Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
A? VILÁG PROLET ATI J Al. EGYESÜLJETEK! pn^.'sj i'v Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L APÓ A XVIII. évfolyam, 107. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1961. május 9. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: VjWSi Á Fehér Ház fekete napjai ! (3. 0.) Értékelés és előremutatás Ililll (5. 0.) Eljátszott kincs... :::::: , re. O.) Me álljunk meg a kezdetnél A munkaversenynek egyre tartalmasabb formáival, észszerűbb célkitűzéseivel találkozunk. Évekkel ezelőtt még a tervek mennyiségi túlteljesítése volt a fő — és bizonyos mértékben egyetlen — szempont. Ezt felváltották a munka minőségének javítását célzó vállalások. Döntő szerepet kapott a termelékenység emelése, a gazdaságosság, az exporttervek teljesítése, s ami szinte teljesen új a munkaversenyben, a dolgozók szakmai, politikai és általános műveltségének emelése és a közösségi szellem kialakítása. Nemcsak tartalomban gazdagodott a versenymozgalom, de sokkalta nagyobb eredmények elérését is segítheti. Természetesen csak akkor, ha a vállalatok vezetői és dolgozói szívügyüknek tekintik a mozgalmat, és minden lehetőséget megteremtenek a munkaverseny' fellendítésére. Több üzemben hallani azonban olyan hangokat, hogy »nálunk nem lehet versenyezni«. Azzal' érvelnek, hogy a munkahelyek szétszórtan vannak, hogy kevés dolgozó végzi együtt a munkáját. Valóban lehetetlen versenyezni az ilyen vállalatoknál? Vajon ott, ahol csak két-három ember dolgozik egy-egy munkán, nem lehet jobb minőségben, gazdaságosabban elvégezni a tennivalókat? Esetleg nagyobb szervezettséget kíván a vezetőktől a munkahelyek összefogása. Emiatt azonban nem szabad lemondani a versenyről. Különösen nem akkor, amikor mindenütt-arra törekednek, hogy fejlesszék a szocialista munkaversenyt. Egyre nagyobb teret hódít a szocialista brigád címért indított küzdelem. Ez a legátfogóbb és legmagasabb szintű formája a mozgalomnak. Megyénkben 2849 fővel 290 brigád indított versenyt a cím elnyeréséért, s 61 brigád már meg is szerezte azt Kevésbé terjedt el a Szakma ifjú mestere mozgalom. Mindössze 113 ifjúmunkás viseli ezt a címet. Sokfelé nem ismerik, vagy legalábbis nem tulajdonítanak nagyobb fontosságot e mozgalomnak. Pedig nem szabadna szem elől téveszteni, hogy mekkora jelentőséggel bírhat egy- egy vállalatnál a jól képzett fiatalok munkája. Örvendetesen nő ellenben azoknak a száma, akik Az ifjúság a szocializmusért mozgalomban vesznek részt. Megyénk üzemeiből 2502 fiatal kapcsolódott be e versenybe, s számuk állandóan növekszik. Az idősebbek körében főleg a kiváló dolgozó címért indított verseny népszerű. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idősebb és a fiatalabb dőlgozók egyaránt szívesen bekapcsolódnak a munkaversenybe, csupán meg keli találni a vállalat sajátosságainak legjobban megfelelő versenyformákat. Akad olyan üzemünk, ahol szerencsésen kiválasztották annak idején a legjobb verseny- formákat, brigádok alakultak a szocialista cím megszerzésének céljával, esetleg meg is kapták az oklevelet, arra azonban nem gondolnak, hogy szélesíteni kellene a mozgalmat. Megálltak az első sikeres lépésnél. Azóta is »mutogatják« a kiváló dolgozókat vagy a brigádokat, és már mindenütt ismerik őket, hiszen jelentésekben csak az ő nevük szerepel, újabb eredményt azonban a vállalat nem tud felmutatni. Sok helyen annak is tulajdonítható ez, hogy a vezetők egyszerűen nem veszik észre a kezdeményezéseket, pedig ha valami, ez nagyon megakasztja a verseny elterjedését. A kezdetnél semmiképp sem állhatunk meg. Állandóan szélesíteni kell a versenymozgalmat. És nem szabad megfeledkezni a • kimagasló eredményeket elért dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről; a kitüntetéseknek, jutalmaknak is elő kell segíteniük a további feladatok sikeres végrehajtását. Roland Ferenc Javult a falvak kisipari ellátottsága Hegyei választmányi értekezletet tartott a KIOSZ Tegnap tartotta idei első értekezletét a KIOSZ megyei választmánya. Az értekezleten megjelent dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke is. Baross Gyulának, a Kisiparosok Országos Szervezete megyei titkárának beszámolójából, valamint a hozzászólásokból megállapítható, hogy az elmúlt évben fejlődött - a kisiparosok szervezeti élete. Javult a kapcsolat a pártszervezetekkel és a tanácsokkal. Az országos átlagnál jobb eredményt értek el megyénkben a különböző előadások és tanfolyamok rendezésében. A megyei választmány különösen