá­ban cikket közöltünk. A vetőmag­vak szállításához felhasznált zsá­kok ügyintézésében azóta változás történt. A termelőszövetkezetek a következőket tartsák szem előtt: A vetőmagvak elvetését követő öt nap alatt az üres zsákokat — el­térően az eddigi gyakorlattól V— a TERZSAK. kirendeltségéhez küld­jék vissza. A TERZSAK nyolc na­pon belül a zsákok ellenértékét visszautalja. Ha ezt nem tenné, a termelőszövetkezet a visszaküldést igazoló okmány, valamint a zsá­kok ellenértékét leszámlázott szám­lamásolat csatolásával inkasszálja vissza a TERZSAK központjától. Nem maradhat hapatatlan föld a böhonjrei határban Most, éppen most van a leg­főbb ideje annak, hogy min­den szövetkezetben úgy szer­vezzék meg a növényápolást, hogy talpalatnyi terület se ma­radjon kapálatlan. Böhönyén különösen nagy szükség van erre, hiszen a kiegyelt répa parcellái között sarabolatlan parcellák éktelenkednek a Sza-. badság Tsz határában. Meg is írtuk néhány héttel ' ezelőtt, hogy százezrekre becsülhető az az összeg, amivel a hanyagok, a dologkerülők tavaly megká­rosították gazdatársaikat, a szö­vetkezeteit, a népgazdaságot, mert nem kapáltak meg száz holdakat. Addig nem hajthatja nyugodtan álomra a fejét az elnök, a párttitkár,, a mező­gazdász, a brigádvezető & egyetlen szorgalmas tsz-gazda sem, amíg megnyugtatóan el nem rendezték az idei növény- ápolás sorsát. Ezért indítottak olyan széleskörű nevelő- és szervező munkát, amelyet ta­lálóan általános mozgósításnak neveznek. Társadalmi segítés Mind a hét növénytermesztő brigádban jó előre számba vet­ték a tennivalókat. Úgy talál­ták, hogy a munkaképes tag­ság egészének derekas erőfe­szítése mellett is szükség van külső segítségre. A falu hatá­rát az egyéni gazdálkodás ide­jén nem annyian művelték meg, ahányan tavaly dolgoztak a közösben, sőt annál is töb­ben, ahányan aláírták a belé­pési nyilatkozatot. A tsz-tagok és családtagjaik munkáját ma sem nélkülözhetik a mák-, a répa-, a burgonya és a kuko­114 hold kukoricát vetett a holládi Egyetértés Tsz. Május 5-én az ntolsó holdon ve­tették el a kukoricát Mózes Ernő, Bende Ferenc és Mózes Péter, a tsz fogatosai. ricaföldek. Ezért a földműves­szövetkezet, a kisipari terme­lőszövetkezet, a tanács, a ma­lom és a MÉK helyi kirendelt­ségének vezetői és dolgozói, a téglagyáriak és az iskola tan­testülete vállalták, hogy segí­tenek a termelőszövetkezet pártszervezetének a felvilágo­sító munkában, és patronálnak egy-egy brigádot. Ha a szük­ség úgy kívánja, ők is megfog­ják a kapa nyélét — a növény­ápolásért megkapják a mun­kadíjat. Első megbízatásukat végre­hajtották: a munkacsapatveze­tőkkel együtt felkeresték a tsz- gazdákat, és érveltek, hogy minden munkaképes családtag dolgozzék a közösben. Nagyba- logdon a Lóth-brigád tagjai egységesen kijelentették: min­den család elvégzi a reá jutó 3910 négyszögöl kapálnivalót. A dávodiaki túltesznek rajtuk is: 6870 négyszögölet kapál meg a Hársházd-brigádba tar­tózó minden család. E két pusz­ta tehát nem kér segítséget. Értenek-e az okos szóból? A szőlőhegyben viszont ügy látszik, nemcsak a téglagyári munkások, hanem a MÉK dol­gozóinak; a segítsége is elkel. Németh Pál 71 munkaképes ta­got számláló brigádjából 46 vállalt kapálást, a többi — 25 fő — még gondolkodik, keresi a kibúvót, vagy megtagadja a munkát. Vajon miért? Erre keresett választ kedden néhány családnál Hevesi János, a me­gyei pártbizottság titkára, Vass József, a tsz párttitkára és e sorok írója. Kovács Imréné az első, akit felkerestünk. Férje a helyi ál­lami gazdaságban dolgozik, ő meg csak a ház körüli tenni­valókat látja eL Nem jutna ideje arra, hogy a közösben is kapáljon? Jutna, és erejéből is futná, ha akarnál De éppen az akarat hiányzik belőle. Hogy 3 éves kislányát kire bízhat­ná? A termelőszövetkezet nap­közi otthonára! Hány munka­egységet teljesített tavaly mint tsz-tag? Egyetlenegyet sem. S most mi a terve? Vasárnap már megnézte a kijelölt parcel­láját, s holnap indul — sara- bolni. Szita Jánosné ugyancsak tsz- tag. Se tavaly, se az idén nem tett egy kapavágást sem a kö­zösben. Hát akkor miből él? A háztáji jövedelméből meg a férje havi fizetéséből. Mi lesz azzal a 4100 négyszögöl kapál- nivalóval. amit kimértek neki? Estig, a brigádgyűlésig megbe­szélik a dolgot. Az öreg Bogdán József Nagy­atádra utazott, cseresznyét vitt a piacra. Kapálni annyit sem akar, amennyire képes volna. Se ő, se a felesége. Pedig nem maradhatnak gazban a nekik kimért parcellák sem. Kerék György derékfájására panasz­kodik. De amint megtudja, hogy a hegyi füvet harmadá­ban adja ki a tsz, tüstént vál­lalkozik a kaszálásra, mert kell a széna a háztáji tehén­nek. A kapálást meg elvégzi majd az asszony. Vörös Vendel napszámba jár, Papp Jánosné két lászió- majori fuvarossal szántatja a háza körüli földet, özv. Tor­nyost Lajosáé pedig arra büsz­ke, hogy fia, a Toponári Nö­vényvédő Állomás traktorosa az éj leple alatt ekét akasztott az állami gépre, és egykettőre elvégezte a talaj előkészítést a háztájiban. A szorgalmasok érdekében Nem, nem mutatnak túl nagy hajlandóságot a közös munkára mindnyájan a böhö- nyei szőlőhegyben. Bizonyosan abban a tévhitben ringatják magukat, hogy külön világban élnek. Ha eddig elkalandozhat­tak is a gyümölcsösök girbe- göi-be útjain, mostantól kezd­ve nem tehetik ezt Amikor a belépési nyilatkozatot aláírták, kötelezettséget vállaltak arra, hogy erejükhöz mérten részt vesznek a szövetkezet közös munkáiban. Erre a kötelezett­ségükre patronálók, pártmun­kások emlékeztetik éket. Ám aki nem ért az okos szóból, az vessen magára. Kapálatlanul hagyni a közös répát vagy ku­koricát — kártevés, mert a megműveletlen földről nem ta­karíthat be termést a szövet­kezet. A kártevőket kártérítés­re ^ell kötelezni. Ezt kívánja meg a szövetkezetben szorgal­masan dolgozók érdeke. Az olyanoké, mint a szőlőhegyben Bíró Béla, aki 211 négyszögöl mák helyett 800 négyszögölet vállalt, s azt megsarabolta, és már ki is egyelte. Háncs Ist­ván is arra kéri a szövetkezet vezetőit, hogy leányának adja­nak munkát, hadd dolgozzék, hadd szerezzen minél több munkaegységet'... Kutas József Kimaradt a tervből (OCSSJÍÍÍJCSSNÍíSfJSSCXJÍiCXJÍJÍJSJÍSSSÍJÍJSJÍJÍJÍXSÍSÍÍ iNJÍXXJÍ5ÍSÍJÍXJS5í5ÍJSJÍJÍJÍSÍJÍSSSÍÍÍJÍJÍSÍ5í3íSÍSí}íJÍ3íSíJCJÍSÍXXJíSÍSÍXSíJíJíXííJÍSÍSÖSJÍJÍJÍSí$SXJCXJiJé HORVÁTH JÓZSEF: IlLOtí AM AN YK ALITK A * (64) És most? Mitévő legyen? Hl- párt, Haraszti igazgató s az ember szívja a társadalom vé­szen még most is azt súgja va- egész munkás kollektíva előtt rét? Eleget lehet olvasni ilyes­lami belül, hogy hallgasson, ne ö