sokat foglalkozott a falvak kisipari ellátottságával. Megállapította, hogy egyre több faluban sikerül kisiparost biztosítani. Tavaly novemberben még 120 község volt kisiparos nélkül, ezek közül 93Csaknem 20 vagon parajt tartósítottak a Kaposvári Hűtőházban Április 1-én kezdődött meg az idei gazdasági év a Hűtőipari Vállalatnál. Az idény első terményéből, a parajból április 6-tól május 4-ig 19 és fél vagonnyit tartósítottak. A kereskedelemnek 5 kg-os polietilén csomagolásban, ömlesztve, valamint fél kilós csomagokban adják át. Közben már megkezdődött a felkészülés a május 20—22-e körül induló borsószezonra. A terv szerint 30 vagon borsót dolgoznak fel, de szeretnének 2—3 vagonnal többet tartósítani. A szezonig átépítik a borsóvonalat, s így jelentősen javul majd az áru minősége. A Hűtőipari Vállalat az idén mintegy 8 féle főzeléket, közöttük tököt, babot, lecsót és uborkát, valamint 6 féle gyümölcsöt tartósít. ban már működik iparengedéllyel ellátott szakember. Az iparos-kihelyezéseknek több helyen az az akadálya, hogy a tanácsok nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket a községükbe letelepedni szándékozó szakembereknek. Az ipari tanulókkal kapcsolatban szó esett arról, hogy igen sok mester iskolai napokon is berendeli tanulóját a műhelybe, s ez gyakorta gyenge tanulmányi eredményt, nem egy esetben bukást von maga után. A hozzászólásokat követően dr. Gervai Béla a könnyűipari miniszter nevében átadta Darab József nagyatádi kisiparosnak a »Könnyűipar kiváló dolgozója« jelvényt és oklevelet, majd Baross Gyula a megyei versenyben élenjáró járási szervezetek — Kaposvár, Nagyatád és Csurgó — titkárainak vándorzászlót és okleveleket adott át. Magyar államférfiak távirata csehszlovák államférfiakhoz Dobi Isivárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke táviratot küldött Antonin Novotny elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Viliam Si- roky elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének, amelyben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében, forró testvéri, üdvözletüket küldik. A nemzeti ünnep alkalmából dr. Sík Endre külügyminiszter táviratban üdvözölte Vaclav Dávidot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. Brutyó János főtitkár a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében pedig a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsát üdvözölte táviratban. (MTI) A kínai delegáció látogatása Kiss Károlynál és Szirmai Istvánnál Kiss Károly és Szirmai István, az MSZMP KB titkárai hétfőn baráti beszélgetésen fogadták a Kínai—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amely Csü Vunak, a Kínai— Magyar Baráti Társaság elnökének vezetésével a Magyarvására hazánkban tartózkodik. A szívélyes légkörben lefolyt baráti beszélgetésen részi vett Szie Fung, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Galla Endre, a Magyar—Kínai Baráti TársaKínai Baráti Társaság meghí-lság főtitkára. (MTI). RENDELET a termelőszövetkezetek termelési kapcsolatairól Egyszerűbb gazdasági együttműködést és önálló közös vállalkozást hozhatnak létre a szövetkezetek A városok, nagyobb községek termelőszövetkezetei az utóbbi időben számos esetben fogtak össze közös gazdasági feladatok megoldására. Együttes erővel már több olyan nagyméretű baromfiüzemet, sertéshizlaldát hoztak létre, amelyet önállóan nem tudtak volna felépíteni, üzemeltetni, így viszont gazdaságosan működtetnek. A termelőszövetkezetek között szórványosan eddig is kialakult termelési kapcsolatokat a földművelésügyi Szakaszosan nevelik a csirkéket a magyaratádi ■ Március 6. Tsz-ben A nagyüzemi baromfitenyésztésnek már hagyományai vannak a magyaratádi Március 8. Tsz-ben. Évek óta jól jövedelmezett ez az üzemáguk. Az idén is korán megkezdték a csibenevelést. Február 2-án kapták a keltetőállomástói az első eresztést. A 2200 naposcsibéből 2029 darabot neveltek fel, s értük 44 ezer forintot kaptak. Óvatos számítások szerint mintegy 6 forint nyereséget hozott egy-egy csirke. Azóta megérkezett a második eresztés is. Az eddig használt csibeházakban előnevelést végez a szövetkezet. A kiscsi- békből tehát nem 2200, hanem 3600 darabot fogadhattak, hiszen ahogy növekszenek, egy részüket áttelepítik az utóne- velőbe. Ez a 3 ezer férőhelyes új létesítmény a napokban elkészül. A szakaszos nevelésre való áttéréssel az idén a tervezettnél másfélszerte több csibét fogadnak, s 67 mázsa baromfihúst adnak át a BARNE- VÁXX-nak. A kukorica kétharmadát elvetették a csurgói járásban (Tudósítónktól.) A csurgói járásban jól haladnak a tavaszi munkákkal. Az idén eddig 3674 holdra juttattak istállótrágyát. Ekkora területet még egyetlen év hasonló időszakában sem trágyáztak meg. Kellő időben kezdték meg a napraforgó vetését és a burgonya ültetését is. Burgonyát mindössze 60 holdon kell még ültetniük. A répa a vetés után csakhamar kisorolt, az egész területen elvégezték a sarabolást, és 117 holdon elkészültek az egyeléssel is. Kukoricát 7900 holdon termesztenek, s a tervezettnek mintegy kétharmadán már a földbe került a vetőmag. A kelleténél lassabban halad a silókukorica vetése. Az előirányzott 379 holdb<H csak 70 holdat vetettek el. f ... 1 §■11 - i 1 • “C ** «*** -t ■-£ I jgpfcsrí A háromfai Üj Barázda Tsz-ben igen nagy a munkakedv. A brigádvezető szerint feléjük sem kell nézni, az asszonyok, lányok szorgalmasan egyelik a répát. Amikor ott jártunk, a Kozma-brigád 50 tagja serénykedett a hatholdas táblán. miniszter most rendeletben szabályozta.. A szövetkezetek közötti termelési kapcsolat a következő területekre terjedhet ki: a fő üzemágakon belüli bizonyos konkrét feladatok megoldása (baromfikeltetés és -nevelés, szarvasmarha- és sertéshizlalás, szőlőtelepítés stb.); melléküzemági tevékenység (szaporítóanyag-termesztés, tógazdaság, méhészet stb.); gazdasági (kovács-, bognár-, lakatos- stb.) műhely létesítése és üzemeltetése; építőanyag kitermelése és készítése: építőipari munkák; feldolgozó üzem (tej- kezelő, zöldségszárító, daráló stb.) létrehozása és fenntartása; háziipar; egyes közérdekű feladatok (nádkitermelés, kútfúrás, kertépítés, földmunkák stb.) ellátása és véfeül gazdasági, kulturális vagy szociális rendeltetésű létesítmények (öntözőtelep, művelődési ház, napközi otthon stb.) építésé és használata. A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatnak két formája lehet: egyszerűbb gazdasági együttműködés vagy önálló közös vállalkozás. A termelés megalapozásához szükséges álló- és forgóeszközöknek legalább felét mindkét esetben a részvevő termelő- szövetkezeteknek saját erejükből kell biztosítaniuk; ennek kiegészítésére beruházási hitelt igényelhetnek. Az egyszerűbb gazdasági együttműködés létrehozása akkor célszerű, ha a közös tevékenység nem igényel költségesebb eszközöket és különösebb szakértelmet, illetve ha a közös üzem nem kíván meg önálló szervezeti formát Az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel létrehozott gazdasági eredmény (termény, állat, épület stb.) a részvevő szövetkezetek közös tulajdonába kerül ugyanolyan arány szerint megosztva, mint ahogyan a szövetkezetek az együttműködéshez hozzájárultak. A termelőszövetkezetek ön-, álló közös vállalkozásának létesítése általában akkor indokolt, ha a gazdasági tevékenységhez szükséges nagyobb szervezettség, költségesebb eszközök és a fokozott szakértelem az erők egyesítésével biztosítható, és a vállalkozás népgazdasági szempontból is jelentős. A vállalkozás önálló jogi személy; szervei: az igazgató tanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. A szakszerű vezetés biztosítása céljából műszaki vezetőt, főkönyvelőt és esetleg más szakképzettséggel rendelkező személyt kell a tagok sorából kijelölni, illetve alkalmazni. A vállakózásnál, a dolgozó termelőszövetkezeti tagok díjazását és a szerződéssel alkalmazott dolgozók munkabérét az állami vállalatoknál hasonló munkakörben foglalkoztatottak bérezésének alapulvételével állapítják meg. A rendelet kimondja, hogy a vállalkozás elszámoló egységként gazdálkodik, saját bevételeiből tartja fenn magáig majd intézkedik a jövedelem felhasználásnak módjáról. Ezek szerint az esedékes kötelezettségek teljesítése és a termelési költségek levonása után fennmaradó jövedelem 40 százalékát a vállalkozás fejlesztésére fordítják, 10 százalékot a beruházási alaphoz csatolnak, 50 százalékot pedig a részvevő termelőszövetkezetek kapnak meg nyereségrészesedésként. Az első években azonban lehetőség van arra is, hogy a tiszta jövedelmet teljes egészében a vállalkozás fejlesztésére használják fel. A rendelet lehetővé teszi* hogy — amennyiben ezt gazdasági érdekek, indokolják — a termelőszövetkeretek egyszerűbb gazdasági együttműködést vagy önálló közös vállalkozást hozzanak létre földmü- vesszövetkezettel, illetve föld- művesszövetkereti szervvel isi. A termelési kapcsolatokról szóló rendelettel egy időben a földművelésügyi miniszter újabb rendeletben szabályozta a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét és termelvényednek értékesítési módját. (MTI)