fogta a kezét, ő hozta a gyár- mit az újságban, tegyen egy lépést sem, mintha ba, o javasolta kiemelését, sőt ifi képzelhető, hogy észre se vette volna ezeket a egyszer párttásságának ügyét dolgokat. Ha egyszer majd va- a pártbizottság elé vitte. Az lsmi kiderül, és Szerencsés ° személyes felelőssége vitat- nagy csávába kerül, ő akármi- hatatlan. kor moshatja kezeit. Kinek Le mi lehet Szerencsés át­jutná eszébe Szerencsés elbu- változása- mögött? Hol van itt kásáért felelősségre vonni az a kutya elásva? Csak abból in­üzemi pártbizottság titkárát? dúlhat ki, hogy Szerencsés nem Senkinek. tisztességes úton igen nagy De hohó! Szerencsés különös összegű pénzhez jutott, élete... Semmit sem tudnak Sikkasztott? Hasított, bele s arról hogy hol volt, mit esi- gondolat. Az lehet. Az ő he rált élete első felében? Sok, lyén sokféleképpen lehet feke- kor hívására Boldizsár azóta szerzett benyomás ugyan tepénzhez jutni. Például úgy, azt látszott igazolni, hogy egy úogy összejátszik ^ egy hason- becsületes munkásemberrel szőrű csalóval, aki valamelyik van dolguk, aki tud és szeret építőanyag nagykereskedelmi dolgozni, sőt hozzá volt szók- vállalat értékesítési osztályán va a munkához, tehát nem ül, nagy tételben anyagot ren- valószínű, hogy valami elka1- del nála a gyár nevében, s az- lódott burzsuj. Meg aztán s,er- tán az anyag valahol útközben ki sem kereste őt, márpedig ha »elkallódik«, sohasem érkezik Szeren­csés ilyen úton-módon jutott csalárd pénzhez. Elhatározta, hogy ennek, a végére jár. Alig várta, hogy pirkadjon, bf sietett a gyárba. Boldizsár Istvánnal beszéli meg az ügyet. Boldizsár megbízható ember, kommunista, jól képzett szám­viteli szakember. lított anyag eltulajdonítása út-’ vagy . ilyesmi. Ezt maga« jobban tudja. Nem lesz könnyű. Meddig^ kell végezni? — Még ma éjjel. Legkésőbb^ reggel hatig. — Rendben van. Benkő elv­társ. Csak egyet kérnék. Hadd? hozzam magammal Tírnárí elvtársat segítségül. Kezeske­dem élte. / , — Nem ismerem, várjon« csak? Nem az a kövérkés, vö-- röses hajú? — De igen. Feltétlenül meg-( bízhat benne. ) Jó. Akkor várom az elv-’ A városfejlesztési tervek ké­szítésekor sok mindenre kiter­jedt az illetékesek figyelme. Gondoltak a lakóházak, szóra­kozóhelyek, sportpályák stb. célszerű elhelyezésére, általá­ban arra, amire egy fejlődő vá­rosban szükség van. Valami­ről mégis megfeledkeztek: egy korszerű áruház építéséről. Pe­dig arra a következő tíz évben mintegy 60 ezer lakosú város­sá fejlődő Kaposvárnak na­gyon nagy szüksége lesz. Még inkább sürgős egy áruház épí­tése, ha figyelembe vesszük, hogy a Béke Vendéglátó Válla­lat visszakapta az egykori Ko­rona Szálloda épületét, amely­ben jelenleg a Nagyáruház van. Néha, amikor a kereskedel­mi dolgozók szóvá teszik, hogy i;jó lenne gondoskodni egy kor­társakat öt órakor itt. Benkő egész nap nyugtalanul^szerű áruházról, azt a választ mászkált a gyárban. Nem akartjfkapják. hogy aggodalomra — Foglaljon helyet, Boldi- Szerencséssel találkozni. Ósz-snincs °k, hiszen mi sem köny- zsár elvtárs — kínálta, ami- szevissza kavargóit a feje. Miti*nyebb ennél. Ott van például átjött csináljon? E<*v ilyen barátotsa Textilnagykereskedelmi Vai­s' a főkönyvelőségtől. — Egy fon- »kinyírni«, hát nem hóhér-^lalat Széchenyi téri lerakata tos és bizalmas ügyben kérem munka ez? De hátha csal á^mondják —, kiváló áruház lesz a segítségét. De szeretném a látszat, s minden mentve van.^belőle, ha .a vállalat a ROVT IzrlL-Arvx Ir/vfrwí "Rnl Hí 7cár TVTpm orr f/ol irocrxn épít ma­társ, hogy kettőnkön kívül len. Valaminek lennie kell. Algának raktárt, s kiköltözik az egyelőre senki sem tudhat az párt, a tisztesség azt követeli,^épületből. Ez szépen hangzik, ügyről , . , *és műszaki szemmel nezve ep­- Kérem. hogy irgalmatlanul tarja fel a^penséggel eifogadható is vol­— Ma délután, mondjuk ne- bűnt, ha elkövették, és távolít-sna. Ám a kereskedő ügy okos­valami jelesebb családból kai- meg a gyárba, hanem fekete- gyed hatkor, amikor az iroda- sa el a fekélyt. De követelhet-egkodik, hogy a Széchenyi tér lódott -olna el már ezerféle csatornába jut. vi.-' ont az át- ból mindenki hazament, át- oiyat a nárt, hogy valaki a leg-$n€m a város központjában van, ■módon kutattak volna utána, vételt ő, Szerencsés elismeri, mennénk az építési osztályra. iobb barátiát kínDadra von-S*me?SZe eSlk a vf?“tto1 ls' "?7 Szóval fel lehet tételezni, hogy és kifizetteti" az eladó válla- Át kell vizsgálni az anyagkony- _ , , Mo-t?0!,3’ 32 aut?baszn?ega . rém kígyót melengettek a keb- latnak. Az anyag árán pedig velést a bizonylatokkal együtt, s-olja. Eh, de nehéz ez. Mo felkerült onnan, szinte nincs n lükön, de azért ilven esetben megosztoznak a cinkossal. Ez Feltevésem a következő: az mindenesetre mindent tisztáz ^számottevő átmenő forgalma, mindenre gondolni keil. Mór is egy mód, de hányféle rejtett osztályon nagyszabású sikkasz- nj ^ell. # Különben is senki sem megy most ezért az emberért ő sze- módszer akad még, ame- tás történhetett, például meg- . ^vásárolni szívesen olyan áru­mély es felelősséget vállalt a lyeken át mindenféle gaz- vett, kifizetett, de le nem szál- (Folytatjuk.) hazba, ahova- ha a! akar jutni. két útvonalon és egy téren kell átevickélnie. Magyarán a Tex- tilnagykereskedelmi Vállalat lerakatának helyén létesítendő áruház forgalma igen csekély lenne. Az Ady Endre utca Szé­chenyi térig terjedő szakaszán még elképzelhető egy forgal­masabb üzlet. Kérdés azonban, vajon a sötét zegzugokból álló RÖVIKÖT-raktárból »lesón ki­alakítható-e egy mai követel­ménynek megfelelő áruház. Nehéz elképzelni. Irodaháznak talán alkalmas lenne. Megfe­lelne azoknak a hivataloknak, amelyek lakásokat foglalnak el. Egy szó, mint száz, gondol­ni kellene egy áruház építésé­re addig, amíg ez a dolog nerr . ég a körmünkre. Addig, amíg . a »foghíjas«, forgalmasabb he­lyekén levő telkeket be nem építik. Nem kap helyet a: áruház sem az SZMT-székház előtti épületben, sem a Kossuth tér környékén. Ám egy hely van még. amely alkalmas le­hetne az áruház számára. S ez a? Ady Endre utca egyik for­galmas pontja, ahol vár átala­kításra régi épület. Ennek még előtte vagyunk... Sz. N. Ezerszáz ereiénél érkezett eddig Csehszlovákiából Az aratáshoz szükséges gépeket a tervezettnél korábban szállítják a külföldi cégek. Csehszlovákiából máris megérkezett ezerszáz ZWZ 244-es típusú aratógép. A Szovjet­unióból jelezték a Földművelés- ügyi Misztérium Anyagellátó Vállalatának, hogy május közepé­től naponta harminc—negyve» kombájnt küldenek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom